Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-17 / 164. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 17. Régió 5 A rendőrségre egyelőre nem érkezett hivatalos feljelentés a lekéri panzió miatt Százról huszonkettőre „csökkent” az elhunytak száma A lakók többsége 75 év feletti, zömében súlyos egészségügyi gondokkal küzdő ember (Forgács Miklós felvétele) Lekér. „Azokból az adatok­ból és dokumentumokból indultam ki, amelyeket a körzeti orvos bocsátott a rendelkezésemre” - állítja Ľubomír Ševčík Nyitra me­gyei tisztifőorvos azon le­kéri panzió kapcsán, amelyben egy korábbi állí­tása szerint tavaly száz ember halt meg méltatlan körülmények között. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ „Valóban az én pecsétem látha­tó a szóban forgó halotti bizonyít­ványokon, de én ezeket az elmúlt három évben öt különböző in­tézményben állítottam ki” - mondta az eset kapcsán Juraj Or- ság körzeti orvos. Elmondása sze­rint tavaly összesen 22-en haltak meg a lekéri panzióban. „Ebben nem látok semmi különöset, hi­szen az ott lakók többsége 75 év feletti, zömében súlyos egészség- ügyi gondokkal küzdő ember” - tette hozzá a körzeti orvos. „A médiában megjelent információk alapján vizsgálatot indítottunk az ügyben, de hivatalos feljelentést senki nem tett az eset kapcsán” - tájékoztatta lapunkat Renáta Čuháková, a nyitrai kerületi rendőrség szóvivője. A tegnapi sajtótájékoztatón Ľubomír Ševčík és Jozefína Vlčková, a Nyitrai ke­rület szociális osztályának vezető­je elmondta, a lekéri panzió kap­csán megvárják a hivatalos nyo­mozás eredményeit. „Ugyanak­kor elképzelhetőnek tartom, hogy az ügyészségre eljuttatott infor­mációk alapján bezárják az intézményt” - jelentette ki Vlčková. A sajtótájékoztatón szó volt arról is, hogy a Nyitrai kör­zetben további három - a lekéri panzióhoz hasonló - intézmény működik. „Információink szerint Garamszentgyörgyön (Jur nad Hronom), Zsemléren (Žemliarov- ce) és Fegyyerneken (Zbrojníky) is működik panzió” - mondta Ševčík. „Zsemléren semmiféle panzió nem működik” - cáfolta az értesüléseket Ildikó Sládečková polgármester. Helena Valentová, Garamszentgyörgy polgármeste­re szerint a községükben működő panzió jó példa arra, hogy miként kellene kinéznie egy idősek szá­mára fenntartott intézménynek. „A garamszentgyörgyi panziót je­lenleg nyolcán lakják, holott jóval nagyobb a befogadóképessége. Az itt élő idős embereknek szám­talan lehetőségük van a kikapcso­lódásra, gyakran üldögélnek a kis halastó partján, speciális három­kerekű bicikli is a rendelkezésük­re áll, sőt kis házi kedvencük is van” - mondta a település pol­gármestere. „A legnagyobb gon­dunk a lekéri panzióval az, hogy embertelen körülmények között élnek ott idős és beteg emberek. Mivel nem szociális intézményről van szó, hivatalosan nem állt mó­dunkban a vizsgálódás, így szemé­lyesen nem jártam ott. 2007-ben lakossági bejelentés alapján tet­tünk feljelentést a rendőrségen” - informálta lapunkat Ľubomír Ševčík. A rendőrség tájékoztatása szerint ebben az ügyben lezárult a nyomozás. A meggyanúsított Juraj Szebenit, a panzió tulajdonosát nem találták bűnösnek. „Vélemé­nyem szerint a község polgármes­terének tudnia kellett volna arról, hogy mi folyik ebben a panzióban, és gondoskodnia kellett volna ar­ról, hogy az ott lakók a lehető leg­jobb ellátást kapják” - vélekedik Ševčík. „A polgármesteri hivatalba a mai napig nem érkezett semmi­lyen panasz, ezért nem is volt ok vizsgálódni. Juraj Szebeni az adót rendesen fizeti, kötelezett­ségeit a községgel szemben telje­síti, nincs miért felelősségre von­ni. Ľubomír Ševčík egyszer sem keresett meg minket. Nem je­lentkezett sem az