Új Szó, 2009. július (62. évfolyam, 150-176. szám)

2009-07-08 / 156. szám, szerda

6 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JÚLIUS 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Francia nő iráni fogságban Párizs. Nicolas Sarkozy teg­nap nagyon keményen köve­telte az Iránban fogva tartott francia nő szabadon engedé­sét. A francia elnök szerint az iráni egyetemen lektorként dolgozó Clotilde Reiss elleni kémkedésről szóló vádak a képzeletszüleményei. Bemard Kouchner külügyminiszter hétfőn este közölte, hogy a 23 éves Reisst július 1-jén az iráni hatóságok kémkedés vádjával őrizetbe vették a teheráni repü­lőtéren. Reiss éppen a kikülde­téséről készült haza Franciaor­szágba, amikor letartóztatták. Az a „bűne”, hogy mobiltele­fonjával fotókat készített a vá­rosban a Mahmúd Ahmadine- zsád elnök újraválasztása elle­ni tiltakozó megmozduláso­kon, és azokat e-mailben el­küldte egy teheráni barátjá­nak. (MTI) Hoszni Mubarak a Salit-ügyről Kairó. Az egyiptomi elnök szerint jól van Gilád Sálit, az az izraeli katona, akit 2006júniu­sában raboltak el palesztin fegyveresek, és bízik abban, hogy az ügy hamarosan meg­oldódik. Hoszni Mubarak erről izraeli kollégájával, Simon Pe­resszel tartott közös sajtótájé­koztatóján beszélt. A Gázai övezetet uraló Hamász Izrael­ben bebörtönzött palesztin foglyok százait követeli a kato­náért cserébe. Elrablása óta Sálit nem adott életjelet magá­ról, a Hamász a vöröskereszt­nek sem engedte meg, hogy felkeresse őt. Egyiptom azért játszhat kulcsszerepet ez ügy­ben, mert Jordánia mellett az egyetlen arab ország, amely­nek- 1979 óta-békeszerződé- se van Izraellel, és egy éve Kai­ró ad helyet a torzsaikodó pa­lesztin szervezetek megbéké­lésitárgyalásainak. (MTI) Már vannak bizonyítékok Hága. A Nemzetközi Bünte­tőbúóság (ICC) főügyésze sze­rint már van elég bizonyíték ahhoz, hogy a szudáni elnök el- len népirtás címén is letartóz- tatási parancsot adjanak ki. Az ICC március 4-én rendelte el Omar Haszan Ahmed el-Besír letartóztatását a Dárfürban el­követett háborús és emberies­ség elleni bűncselekmények miatt, a főügyész, Luis More- no-Ocampo indítványa alap­ján. Már az akkori indítvány tartalmazta a népirtás vádját, a letartóztatási parancs azonban nem, mert ennek igazolására a búák szerint nem állt rendel­kezésre elegendő bizonyíték. A vád képviselője most részletes bizonyítékokat adott át arra vonatkozóan, hogy Besír több mint hat éven keresztül moz­gósította és használta az állam minden lehetséges eszközét a fúr, a maszala és a zagavit et­nikumok jelentős részének megsemmisítésére Dárfúr ré­gióban. Besú mindent tagad, és a nyugati államok összees­küvésének tekinti a letartózta­tási parancsot. (MTI) Meg kell akadályozni, hogy a Tienanmen térihez hasonló vérfürdőt rendezzen az ujgurok körében a kínai karhatalom Kijárási tilalom Urumcsiban ÖSSZEFOGLALÓ Peking/Urumcsi. Tegnap is tüntettek ujgorok, ezúttal főleg nők az északnyugat-kínai Hszincsiang- Ujgur autonóm régió székhelyén, Urumcsiban. Ugyanott utcára vo­nult több száz, vágó- és ütőszer­számmal felszerelt han etnikumú kínai - ők alkotják Kína teljes né­pességének 90 százalékát -, hogy bosszút álljanak az ujgurokon. A hatóságok pedig kedd éjjeltől el­rendelték a kijárási tilalmat. A kommunista párt