Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-13 / 160. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 13. www.ujszo.com VILLÁMINTERJÚ Rudolf Chmel a Híd alelnöke, egykori budapesti nagykövet és kulturális miniszter Milyen nehézséggel kell ön szerint megbirkóznia az új pártnak? A magyarokkal szembeni előítéletek, az ata- visztikus ellentétek még mindig erősek, a műveltebb rétegekben is. Alapvetően bizalmatlanul tekintenek a szlovák-magyar együttműködésen alapuló elképzelésekre. Sajnos ez még mindig működik a társadalomban, és az utóbbi 20 évben sok politikus törekedett arra, hogy ez így legyen. Sajnos ha valamilyen ellentmondásosabb kisebbségi témáról vagy a magyarországi politikáról van szó, jelentős az egyetértés a szlovák kormánypártok és a szlovák ellenzéki pártok között. Nem tart attól, hogy csak afféle díszpinty lesz a pártban? Biztosíthatom, hogy én már nem tartok semmitől. Örülnék, ha a programunkból, amit én szinte már 20 éve görgetek magam előtt, valami megvalósulna. Bízom benne, hogy ezt el lehet érni rnég ha a siker nem is lesz rögtön országos. Ez a párt azért szólított meg, mert elképzelései szinte teljesen azonosak az enyémmel. Kapott valamilyen biztosítékot Bugár Bélától arra nézve, hogy tényleg nem csak a média kedvéért lesz ön alelnök? Ó nem az a típus, aki megelégedne ázzál, hogy valahová kiteszi az én öreges fényképemet, hogy dicsekedhessen: a Chmel is velünk van. És én sem vagyok az a típus, aki a szlovák társadalmat transzba ejti. Tud arról, hogy megszólított-e a párt más szlovák személyiségeket is? Nem tudom, kikkel folytak még tárgyalások, de azt igen, hogy sok korábbi politikus jelentkezett. Azt természetesen nem árulom el, hogy kik. Ön a Károly Egyetem egyik intézetét vezeti, vagyis a hét nagy részét Prágában tölti. Hogyan fogja emellett győzni a pártmunkát is? Prágában van a munkahelyem, valamiből meg kell élnem, én nem vagyok képviselő, aki a politikából él. Az elmúlt 20 évben elég aktív nyilvános életet éltem, és szerencsére mindig össze tudtam egyeztetni a szakmai munkámmal. Indul képviselő-jelöltként a parlamenti választásokon is? Erre még nem tudok válaszolni, ez még messze van. Ön korábban az Új Polgári Szövetségben (ANO) tevékenykedett, mely liberális pártnak mondta magát, kisebbségi ügyekkel komolyabban nem foglalkozott? Éppen ez volt az egyik gondom az ANO-val. Én mindjárt az elején megszerveztem egy találkozót Pavol Rusko pártelnök és a magyarországi Szabad Demokraták Szövetségének elnöksége között, de folytatás nem volt. dpj) Grigorij Mesežnikov politológus a későbbiekben nem tartja kizártnak az MKP és a Híd együttműködését A Híd nem akar a soraiban Štb-seket Csölösztő. A Híd első közgyűlése szombaton megválasztotta a párt vezetőségét, elfogadta a párt alapszabályát és a programtéziseket. A programot a következő, szeptemberre tervezett kongresszuson fogadják el, akkor egészül ki a párt vezetősége is, mivel most három alelnöki posztot üresen hagytak. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS „Elsősorban a járási és a kerületi szerveket kell kiépítenünk, hogy fel tudjunk készülni az őszi, megyei önkormányzati választásokra” - jelentette ki Bugár Béla, a párt elnöke. Várják új párttagok jelentkezését, de a jelentkezőket szűrni fogják, nem akarnak a soraikban látni sem volt Štb-seket, sem „konjunktúralovagokat”. A belépési nyilatkozatban szerepel az a kérdés is, hogy korábban milyen pártoknak volt tagja a jelentkező. A párt nem akarja megkerülni a szlovákok és a magyarok szempontjából érzékeny témákat, mint például a Beneš-dekrétu- mok vagy az autonómia kérdése. .Amelyik társadalomban léteznek tabutémák, abban a társadalomban olyanok is vannak, akik visszaélnek velük” - jelentette ki Bugár. Grigorij Mesežnikov politológus szerint nem kizárt, hogy a Híd később együttműködhet az A Híd vezetősége Elnök: Bugár Béla Alelnökök: Simon Zsolt, Pfundtner Edit, Rudolf Chmel Elnökségi tagok: A. Nagy László, Bastmák Tibor, Gál Gábor, Jakab Elemér, Sólymos László, Vörös Péter MKP-val, ha ezt a körülmények kikényszerítik. Bugár Béla csak az SNS-szel és a HZDS-szel való együttműködést zárta ki. Mesežnikov szerint a Híd hamarosan szembekerülhet a Smerrel is, hiszen a legnagyobb kormánypárt is alaposan lövette a részét a magyarokat negatívan érintő intézkedésekből, például a nyelvtörvény módosításából. Úgy véli, hogy a két szlovák ellenzéki párt hozzáállása is hamarosan megváltozik a Híd irányába, annak ellenére, hogy Mikuláš Dzurin- da, az SDKU elnöke Bugár Béla frusztráltságával magyarázta az új párt létrejöttét. „Lehet, hogy még egy ideig tart majd a szkepticizmus a KDH és az SDKÚ részéről, de az új párt megalakulása új helyzetet teremtett, és az is igaz, hogy kevesebb partner esetén könnyebb az együttműködés - magyarázta a KDH és az SDKÚ jelenlegi hozzáállását a politológus. - A korábbi időszakokból azonban már ismerik egymást, ezért nem kell akadályokba ütköznie együtt- működésknek. ” dpj) . __________ VILLÁMINTERJÚ Ján Marosz a Híd párt egyik alapító tagja Zsolnáról Miért döntött úgy, hogy belép a pártba? Elsősorban azért, mert engem is aggaszt a szlovák-magyar viszony jelenlegi állapota. Szerintem az utóbbi időben sokat romlottak az emberi kapcsolatok. Részben a magánéletem is indokolja ezt a lépést, mivel a feleségem budapesti. Mi multikulturális családvagyunk. Ön Zsolnáról érkezett. Ott is van igény a Hídra, további tagjai is lesznek? Igen, szinte naponta jelentkezik nálam valaki, sokan közülük még semmilyen pártban sem dolgoztak. Ján Slota nézeteit szerintem nagyon kevesen osztják, de nagyon hangosak, a többség pedig hallgat. A Híd lehetne az a párt, amely lehetőséget ad ennek a többségnek a megszólalásra. A többségnek meg kell szólalnia, és elmondania, hogy tiszteljük a magyarokat és együtt akarunk velük működni. Nem tart attól, hogy Zsolnán rossz szemmel néznek majd önre, mert belépett egy „magyar pártba”? Eddig is furcsán néztek rám. Középiskolai tanár vagyok, és sokan furcsállják, amikor a szlovák-magyar kapcsolatokról beszélek, amikor védem a magyarokat. De örülök annak, hogy a nézeteimmel, a véleményemmel, a párttagságommal nyilvános vitát gerjesztek, mert szükség van rá. A gond, hogy a többség csak a politikusok kijelentéseiből vagy a médiából ismeri a magyarokat, őket kell meggyőznünk, hogy a valóság nem olyan, ahogy képzelik. A párt tevékenységében jelentős szerepe lesz a kisebbségvédelemnek. Hogyan fogadják ezt a szlovák párttagok? A jelenlegi kormánykoalíció megpróbálja kiszorítani a kisebbségeket a társadalom peremére, főleg a magyarokat, és ellenségként akarja őket beállítani. A mi feladatunk az, hogy hangosan elmondjuk: a nemzeti kisebbségeknek vannak jogaik. A magyar kisebbségtől nem lehet elvenni az