Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)
2009-07-11 / 159. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 11. www.ujszo.com- RÖVIDEN Hátramenetben az export Pozsony. A májust 94,8 millió eurós külkereskedelmi többlettel zárta Szlovákia, lényegesen kisebbel, mint az áprilist, amikor a többlet még 385,4 millió euró volt. A statisztikai hivatal szerint a változást az okozta, hogy májusban lassult az import csökkenése: 30,2 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, míg áprilisban 36,4 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit. Az elemzők ezt a külföldi beruházások jelentős lassulásával magyarázzák. A gazdasági válság miatt a korábbiaknál is gyorsabban hanyatlott az export: májusban 29,9 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az áprilisi visszaesés csak 24,4 százalékos volt. Tavaly egész évben 713,9 millió euró volt a szlovák külkereskedelem hiánya, (č, t) Leváltások az erdőgazdaságban Pozsony. Ján Beňa lesz a hétfőn lemondott Jozef Mindáš utóda az Állami Erdőgazdaság élén. Minďáš saját állítása szerint azért távozott, hogy az állami vállalatnál kipattant botránysorozat után megnyugodjon a helyzet a cégben. Az alkalmazottak egy része pár hete sikkasztással vádolta meg a vállalat vezetését. Emiatt Robert Fico miniszterelnök arra szólította fel Stanislav Becík földművelésügyi minisztert, távolítsa el funkciójából Minďášt. Beňa eddig az Állami Erdőgazdaság trencséni fióküzemének igazgatója volt, megbízatása ideiglenes, legfeljebb 90 napra szól, amíg ki nem írják a pályázatot a poszt betöltésére. Az új igazgató feladata lesz a vezetés további tagjainak leváltása is, ahogy azt Fico kérte, még a múlt héten, fsán, s) Legalizálják a pókert Pozsony. A pénzügyminisztérium tervei szerint jövőre engedélyezik a játéktermekben a pókert, és bevezetik a pókeradót. Á kártyajáték csak külön engedéllyel lesz szervezhető, a kaszinókon kívül szervezett játék esetében asztalonként havi 200 eurót, éves térítés esetében 1500 eurót kell fizetni az államnak. A pénzügyi tárca szerint az új adónemnek köszönhetően az államkasszába évente 7,6 millió, az önkormányzatok kasszájába pedig 3 millió euróval több pénz folyhat be. (SITA) Párizs nem adja vissza a SkyEurope gépét Párizs. Még tegnap is a párizsi Orly repülőtéren vesztegelt a SkyEurope repülőgépe, holott egy francia bíróság már kedden kimondta, hogy a repülőtér jogtalanul foglalta le a légitársaság adósságai miatt. Az Áéroports de Paris fellebbezett és a jogerős ítéletig nem adja vissza a csődvédelem alatt álló SkyEurope-nak a gépet. A szlovák fapados 10 gépre tervezte menetrendjét, most 8-cal repül, így járatai folyamatosan késnek, emellett repülőgépet kell kölcsönöznie, ami rendkívül költséges, (szí) 332 euróért vehet géppisztolyt Pozsony. Ján Packa országos rendőrfőkapitány szerint a szervezett alvilági csoportok már nem szaladgálnak fegyverekkel az utcán, mint pár éve. „Négy-öt éve még voltak leszámolások, nem volt ritka a fegyveres utcai erőfitogtatás. Úgy gondolom, mára konszolidálódott a helyzet” - mondta Packa. Ami viszont nyugtalanító trend a főkapitány szerint, az az egyre agresszívabb drogkereskedelem. Fegyverekből túlkínálat van a feketepiacon, ezért az árak visszaestek, géppisztolyt már 332 euróért is be lehet szerezni. (TASR) MKP-Híd koalíciót is jósolnak Pozsony. A Híd párt az MKP választóira és