Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-17 / 164. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 17. Kertészkedő 15 Főleg a tárolásra szánt almafajtákat ajánlatos júliusban és augusztusban meszes kezelésben részesíteni Miért szeplősödik az alma? (Fotó: Hocsi Az alma szeplősödését (pe- hovitosť jabĺk) korábban Jonathán foltosságnak (Jo- nathán spot) is nevezték. Ám mivel a Jonathán fajta visszaszorulóban van, vi­szont a foltok más fajtáknál is előfordulnak, így a szeplősödés, szeplősség jól kifejezi a jelenséget. BELUCZ JÁNOS Amikor a kertészkedők ősszel betakarítják az almát, s ezt kö­vetően megjelennek a gyümöl­csön az első foltok, akkor rendre felteszik a kérdést, mit tegyenek a foltok ellen? A válasz sajnos ugyanaz, ebben a fejlődési stádi­umban már semmit sem tehetnek. Az alma szépséghibája A szeplősödés fiziológiai beteg­ség, évjáratoktól függően erőseb­ben vagy mérsékeltebben jelenik meg, nagyobb mértékben általá­ban száraz, meleg nyár és ősz ha­tására. A gyümölcsökön 1-2 mm nagyságú, barnás fekete, élesen elhatárolt foltok keletkeznek, később kissé besüppednek. Néha a foltok (a Golden D. fajtánál) egy paraszemölcsöt zárnak körül. Legalább két elmélet magyaráz­ta a betegség kialakulását: Boros teóriája szerint a magas hőmér­séklet hatására megnövekszik a égzés a gyümölcsben, minek kö- /etkeztében nagymértékben ter­melődnek oxidációs termékek, izek az aroma anyagok az alma szűk légzőnyüásain keresztül nem tudnak eltávozni, ezért a héj alatt felhalmozódnak. Mérgező hatá­suknál fogva az alma héját ron- :solják. Ez szárad be, és foltot, szeplőt képez. A másik, elterjed­tebb elmélet a foltokat az alma hé- a alatti mészhiánnyal hozza isszefüggésbe. Az egykori duna- szerdahelyi Agrofrigor szakembe­rei kísérleteik során megállapítot­ták, hogy 0,3%-os mésztartalom tellett ahhoz, hogy ne keletkezze­tek foltok a gyümölcsön. A mész a sejtfalat erősíti, így a sok víz elpá­rolgásakor nem sérül meg. Bár sok helyen, így például a Csallóközben is a talajok mész- ten gazdagok, és a talaj szorpciós tomplexumában is van elég mész, bizonyos elemek (pl. nitro­gén, kálium) blokkolják a mész elvételét, így az mintha nem is enne jelen. Ezért ajánlatos július­tan és augusztusban a kétheten­kénti permetezés során a permet- ébe mésztartalmú levéltrágyát is (pl. Florasin Calcium plus, Vuxal Ca, Lamag Ca stb.) adagolni. A permedébe ajánlatos tapadást fo­kozó készítményt is tenni. Az al­mát fürösztésszerűen permetez­zük. Ugyanakkor a nitrogénada­golást ne vigyük túlzásba. Ezen felül egész évben gondoskodjunk a talaj megfelelő csapadék-ellá­tottságáról. Megfigyelések szerint leggyak­rabban az M-9 alanyon levő fiatal fákon (4-5 éves korig) jelentkez­nek a szeplősödés jelei. Főként a tárolásra szánt késő őszi és a téli almát kell és érdemes meszes ke­zelésben részesíteni. A szeplős al­ma természetesen csak szépséghi­ba, a gyümölcs fogyasztható, leg­feljebb fogyasztás előtt meg kell hámozni. A rossz tárolási körül­mények, a nem megfelelő hőmér­séklet fokozza a szeplőképzést, így elsőként a foltos almát kell fo­gyasztani vagy feldolgozni. Miért zsugorodik a rózsa levele? A kérdést egyik ismerősöm tette fel, mert valanülyen kártevő „bán­totta” csodaszép virágainak leve­lét, amitől azok összezsugorod­tak. Kiderül, hogy az a kártevő a rózsalevéldarázs (Blennocammpa phyllocolpa - püiarka drobná). A gyümölcsösben már találkoz­tunk az alma és szilvadarázzsal, ezen kívül elvétve előfordul cse­resznye- és körte-gyümölcsda- rázs, is. Károsítása hasonlít a mo­lyokéhoz: a gyümölcsöt a lárvák férgesítik. A rózsadarazsak kártétele nyo­mán tavasszal a rózsalevelek a le­vélnyélen hirtelen bekunkorod- nak. A darázs főként meleg, nyári napokon aktív. A károsított leve­lek úgy néznek ki, mintha a me­legtől felcsavarodtak volna. Pedig a