anyakönyvve­zetőnél sem a községi hivatalban a halálesetek számát illetően. Nyilatkozatai tényekkel nem vol­tak alátámasztva, ezért elvárom, hogy elnézést kéijen azokért a kellemetlenségekért, melyeket kijelentéseivel okozott” - jelen­tette ki Csudái Róbert, Lekér pol­gármestere. (guzsu, fm) Ištokovič az interneten olvasta, hogy elkezdődött a tárgyalás Elöl Barnás, mögötte Burda (Miriam Hojčušová felvételei) Egy évig bujkált Spanyolországban, egyenesen onnan érkezett a vádirat felolvasására Feladta magát a negyedik rabló VRABEC AAÁR1A Nyitra. Önként jelentkezett a bíróságon Marián Ištokovič, a ta­valy szeptemberi fegyveres rablás negyedik elkövetője, akit már egy éve köröztek. A huszonhét éves asztaliteniszező három társával közösen kirabolt egy benzinkutat, majd amikor üldözni kezdték őket ajárőrök, megszökött. Tettestársai tűzharcba keveredtek és két rend­őrt súlyosan megsebesítettek. Ištokovič a kukoricaföldeken keresztül menekült a helyszínről, és másnap egy barátjával a buda­pesti repülőtérre vitette magát. Az Interpol azóta is hiába kereste, de tegnap egy utazótáskával megje­lent a perirat felolvasásán. A bíró­nak azt mondta, Spanyolország­ban dolgozott egy farmon, és va­sárnap az interneten olvasta, hogy elkezdődik a fegyveres rablás ügyének tárgyalása, ezért jelent­kezett. Állítólag busszal utazott Nyitrára és egyenesen a bíróságra ment. Arra a kérdésre, tudta-e, hogy körözik, nem válaszolt. Ä tárgyaláson ott volt a két tet­testársa, Jozef Burda és František Barnáš is, akik a fegyveres rablás idején még rendőrként szolgáltak. Barnáš volt az, aki az őket üldöző rendőrökre lőtt, ezért kétszeres gyilkossági kísérletért, fegyveres rablásért és tiltott fegyverviselé­sért életfogytiglani szabadság- vesztésre számíthat. A tűzharcban maga is komolyan megsebesült, mankóval érkezett a bíróságra. A volt járási rendőrkapitány fia, Jo­zef Burda ellen rablás és parancs­megtagadás a vád. A harmadik tet­tes, Martin Chlebec alkut kötött az ügyészséggel, és mivel hajlandó a többiek ellen tanúskodni, az ügyész öt év börtönbüntetésben ál­lapodott meg vele. A tegnapi tár­gyaláson a bíró mindhárom gya­núsítottnak feltette a kérdést, sze­retnének-e megállapodást kötni az ügyésszel. Barnáš és Burda nem­mel válaszolt, Ištokovič igennel, de az ő esetében az ügyész zárta ki ezt a lehetőséget. Arról nem esett szó a tárgyaláson, súlyosbító kö­rülménynek számít-e, hogy mos­tanáig bujkált, de mivel, még a lö­völdözés kitörése előtt megszö­kött, csupán fegyveres rablásért vonják felelősségre. A vádirat fel­olvasása után a bíró azonnal el­rendelte az őrizetbe vételét. Egy tucat munkását is elbocsáthatja a szövetkezet Veszélyben a tejtermelés ÚJ SZÓ-HÍR Felbár. A változékony időjárás fékezi a gabonafélék aratását, rontja azok minőségét, a gabona és a tej alacsony felvásárlási ára pedig a községbeli szövetkezetét veszélyezteti. Oskar Brezovský, a mezőgaz­dasági szövetkezet elnöke közöl­te, eddig az őszi repce aratását sikerült befejezniük, 3,1 tonna az átlagos hektárhozam, az árak azonban nem kielégítőek. Jelen­leg ugyanis 240-250 euró a repce tonnánkénti eladási ára, amit Brezovský kifejezetten alacsony­nak tart. A sűrűn vetett gabonafélék aratását hétfőn kezdték meg. A nedvesség miatt azonban le kel­lett állítani a gépeket, majd ked­den folytatták a munkát. Brezovský tart attól, a sok csapa­dék miatt gyengébb lesz az idei termés minősége, előrejelzések szerint a mennyiség is kevesebb lehet akár 15-20 százalékkal is. „Egyelőre nem adtunk el semmit, saját raktárainkban tároljuk a termést, és attól függően értéke­sítjük, ahogyan a felvásárlási ár változik” - közölte a szövetkezet elnöke, majd