a nagyvárosok jobbközép irányultságú szavazóira számíthat elsősorban, véli az IVÓ társadalomkutató intézet elnöke. Grigorij Mesežnikov szerint „van lehetőség bizonyos választói réteg megszólítására, a kérdés csak az, hogy elegendő lesz-e ez a parlamenti mandátumok megszerzéséhez”. A politológus úgy véli, Bugár Bélának esélyt adhat, hogy a szlovák szavazók is megbízható politikusnak tartják. A Híd egyik problémája viszont az lehet, hogy az MKP belső konfliktusai nyomán alakul meg, és így került be a köztudatba, mutatott rá az IVÓ elemzője. Michal Horský politológus szerint a Híd megalakulása segíthet a magyar kisebbség helyzetén, de az egész szlovák társadalmon is. Szerinte a parlamenti választások előtt koalícióra lép a két magyar párt, s így kényelmesen átlépik a hétszázalékos koalíciós parlamenti küszöböt. (SITA) Tízmillióba kerülhet a megyei választás Pozsony. Több mint 9,7 millió euróba kerülhet az őszi megyei választás lebonyolítása, ha mindenütt két fordulót kell rendezni. A 9,7 millióból 8,4 milliót a belügyminisztérium biztosít, 1,3 müliót pedig a statisztikai hivatal. Az első forduló november 14-én, az esetleges második november 28-án lesz. Második forduló a megyei elnökök megválasztása esetében lehet, a képviselő-választás egyfordulós. (TASR) Már 27 új influenzás Pozsony. Tegnap 27-re emelkedett a H1N1 influenzavírussal fertőzött betegek száma Szlovákiában. Négy újabb esetet diagnosztizáltak, valamennyit a Pozsonyi kerületben, két gyerek is megbetegedett. Mindannyian 38 fok feletti lázzal, náthával fordultak orvoshoz, miután a közelmúltban hazatértek külföldről. (TASR) Úgy tűnik, nem túl hatékony a kormány válságkezelő csomagja Ficóéknak nem sikerül vállalkozókat faragni az állástalanokból Pozsony. Nincs túl nagy érdeklődés az állampolgárok részéről a márciustól érvénybe lépett válságkezelő csomag iránt- erről tanúskodnak a Munka-, Szociális és Családügyi Központ adatai. A gazdasági válság hatásainak enyhítésére szánt támogatásokat kevesen kérelmezik - van olyan terület, amelyre még egyetlen pályázat sem érkezett. ÚJ SZÓ-ISMERTETÉS Például a mezőgazdasági termékek feldolgozására és forgalmazására azok a nyilvántartott munkanélküliek kérhetnek támogatást, akik vállalkozni szeretnének ezen a területen. Egyetlen ilyen munkanélküli sem akadt, noha a szociális ügyi minisztérium több mint 3000 munkahely létrehozásával számolt az év végéig csak ebből a támogatásból. 5000 helyett 1 kérvényező Egyetlenegy személy kérvényezte azt az állami dotációt, amelyet a legalább három hónapja nyilvántartott munkanélküliek igényelhetnek, ha egyéni vállalkozóként kívánnak munkahelyeket teremteni. Eredetileg mindössze azt a feltételt kellett teljesíteni, hogy a kérvényező legalább három hónapig szerepeljen a munkaügyi hivatal nyilvántartásában, és valamiféle vázlatos vállalkozói tervet mutasson fel. Alig néhány nappal az életbe lépése után azonban a szociális minisztérium szigorította a feltételeket: a kérvényezőnek el kell végeznie egy elméleti és gyakorlati átképzést. A vállalkozói tervet pedig nem elég nagyvonalakban felvázolni: részletekbe menően ismertetni kell, és szakmai bizottság bírálja el. A kormány azzal számolt, hogy ezt a támogatást ez év évégig legalább 5000-en kérvényezik. A válságkezelő csomagban szerepel, hogy bérkiegészítést kaphat az az alkalmazott, aki legalább három hónapig nyilvántartott