levél nem a melegtől, hanem a darázs által a levél szövetébe jut­tatott nedvtől kunkorodik össze. A darázs - miután beszúrt a levél­be - lerakja tojásait a levél fonák­jára. A kikelő lárvák a felcsavarodott levélben találnak menedéket. A levelet fogyasszák, és amikor nyá­ron teljesen kifejlődnek, leesnek a földre, ahol bebábozódnak, s a kö­vetkező tavasszal már kifejlett ro­varként jelennek meg. Ha a becsa­varodott levelet szétnyitjuk, lát­hatjuk benne a lárvákat. A levele­ket eltávolíthatjuk, de ez által csökkentjük a növény asszimiláci­ós felületét. A kártevőnek egy generációja van, de megjelenése elhúzódó. Ezért először április végén, majd még két alkalommal 14 napos időközönként ajánlatos permetez­ni pl. Karate Zeonnal, vagy készle­teink kifogyásáig Diazol 50 EW- vel. Ajánlatos a permedébe tapa­dást fokozó szert is adagolni. Érik a szeder Lassan érik a következő bogyós­gyümölcsünk, a tüskementes sze­der (Rubus fruticosus L. - Černi­ca, Ostružina černicová). Nálunk a Thornffee fajtát termesztik leg­inkább. A szeder gyümölcse a málnához hasonlóan a csonthéjas terméscso­portba tartozik, azzal az eltéréssel, hogy a termés nem választható el a vacokkúptól, azzal együtt szedhető és fogyasztható. Főleg friss fo­gyasztásra való, de konzervipari feldolgozásra és mélyhűtésre is al­kalmas. A gyorsfagyasztott szeder desszertként is sokféleképpen fel­használható, dzsemet, zselét, ször­pöt, ivólevet (főleg almával aján­lom) és fagylaltot is készíthetünk belőle. A bogyós gyümölcsűeket magukban nem érdemes centrifu­gálni, mert kevés levet nyerünk ki belőlük, de almával vegyítve már jobb eredményt érünk el. Egyelőre szép szedertermés ígérkezik. A növényt azonban vé­denünk kell a szürkepenész ellen, amely szeret a szedren tenyészni. A vegyszeres védekezésen túl a gyakori délutáni esőzések miatt próbáljunk a szedersor fölé vala­miféle sátrat, tetőt készíteni, amely védené a növényt a csapa­déktól. A szeder fürtszerűen terem, a hajtások végén, mindig a csúcson érik be az első bogyó. A fénylő, csillogó bogyók még nem érettek, a gyümölcs cukortartalma akkor a legmagasabb, ha a termés elveszti fényét, matt színűvé válik. A szerző kertészmérnök AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL Gyakori heredaganatok Négyéves spániel kutyánk bal heréjében az állatorvos daganatot talált. Az orvos az eb ivartalaníttatását javallot­tá, mondván így megelőzhet­nénk a még nagyobb bajt. Ön mit tanácsol, mit tegyünk? (K. E.) DR. NAGY KORNÉL A kutyák heréiben több különböző daganat képződ­het, attól függően, hogy melyik sejttí­pusból indul ki a kóros folyamat. A betegség gyakori, de ivartalaní- tással könnyen megelőzhető. A heredaganatok kutyában az összes húgy- és nemi szervi daganatok mintegy 75%-át teszik ki. Különösen sokszor fordulnak elő 7 évesnél idősebb kanokban. A leggyakoribb here­daganatok közé tartozik az ún. szeminóma, amely a spermiu­mokat termelő mirigysejtekből indul ki, a Sertoli sejtes daganat női hormont termelő sejtek da­ganata. Viszonylag gyakran for­dul elő a Leydig-féle intersticiá- lis sejtek daganata is. Ezek a da­ganatformák általában egyenlő arányban jelentkeznek a külön­böző kutyafajtákban, ám a sze­minóma a boxerekben, a Sertoli sejt daganat pedig a törpe schnauzerekben gyakrabban fordul elő. A heredaganatok pontos okát általában nem lehet felderíteni. A betegség kialakulásában a legjelentősebb ismert rizikófak­tor az életkor mellett a rejtett here. Ez akkor jelentkezik, ha az újszülött kutya heréi nem szállnak le az első hetekben, ha­nem a hasüregben vagy azon kí­vül, valahol a lágyékgyűrű és a herezacskó között a bőr alatt el­akadnak. Mivel ilyenkor a herék a szokásosnál magasabb hő­mérsékleten vannak, ezért a bi­okémiai folyamatok felgyorsul­nak és gyakrabban alakul ki bennük daganat, mint a normá­lis