hozzátette, a kilá­tások nem túl kedvezőek. El­mondta, a később érő gabonafé­lék esetében bíznak a jobb minő­ségben. Brezovský hangsúlyozta, a kukorica és a napraforgó szá­mára kedvező ez az időjárás, ám fennáll a veszélye bizonyos gombás fertőzéseknek is. Brezovský tart azonban attól, hogy a kukorica felvásárlási ára olyan alacsony lesz, hogy még a termelési költségeket sem fedi. „Súlyos a helyzet, a tartaléka­inkból élünk. Bevételeink csak a tejtermelésből vannak, viszont a tej felvásárlási ára szintén na­gyon alacsony, mindössze 17-18 cent literenként” - mondta az igazgató. A szövetkezet vezetése emiatt mérlegeli azt is, tartsa­nak-e továbbra is teheneket. Ha felhagynának a tejtermeléssel, a munkásaik mintegy 50 százalé­kát, 10-15 embert kellene elbo­csátaniuk. Brezovský végezetül kiemelte, az Európai Unió nyugati államai 600-800 euró dotációt kapnak hektáronként, itt pedig mind­össze 155-180 eurót. (szt, tasr) Az iskola termeit alakítják át óvodának Nagyobb óvodára van szükség Hegysúron JUHOS MELINDA Hegysúr (Hrubý Súr). Az egészségügyi minisztérium egy korábbi rendelete értelmében az óvodák épületében egy gyereknek három négyzetméter területre van szüksége, ezért más települé­sekhez hasonlóan Hegysúron is óvodabővítésre volt szükség. A szenei járásbeli községben idáig egy épületben, külön bejá­rattal működött az alsó tagozatos alapiskola és az óvoda. Mivel az iskolások száma az utóbbi időben megcsappant, a négy tanteremből kettő üresen állt. A képviselő-tes­tület úgy döntött, a meglévő tan­termekbe költözteti az óvodát, így biztosítani tudják a rendeletben előírt huszonegy gyerekre eső hatvanhárom négyzetmétert. Az átalakítás július elején kez­dődött, a munkálatok javarészét szeptember végére szeretnék be­fejezni. Gujber László polgármes­tertől megtudtuk, a munkát a köz­ség alkalmazottai végzik, jelentős összeget spórolnak így. A konyhát várhatóan nem sikerül szeptem­berre befejezni, ugyanis rengeteg higiéniai előírásnak kell megfe­lelni. Egyebek között egy ételszál­lításra alkalmas liftet kell besze­relni, az ételt és a nyersanyagokat nem hordhatják a konyhába a lépcsőn” - tájékoztatott Gujber. Ez viszont 6640 euróval (több mint 200 000 korona) is megnö­velheti az átépítés költségeit. Míg el nem készül az új konyha, az is­kolás és óvodás gyerekeknek is az óvodában főznének, és az ételt áthordanák az iskolába. Az üresen maradt óvodaépülettel egyelőre nincsenek tervei az önkormány­zatnak. Remélik, hogy emelkedik az óvodások száma. Pár évvel ez­előtt ugyanis csupán tizenkét óvodás volt a hétszáz lelket szám­láló községben, most pedig már 21 van. A megközelítőleg 67 ezer eurós (2 mülió korona) átépítést saját költségvetésből fedezik, ugyanis több pályázaton nem vehetnek részt amiatt, hogy a település a Pozsonyi kerülethez tartozik, ez ugyanis kizáró ok sok Európai Uniós pályázatnál. Jelenleg a két emeleti tanterem átépítése folyik, mosdókat, ebéd­lőt, játszó és alvótermet alakíta­nak ki. Az iskolában hét ill. hat diák­kal magyar és szlovák tanítási nyelvű alapiskola is működik, mindkettő egy-egy osztályban. A polgármestertől megtudtuk, nem jellemző a lakosokra, hogy szenei iskolába vagy óvodába íratnák a gyerekeiket. Két emeleti tantermet alakítanak át óvodai termekké (A szerző felvétele) Nem zárják be az iskolát A községnek a két kisiskola fenntartása 43152eurójába (1300000 korona) kerül évente. Az államtól 24 895 eurót (750 000 korona) kapnak a működtetésre, a többit az önkormányzat köteles biztosí­tani. A polgármester szerint, szóba se jöhet egyik iskola bezárása sem, hiszen mindkettőre van még igény a községben, (jéem)

Next

/
Thumbnails
Contents