helyi vezető­je szerint el akarják kerülni az etni­kai csoportok közötti összeütközé­seket. Urumcsiban tegnap a város több pontján tüntettek. Han és uj- gur csoportok kora este kövekkel hajigálták meg egymást, többen megsérültek, rohamrendőröket vezényeltek az utcákra, hogy amennyire lehet, fenntartsák a rendet. Az ujgur nők azért tiltakoztak, mert a rendőrség szerintük ok nél­kül vette őrizetbe családtagjaikat a vasárnap esti zavargások után. Nyugati tudósítók látták, hogy rö­vid dulakodás zajlott le az asszo­nyok és a rohamrendőrök között. Ugyanis az újságírókat a kínai kor­mányzat tájékoztatási hivatalának szervezésében vitték körbe Urum­csiban, hogy bemutassák nekik a vasárnapi lázongás következmé­nyeit. Ekkor ismertették az újabb statisztikát is: a zavargásokban 156 ember vesztette életét, több mint ezren megsebesültek, a rendőrség 1434embert őrizetbe vett. A kínai hatóságok tegnap beis­merték, Urumcsiban korlátozták az internethasználatot. Egy kom­munista vezető szerint ezzel akar­ják elejét venni annak, hogy az erőszak átterjedjen más helyszí­nekre. Hozzátette: bizonyítékuk van rá, hogy az Amerikában élő Rebíja Kadír ujgur üzletasszony, az Ujgur Világkongresszus vezető­je a világhálón és más tömegkom­munikációs eszközök útján irányí­totta a zavargásokat. A helyi rend­őrség előző náp közölte, vannak felvételei azokról a telefonbeszél­getésekről, amelyeket Rebíja Kadír a „cinkosaival” és Kínában élő test­vérével folytatott. Maga Kadír asszony cáfolta, hogy bármiféle tüntetést szervezett volna. Amerikai újságíróknak azt mondta, a bátyját hívta fel telefo­non, és csak figyelmeztetni akarta rokonait, hogy maradjanak távol a demonstrációktól. Saját helyzetét a szintén szám­űzetésben élő dalai lámáéhoz ha­sonlította. „Bármi történik Tibet- ben, a kínai hatóságok azonnal a dalai lámát teszik felelőssé, és ugyanez a helyzet velem is.” Eköz­ben kongresszusi képviselők felszó­lították az amerikai kormányt, akadályozza meg, hogy a kínai kar­hatalom újabb Tienanment ren­dezzen az ujgurok körében. Húsz évvel ezelőtt a kínai hadsereg több ezer tüntetőt ölt meg a Tienanmen téren. (MTI, SITA, ú) Az asszonyok a külföldi tudósítók előtt dulakodtak a rohamrendőrökkel (SITA/ AP-felvétel Nyoma sem volt Obama-mániának, az oroszokat nem sikerült úgy elkápráztatni, mint a muszlimokat Moszkva udvarias volt - és hűvös Moszkva. Vlagyimir Putyin kormányfővel reggelizett, Mihail Gorbacsov volt szovjet elnökkel beszélgetett, jelen­tősnek szánt beszédet mon­dott egy műszaki egyetemen, majd ismét Dmitrij Med- vegyev elnökkel találkozott tegnap Barack Obama, hogy közösen megvonják a kétna­pos moszkvai látogatás mér­legét. ÖSSZEFOGLALÓ Obama ígéretet tett arra, hogy az USA Grúzia- és Ukrajna-politikájá- ban figyelembe veszi az orosz érde­keket. Erről Jurij Usakov, a kor­mányhivatal vezetője számolt be, aki részt vett az amerikai elnök és Putyin kormányfő találkozóján. Obama délután, amikor ismét Medvegyewel tárgyalt, jónak érté­kelte Putyinnal folytatott eszmecse­réjét, megjegyezve: Medvegyev és Putyin szemléletmódja nagyon kö­zel áll egymáshoz. Korábban zavart okozott Moszkvában, hogy Obama a múlt héten azt mondta, Putyin fél A moszkvai egyetemen (TASR/AP) lábbal a múltban él. Az orosz és az amerikai elnök újabb megbeszélé­sének hangulatára jellemző volt, hogy baráti kézfogással köszöntöt­ték egymást, sőt Obama vállon vere­gette Medvegyevet. A sajtó számára nyilvános első néhány perc múltán, amikor távozásra kérték az újság­írókat, Obama oroszul köszönte meg munkájukat. Amoszkvai egyetem diplomaosz­tó ünnepségén Obama a hideghábo­rús bizalmatlanság meghaladására és igazi partneri orosz-amerikai vi­szony kiépítésére szólított fel. Az orosz sajtó szerint az amerikai elnök nem csupán az orosz vezetést, ha­nem egész Oroszország lakosságát kívánta megszólítani, s a Fehér Ház ugyanolyan jelentőséget tulajdonít e beszédnek, mint Obama közel­múltbeli kairói felszólalásának, amelyben az iszlám világnak nyúj­tott kezet. Obama hangsúlyozta: az USA erős, magabiztos és virágzó Orosz­országot szeretne látni, s kiállt a két ország stratégiai együttműködé­sének bővítése mellett. Úgy vélte, hogy Moszkva és Washington érde­kei többé-kevésbé egybeesnek több területen: az atomfegyverek teije- désének megakadályozását, a szél­sőségesek elleni küzdelmet, a gaz­dasági jólét biztosítását, az emberi jogok szavatolását és az együtt­működés erősítését illetően, anél­kül, hogy sérülne az egyes országok szuverenitása. Ennek kapcsán fel­hívta Moszkvát, hogy csatlakozzon az iráni és észak-koreai atomprog­ram megfékezését célzó amerikai erőfeszítésekhez. Leszögezte, a 21. században egy nagyhatalom nem azzal mutatja ki erejét, hogy más országok felett uralkodik vagy démonizálja őket. Bukásra van ítélve az a világrend, amely megpróbál egy országot vagy embercsoportot mások fölé emelni. Szót emelt a demokratikus értékek mellett, felszólítva a moszkvai veze­tést a jogállamiság és a demokrácia játékszabályainak tiszteletben tar­tására, a korrupció elleni küzdelem­re. Úgyszintén felszólította Moszk­vát, tartsa tiszteletben a Nyugat-ba­rát vezetésű Ukrajna és Grúzia füg- gedenségét. A korábbi napok hűvös, borús, esős moszkvai időjárása után Oba­ma tegnapi beszéde már napsütés­ben hangzott el. Az időjárásban és a jelek szerint a kétoldalú kapcsolat­ban is bekövetkezett enyhülés elle­nére az amerikai elnököt az orosz la­kosság nem fogadta túláradó lelke­sedéssel, Moszkvában nem volt a vi­lág más országaiban látott Obama- mánia: nem tolongtak tömegek, hogy láthassák őt. (MTI, ú) Berlusconi nőügyei G8-ra időzített botrány Róma. Tegnap, egy nappal a Gí csúcs előtt, amelynek Silvio Berlus coni a házigazdája, mindenki a: újabb szexbotrányról beszélt Itáliá ban. Az olasz kormányfőt kompro mittáló újabb prostituált jelentke zett, miközben a püspöki konferen cia titkára „felelőtlen zabolát lanság” miattróttameg Berlusconit A La Repubblica inteijút közölt Ma ria Teresa De Nicolo callgirllel, ak megerősítette egy másik prostituál állítását, hogy tavaly szeptember ben 1000 euróért szórakoztatt Berlusconit és vendégeit. De Nicof elmondta, hogy egyike volt annak 20 nőnek, akit odarendeltek a Bei lusconi római rezidenciáján rende zett partira. Egy férfi vendégre nég nő jutott... Ő maga a minisztere] nőkkel is táncolt, ám arra a kérdésre hogy az éjszakát is vele töltötte-« nem válaszolt. Hétfőn egy 42 éve nő számolt be az El País című spa nyol lapnak a Berlusconi rezidencia ján átélt kalandjaúól és arról, hog azolaszkormányfőtésvendégeitva lóságos