helyeződésű herékben. A kutyatulajdonosok leg­gyakrabban azt észlelik, hogy az egyik here megnagyobbo­dott, a másik pedig normális, esetleg a normálisnál kisebb méretű. Olykor hormonális el­változások is kialakulnak. Ilyenkor a törzsön kétoldali szőrhullás jelentkezik. Emellett gyakran még az hívja fel a be­tegségre a figyelmet, hogy a többi kan vonzódni kezd a be­teghez, csökken a beteg eb libi­dója és hízékonnyá válik. A daganatos elváltozás álta­lában egyoldali, de érintheti mindkét herét is. Maga a daga­nat általában lágy vagy kissé fe­szes, kivéve a Sertoli sejtes da­ganatot, amely inkább nagyon tömött, kemény tapintatú. Pon­tos diagnózist csak akkor tu­dunk felállítani, ha szövettani vizsgálatnak vetjük alá az eltá­volított daganatos herét. A heredaganatok gyógykeze­lése kézenfekvő: a beteg kutyá­kat ivartalanítani kell. Ha fon­tos a tenyészérték megőrzése és az elváltozás egyoldali, akkor szóba jöhet a beteg here eltávo­lítása is. Ilyen esetben azonban számolni kell a műtét után a megmaradt here jóindulatú megnagyobbodásával, ami di­agnosztikai problémát okozhat. Mivel általában nagyon idős ál­latokról van szó, a műtét előtt alapos kivizsgálásra és megfe­lelő előkészítésre van szükség. A betegség kialakulása köny- nyen megelőzhető a kanok, kü­lönösen a rejtett heréjűek idő­ben történő ivartalanításával. Ez bizonyos viselkedési zavarok (pl. agresszió) és más időskori megbetegedések megelőzésé­ben is segít. Az utóbbiak közül gyakorisága miatt leginkább a heresérv, a hereborék ekcémá­ja, az elfajulásos és gyulladásos prosztata problémák, a cirku- manális mirigyek daganata és a gátsérv érdemel említést. A he­redaganatok kóijóslata időben történő eltávolítás esetén álta­lában kedvező, tehát önök ese­tében is ez javasolható. ■■■■■■■Hi Piaci árséta Pozsony Komárom Rimaszombat Zseliz Losonc Szepsi Kassa július 15<n július 15<n július 15-én július 15-én július 11-én július 15-én július 15-én sárgarépa 0,40 euró/cs 0,40 euró/cs 0,60 euró/cs 0,50 euró/cs 0,70-0,90 euró/kg, 0,70 e/cs 0,69 euró/kg 0,30-0,40 euró/cs petrezselyem 0,50 euró cs 0,60-0,90 euró/cs 1,20 euró/cs 0,60euró/cs 1,35-1,80 euró/kg 1,95 euró/cs 0,40-0,60 euró/cs burgonya 0,50 euró/kg 0,35 euró/kg 0,30 euró/kg 0,20-0,40 euró/kg 0,30-0,40 euró/kg 0,39 euró/kg 0,40-0,60 euró/kg tojás 0,15 euró/db 0,12 euró/db 0,11 euró/db 0,10 euró/db 0,09-0,11 euró/db 0,11 euró/db 0,11 euró/db hagyma (fokhagyma) 0,70 (2,70) euró/kg 0,35-0,50 (2,50) euro/kg 0,50(3,32) euró/kg x (0,15 euró/db) 0,50-0,90 (1,50-3,29) euró/kg 0,49 (2,89) euró/kg 0,40(1,60-2) euró/kg zeller 0,40 euró/db 0,30-0,50 euró/kg 1,20 euró/kg 0,20 euró/db 0,50-0,60 euró/db 1,25 euró/kg 0,30-0,50 euró/db paprika 0,60-1 euró/kg 0,50-0,60 euró/kg 2,80 euró/kg 0,80-1 euró/kg 0,70-1,20 euró/kg 1,19 euró/kg 0,60-1,50 euró/kg paradicsom 0,60-1 euró/kg 0,40-0,50 euró/kg 1,15 euró/kg 0,80-1 euró/kg 0,70-1,50 euró/kg 0,89 euró/kg 0,80-1,20 euró/kg görögdinnye 0,50 euró/kg 0,40-0,50 euró/kg 1,50 euró/kg 0,40 euró/kg 0,30-0,60 euró/kg 0,45 euró/kg 0,65 euró/kg kajszi/őszibarack 0,80-1/0,80-1,20 euró/kg 0,30-0,50/0,80-1 euró/kg 1/1 euró/kg 0,40/0,80 euró/kg 0,90-1,30/0,70-1,20 euró/kg 1/2 euró/cs 0,70-1,10/0,80-1,30 euró/kg alma/körte 0,90/1 euró/kg 0,80/0,80 euró/kg 1,80/1,70 euró/kg 0,70/x euró/kg 0,70-1,16/x euró/kg 0,50/0,95 euró/kg 0,40-0,60/0,60 euró/kg fejes saláta 0,40 euró/db X 0,40 euró/db X X 0,40 euró/db X karfiol/karalábé 1-1,20/0,40 euró/db 0,40-0,60/0,30 euró/db 1,50/0,40 euró/db 0,30/0,30 euró/db 1,20/0,40-0,50 euró/db 0,71/0,33 euró/db 0,40-1,20/0,400,60 euró/db káposzta 0,40 kg 0,40 euró/db 0,30 euró/kg 0,50 euró/db 0,30-0,40 euró/kg 0,43 euró/kg 0,30-0,40 euró/kg uborka 0,60-0,90 euró/kg 0,80 euró/kg 0,60 euró/kg 0,30 euró/kg 0,50-0,70/kg 0,70 euró/kg 0,50 euró/kg

Next

/
Thumbnails
Contents