Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-15 / 162. szám, szerda
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 15. www.ujszo.com RÖVIDEN , __________ Pozsonyi Kulturális Nyár Pozsony. Idén is zsúfolt és változatos a Pozsonyi Kulturális Nyár programja. A 34. évfolyamánál tartó fővárosi kulturális rendezvénysorozat nem csupán a hazai közönséget, hanem az idelátogató külföldieket is szeretné megszólítani kínálatával. Az e hét végi ingyenes Fő téri koncertek között kedvükre válogathatnak a különböző zenei stílusok kedvelői: július 16-án, csütörtökön 20 órakor kezdődik a Percujove nevű spanyol ütőegyüttes nagy élményt ígérő koncertje, amely egyfajta hangos meghívó is lesz a hét végén zajló trencséni Pohoda fesztiválra, ahol a spanyol ütősök szintén fellépnek. Július 18-án, szombaton a Royal Choral Society, a brit királyi kórus énekel a pozsonyi közönségnek, július 19-én, vasárnap pedig a kínai rádió szimfonikus zenekara ad koncertet, (me) Portugál fődíj A repülés történetének Fődíjat nyert Kenyeres Bálint A repülés története című rövidfilmje a portugál Vila do Conde-i nemzetközi rövidfilmfesztiválon. A magyar filmrendező vasárnap a 17. „Curtas” fesztivál fődíjával együtt a portugál közszolgálati televízió elismerését, az On- da Curtas-díjat is megkapta. A repülés története című 15 perces magyar-francia koprodukcióban készült film az Európa-filmdíjas Kenyeres Bálint harmadik kisjátékfilmje, amely májusban debütált a cannes-i filmfesztivál Rendezők Két Hete programjában. Kenyeres az első magyar filmes, aki a világ egyik legrangosabbjá- nak tartott nemzetközi rövidfilmfesztivál fődíját elnyerte, (mti) Mayer Éva alkotása a Magyar Nemzeti Galériában Határokon túli művészet KELEMEN MELINDA A művészet korlátokat átívelő, határokat feszegető volta közismert, éppen fajtól, társadalomtól és kortól való függetlenségében válik egyetemes értékké. Szlovákia és Magyarország tekintetében vannak- e ilyen átlépésre váró határok? A közember számára igen, az Európai Unió létrejötte után is. Egy szlovákiai magyar művész számára viszont kihívás, hogy a művészet egyetemes nyelvével másik országban hogy találja meg helyét. Mayer Éva szlovákiai magyar, fiatal művész, Budapesten a Magyar Képzőművészeti Egyetem kiemelkedő tehetségű végzős hallgatója. Fiatal kora ellenére tehetsége és fáradhatatlan szorgalma meghozta számára a nemzetközi sikereket. Ezúttal a Magyar Nemzeti Galéria termeiben állíthatott ki, mint a IV. Országos Művészeti Diákköri Konferencia képgrafika kategória első helyezettje. Hipochondria címet viselő alkotása 2008-ban készült, a kortárs művészet experimentalizmu- sára jellemző módon különleges technikával, amit a művész maga kísérletezett ki. A mű térben elhelyezett, kilép a síkból, és mintegy magába szippantja szemlélőjét, nem fér kétség ahhoz, hogy határok műtárgy és befogadó között elmosódni látszanak, és csupán „önmagunk előtt állva” vesszük észre, hogy saját félelmeinkkel nézünk farkasszemet. Nem pusztán a röntgenképszerű technikai újítások emlékeztetnek kórházi élményekre, maga az érzet és aztán a mélyebb érzés is az emberi törékenység legtisztább magját tárja elénk, már ha van elég bátorságunk hozzá... A kiállítás 2009. július 