Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-29 / 148. szám, hétfő
18 Tudomány-hirdetés ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 29. www.ujszo.com Kilencven évvel ezelőtt halt meg a Nobel-díjas John William Strutt, Rayleigh 111. lordja A „legjobb körök” fizikusa Valami furcsa dolog történik a tinik agyában A kamaszok agya kitakarítja a gyerekkori felesleget MTl-JELENTÉS Washington. Számtalan szülő tapasztalata szerint a kamaszok agyában valami furcsa történik. Alvás közben rögzített agyhullámaik is azt mutatják, hogy a tinédzserek agyában pár év alatt az idegsejtek közti kapcsolatok „nagytakarítása” zajlik le - állítják amerikai kutatók. lan Campbell és Irwing Feinberg, a Kaliforniai Egyetem kutatói 59 gyerek alvás közbeni agyhullámait rögzítették EEG-készülékkel öt éven át, évente kétszer. A gyerekek 9 vagy 12 évesek voltak a tanulmány kezdetekor, 14 vagy 17 évesek annak befejezéskor. A kutatók megállapítása szerint az 1 és 4 hertz közötti frekvenciájú agyhullámok 9 és 11 év között változadanok voltak, majd 11 és 17 év között hirtelen lecsökkent a frekvencia, körülbelül 66 százalékkal. A 4 és 8 hertz közti tartományban - amely az agy másik területére utal - az agyi hullámok frekvenciája már korábban csökkenni kezdett, és ugyanebben az életkorban 60 százalékkal esett. A mért változások egybeesnek az ún. szinaptikus tisztítással: az idegsejtek közti kapcsolatok egy része elvész az adott agyterületeken, az ezekhez tartozó agyhullámok frekvenciája csökken. Miközben a gyerek agya átalakul, eldől, mely neurális kapcsolatokat tartja meg az agy, és melyekről dönt úgy, hogy már nem fontosak. A gyerekkor első pár évében igen gyorsan létesülnek összeköttetések az idegsejtek közt, ezért van, hogy a tíz év alattiak agysérülése után más agyi területek könnyebben veszik át a feladatokat. A kamaszkori agyi átalakulás folyamatában elvész az a gyerekkori képesség is, hogy például akcentus nélkül tanuljon meg valaki egy nyelvet, ám a másik oldalon megnyeri a felnőtt tanulási képességeket - véli Campbell. BP902170 Az első angol fizikai Nobel- díjas, John William Strutt nevét hasztalan keresi az óvatlan olvasó a legnevesebb tudományos kitüntetést viselők listáján. Angol sajátságként ugyanis, azzal, hogy édesapja halálával megörökölte az ősi címet, már Rayleigh lordjaként tartja őt számon a világ. OZOGÁNYERNŐ Ráadásul nem kellett volna fizikai laboratóriumokban vesztegetnie az idejét, hiszen családja, majd házassága révén a legmagasabb politikai körökben mozoghatott, estélyről estélyre járhatott volna, a gazdag, látványos, fényes élet tárt kapukkal várta őt. Ehelyett a tudomány gazdagságát választotta. Nem kellett megbánnia: ki emlékszik ma már az egykori brit világbirodalom irányítóira, miközben a szellem óriásai csillagokként ragyognak a tudomány egén. John William Strutt 1842. november 12-én Lanford Groveban született Rayleigh II. bárójának családjában. Kora gyermekkorától meglehetősen beteges volt, így egy ideig magántanulóként végezte iskoláit, majd a Harrow intézetet látogatta. Tizenkilenc évesen lesz a világ legrégebbi felsőfokú műszaki tanintézményének, a VIII. Henrik által egyetemi rangra emelt Trinity College hallgatója, ahol 1865-ben matematikából baccalaureusi, majd három évvel később mesterfokozatot szerez. Bár fő területe a matematika, a kezdetektől fogva elsősorban fizikai kísérleteket végez. Optikával, hangtannal és rezgéstannal egyaránt foglalkozik, valamennyi területen hamarosan jelentős eredményeket ér el. Közben komoly változások következnek be magánéletében: 1873-ban elveszti édesapját, ezzel egy csapásra Rayleigh III. lordjává válik, valamint megtalálja élete párját Evelyn Balfour, a neves brit politikus, James Maitland Balfour lányának személyében. Házasságukból három gyermekszületett. Közben szorgalmasan kutat, aminek hamarosan meg is lesz az eredménye. Felfedezéseit a tudományban általános szokás szerint róla nevezik el. Azt már korábban is tudták, hogy az anyagban rezgés közben hosszirányban (longitudinális) és keresztirányban (tranzverzális) terjednek