munkanélküli volt. Á támogatás 22 hónapig jár, s akkor lehet igényelni, ha az alkalmazott bruttó bére nem haladja meg a minimálbér 1,7-szeresét. Az összeg 12 hónapig az előző évi országos átlagbér 22 százaléka, a következő 10 hónapban pedig a 11 százaléka. Feltétel továbbá, hogy a kérelmező anyagi szükséghelyzetben legyen, magyarán szociális segélyt kapjon, mielőtt a támogatásért folyamodik, s további feltétel, hogy saját maga találjon állást. Az alkalmazotti bérkiegészítést eddig 69-en kérvényezték. A munkaadó hamarabb mozdul Valamivel nagyobb az érdeklődés a munkahelyteremtő támogatások iránt. Erre a munkaadó jogosult, ha olyan személyt alkalmaz, aki legalább három hónapig munkanélküli volt. 944 munkáltató igényelte a támogatást, 842-vel kötöttek szerződést a munkahivatalok. Ján Sihelský, a munkaügyi központ vezérigazgatója szerint ez mintegy 2300 munkahely létrehozását eredményezte. A munkahelymegtartó támogatást összesen 142 munkáltató használta ki, összesen 197 kérvényezte, 52 870 munkahely megőrzéséről van szó. A fennmaradó 55 munkáltatóval még folynak a tárgyalások. Ebből a támogatásból a munkaadó az alkalmazottak egészség- és társadalombiztosítási járulékait fizetheti. Csak azok igényelhetik, akik nem tudnak munkát biztosítani alkalmazottaiknak, de nem bocsátják el, hanem kényszerszabadságra küldik őket, és bérük 60 százalékát fizetik nekik. A szociális ügyi minisztérium egyelőre nem akarja kommentálni az adatokat. Lapunk kérdésére Daniela Rodinová, a tárca sajtóosztályának munkatársa annyit mondott, a jövő héten értékelik ki a válságkezelő csomag eddigi hozadékait. Hétfőn ül össze az érdekegyeztető tanács, vagyis a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselői. Silvia Glendová kormányszóvivő elmondta, ezután tárgyal a válságtanács, amely már három hónapja nem ült össze. A tanács januártól áprilisig rendszeresen ülésezett, azóta azonban egyszer sem, arra hivatkozva, hogy folyik a válságkezelő csomag kihasználásának értékelése. Ľubomír Jah- nátek gazdasági miniszter a héten azt mondta, a tanács legközelebb feltehetően a harmadik negyedév végén, azaz szeptember végén ül össze, (sán, s, t) A megbüntetett Anna Benešová szerint a jó’bírók sorra hagyják el a testületet és ez önmagáért beszél „Sose volt ilyen állapotban az igazságszolgáltatás” Anna Benešová nem akarta előre elárulni, milyen ítéletet hoz Harabin ügyében. Megbüntették és alacsonyabb szintű bíróságra helyezték át. (Peter Zákovič felvétele) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Hajmeresztő állapotok uralkodnak a szlovákiai igazságszolgáltatásban, ezt a napokban született több bírósági ítélet is ismételten alátámasztotta. Bírálta az igazságszolgáltatást az IVÓ társadalomkutató intézet napokban megjelent értékelése is. „Egyre erősödnek a politikai és személyi befolyás növelésére utaló jelek az igazságszolgáltatásban, erre célirányos törvény- módosításokat is felhasználnak” - áll az intézet jelentésében. A szerzők szerint több vitatható ítélet is született bírókat és politikusokat érintő peres ügyekben, példaként Štefan Harabin igazságügyi miniszter sajtópereit említik. A jelentés nyilvánosságra hozása után további két ítélet született, ami megerősíti az IVÓ állításait. Harabin ügyét tárgyalta - megbüntették Szerdán a Legfelsőbb Bíróság fegyelmi tanácsa elmarasztalta Anna Benešovát, a pozsonyi kerületi