anyanyelvhez való jogot, a kultúrája ápolásához való jogot. Ezt kell megmagyarázni a szlovákoknak. Sokan úgy vélik, a Híd magyar párt néhány díszszlovákkal, Bugámak csak azért van szüksége rájuk, hogy könnyebben „eladhassa” a pártot. Ön nem tart attól, hogy a szlovákok véleménye elveszik a pártban? Hiszek abban, hogy nem így lesz. Bugár Béla hozzáállásából számomra az derül ki, nagyon igyekszik, nehogy a Hídból csúszda legyen, a Híd két egyenlő pilléren álljon. A vezetőség nagyon nyitott, ugyanakkor tudom, nem lesz könnyű a szlovák választók ’megszólítása. (lpj) _____________________RÖVIDEN____________________ Radičová újra megpróbálná Pozsony. Iveta Radičová (SDKÚ-DS), aki az államfőválasztáson alulmaradt Ivan Gašparovičcsal szemben, azt nyilatkozta a Mladá fronta Dnes című cseh napüapnak: öt év múlva újra megpróbálja. „Öt év alatt sok minden megváltozhat, mások lehetnek az erőviszonyok, de ha lesz igény és támogatás, szeretnék indulni” - mondta a politikus. Radičová miután alulmaradt Gašparovičcsal szemben, a parlamentből is távoznia kellett, mivel képviselőtársa, Tatiana Rosová helyett szavazott. A politikai sikertelenséget magánéleti gondok is kísérték: elhagyta őt barátja, Ján Riapoš paralimpikon is, akivel pedig már a házasságot tervezték. (SITA) Nem lehet vita a válságról Pozsony. Mikuláš Dzurinda, az SDKÚ-DS elnöke sajnálja, hogy a szlovák parlament az uniós államok törvényhozásai közül az egyetlen, amely nem teszi lehetővé a vitát a gazdasági válság hatásából, a válságkezeléséről. „Elsősorban az Smer-SD és a kormányfő felelőssége, hogy a vita helyett gyűlölet, kormányzati úthenger, arrogancia és politikai kulturálatlanság van.” Dzurinda szerint a gazdasági válság Szlovákiában nem mélyült volna el ennyira, ha a parlament jóváhagyja az ellenzék válságkezelő törvényjavaslatait. (SITA) Az üzlet előtt hagyta gyermekét Kassa. Gyermekelhagyás miatt indított eljárást a rendőrség a 25 éves Zuzana T. ellen. A nő egy kassai bevásárlóközpont előtt, a babakocsiban sorsára hagyta kilenc hónapos gyermekét, Kristínát. A kocsiban síró csecsemőhöz a járókelők hívtak mentőt, amely kórházba szállította. Az anya ismeretlen helyen tartózkodik. (SITA) Ellenirányban 10 kilométeren át Pozsony. Szombaton este megdöbbentő élményben volt részük a Pozsonyt átszelő autópályán haladóknak. Egy 80 éves sofőr ellenirányban hajtott fel a sztrádára, végighaladt a városon, sőt a Sitina alagútban is így autózott. A szembejövő járművek sokszor az utolsó pillanatban tértek ki előre, a rendőrök a szlovák-magyar határ előtt állították meg a botcsinálta kaszkadőrt, (ú) A Csemadok megalakulásának 60. évfordulója jegyében zajlott az idei gombaszögi ünnepség Hrubík nemzeti összefogást sürgetett Gombaszögön AATl-HÍR Gombaszög. Nemzeti összefogásra van szükség a magyar nyelv védelme érdekében Szlovákiában - hangsúlyozta vasárnap Gombaszögön Hrubík Béla, a Csemadok országos elnöke. „A másét nem akarjuk, de a magunkét nem adjuk” - jelentette ki Hrubík a szlovákiai magyarok hagyományos, immár 51. Országos Kulturálisünnepségén. Hrubík élesen bírálta a közelmúltban elfogadott szlovák államnyelvtörvényt, mert megkárosítja a magyarokat és a Szlovákiában élő többi nemzeti kisebbséget is. Kifejtette: számára elfogadható és támogatható a kétnyelvűség, de csak azzal a feltétellel, ha az minden szinten érvényesül és kölcsönös. „Az alsóbb, tehát regionális és helyi szinten, a túlnyomórészt magyarok lakta helyeken az állam- igazgatás alkalmazottainak is meg kellene tanulnia és használnia kellene a kisebbségi nyelvet” - mondta. Rámutatott arra is, hogy a kormányzatnak általában is jobban kellene támogatnia a régiókat, a településeket, az adók nagyobb részét kellene hozzájuk visszaforgatni, továbbá nagyobb figyelmet kellene szentelnie a munkanélküliségnek is, amely egyaránt sújtja a szlovákokat és a magyarokat. A kétnapos gombaszögi ünnepség az idén a Csemadok megalakulásának 60. évfordulója jegyében zajlott, rendkívül gazdag műsort kínálva az érdeklődőknek. Szombaton filmvetítéssel emlékeztek meg a Csemadok hat évtizedéről, s egy konferencián a szomszédos államok és Szlovákia kisebbségi kultúrpolitikáját elemezték. Mindkét nap színes folklórműsor, gyerek- program, kirakodóvásár várta a több ezer látogatót. A rendezvényt tegnap este a gombaszögi szabadtéri színpadon az István, a király című Szörényi- Bródy rockopera zárja a TÁRSULAT előadásában. A középiskolák végzősei után még a nyári hónapokban is jár a családi pótlék és az adóbónusz Iskolából a munkaügyi hivatalba ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Egyre nehezebben találnak munkát a középiskolák és egyetemek végzősei, főleg nem közvetlenül a tanulmányok befejezése után. Számukra ajánlatos - de nem kötelező - bejelentkezni a munkaügyi hivatal nyilvántartásába. Munkanélküli segélyt viszont nem kapnak, hiszen nem teljesítik a feltételeket (a bejelentkezést megelőző négy évben legalább három évet fizetni kell a munkanélküli-biztosítást, vagyis munkaviszonyban kell lennie, határozott időre szóló szerződés esetén az utolsó négy évben legalább kettőt kell dolgozni). Bejelentkezni azonban ennek ellenére is érdemes, a nyilvántartott munkanélküliek után ugyanis az állam fizeti az egészségbiztosítást. A középiskolák végzős diákjai után az állam augusztus 31-ig fizeti az egészségbiztosítást, addig még eltartottnak számít, így jár utána a családi pótlék és az adó- kedvezmény is. Ha augusztus 31-e előtt jelentkezne a munkahivatalban, akkor a szülők elesnek a családi pótléktól és az adó- bónusztól is. Szeptembertől viszont már maga fizeti a járulékot, ha nem kezd dolgozni, vállalkozni, nem jelentkezik be nyilvántartásra a munkahivatalhoz, vagy nem folytatja tanulmányait. Természetesen ha a középiskolát végzett fiatalnak sikerül közvetlenül az iskola befejezése után, augusztus 31-e előtt munkába állnia, attól a naptól fogva nem az állam, hanem a munkáltatója, illetve ha egyéni vállalkozó, akkor saját maga fizeti az egészség- biztosítást. A felsőoktatási intézmények hallgatói után az állam az utolsó záróvizsga napjáig fizeti az egészségbiztosítást. Ha tehát nem tudnak rögtön elhelyezkedni, érdemes elmenniük a munkahivatalba. Az utolsó záróvizsgát követő naptól ugyanis maga fizeti a biztosítást, ha nem áll munkába, nem fog vállalkozásba vagy nem regisztráltatja magát a munkahivatalban. Ha bejelentkezik, az állam fizeti utána az egészségbiztosítási díjat. A nyilvántartásban lévő ab- szolvens végezhet szezonmunkát, brigádmunkát, ám bére nem haladhatja meg az egy felnőtt személyre számított létminimum 65 százalékát. Mindez vonatkozik azokra a baccalaureátusi tanulmányokat befejezőkre is, akik még nem döntöttek véglegesen, folytatják-e tanulmányaikat magasabb szinten, (sán)
