Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-02 / 151. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 2. www.ujszo.com RÖVIDEN Gyurovszky is belép a Hídba Pozsony. A Hospodárske noviny gazdasági napilap információi szerint Gyurovszky László, a második Dzurinda-kormány építési és régiófejlesztési minisztere is belép Bugár Béla új pártjába, a Hídba. „Biztosan belépek, de nem lesznek konkrét feladataim“ - mondta Gyurovszky. A volt miniszter 2007-ben, nem sokkal Csá- ky Pál MKP-elnökké választása után adta vissza képviselői mandátumát, mivel nem értett egyet az új vezető irányvonalával. Azóta a Tiszai Vegyi Kombinát (TVK) Felügyelő Bizottságának elnöke. (MSz) Kevesebb a baleset Pozsony. Több mint 15 ezerrel csökkent a közúti balesetek száma az idei első félévben 2008 hasonló időszakához viszonyítva. Csökkent a halálos áldozatok és a sérültek száma is - derül ki az Országos Rendőr-főkapitányság statisztikai kimutatásából. Ildén június végéig 13 495 baleset történt, 2008 első felében pedig 28 908. Míg a tavalyi első hat hónapban 227-en haltak meg az utakon, idén eddig 177-en. A súlyosan sérültek száma idén 641, ami 171-gyel kevesebb a tavaly első félévinél. A kisebb sérülést elszenvedők száma 1100-zal, 3147-re csökkent. (SITA) Mečiart nem izgatják a preferenciák Pozsony. Vladimír Mečiar, a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom (HZDS) elnöke nem tart pártja támogatásának apadásától. A legutóbbi közvélemény-kutatási eredmények ugyanis azt mutatták, a párt nem lépné át a parlamentbe jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt. „Pár napja voltak az európai parlamenti választások, ahol kevés hiányzott ahhoz, hogy áüépjük a tíz százalékot. Mi változott volna“ - tette fel a kérdést a politikus. Mečiar szerint az alacsonyabb preferenciáknak több oka is lehet. Egyrészt a HZDS szavazói rejtőzködhetnek, másrészt a hosszú idő óta válto- zadan minta is csökkentheti a felmérések megbízhatóságát. (TASR) Pert nyert az STV a Beta ellen Pozsony. Pert nyert a Szlovák Televízió (STV) a Beta Stúdióval szemben a Pozsonyi IV. Járásbíróságon. Ez azt jelenti, hogy a köztévének nem kell kifizetnie a televíziós műhely által követelt több mint 26 millió eurós kártérítést. A Bétával 1997-ben és 1998-ban két szerződést kötött a közszolgálati televízió akkori vezérigazgatója, Igor Kubiš. Kubiš utódja, Milan Materák felmondta a szerződéseket, mert azok megkötésekor megsértették a közbeszerzési eljárást. A Beta azonban perbe fogta az STV-t. Az első szerződés ügyében a Pozsonyi Kerületi Bíróság és a Legfelsőbb Bíróság korábban kimondta, hogy alaptalan a kártérítési követelés. A második szerződés ügyében született szerdai ítélet nem jogerős, az ellen mindkét fél fellebbezhet. (SITA) Folytatódik a Tupy-ügy Pozsony. Elég bizonyíték volt Dániel Tupý egyetemista gyilkosai ellen - jelentette ki tegnap Robert Kaliňák belügyminiszter, hozzátéve: az ügyben indított eljárás során egyetlen olyan bizonyítékot sem mutattak fel, amely igazolta volna a vádlottak ártatlanságát, ezért sajnálatos, hogy így zárták le az ügyet. A Pozsonyi I. Járásbíróság felmentette és szabadlábra helyezte a gyilkossági ügyben vádolt öt férfit. A Pozsonyi Járási Ügyészség múlt pénteken nyújtotta be fellebbezését, a fellebbviteli eljárást a Pozsonyi Kerületi Bíróságon folytatják. „Megpróbálunk olyan új