a hullámok. A fiatal tudós viszont felismerte, hogy a kérdés ennél sokkal bonyolultabb: minden esetben felületi hullámok is jelentkeznek, amelyeknél az energia a függőleges síkban ellipszis mentén terjed. Azután, hogy műszeres vizsgálatokkal sikerült igazolni az elméletét, ezeket Ray- leigh-féle hullámoknak nevezték el. Ennek különösen a gépiparban van jelentősége, de a hidak, magas épületek, nagy merev szerkezetek esetében is nélkülözhetetlen az alkalmazása. Külön fejezetet jelent az akkor még nem létező repülő- gépipar, ahol a gépek fel- és leszállása közben, vagy amikor átlépik a hangsebességet, a szó szoros értelmében létfontosságú a felületi rezgések figyelembe vétele. A klasszikus fizika megalkotója, Isaac Newton bizonyította be először nevezetes prizmakísérletével, hogy a látható fényt a szivárvány színei alkotják. Ebből következik, hogy a szórt fénynek is ilyennek kell lennie. Csakhogy az égen csak akkor jelenik meg a jellegzetes körív, ha a napfény az esőcseppekről verődik vissza, holott elvárható lenne, hogy az egész égbolt ugyanilyen legyen. Magyarán: nem tudtak magyarázatot adni arra, hogy miért éppen kék színű az ég, hiszen az nyilvánvaló volt, hogy szórt fényről van szó. Lord Rayleigh érdeme annak kiderítése, hogy ha a részecske mérete, amelyen a fény szóródik, sokkal kisebb a beeső fény hullámhosszánál, akkor a szórt fény és a beeső fény ereje (intenzitása) a fény hullámhosszának negyedüt hatványával fordítottan arányos. Ebből egyenesen következik, hogy a nagyobb hullám- hosszúságú (vörös, sárga, zöld) szinte akadálytalanul halad át a légkört alkotó atomokon, míg a legrövidebb hullámhosszú kék a leginkább szóródik, ami az égbolt színét adja. A felfedező tiszteletére ma ezt Rayleigh-féle szóródásként tárgyalja a tudomány. Az akusztika területén végzett kísérleteit a Theorie of Sound (Hangelmélet) című kétkötetes munkájában publikálta. A tudományos körök figyelmét nem kerülte el a fiatal kutató tevékenysége, amelynek folyományaként harmincegy éves korában beválasztották a vüág legrégebbi tudományos akadémiája, a Royal Society tagjainak sorába. Ezzel párhuzamosan a londoni és a cam- bridge-i egyetemen tanított, majd Az utókor sem feledkezett meg róla: a Holdon és a Marson kráterek őrzik a nevét (Képarchívum) 1879-ben megörökölte James Clerk Maxwelltől, a villamosság- és fénytan legnagyobb alakjától az ország legnevezetesebb tanszékét, amelyen egykor az emberiség díszének nevezett Isaac Newton is működött. Miután ízig-vérig fizikusnak érezte magát, álmában sem gondolta volna, hogy egy vegyi elem felfedezéséért kerül fel a tudomány Olümposzára. Ráadásul úgy keveredett az ügybe, mint Pilátus a Krédóba. A 19. század második felében nagyjából sikerült tisztázni a levegő összetételét. A fő alkotóelemekkel, a nitrogénnel, oxigénnel és a szén-dioxiddal nem is volt baj, de kiderült, hogy kell még lennie egy vagy több lappangó elemnek, amelyek egyáltalán nem voltak hajlandók jelt adni magukról. Csak annyi volt biztos, hogy nagyjából egy százalék van belőlük. A helyzet érdekességét fokozza, hogy a történetünk szempontjából fontos argont Henry Cavendish már egy évszázaddal korábban el is különítette, anélkül, hogy észrevette volna. Az ő kísérletét 1892-ben Rayleigh megismételte. Eközben észrevett egy jelentős különbséget: ha az oxigént a vegyületeiből állította elő vagy a levegőből vonta ki, a gáz sűrűsége mindig azonos maradt, viszont ez nem volt érvényes a nitrogénre: itt a levegőből kivont nitrogén „nehezebbnek” bizonyult, mint a vegyületeiből előállított. Tekintettel arra, hogy nem értett a vegyészeihez, kísérleteit megjelentette a Nature folyóirat hasábjain, segítséget kérve kollégáitól. A cikket William Ramsay is elolvasta, aki engedélyt kért Rayleigh-től a kísérletek folytatására. Kiderült, hogy igaz a sejtés: van ott egy vagy több rejtőzködő új elem, amely(ek) nem hajlandó (k) még csak molekulákat sem alkotni, tehát vegyi reakciókkal nem igazolható a jelenléte (tűk). Csakhogy ekkor már oly fejlett volt a spektroszkópia, hogy a színképvonalakkal meg lehetett találni. Wüliam Ramsey és Lord Rayleigh 1894. augusztus 13.