26-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galéria A épületében. Connor (Matthew McConaughey) és Brad (Dániel Sunjata) is hajt a legszebb koszorúslányra, Jennyre (Jennifer Gamer) (Fotó: Continentalfilm) \v i'm 1 /t JMtei Kellemes kikapcsolódás, tanulsággal arról, hogyan kell, illetve hogyan nem szabad bánni a nőkkel Excsajok szelleme - ágyból nézve Furcsa komédia groteszk elemekkel, rengeteg helyzetkomikummal - köztük is a legmaradandóbb a csúcsra járatott tortás jelenet könnyekig adagolt romantikával, megnyerő színészekkel: elég csak a főszereplőt, Matthew McConaugheyt említeni, aki körül a világ forog (ebben a filmben), és a szerep szerinti nagybátyját játszó Michael Douglast, aki elegáns, arisztokratikus színfolt, átütő színészi erősség ebben a sokszor sokféleképpen feldolgozott sztoriban. TALLÓS1 BÉLA Többféle feldolgozása volt már ugyanis annak az alaphelyzetnek (végül is itt egy irodalmi klasszikus feldolgozásáról van szó), melynek lényege, hogy a kicsapongó agglegény, aki sose tudja, melyik ágyban nyugszik és melyikben kél, találkozik excsajaival. Ebben a Mark Waters által rendezett amerikai vígjátékban a dolog pikantériája, hogy Connor Mead (Matthew McConaughey, akinek csupa pocsék szerep jut az utóbbi időben) nagybátyja, valamint excsajai szellemeinek tanulságokra rávilágító kalauzolásával szembesül korábbi, jelen- és jövőbeli kalandjaival egy groteszk időutazásban, amely során stílusos járművel vágtatnak csajtól csajig: egy hatalmas, öblös, klasszikus franciaágyon. Connor a társadalom krémjében mozgó divatfotós, aki rég eltávolodott a valóságtól. Mintegy megleckéztetésképpen az öccse lakodalmát megelőző napokban találkozik nagybátyja, Wayne bácsi (Michael Douglas) és néhány elhagyott excsaja szellemével, akik szembesítik önmagával. Azzal a rossz tulajdonságával, amelyet valójában a nőcsábász Wayne bácsi nevelt belé kamaszkorában, amikor még nem volt ilyen macsós, ilyen nagyvilági, ilyen nőfaló, öntelt, lekezelő, nemtörődöm, karrierista. A laza erkölcsű, nagyvilági nagybáty kézbe vette a nyámnyila kiskamaszt, és bevezette a könnyű csajok, a márkás italok és szivarok, vagyis az élvezetek mámoros világába. (Hogy abból a máié dagi kiskamaszból, aki - anno - beült Wayne bácsi menő kocsijába, majd a luxusbárban hányingert kapott az italtól, ilyen sármos, kigyúrt, kinyalt-kifent jóképű, vagány úri nagyfiú cseperedjen, az is csak a film eszközeivel lehetséges, talán.) Az öccse lakodalmát megelőző napokban, amikor a pazar vidéki villában összejönnek a családtagok, a barátok és főleg a koszorúslányok, Connor is megérkezik a nagy hepajra, s megkapja a lak fényűző vendégszobáját, amely igazi bűnbarlang. De a dögös, öblös ágy, amely csábító élvezetek nyughelye volt, Wayne bácsi és az excsajok szellemének hatására fura mód megéled, feltámad benne egy régen elhagyott csaj, s útra kelnek ágyastul a jelenben, ám mindenekelőtt Connor és ex- csajainak múltjába, kitérőt téve itt-ott a jövőbe is. (Helyenként túl gyors váltással, máskor unalmassá nyújtott epizódokba ragadva.) A múltat a jelennel Jenny (Jennifer Gamer) köti össze, aki gyerekkori társa Connomak. A pici Connor hintában ülve kiscsoportosként már-már szerelmet vallott neki, s talán az egyetlen a menyegzőre megjelent hölgyek közül, akit a sztárfotós nem gyűjtött be az exek nagy táborába. S úgy tűnik, nem is nagyon van rá esélye, hiszen Jennynek egy megfontolt, intelligens, tökéletes féijnek való fiatalember, Brad (Dániel Sunjata - akadály- mentes felemelkedést jósolhatunk neki a színészi pályán) próbál a kegyeibe férkőzni. Connor természetesen prüszköl, hogy lecsapják a kezéről a legjobb nőt. Próbálja kiütni a nyeregből Bra- det, miközben a vándorágy az időutazásról visszatér a villába. A szellemekkel tett kirándulás vége egyben azt jelzi, hogy Connor (talán) révbe ér - kezdhetünk zi- zegni-zörögni a papírzsebkendő- csomagolással, mivel közeleg az érzelgős befejezés. Nem is lehetne másképp! De így, amint! Izgire romantikus. Jó ez nyárra. Ógörög költők szerelmes versei közötti „kalandozások” az Irodalmi Szemle júliusi Lehetőségek és kompromisszumok LAPAJÁNLÓ Az első vüágháborút lezáró békeszerződés évülhetetlen nyomokat hagyott a kelet-közép-európai népek történelmében. Trianon nemcsak a többnemzetiségű államok létrejötte szempontjából jelentett újat, sose-voltat, hanem esetenként azzal a gátlástalanságával is, mely a kedvezményezett államok kénye-kedvének szolgáltatta ki a nagy tömbben élő nemzeti közösségeket. Ez utóbbiak nagyhatalmi segédlettel váltak az újonnan kreált utódállamok megtűrt polgáraivá. Nemcsak az állampolgárság kérdésében voltak az utódállamok „türelmetlenek” a nemzeti kisebbséggel szemben, hanem a kisebbségvédelmi szerződések biztosításában, a nyelvtörvények elfogadásában, vagy (esetenként!) az autonómia elismerésében is. Kovács Győző Lehetőségek és kompromisszumok című írásában a két világháború közötti gondokra emlékeztet. Megismertet bennünket Já- szi Oszkár és Vasüe Golding nézeteivel, illetve Masaryk és Wilson, vagy Henry Kissinger nagyhatalmi erőpolitikára épülő elképzeléseivel. Közli a folyóirat a Posonium Irodalmi és Művészeti Díj átadásán elhangzott méltatásokat, tükröt tartva a kortárs (kisebbségi) magyar irodalmunk elé. Grendel Lajos tanulmánya (Magyar líra és epika a 20. században) a magyar líra depolitizálásának gondjaival, eredményeivel ismertet meg bennünket. (Mellesleg, a 33. folytatás azt is jelzi, hogy a végéhez közeledik ez a sorozat, melyből áttekintést kaphattunk a magyar irodalom legújabb kori eredményeiről.) A folyóirat júliusi számában Sulyok Vince, Polgár Anikó és Tóth Élemér verseit olvashatjuk. Megismerhetjük Csehy Zoltán ógörög költők szerelmes versei közötti „kalandozásait”, valamint Gál Sándor (Megőrzött pillanatok című) lírai jegyzeteit olvashatjuk. Közli a lap Popély Gyula Sarlóról írott tanulmányának befejező részét és Szalay Zoltán kritikáját Pé- terfy Gergely Halál Budán című kötetéről. számában Ml. ÉVE a 7. SZÁM 12009. JÚLIUS O ÁRA (!,«) I / 20.-SK Megőrzőt l pillánál ok Suijrí* Vínte. Ptíaár Anikó^sehy Zoliéin és metea-raZó^M M Átadták a Posonium Irodalmi és |v:\j Művészeti Díjakat Magyar líra és epika a XX. században (3 3) voö A l**lí (2) M Lehetőségek és kompromisszumok rmm irodalmi fSZEMLE ŠLA 2009 * IRODALOM n KRITIKA 0 TÁRSADALOMTUDOMÁNY A folyóirat legújabb számát Somogyi Tibor fotóival illusztrálták. A felvételek a Posonium-díj átadásán készültek, (zsolt)
