Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-10 / 158. szám, péntek

KFRTFS7KFDO JL gkmJĽmmM JLm JLm JLmmM mmmmm Jkm gmmJLmJ Jkmtdr 2009. július 10., péntek 6. évfolyam, 24. szám Talajtakarással a biokert termőképességéért Védi a talajt és a talajéletet KÖTELES GÁBOR A vegyszermentes zöldségter­mesztésben azok a termesztési módszerek váltak be leginkább, melyeknél a termesztett növények sortávolsága legalább 0,5 m. Kora­tavasszal a sorközök középvonalá­ra ajánlatos parajt (spenótot) vet­ni, hogy amíg nem áll rendelkezé­sünkre elegendő fűkaszálók és kerti hulladék, addig a kikelt paraj takarja, árnyékolja a talajt. A paraj megfelelő mikroklímát segít kiala­kítani azáltal, hogy árnyékolja a sorközöket, míg a többi növény ki­kel és megerősödik. Ezzel nem csupán a talaj vízvesztését gátolja, hanem a talajlakók életét is ked­vezően befolyásolja. Amikor a le nem szedett, a kony­hában fel nem használt paraj eléri a magzás előtti fejlődési szakaszt, ajánlatos azt éles kapával közvet­lenül a talajszint alatt kivágni és otthagyni, mert a növény a talajta­(Fotó: Köteles Szabolcs felvétele) karás alapját képezi. A nyár folya­mán a talajt kaszált fűvel és a kerti növények maradványaival, esedeg aprított szalmával takarjuk. A gyü­mölcsösben is igyekezzünk hason­lóan védeni a termőföldet. A sor­közök és a gyümölcsfák alatti talaj takarásának lényegét, értelmét a következőkben látom:- a zöldtakaró mérsékli a talaj­kiszáradás gyorsaságát,- gátolja a talaj vízveszteségét párolgással,- a fűkaszálók és az egyéb nö­vénymaradványok így gyorsabban lebomlanak,- szárazabb időjárás esetén a növények jobban tudják hasznosí­tani a kapilláris elevációval fel­emelt vizet,-jelentős mértékben serkenti a talajlakók életfolyamatait,- segíti a levegő nitrogénjének megkötését végző talajhaktériu- mok gyorsabb szaporodását. A legújabb kutatások szerint a talajban egyéb más baktériumok mellett a levegő nitrogénjének a megkötését végző ún. aszimbioti- kus baktériumok (pl. azobakter chroococcum) is élnek. Ezek a ta­lajban szabadon előfordulnak, ki­fejezetten aerob feltételek közt ké­pesek szaporodni. Tehát ott, ahol a talaj levegős, kellően nedves, ap­rószerkezetű és a talajfelszínben van elegendő élőhumusz, szárma­radvány, magas cellulóztartalmű anyag. A levegőből a baktériumok által lekötött nitrogén fokozza a talaj termőképességét. A szerző a szepsi mezőgazda- sági iskola nyugalmazott szakta­nára MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8606 Lengyel zloty 4,3548 Cseh korona 25,993 Magyar forint '275,00 Horvát kuna 7,3450 Román lei 4,2142 Japán ien 130,05 Sváici frank 1,5119 Kanadai dollár 1,6182 USA-dollár 1,3990 VÉTEL - ELADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,44-1,36 26,77-25,21 288,16-263,34 OTP Bank 1,44-1,36 26,70-25,17 283,46-267,14 Postabank 1,45-1,35 26,87-25,06­Szí. Takarékpénztár 1,45-1,35 26,65-25,17 288,32-263,48 Tatra banka 1,43-1,36 26,63-25,28 286,71-264,93 Dexia banka 1,44-1,36 26,61-25,26 282,15-267,85 Általános Hitelbank 1,43-1,36 26,71-25,23 288,16-263,34 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Az almafa-lisztharmat gombabetegség, spórái fényszegény időben és 33°C felett elveszítik csíraképességüket Szinte mindenhol károsíthat Az almafa-lisztharmat (Po- dosphaera leucotricha - Múčnatka jabloňová) gom­bája valószínűleg Észak- Amerikából származik, de már több mint 100 éve Eu­rópában is nyilván tartják. Szinte mindenütt előfordul, ahol almatermesztés folyik. Néha a körtét és a birset is megtámadja. BELUCZ JÁNOS Kora tavasszal, rügyfakadás után egyes hajtások zsenge levele­in finom, fehér, lisztes bevonat je­lenik meg. Ez az almafa-liszthar­mat. Károsítja a levelet, virágot, hajtást A beteg levelek mereven felfelé állnak, besodródnak és szélüktől kezdve elszáradnak. A hajtásvég elpusztulása a hajtás beérését, a jövő évi hajtásképződést akadá­lyozza. A lisztharmat megtámad­hatja a virágokat is, amelyek az­után elkorcsosodnak, megzöldül- nek, lisztharmat-bevonatosak lesznek, végül elszáradnak. A lisztharmat a rügyeket is támadja. Ha ez évközben történik, akkor a rügyek elhalnak. Ha a hajtás egy bizonyos részén se rügy, se levél nincs, a hajtás elhal. Hogyan terjed a gomba? A gomba a mi éghajlati viszo­nyaink közt a termő és hajtó rügy­pikkely levelei közé a nyár elején behúzódó micéliummal telel át. Ez a magyarázat arra, hogy a rügyből kifeslő levelek a téli gom­baölő szeres kezelés ellenére azonnal lisztharmatosak lesznek. Ezért a lisztharmattal károsodott részeket (jellemző rájuk, hogy el­veszítik selymes szőrözetüket, összeaszottak, rojtosak) észlelés után azonnal el kell távolítani. Az almafa-lisztharmat főként a forró nyarú, száraz vidékeken ká­rosít. A homokos száraz talajon a fák erősen szenvednek. A gomba­spórák terjedésének éppen a zárt, meleg, csekély légmozgású terü­letek a legkedvezőbbek. A mély­fekvésű, vízzel jól ellátott talajú és hűvös klímájú vidékeken a liszt­harmat nem szokott súlyos kárt tenni. A lisztharmat nyáron konídiu- mai révén terjed, ezek csírázására a 18 és 25 °C közötti hőmérséklet a legkedvezőbb, fényszegény idő­szakban és 33°C felett a spóra el­veszíti csíraképességét. A lisztharmat más gyümölcsö­kön is megtalálható. Például a köszméte bogyóit az utóbbi 4-6 évben az „amerikai“ lisztharmat károsítja, de van lisztharmatja a komlónak és a földiepernek, vala­mint a rózsának és az őszibarack­nak is, az utóbbit szaknyelvben pannosának is hívjuk (pannosa var. persicae). Védekezési lehetőségek Az alma esetében a lisztharmat leginkább a Jonathán fajtát és annak keresztezéséből származó fajták (pl. az Idared) támadja. Ká­rosítja továbbá a most érő üvegal­mát (Sklenené žlté), egyes évek­ben a Golden D. fajtát is. Mivel alattomos és kivédhetetlen mó­don telel át - rügybe, termőrügy­ben burkolva -, így ebben az álla­potában nem semmisíthető meg permetezéssel. Első feladat tehát a megtáma­dott vesszők tavaszi metszéskor történő eltávolítása. Ezt követőlég koratavasszal legalább kétszer permetezünk. Először rügyfaka­dás előtt mészkénlével, vasgálic hozzáadásával (3-5% Sulka), má­sodszor pedig egérfüles állapot­ban a következő felhasználható készítmények valamelyikével: Su- likol-K, Thiovit, Kumulis WG. Amikor rügyfakadás után előtör­nek a megfertőzött, lisztharmatos virágok, levelek, azokat is letör­deljük. A vegetáció alatt minden permetezésnél használjunk olyan gombaölő készítményt is, amellyel a lisztharmatot vissza tudjuk szorítani. Á lisztharmatra különösen ér­zékeny és fogékony almafajtáknál is védekezhetünk a betegség ellen a levelek spriccelő öntözéses le­mosásával, így a gombaspórák nem tudnak megtelepedni. Ezt a műveletet lehetőleg délután vé­gezzük, hogy a levelek éjjelre fel­száradjanak. Egyéb kerti teendők A cseresznyefa alatt sok lehul­lott, megsárgult levél található. A sok eső hatására megjelent a cse­resznye és meggy blumeriellás megbetegedése, amely szintén gomba betegség. A levelek felső részén különféle alakzatú foltok keletkeznek, a levél megsárgul és hullani kezd. A Blumerieha jaapii gomba ellen, akárcsak a levéllika- csosodás ellen mielőbb védekez­nünk kell. A következő szereket használhatjuk: Baycor, Delan, Dit- hane vagy Syllit 65. A később érő cseresznyéket a fán érte az eső, megfelelő feltételeket teremtve a gyümölcsmonília terjedésének, így a termés egy része a fán rot­had. Mivel a szél hatására lepo­tyog a földre, a lehullott gyümöl­csöt mindig szedjük össze és vi­gyük ki a kertből. Sokan panaszkodnak arra, hogy a már érő nektarin ősziba­rack még a fán megreped, és a gyümölcsöt monília károsítja. A nektarin a szőrös őszibaracktól csak genetikailag különbözik, va­lamint abban, hogy fogékonyabb a lisztharmatra és a moníliára. A repedés nagy mennyiségű csapa­dékkal magyarázható. Ez ellen permettel a jelenlegi fejlődési stá­diumban nem tudunk védekezni, a később érő fajtáknál próbálkoz­hatunk a M.laxa elleni szerekkel (pl. Baycor /egészségügyi védeke­zési idő 35nap/, Horizon /21 nap/, Signum/7 nap/). A faiskolában a most készülő alanyokat levagdaljuk, a területet gyommentesen tartjuk. Az őszi szemzésekről, a tavaszi oltásokról levágjuk a kötést és metszéssel próbálunk koronaformát kihozni. Ha a tavaszi oltásból több hajtá­sunk lett, akkor a legfejlettebbet meghagyjuk, a többit tőből eltávo­lítjuk. Amikor a meghagyott hajtás már elérte vagy túlhaladta a terve­zett korona magasságot, akkor a csonthéjasoknál (kajszi, szilva, meggy, cseresznye) az elképzelt magasság szintjén megpróbáljuk kialakítani a koronát. A felfelé törő hajtást meghagyjuk vezérnek, kö­rülötte pedig kiválasztunk 4-5 ol­dalágat. A többi oldalágat tőből el­távolítjuk. Az őszibarack esetében a vezért is kivágjuk. Az almafák esetében a legújabb koronaformá­nál (karcsúorsó) csak a földtől szá­mított 40 cm magasságig távolít- juk el az oldalhajtásokat. Most jól gyökereztethetők a szamóca ostorindái. Ezért időben készítsünk magunknak őszi ül­tetőanyagot. A szerző kertészmérnök Még kapható a Vasárnap LEGÚJABB SZÁMA A tartalomból: • Mennyibe kerül az óvoda, és miért nehéz bejutni oda? • Hogy alakulnak júliustól a szociális segélyek? • Rétes a színpadon, rétes a Vasárnap asztalán • Szeretve rontjuk anyanyelvűnket? • Új rovat: Ismerje meg önmagát!

Next

/
Thumbnails
Contents