hárem szórakoztatta. Mar ano Crociata püspök azt hängst lyozta, a kormányfő nem hivatko; hat arra, hogy a magánéletéhez ser kinek semmi köze. (MTI) XVI. Benedek a ma kezdődő csúcs alkalmából hozta nyilvánosságra enciklikáját Globális kormányzást sürget a pápa MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Vatikánváros. A világméretű gazdasági válság leküzdéséhez globális kormányzást tart szüksé­gesnek a katolikus egyházfő tegnap közreadott első társadalmi encikli- kájában. A Caritas in veritate (Sze­retet az igazságban) kezdetű do­kumentum lényegében az ENSZ átalakítását szorgalmazza, amely­nek eredményeként „valódi politi­kai hatóság” jönne létre. Csak egy ilyen testület lehet képes a válság leküzdésére, a leszerelés elősegíté­sére, a béke és a biztonság szavato­lására, a környezetvédelem ügyé­nek előmozdítására és a migráció leküzdésére - áll a 141 oldalas en- ciklikában. A pápai javaslat szerint ez a glo­bális hatóság a jognak lenne alá­rendelve, és a szubszidiaritás, va­lamint a szolidaritás elvei kötelez­nék. A G8 ma kezdődő olaszorszá­gi csúcstalálkozója elé időzített enciklika súlypontjai a globalizá­ció témája mellett a fejlődés, a szo­lidaritás, valamint a szegénység el­leni harc. XVI. Benedek szerint a világ­méretű válság és a globalizáció le­hetőséget nyújt arra, hogy a világ igazságosabb, szolidáris legyen. Ehhez, mint írta, „a gazdaság civilizálására” van szükség, külö­nösen most, a pénzügyi és gazda­sági válság körülményei között. Ez alatt, mint kifejtette, azt érti, hogy a nyereségorientált vállalatok mel­lett legyen helyük a szociális célo­kért küzdő vállalkozásoknak is, a puszta piaci logika mellett érvé­nyesüljön a szolidaritás is a polgá­rok egymás közötti kapcsolataiban. „Ha a profit a közjóra való tekintet nélküli kizárólagos, végső céllá vá­lik, az azzal a veszéllyel jár, hogy a gazdagság elpusztul, és nyomor ke­letkezik. Mindenkinek jut hely ezen a földön az emberiség teljes családjának meg kell találnia rajta a szükséges erőforrásokat” - írta az egyházfő, az ipari államok és a fej­lődő országok közötti nagyobb szo­lidaritást sürgetve. A pápa kiállt egy új, erkölcsi alapokon nyugvó pénzügyi rend mellett. XVI. Benedek szerint a vallás- szabadság nem jelent egyet azzal, hogy minden vallás egyenlő lenne. „Minden vallásnak meg kell felel­nie a szeretet és az igazság kettős követelményének, s a keresztény­ség magában hordozza ezeket a kritériumokat.” A gazdasági növekedés újraindítását ígéri Jadranka Kosor (Reuters) Programja a csatlakozás Zágráb. A horvát parlament j( váhagyta Jadranka Kosor kormán; fői kinevezését hétfőn késő este. A 56 éves, újságíróból lett politiki Kosor asszony, akit a kormányz Horvát Demokratikus Közössé (HDZ) elnökének is megválasztó tak szombaton, az ország első ni miniszterelnöke. A szavazás elő azt mondta, hogy elsődleges felad, tának tartja az ország makrogazd; sági stabilitásának megerősítését i a gazdasági növekedés újraindít sát. Az elakadt uniós csatlakozó tárgyalásokra utalva az integrácii folyamat mielőbbi folytatását ígé te. Kosomak meggyőződése, hoj hamarosan elhárulnak az orszt csatlakozását késleltető akadályo és az évvégéig lezárhatják a tárgy lásokat Brüsszellel. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents