Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-01 / 150. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 1. Közélet 3 Mást mond a kulturális miniszter és mást a sajtóosztálya Káosz a nyelvtörvény körül Marek Mad'arič, a nyelvtörvény atyja (TASR-felvétel) Pozsony. A nyelvtörvény egyik legkritikusabb pontja az a paragrafus (3a), amely a nyilvános nyelvhasználatban is kötelezővé teszi a szlovák helynevek használatát. Ezzel kapcsolatban viszont mást mond a tervezetet előkészítő kulturális tárca sajtóosztálya és mást maga a miniszter. ÚJ SZÓ-HÍR Marek Mad’arič lapunk kérdésére tegnap azt válaszolta, a módosított törvény nem vonatkozik a sajtóra, a tervezet parlamenti vitája során is azt mondta egyszer, a rádió és tévé magyar adásában nem kell szlovákul használni a helysne- veket. Ennek szöges ellentettjét állították viszont lapunknak Mad’arič beosztottai, és más szerepel a tervezet hivatalos indoklásában is. Amikor hétfőn azt kérdeztük a minisztériumtól, a „Pozsony egy szlovákiai város”, „Pozsony (Bratislava) egy szlovákiai város”, „Bratislava egy szlovákiai város” és a „Bratislava (Pozsony) egy szlovákiai város” variációk közül melyiket lehet szeptembertől használni, a tárca sajtóosztálya azt írta, az elsőt kivéve mindegyiket. A minisztérium állítása szerint azt senki nem fogja ellenőrizni, milyen kisebbségi megnevezést használunk - magyarán: helyesen írtuk-e a magyar nevet -, őket csak az fogja érdekelni, használtuk-e a szlovák elnevezést is. Ha pedig nem, akkor büntetésre számíthatunk, nagysága akár az 5 ezer eurót is elérheti. A tervezet hivatalos indoklásában az szerepel, hogy a helynevek államnyelven történő használata a nyilvános érintkezésben mindenütt kötelezővé válik. Jogászok szerint ez elméletileg azt jelentené, hogy a magánjellegű nyelvhasználatot kivéve mindenütt szlovákul is le kell írni a helyneveket és a beszélt szövegben is el kell hangzania. A problémát „csak” az jelenti, hogy a szlovák jogrend nem határozza meg, mi az a nyüvános érintkezés, csak a hivatali érintkezés van definiálva. Ez utóbbiban eddig is szlovákul kellett használni a helyneveket. Kérdésünkre tegnap a minisztérium sajtóosztálya Mad’arič miniszter nyilatkozatával ellentétben ismét leszögezte: a helyneveket a sajtóban is szlovákul kell használni, emellett magyarul is lehet őket jelölni. (MSz) ♦ Szlovákul kell a nyilvános érintkezésben használni a szlovákiai földrajzi elnevezéseket. Ebbe a helységneveken kívül beletartóznak az utcanevek, folyók, hegységek, tájegységek (például Csallóköz) nevei is. A nyilvános érintkezést egy törvény sem definiálja, a szokásjog alapján viszont ebbe a kategóriába tartozik mindenféle, nem magántársaságban elhangzó vagy megjelenő kijelentés. ♦ A kórházakban, egészségügyi és szociális intézményekben csak ott beszélhet a kiszolgáló személyzet magyarul a pácienssel, ahol legalább 20 százaléknyi magyar él. ♦ A kisebbségi iskoláknak két Ml VÁLTOZIK? nyelven kell vezetniük az összes dokumentációt. Eddig ez csak a pedagógiai dokumentációra volt érvényes. ♦ Aki helytelenül használja a szlovák nyelvet vagy más módon megsérti a törvény rendelkezéseit, pénzbüntetést kap - ennek nagysága 100-tól 5 ezer euróig terjedhet. ♦ A törvénynek gyakorlatilag egyetlen pozitívuma van, hogy elhárította a kisebbségi nyelven történő magán rádióadók és tévéadók sugárzásának beindítása elől az akadályokat. ♦ A községi hangosbemondókban először szlovákul kell elmondani a hirdetést, valamint mindenféle nyilvános felirat esetében először a szlovák feliratnak kell szerepelnie, utána az „egyéb nyelvűnek”, miközben a szlovák feliratot nem lehet kisebb betűvel írni, mint a nem szlovákot. A nem szlovák szöveg csak a szlovák teljes fordítása lehet. ♦ Az emléktáblákon szlovák feliratnak is kell szerepelnie, mely nem lehet tartalmában rövi- debb, mint a kisebbségi nyelvű. Az emléktáblák feliratait a kulturális minisztériumban előzetesen jóvá kell hagyatni. ♦ A kulturális és az oktatási-nevelési rendezvényeket két nyelven kell felvezetni, akkor is, ha ezt a közönségből senki sem igényli. Hogyan írják a földrajzi neveket más kisebbségek? Magyarország Imrich Fühl, a magyarországi szlovákok lapja, a Ľudové Noviny főszerkesztője Mi azt a gyakorlatot követjük évtizedek óta, hogy a cikkben az első előfordulás alkalmával zárójelben jelezzük magyarul is, utána csak szlovákul használjuk a heylségneveket. Van pár olyan településnevünk, amit nehezen tudunk eldönteni, hogyan újuk, de alapvetően próbáljuk szlovák szövegben szlovákul írni. Például: ha a cikk elején az van, hogy „v Mlynkoch”, akkor zárójelbe betesszük, hogy Pi- lisszentkereszt, de utána már csak a Mlynkyt ragozzuk, tehát nem „v Pilisszentkereszti”, mert annak nem sok értelme lenne. Bár a 70-es években még úgy használták, például „pilisszentkeresztský pionieri” szerepelt az újságban, de valahol a 80-as évek elején már áttértünk erre a mai használatra. Szerintem az a normális, ha a nemzetiség a saját nemzetiségi nyelven használja a neveket. Kárpátalja Kőszeghy Elemér főszerkesztő, Kárpáti Igaz Szó Nincs tudomásunk hasonló ukrajnai szabályozásról, mint Szlovákiában. A kárpátaljai magyarlakta települések nevét magyarul írjuk (Mezőkaszony, Fertősalmás, Ungvár stb.). Magyarul újuk a nem magyarlakta kárpátaljai települések nevét is, de első említéskor zárójelben megadjuk a szláv nevét a könnyebb beazonosítás végett: Kövesliget (Draho- vo), Ökörmező (Mizshirja), Egres (Olesnik)). Magyarul írjuk az ismertebb monarchiabeli városok nevét is (Lemberg, Csemovic). Ehhez kapcsolódik, hogy a kárpátaljai magyar falvak többsége visszakapta ősi nevét. A Szovjetunió idején tilos volt a magyar nevek használata a magyar sajtóban. Gorbacsov alatt tették lehetővé, négy város kivételével: Ungvár, Munkács, Beregszász, Nagyszőlős. Ezeket továbbra is Uzsgorodnak, Mukacsevónak, Berehovónak és Vinohradovónak kellett írni. A Szovjetunió szétesésével megszűnt ez a tilalom is. Erdély és a Partium Balázs Bence szerkesztő, Szabadság, Kolozsvár Romániában nincs semmiféle ilyen jellegű törvény, a helységnevek magyar nyelven szerepelnek a lapokban, mindegyik magyar sajtótermékben. Egészen pontosan több kategória van: 1. a magyar többségű települések esetében egyértelműen csak magyarul írjuk ki, lásd Marosvásárhely, Udvarhely, Csíkszereda, de érvényes ez faluk, községek esetében is (például Körösfő, Kalota stb.) 2. Azon települések (elsősorban kisebb falvak) esetében, amelyeknek van magyar nevük, de nincsenek annyira a köztudatban, szintén magyarul írjuk a helységnevet, de az olvasó tájékozódásának segítése végett zárójelben odaírjuk a román nevét is. Ez a mi belső, szerkesztőségi döntésünk. 3. Vannak olyan román városok, amelyeknek az évtizedek során kialakult egy úgymond magyar nevük, de legalábbis magyar írásmódjuk. Ilyen például Constanta - Konstanca, Craiova - Krajova, Ia§i - Jászvásár. Ezeket mi szintén magyarul írjuk, bár az erdélyi magyar sajtó ebben nem egységes. Még egyszer hangsúlyozom, nincs erre vonatkozó törvény. Vajdaság Sinkovits Péter szerkesztő, Magyar Szó A két világháború közötti Jugoszláviában nemhogy hivatalosan nem használhatták helységneveiket a magyarok, hanem még nyilvánosan (például újságban) sem. Ez a „szabály a II. világháború után még évekig tartotta magát, majd egyes vajdasági helységnevek magyar alakját önkormányzati alapszabályban rögzítették, s ezzel korlátozottan hivatalossá váltak. Ettől kezdődően (a sajtóban is) Subotica Szabadka lett, Növi Sad Újvidék. A kisebbségi jogok tekintetében kedvező 1974. évi jugoszláv alkotmány szellemében több vajdasági község is hivatalossá tette a magyar nyelvet, ezzel együtt pedig magyar településneveket hivatalos szintre emelte. Ma a Vajdaság Autonóm Tartományban a helységnevek hivatalos használata hozzátartozik a kisebbségi jogokhoz, ezt a 2001. évi szövetségi kisebbségi törvény garantálja. 2003-ban a Vajdasági Magyar Nemzeti Tanács (MNT) rendezte a magyar helységnevek használatát. Előnyben részesültek azok a nevek, amelyeknek él a hagyománya, ezek nem feltétlenül azonosak azokkal a nevekkel, amelyek az Osztrák-Magyar Monarchiában utoljára hivatalosak voltak. Az MNT határozatban fektette le a vajdasági települések magyar nevét, e dokumentum 2003-ban megjelent Vajdaság Autonóm Tartomány Hivatalos Lapjában. Azóta az itteni magyar sajtóban egységesen ez használatos. Dél-Tirol Hatto Schmidt szerkesztő, Dolomiten Sajnálattal hallom, hogy egy európai uniós ország parlamentjében egy ilyen szélsőségesen nacionalista törvénytervezetet elfogadtak. Ez hihetetlen. Dél-Tirolban a két világháború között tiltva volt a német helynevek használata, a német családneveket is olaszosítot- ták, a német nyelvű iskolákat becsukták. Azóta természetesen sokat javult a helyzet. Ma a német helynevek legalábbis meg vannak tűrve, minden táblán az olasz mellett a német név is szerepel. Mi az újságban természetesen csak németül újuk a helyneveket, illetve a ladin kisebbség által lakott helységek esetében két nyelven tüntetjük fel. (msz) Szerda Változékony idő, esővel, záporokkal, helyenként viharokkal. Az alacsonyabban fekvő területeken reggel köd is előfordulhat. Az orvosmeteorológia a Panoráma oldalon olvasható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük fel. 25732° Csütörtök 18714° 25731° 2009. júliusi., 12:00 • ■ A viz és a levegő hőmérséklete egyes üdülőhelyeken Változóan nyugaton vihar is lehetséges. VÁROSOK MA HOLNAP HOLNAPUTÁN Pozsony záporok 19" 28° záporok 18° 28° lelhős égbolt 18° 27° Nyitra változóan felhős 18" 28° telhős égbolt 18° 28° záporok 18° 27” Dunaszerdahely záporok 19" 28° záporok 18° 28° lelhős égbolt 18° 27° Komárom záporok 19° 27° lelhős égbolt 18° 29° záporok 18° 28° Ipolyság záporok 19’ 28° változóan felhős 17° 29° vihar 18° 27° Rimaszombat változóan felhős 18° 28° változóan felhős 18° 29° záporok 16° 24° Kassa változóan felhős 19° 30° változóan felhős 16° 30° záporok 17° 25° Királyhelmec változóan felhős 19° 32° változóan felhős 18° 31° változóan telhős 18° 25° Besztercebánya kissé felhős 17° 27° lelhős égbolt 15° 26° vihar 15° 24° Poprad változóan felhős 13° 25° lelhős égbolt 14° 26° vihar 15° 22° Szél: DK, 5-15 km/h 22728° Pentek 18714 Változóan felhős égbolt, záporokkal, zivatarokkal viharokkal. vVctf5..’r>'.vn •_ 2 Szél: ENY, 5-15 km/h «Mi 22729 Szombat£27°. J ■ ..... Változóan felhős, égbolt. Záporok, zivatarok, néhol vihar Is lehetséges, elsősorban az ország keleti részén. Szél: É, 5-20 km/h ■1016 A levegő hőmérséklete Costa Brava 24732° Málta 23725° A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva Isztambul 24730° Rimini 23°/26° Y" szél melegfront n ciklon Pozsony 04.56 Pozsony 20.54 Pozsony-Dévény 670 apad Kairó 27736° Split 22725° hidegfront « «. okklúziós front v anticiklon Besztercebánya 04.46 Besztercebánya 20.48 Komárom 695 árad Kanári -szigetek 23°/22° Várna 23727° az !■■■■ Kassa 04.37 Kassa 20.40 Párkány 605 árad