bizonyítékokat előterjeszteni, amelyek elegendőek lesznek az elítélésre” - tette hozzá a belügyminiszter. (dp, s) Tegnap kellett volna dönteni a vállalatnak járó kölcsönről, viszont a javaslatot lesöpörték az asztalról Erdészfejek fognak hullani Pozsony. Tovább bonyolódik az Állami Erdők (Štátne lesy) vállalat körüli botrány. Robert Fico kabinetje tegnap nem hagyta jóvá a vállalatnak a 67 millió eurós támogatást, a kormányfő a teljes vezetés menesztését kérte a mezőgazdasági minisztertől, az állami cég dolgozóinak egy része pedig feljelentést tett az ügyészségen, mivel attól tartanak, valaki megpróbálja kifosztani a vállalatot. DEMECS PÉTER Simon Zsolt egykori földművelésügyi miniszter üdvözli a kormányfő döntését, de hozzáteszi: a vállalat botrányos gazdálkodásáért a jelenlegi koalíciót terheli a felelősség. A kabinetnek tegnap kellett volna döntenie a vállalatnak járó kölcsönről, viszont a botrány miatt lesöpörték az asztalról a javaslatot. „Amíg nem tisztázódik a helyzet, elképzelhetetlennek tartom, hogy ekkora összeget utaljunk át a vállalat számlájára”- magyarázta a kabinet döntését Fico. Egyben felszólította Stanislav Becík földművelésügyi minisztert, a lehető leggyorsabban váltsa le az Állami Erdők teljes vezetőségét. „Nincs mit habozni, ha ilyen a helyzet, ha idegesség és bizonytalanság uralkodik a vállalatban, ha a vezetőségnek semmilyen hitele sincs. Azonnal távozniuk kell tisztségükből. Ha nem lépnek maguktól, akkor a miniszternek kell nagyon gyorsan lépnie” - tette hozzá Fico. Becík reakciójában elmondta: a leváltásokról csak azután lehet dönteni, ha kiderítette, kit milyen felelősség terhel a kialakult helyzetért. „Természetesen foglalkozom ezzel a kérdéssel, de a menesztésről nem dönthettek azonnal a kormányülés után” - mondta Becík. A miniszter hatásköre az állami vállalat vezér- igazgatójának és a felügyelőtanács elnökének menesztése. Becík szerint a vállalat vesztesége idén eléri a 70 millió eurót, s mindezt annak ellenére, hogy eltörölték az alkalmazottak 13. és 14. fizetését, illetve négynapos munkahetet vezettek be. A miniszter leszögezte: mindent elkövet annak érdekében, hogy a vállalat megkapja a szükséges támogatást. Az állami cég egyes alkalmazottai tegnap büntetőjogi feljelentést tettek a Besztercebányai Járási Ügyészségen - véleményük szerint a vezetőség kiszipolyozza a vállalatot, és nem gazdálkodik megfelelően az állami tulajdonnal. Jozef Marko, a beadvány előterjesztőinek egyike a SITA hírügynökségnek elmondta: 27 olyan esetet soroltak fel, amellyel kapcsolatban felmerült a törvényszegés gyanúja. Simon Zsolt szerint kétség nem fér hozzá, hogy Fico az ellenzéki képviselők és a vállalat alkalmazottainak a nyomására döntött a határozott óvintézkedések mellett. Ha a teljes vezetőség leváltása után sem tisztázódik a helyzet, és nem javul a vállalat gazdálkodása, képviselői ellenőrzés megszervezését kezdeményezi a vállalatnál. Rámutatott, az ország területén található erdők 50 százaléka állami tulajdonban van, a maradék pedig magánkézben - különböző társaságok vagy községek tulajdonában. „Hogy létezik az, hogy az erdők egyik felével nincs gond, a másik rész gazdálkodása pedig milliós veszteséget mutat ki? A vállalat zökkenőmentesen működött, amikor elhagytam a tárcát. Ami azóta történt, az Fico kormányának a felelőssége. Minden esetre megnyugtató, hogy