Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-11 / 159. szám, szombat

14 Szalon ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 11. www.ujszo.com Egykor főúri sétány - ma őspark (A szerző felvételei) A forgatókönyv egyszerű: válaszd ki a legmegfelelőbb túraidőpontot, szállj vízre Vereknyén, a Csallóköz legnyugatibb csücskében, majd csordogálj lefelé a vízzel... Csámborogós-lazulós, a Kis-Duna mentében Bő másfél évtizedes fennál­lása alatt számos névvel il­lették Szlovákiát - az aktu­ális politikai „terheltség” mértékétől függően Mečiarlandnak vagy éppen Abszurdisztánnak. LŐR1NCZ ADRIÁN De szívesen ragasztották rá a Kis- Svájc vagy Európa ékszerdoboza jelzőt is, nagyon helyesen utalva ar­ra, hogy az ország - természeti kin­cseinek mértékéből adódóan - akár a térség fő idegenforgalmi attrak­ciójává válhatna, ha mindenkori vezetése csak egy pillanatig is ko­molyan gondolná a turisztika or­szágos szintű fejlesztését. Persze ennek is megvan a maga varázsa - például az, hogy az Európa-szerte egy kaptafára tervezett és kivitele­zett élményfürdők, síparadicso­mok és golíközpontok közül még itt-ott kilóg a natúr vadon egy-egy szelete. Ha ilyen szeletekre vágyunk, mindenképp érdemes felkeres­nünk az egykor Tündérkertnek ne­vezett, százhúszezer hektár kiterje­désű szigetet, melyet ma Csallóköz néven ismerünk. Az ártéri er­dőknek, ingoványoknak mára csak a töredéke maradt fenn, ám ez mindenképp megér egy kirucca­nást. Ha belefeledkezünk, olyan ez, mintha nem is térben, hanem idő­ben utaznánk, visszafelé. Vegyük például a Csallóköz-szi- get kellős közepében elterülő, an­Fél évszázada pihen a malomkerék nak északi határán is túl nyúló Szerdahely, Nagymegyerés Galán- ta alkotta, egyelőre nem arany há­romszöget, melyet főképp az egy­kori KGST-tagállamokból érkező látogatók fogadtak kegyeikbe. A föld mélyéből feltörő termálvíznek köszönhetően mindhárom város turisták ezreit látja vendégül, Me- gyer pedig olykor országos látoga­tottsági rekordokat dönget. Lénye­gesen kevesebb dicsőség - látogató és bevétel - jut a kisebb települé­seknek, pedig látnivaló ezekben is akad bőven. Idő és hangoltság kér­dése, hogy ezekre is felfigyeljünk. Dunaszerdahely és Galánta kö­zött autózva, kerekezve érdemes megállni Dunatőkés községben; a Kis-Duna Tőkési- ága mellett megtekinthető a XX. század nyolcvanas éveiben felújí­Nyár, kaland, ilyesmi... Tallós, az Esterházy grófok egykori szék­helye. A főtéren álló kastélyt Ester­házy Ferenc építette 1760-ban, s azóta volt lelencház, fegyintézet, ma pedig iskola. 1763-ban Mária Terézia itt létesítette a Magyar Ki­rályság első árvaházát. A „más” iránt érdeklődő látogató számára igazi csemege a kastély mögött elterülő, mintegy huszon­két hektáros őspark, mely ma amo­lyan senki földje benyomását kelti. Illik azonban tudni róla, hogy álla- Esőverte Éden - a tallósi vízimalom száz ilyen malom állt a Kis-Duna, Tőkési-ág és a Feketevíz mindössze néhány kilométeres szakaszán, me­lyekben békeidőben gabonát őröl­tek, fát fűrészeltek, ha meg viasko- dásra került sor, nemegyszer pus­kaport állítottak elő. A legrégebbi tallósi malom a Feketevízen állt, tu­lajdonosa pedig a hírhedt KonCz Márton volt, akit II. Rákóczi Ferenc fejedelmünk idejében a labancok Pozsonyban felnégyeltek. A jó ha­zafi Bercsényi zászlaja alá állt, s a kuruc táborban jövendőmondó ké­pességével vált ismertté; a malom­ipar hanyatlását azonban ő sem lát­ta előre. Miképp nem láthatta azt sem, hogy a Kis-Dunán és a