-án egy tudományos konferencia keretén belül ismertette a kísérleti eredményeket, kiemelve, hogy az új elem meglehetősen lustán viselkedik. Az ülésvezető erre azt javasolta, hogy a görög lusta - argosz - szó nyomán nevezzék ezt el argonnak. Hamarosan egy egész kis család alakult ki, amely ma a Mengyele- jev-féle periódusos rendszerben a nemesgázok csoportot alkotják. Az argon legközelebbi „rokonai” a hélium, a neon, a kripton, a xenon és a radon. Ramsay tovább folytatva nemesgázok utáni vadászatát, földi körülmények között is kimutatta a Nap fő alkotóelemét, a héliumot, amely a görög napistenről, Héli- oszról kapta a nevét. Eltelt egy röpke évtized, amikor Lord Rayleighnek odaítélték - elsősorban az argon felfedezéséért - a fizikai Nobel-díjat. Ramsayt viszont ugyanebben az évben a kémiai kitüntetéssel díjazták. Nem véletlen egybeesésről van szó: a nemesgázok családjának megismerése legfőképp e két tudós érdeme. Különben is: az egyik fizikus, a másik kémikus. Van logika a dologban... Külön érdekessége e kitüntetésnek, hogy a Nobel-díjjal Stockholmból hazatérő tudósokat a Downing Street 10-ben az Egyesült Királyság miniszterelnöke - John William Strutt (Lord Rayleigh) sógora - Arthur James Balfour fogadta. Ezután már nem volt menekvés: társadalmi tisztségeket is kellett vállalnia Rayleigh lordjának. Végül is a legtesthezállóbbat fogadta el: 1905-től a Royal Society elnöki tisztét látta el. Az angol fizikatörténet egyik legjelesebb alakja 77 éves korában, 1919. június 30-án Withamban hunyt el. Partnerséget építünk Folytatódnak a magyar-szlovák határon átnyúló fejlesztések! A Menuzetí Fejlesztési ügynökség és a Szlovák Köztársaság Építésügyi és teglöfejlesztési Minisztériuma pályázatot hirdet a Magyarország-SzSovákfa Határon Átnyúló Együttműködési Program ívűre kapható támogatás?' Jelen pályázati felhívással a program minden beavatkozása megnyílik a pályázók előtt: határon átnyúló üzleti együttműködés támogatása, fenntartható gazdasági fejlődés, turizmus, humánerőforrás-fejlesztés, oktatás, kulturális és innovációs együttműködések, környezet- és természetvédelem, kommunikációs és egészségügyi fejlesztés valamint infrastruktúrafejlesztés. i > Pályázat benyújtására és támogatásra jogosultak a helyi önkormányzatok, önkormányzati társulások, kistérségi társulások, ezen szervezetek intézményei, non-profit szervezetek (egyházak, alapítványok, egyesületek, köztestületek, közhasznú társaságok, ill. közhasznú non-profit gazdasági társaságok), oktatási intézmények, fejlesztési tanácsok és ügynökségek, kamarák, stb. Partnerként legalább egy, a jogosult programterületen működő magyarországi és egy szlovákiai szervezetnek kötelezően kell részt vennie a megvalósításában. Mennyi -támogató ill re «defies zt E pályázati felhívás keretében összesen 49 820 390 euró ERFA közösségi forrás áll rendelkezésre. Hogyan lehet jolentk« m A pályázatokat egyfordulós nyílt eljárásrend keretében a program Közös Szakmai Titkárságához kell benyújtani a következő címre: A pályázatok benyújtásának határideje; Egyfordulós eljárásrend keretében benyújtott pályázatok esetén (1. prioritás): 2009. szeptember 29.12.00- ig személyesen, postán 24.00-ig. Egyfordulós eljárásrend keretében benyújtott pályázatok esetén (2. prioritás): 2009. szeptember 30.12.00- ig személyesen, postán 24.00-ig. A felhíváshoz kapcsolódó pályázati dokumentáció letölthető a www.husk-cbc.eu honlapról. Személyes konzultációra is lehetőséget biztosít a Közös Szakmai Titkárság Budapesten és a Regionális infopontok Nyitrán és Kassán előzetes időpont-egyeztetést követően. A projektek az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Magyar Köztársaság és a Szlovák Köztársaság társfinanszírozásával valósulnak meg. Magya rorsz ág -Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Európai Unió Program 2007-2013 Európai Regionális Fejlesztési Alap Szlovákiai látnivalók Kétnyelvű földrajzi mellékletek Július 2-án Nyugat-Szlovákia Kiránduljon az Új Szóval! Vegye meg lapunkat!