a kormányfő az ellenzék nyomására ilyen radikális lépés mellett döntött” - zárta le Simon. Felmérések szerint már jelenleg is 40 százalékkal esett vissza a háztartási berendezések eladása Jövőre a csomagolás miatt emelkednek az árak ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Rábólintott a parlament a hulladékokról szóló törvény módosítására, így jövőre a csomagolt termékek gyártóinak 35 millió euróval többet kell fizetniük a Reciklációs Alapba. A gyártók és forgalmazók pedig ezt a többletkiadást a vásárlókkal fogják megfizettetni, a gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a csomagolt élelmiszerek, de a tévékészülékek és más háztartási fogyasztói berendezések ára is jövőre 20 százalékkal megemelkedik. A jogszabály ellenzőinek meggyőződése, hogy 2010-től ismét fellendül a bevásárló turizmus, mivel külföldön minden olcsóbb lesz, mint nálunk. „Leginkább azokra a termékekre vonatkozik a drágulás, amelyek árának jelentős részét épp a csomagolás teszi ki. Ilyenek az élelmiszerek vagy a drogériái árucikkek, tehát mindaz, amiből az emberek a legtöbbet vásárolják” - olvasható a szlovákiai gyártók sajtónyilatkozatában. Felmérések szerint már jelenleg is 40 százalékkal esett vissza a háztartási berendezések eladása. Ha a törvénymódosítás után ismét drágulnak a termékek, akkor az eladók nem tudják megakadályozni, hogy az emberek a szomszédos országokba járjanak bevásárolni, ahol minden olcsóbb. A Reciklációs Alap (RF) képviselői viszont hangsúlyozzák: az új rendszernek köszönhetően a gyártóknak ugyan többet kell fizetniük, viszont minden begyűjtött és újrahasznosított berendezésért pénzt kapnak az alaptól, így kiadásaik megtérülnek. Áz érintettek állítják: ez az érvelés nem állja meg a helyét, mivel egy gyártónak sem sikerül annyit begyűjtenie kilogrammban, mint amennyit elad. A jelenleg árusított új hűtőgépek átlagosan 65-70 küogrammosak, viszont a leadott régi hűtők súlya 35-40 kg körül mozog. Hogy a gyártónak visszatérüljenek a kiadásai, mindenkinek, aki új hűtőt vesz, legalább két öreget kellene leadnia. A gyártók és forgalmazók szerint kétség nem fér hozzá, hogy a jogszabály átlagosan 10 százalékkal növeli az élelmiszerek árát, a nagyobb háztartási fogyasztói berendezések esetében pedig a drágulás akár a 20 százalékot is elérheti. Jelenleg 16,60 eurót (500 korona) fizetnek egy 70 kilogrammos hűtőért az alapba, a törvénymódosítást követően 65,10 eurót (1961 korona) fognak. A szemléletesség kedvéért: a gyártó egy 70 kilogrammos hűtő árusításába kezd. A cég ezért a hűtőért kilónként 0,93 eurót (28 korona) fizet majd az alapba, tehát 65,10 eurót (1961 korona). Jelenleg hűtőnként egységesen 16,60 euró (500 korona) az újrahasznosítási díj - függetlenül a súlytól. Ha a jogszabályra az államfő is rábólint, akkor 2010 januáijában lép hatályba, (dem, s) Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke szerint a nyelvtörvény elfogadása egyet jelent az intézményes magyarüldözéssel Szlovákiában Nyelvtörvény: Fico örül neki, Gašparovič nem érti, miért nem értik ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A magyarországi politikusok értedenül állnak a szlovák nyelvtörvény módosításának elfogadása előtt, nagy részük fel van háborodva. Szlovák partnereik nem értik, miért; sőt, a nyelvtörvényt dicsérik. A szlovák parlament döntése nagyban árt a szlovákiai magyaroknak és a szlovák-magyar kapcsolatoknak is, véli Bajnai Gordon magyar miniszterelnök. „A két ország közötti alapszerződés és több nemzetközi szerződés betűjével és szellemével is több pontban ütközik a szlovák nyelvtörvény“ - hangsúlyozta a Bajnai tegnap tartott sajtóértekezletén. A kormányfő szerint „át kell gondolni, hogy az új fejlemények függvényében mikor és milyen tartalommal van értelme megtartani a kormányfői találkozót, mikor válik ez ismét eszközzé ahhoz, hogy képesek legyenek megoldani a problémákat“. Ezzel kapcsolatban a szlovák külügyi tárcavezető már jelezte is, nem lenne meglepve, ha „a nyelvtörvény elfogadása ürügyül szolgálna a látogatás elhalasztására“. Az MSZP szerint a nyelvtörvény ellentétes az „európai normákkal, a térség népei és országai harmonikus, jó kapcsolatainak érdekeivel.“ Lendvai Ildikó, a párt elnöke szerint a parlamenti erőknek felelősségük van abban, hogy a nacionalisták ne rontsák a két nemzet kapcsolatát. Németh Zsolt, a Fidesz külügyi szakpolitikusa szerint a szlovák nyelvtörvény elfogadása egyet jelent az intézményes magyarüldözéssel Szlovákiában. Németh úgy véli, a nyelvtörvény elfogadása a betetőződése annak a három évnek, amelyben „egyre kézzel foghatóbb“ magyarellenesség bontakozott ki a szlovák politikában. „Az államnyelvről szóló törvény mindennek a teteje“ - tette hozzá a politikus. Robert Fico miniszterelnök nem érti, miért ilyen hevesek a magyar reakciók. „Semmi olyat sem tettünk, ami ilyen típusú reakciókat válthatna ki“ - mondta tegnap, a kormány ülése után. A kormányfő nem fél attól, hogy a magyar fél emiatt lemondaná a következő hetekre tervezett magyar-szlovák miniszterelnöki találkozót. „Szlovákia egy olyan állam, melynek muszáj védenie saját érdekeit, és ezek közé tartozik az államnyelv védelme is“ - fejtette ki Fico. „Rossz állam lennénk, ha ezt nem tennénk“ - tette hozzá a kormányfő. Ivan Gašparovič államfő sem érti, miért kell ennyit és ilyen negatív szellemben beszélni a nyelv- törvényről. Tegnap a külföldön működő szlovák diplomatákkal találkozott, akiket ezzel kapcsolatban is ellátott jótanácsaival. „Nem szeretném, ha önök lennének az elsők, akik abban az államban, ahol működnek, erről a problémáról beszélnének. De ha témává válik, nem lehetnek az utolsók, akik megvédik ezt a törvényt“ - mondta Gašparovič. „Magyarországnak meg kellene szoknia, hogy Szlovákia egy független állam“ - nyilatkozta a magyar reakciókkal kapcsolatban Anna Belousovová, az SNS alel- nöke. Belousovová szerint értelmetlenség, hogy a törvény szűkíti a kisebbségi nyelvhasználat lehetőségét. Ennek ellenére tény, hogy ezek után kevesebb helyen lehet a magyar nyelvet használni. Például ott, ahol nem él legalább 20 százaléknyi magyar, nem lehet magyarul beszélni a hivatalokban vagy a kórházakban. (MSz, sita, mti) Észt oszt a külügyi bizottság új elnöke Juraj Horváth, a szlovák parlament külügyi bizottságának új elnöke szerint a hektikus magyar reakciók a Fidesz és a Jobbik között, a nacionalista szavazatokért folytatott harc részei. „Magyarország állandó választások előtti kampányidőszakban van, és ebben továbbra is aktívan ki akarja használni a szlovákkártyát“ - véli Horváth. A külügyi bizottság elnöke örülne neki, ha a magyar fél ugyanennyit foglalkozna a magyarországi kisebbségek nyelvhasználati jogával, mint a szlovák nyelvtörvénnyel. (sita)