hozzá hason­ló vizeken egykor különös ladiko­kon vidám társaságok ereszkednek majd alá egyetlen, ámde annál ha­tározottabban megfogalmazott célzattal - hogy magukba szippant­sanak valamit az ártéri erdők, ágvi­zek hangulatából. A vadvizes tu­rizmus ma már nemcsak az északi Dunajec folyón virágzik, hanem a Csallóközben is egyre inkább elha- rapódzik. A forgatókönyv igazán egyszerű: válaszd ki a neked leg­megfelelőbb túraidőpontot, szállj vízre Vereknyén, a Csallóköz leg­nyugatibb csücskében, majd napo­kon át csordogálj lefelé a lassú víz­zel. Szállás sátrakban, étkezés a fo­lyó mentén szép számban található halászcsárdákban, este tábortűz melletti lazulás. Az élmény garan­tált - hiszen a természet, a folyó minden egyes pillanata egyszeri, megismételhetetlen. Eddig a próza; de hogy a líra se maradjon ki, befejezésképp ide jegyzem Rab Zsuzsa egy versének nehány sorát, melyek a Kis-Duna vízimalmainak, molnárainak is em­léket állítanak: Kelepeitek, doromboltak, elnémultak, beomlottak. A molnárokföldbe dőltek, sárga agyagot őrölnek. Áll a malom, él a malom, roskatagon, hallgatagon. Szalontúrázók szervizoldala + akiknek max. fél napjuk ha akad (néha) kirándulni ♦ akik nem a nagy (négy fő­nél nagyobb) tömeg kedvelői ♦ akik a tágas, szabad terek, erdők-mezők kedvelői ♦ akik ä járt utat hajlandók járatlanra cserélni ♦ akiket nem hagy hidegen a kultúra sem ♦ akiket nem zavarnak a szúnyogok + akikéiről olvasni szeretnek tott vízimalom, mely technikatör­téneti látványosságként vált is­mertté. A múlt század negyvenes éveiben még működő, majd sorsára hagyott építmény az ártéri erdő öle­lésében igazán festőién hat, s aki el­vetődik ide, használja ki az alkal­mat, s tegyen egy sétát a víz fölé haj­ló fák között. 1991-ben Cousteau kapitány is felkereste a vidéket, ős­honos állatfajok után kutatva az ágvizekben. Expedícióját siker ko­ronázta; ekkor jelentette ki, hogy az alig huszonöt kilométer hosszú Tő- kési-ág állat- és növényvilága egye­dülálló Európában. Némi ízelítőt kaphatunk e fajgazdagságból, ha betérve a főút mentén található ma­jorságba ladikot bériünk, s egy idő­re a folyóra bízzuk magunkat. Az őstermészet karnyújtásnyira enged magához - fehér és sárga tavirózsák között, szárcsák és récék kíséreté­ben csordogálhatunk végig a lassú vízen, s némi szerencsével megpil­lanthatunk egy-egy vidrát is - bár ezért nem vállalok kezességet. A pe- cázás szerelmesei a község határán túli, gondosan karbantartott hor­gásztónál hódolhatnak szenvedé­lyüknek. Legyen a következő állomás mi védelem alatt áll, művelése szi­gorú szabályok alá esik. A terület legutóbbi jelentősebb rendbetéte­lére a XX. század második évtize­dében került sor - a hatalmas pla­tán-, balzsam- és kaucsukfák, va­lamint a mamut- és ezüstfenyők közé kifutókat építettek a rókák, őzek, pávák seregei számára. A parkot számos vízfolyás szeli ke­resztül, az egykori fahidaknak már csak a csonkjait találjuk meg, ám a terület még így, „halódó poraiban” is fenséges. Aki esetleg azzal a fel­tett szándékkal érkezik ide, hogy „a világon minden múlandó” vagy a „csak a változás örök” témákat megvitassa önmagával, a szakállas, öreg fákban, vízbe dőlt hidakban biztosan értő társra talál - s a világ zaja is békén hagyja egy röpke fer­tályomra. S ha már vízi vüág, Tallóson se menjünk keresztül anélkül, hogy meg ne néznénk a falutól két kilo­méterre található Maticza-vízimal- mot. A történészek szerint mintegy SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents