Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-11 / 159. szám, szombat
14 Szalon ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 11. www.ujszo.com Egykor főúri sétány - ma őspark (A szerző felvételei) A forgatókönyv egyszerű: válaszd ki a legmegfelelőbb túraidőpontot, szállj vízre Vereknyén, a Csallóköz legnyugatibb csücskében, majd csordogálj lefelé a vízzel... Csámborogós-lazulós, a Kis-Duna mentében Bő másfél évtizedes fennállása alatt számos névvel illették Szlovákiát - az aktuális politikai „terheltség” mértékétől függően Mečiarlandnak vagy éppen Abszurdisztánnak. LŐR1NCZ ADRIÁN De szívesen ragasztották rá a Kis- Svájc vagy Európa ékszerdoboza jelzőt is, nagyon helyesen utalva arra, hogy az ország - természeti kincseinek mértékéből adódóan - akár a térség fő idegenforgalmi attrakciójává válhatna, ha mindenkori vezetése csak egy pillanatig is komolyan gondolná a turisztika országos szintű fejlesztését. Persze ennek is megvan a maga varázsa - például az, hogy az Európa-szerte egy kaptafára tervezett és kivitelezett élményfürdők, síparadicsomok és golíközpontok közül még itt-ott kilóg a natúr vadon egy-egy szelete. Ha ilyen szeletekre vágyunk, mindenképp érdemes felkeresnünk az egykor Tündérkertnek nevezett, százhúszezer hektár kiterjedésű szigetet, melyet ma Csallóköz néven ismerünk. Az ártéri erdőknek, ingoványoknak mára csak a töredéke maradt fenn, ám ez mindenképp megér egy kiruccanást. Ha belefeledkezünk, olyan ez, mintha nem is térben, hanem időben utaznánk, visszafelé. Vegyük például a Csallóköz-szi- get kellős közepében elterülő, anFél évszázada pihen a malomkerék nak északi határán is túl nyúló Szerdahely, Nagymegyerés Galán- ta alkotta, egyelőre nem arany háromszöget, melyet főképp az egykori KGST-tagállamokból érkező látogatók fogadtak kegyeikbe. A föld mélyéből feltörő termálvíznek köszönhetően mindhárom város turisták ezreit látja vendégül, Me- gyer pedig olykor országos látogatottsági rekordokat dönget. Lényegesen kevesebb dicsőség - látogató és bevétel - jut a kisebb településeknek, pedig látnivaló ezekben is akad bőven. Idő és hangoltság kérdése, hogy ezekre is felfigyeljünk. Dunaszerdahely és Galánta között autózva, kerekezve érdemes megállni Dunatőkés községben; a Kis-Duna Tőkési- ága mellett megtekinthető a XX. század nyolcvanas éveiben felújíNyár, kaland, ilyesmi... Tallós, az Esterházy grófok egykori székhelye. A főtéren álló kastélyt Esterházy Ferenc építette 1760-ban, s azóta volt lelencház, fegyintézet, ma pedig iskola. 1763-ban Mária Terézia itt létesítette a Magyar Királyság első árvaházát. A „más” iránt érdeklődő látogató számára igazi csemege a kastély mögött elterülő, mintegy huszonkét hektáros őspark, mely ma amolyan senki földje benyomását kelti. Illik azonban tudni róla, hogy álla- Esőverte Éden - a tallósi vízimalom száz ilyen malom állt a Kis-Duna, Tőkési-ág és a Feketevíz mindössze néhány kilométeres szakaszán, melyekben békeidőben gabonát őröltek, fát fűrészeltek, ha meg viasko- dásra került sor, nemegyszer puskaport állítottak elő. A legrégebbi tallósi malom a Feketevízen állt, tulajdonosa pedig a hírhedt KonCz Márton volt, akit II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk idejében a labancok Pozsonyban felnégyeltek. A jó hazafi Bercsényi zászlaja alá állt, s a kuruc táborban jövendőmondó képességével vált ismertté; a malomipar hanyatlását azonban ő sem látta előre. Miképp nem láthatta azt sem, hogy a Kis-Dunán és a hozzá hasonló vizeken egykor különös ladikokon vidám társaságok ereszkednek majd alá egyetlen, ámde annál határozottabban megfogalmazott célzattal - hogy magukba szippantsanak valamit az ártéri erdők, ágvizek hangulatából. A vadvizes turizmus ma már nemcsak az északi Dunajec folyón virágzik, hanem a Csallóközben is egyre inkább elha- rapódzik. A forgatókönyv igazán egyszerű: válaszd ki a neked legmegfelelőbb túraidőpontot, szállj vízre Vereknyén, a Csallóköz legnyugatibb csücskében, majd napokon át csordogálj lefelé a lassú vízzel. Szállás sátrakban, étkezés a folyó mentén szép számban található halászcsárdákban, este tábortűz melletti lazulás. Az élmény garantált - hiszen a természet, a folyó minden egyes pillanata egyszeri, megismételhetetlen. Eddig a próza; de hogy a líra se maradjon ki, befejezésképp ide jegyzem Rab Zsuzsa egy versének nehány sorát, melyek a Kis-Duna vízimalmainak, molnárainak is emléket állítanak: Kelepeitek, doromboltak, elnémultak, beomlottak. A molnárokföldbe dőltek, sárga agyagot őrölnek. Áll a malom, él a malom, roskatagon, hallgatagon. Szalontúrázók szervizoldala + akiknek max. fél napjuk ha akad (néha) kirándulni ♦ akik nem a nagy (négy főnél nagyobb) tömeg kedvelői ♦ akik a tágas, szabad terek, erdők-mezők kedvelői ♦ akik ä járt utat hajlandók járatlanra cserélni ♦ akiket nem hagy hidegen a kultúra sem ♦ akiket nem zavarnak a szúnyogok + akikéiről olvasni szeretnek tott vízimalom, mely technikatörténeti látványosságként vált ismertté. A múlt század negyvenes éveiben még működő, majd sorsára hagyott építmény az ártéri erdő ölelésében igazán festőién hat, s aki elvetődik ide, használja ki az alkalmat, s tegyen egy sétát a víz fölé hajló fák között. 1991-ben Cousteau kapitány is felkereste a vidéket, őshonos állatfajok után kutatva az ágvizekben. Expedícióját siker koronázta; ekkor jelentette ki, hogy az alig huszonöt kilométer hosszú Tő- kési-ág állat- és növényvilága egyedülálló Európában. Némi ízelítőt kaphatunk e fajgazdagságból, ha betérve a főút mentén található majorságba ladikot bériünk, s egy időre a folyóra bízzuk magunkat. Az őstermészet karnyújtásnyira enged magához - fehér és sárga tavirózsák között, szárcsák és récék kíséretében csordogálhatunk végig a lassú vízen, s némi szerencsével megpillanthatunk egy-egy vidrát is - bár ezért nem vállalok kezességet. A pe- cázás szerelmesei a község határán túli, gondosan karbantartott horgásztónál hódolhatnak szenvedélyüknek. Legyen a következő állomás mi védelem alatt áll, művelése szigorú szabályok alá esik. A terület legutóbbi jelentősebb rendbetételére a XX. század második évtizedében került sor - a hatalmas platán-, balzsam- és kaucsukfák, valamint a mamut- és ezüstfenyők közé kifutókat építettek a rókák, őzek, pávák seregei számára. A parkot számos vízfolyás szeli keresztül, az egykori fahidaknak már csak a csonkjait találjuk meg, ám a terület még így, „halódó poraiban” is fenséges. Aki esetleg azzal a feltett szándékkal érkezik ide, hogy „a világon minden múlandó” vagy a „csak a változás örök” témákat megvitassa önmagával, a szakállas, öreg fákban, vízbe dőlt hidakban biztosan értő társra talál - s a világ zaja is békén hagyja egy röpke fertályomra. S ha már vízi vüág, Tallóson se menjünk keresztül anélkül, hogy meg ne néznénk a falutól két kilométerre található Maticza-vízimal- mot. A történészek szerint mintegy SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