bíróság bírónőjét, és alacsonyabb szintű bíróságra helyezte őt, mert a vád szerint nem engedélyezte hangfelvétel készítését egy tárgyaláson. A bírónő állítja, hogy nem adott ki ilyen utasítást. Úgy véli, felfüggesztése és a fegyelmi eljárás hátterében Štefan Harabin korábbi igazságügyi miniszter áll, akit azóta megválasztottak a Legfelsőbb Bíróság elnökévé. Benešová tárgyalta ugyanis Štefan Harabin két sajtóperét, és a kerületi bíróság vezetése előre szerette volna tudni, milyen ítélet születik. „Már 36 éve vagyok bíró, nekem ne mondja meg senki, hogyan vezessem a tárgyalást” - jelentette ki Benešová. A következő napon elfogultság miatt panaszt tettek a bírónő és az általa vezetett tanács ellen, szerinte azért, hogy elvegyék tőle a két ügyet. Sírva kért bocsánatot a fegyelmi miatt A hangfelvétel készítésének állítólagos megtiltása miatt Gabriela Šimonová, a kerületi bíróság elnöke tett panaszt Benešová ellen. Benešová állítja, Šimonová sírva kért tőle bocsánatot a fegyelmi eljárás megindítása miatt, és azt mondta, ha nem teszi meg, elveszti funkcióját. A bíróságok vezetőit az igazságügyi miniszter nevezi ki és váltja le. Štefan Harabin elégedett volt a döntéssel, szerinte a bírónő csak el akaija terelni a figyelmet fegyelmijéről. „A bírónőnek bocsánatot kellene kérnie az emberi jogok megsértéséért, ne 'terelje el a figyelmet ártatlanok megvádolásával” - áll Štefan Harabin állásfoglalásában. Az ítéletet nem érti Zuzana Wienk, a Fair-Play Szövetség igazgatója sem. „Az ítélet szerintem teljesen abszurd, figyeltem a fegyelmi tárgyalás, és csupa ellentétet láttam a tanúvallomásokban, nem hallottam, hogy a tanács bármelyik tagja megerősítette volna, hogy Benešová tényleg megtiltotta a hangfelvétel készítését” - jelentette ki Wienk. Benešová szerint a szlovák igazságszolgáltatás még soha nem volt ilyen rossz állapotban. ,A jó bírók egymás után hagyják el a testületet, mindenki döntse el, hogy ez mire utal” - jelentette ki. Soročina versus Sme? Csütörtökön első fokon ítélet született a Ján Pipta egykori országos rendőrfőkapitány által indított sajtóperben, a Sme napilap kiadójának 3 millió koronát kell fizetnie, mivel a Joj televízió egyik műsorára hivatkozva leírta, hogy egy titkos jelentés szerint Pipta cigarettacsempészésbe keveredett. Piptát még 2001-ben váltotta le Ivan Šimko akkori belügyminiszter, ezután hazatért Szobráncra, az ország keleti részébe. Pipta és a Sme ügyét a szobránci járásbíróság tárgyalta, elnöke Jozef Soročina. Ót Štefan Harabin (HZDS) korábbi igazságügyi miniszter példaként állította a többi bíró elő, Dániel Lipšic (KDH) korábbi igazságügyi miniszter azonban felfüggesztette őt funkciójából, mivel biztosítási csalással gyanúsították. A csütörtöki bírósági tárgyalásra nem akarták beengedni a Sme újságíróit, arra hivatkozva, hogy ezt Soročina megtiltotta. Erre a tiltásra hivatkozott az ügyet tárgyaló Gabriel Štefanič bíró is. Az újságírót csak azt követően engedte be a tárgyalásra a bíróságon szolgálatot teljesítő rendész, hogy ezt végül Soročina engedélyezte. Jogászok szerint Soročina eljárása jogsértő, a nyilvánosságot csak indokolt esetben lehet kizárni a tárgyalásról. „A nyilvános tárgyaláshoz való jog a demokrácia egyik alappillére - állítja Ivan Vanko ügyvéd. - A bíróság elnöke nem avatkozhat bele ilyen módon a büntetőjogi vagy polgári peres eljárásokba.” (lpj, sme, t)
