Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-29 / 148. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 29. Gazdaság és fogyasztók 7 Jelenleg az összes lakossági kölcsön mintegy 4 százalékának a visszafizetésével akadnak gondok Mire számíthatunk a hitelpiacon? Tavaly még könnyen osztották a pénzt a bankok. Vajon most vissza is tudjuk fizetni? (Pavol Funtál felvétele) Pozsony. Tavaly még úgy tűnt, hogy a hazai hitelpiac dinamikus növekedését senki és semmi, így a gazdasági válság sem tudja megállítani. A gazdasági elemzők, a pénzintézetek jó gazdasági eredményeire hivatkozva, 2009-re a lakossági kölcsönök 20 százalékos növekedését jósolták. Az idei valóság ugyanakkor azt mutatja, hogy néha az elemzők is tévedhetnek. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A jegybank első negyedéves jelentése szerint a lakossági hitelek a negyedével estek vissza a múlt év azonos időszakához képest, március végén így 12 milliárd eu- róval tartoztunk a bankoknak. Az év elején a többség a visszaesést még az euró bevezetésének a számlájára írta, arra hivatkozva, hogy a bankok ezzel voltak elfoglalva, így nem maradt elég idejük új hitelek folyósítására. Azóta azonban kiderült, hogy a fő ok a lakosságban keresendő, többségünk ugyanis a gazdasági válság miatt már nem szívesen veri magát adósságokba. Manapság egyedül a fogyasztási hitelek piaca nem panaszkodhat, a hosszú futamidejű hitelek piaca azonban katasztrofális eredményekről adhat számot. Ez utóbbiak, vagyis a lakáshitelek az elmúlt évhez képest 28%-kal estek vissza. A lakáshitelek csökkenése nem csupán a lakosság válsághangulatával magyarázható, hozzájárult ehhez az is, hogy a többség a lakásárak csökkenésére számít, így egyelőre elhalasztja a vásárlást. Jóval óvatosabbak azonban a pénzintézetek is. Többnyire csak kisebb összegeket adnak kölcsön, és a nagyobb rizikót már beszámítják az illetékekbe. A korábbinál lényegesen szigorúbb garanciákat is követelnek. Az ingatlan értékének a száz százalékát fedező jelzáloghitelekről a többség már csak álmodhat. 2009 vége lesz a legnehezebb Az idei év egészét tekintve az elemzők még optimisták. Michal Mušák szerint az első negyedéves visszaesés ellenére a lakossági hitelek éves szinten 10%-kal nőhetnek az elmúlt évhez képest. A Szlovák Takarékpénztár elemzője szerint a gazdasági válság negatív hatása teljes mértékben csak később látszik meg a hitelpiacon. A pénzintézetek a gyengébb teljesítés ellenére az elmúlt időszakban megerősítették a hitelezési részlegeiket, arra számítva, hogy a gazdasági válság miatt nőhet a problémás ügyfelek száma, akikkel több munkájuk lesz. A főszerep jelenleg a kockázatkezelési menedzsereké. A bankok válságforgatókönyveken dolgoznak, miközben a jegybank stressztesz- tekkel méri fel az ágazat erejét. A jegybank adatai szerint egyébként az idei év eleje óta enyhén, mintegy fél százalékkal nőtt a problémás hitelek aránya. Jelenleg így az összes lakossági hitel mintegy 4%-ának a visszafizetésével akadnak gondok. Az elemzők szerint a legnagyobb problémákra az idei év végén és a jövő év elején számíthatunk. Robert Prega, a Tatra banka elemzője úgy látja, hogy az elkövetkező hónapokban tovább nőhet a bedőlt hitelek aránya. Hogy pontosan mekkora gondokkal is kell szembenézniük a hazai bankoknak, azt rendkívül nehéz felmérni, hiszen hasonló helyzetben még nem voltunk. A pénzintézetek hitelkockázata elsősorban a lakosság eladósodottságának a mértékével függ össze. A jegybank szerint a 2007-ben és 2008-ban nyújtott hitelek számítanak a legrizikósabb- nak, mivel ezeknél fizetik a legnagyobb törlesztőrészleteket. Mindez azzal magyarázható, hogy az említett években jelentős mértékben nőttek az ingatlanárak, miközben a bankok nem féltek nagyobb hiteleket nyújtani a vásárlásukra. Ráadásul az ügyfelek többsége a rövidebb lekötöttségű kamatozás mellett döntött, kitéve magát a hitelkamatok növekedésével járó kockázatnak. Jó hír ugyanakkor, hogy ez utóbbi egyelőre nem fenyeget. Épp ellenkezőleg, az Európai Központi Bank folyamatos alapkamat-csökkentésére 2009 elején végre a hazai bankok is reagáltak, csökkentve a hitelkamatokat is. A bankok is felelősek A rizikós hitelek megugrásáért egy kicsit a bankok is felelősek, hiszen már tavaly tudhatták, hogy problémák lesznek, ennek ellenére akkor még nem szigorítottak a feltételeiken. Csak tavaly 2,3 milliárd euróval növelték a lakosságnak nyújtott kölcsönöket, ami az ötödével nagyobb növekedésnek számít az előző évhez képest. A növekedés mototjának a lakáshitelek számítottak, amelyek folyósítása akkor sem lassult, amikor az elmúlt év második felében már látszottak a gazdasági válsággal kapcsolatos első problémák. Csak a lakáshitelekre így 1,5 milliárd eurót kölcsönöztek a bankok az ügyfeleiknek, miközben a fogyasztási hitelek 360 millió eurót tettek ki. A legnagyobb hitelezők A hitelpiac cápája, pozitív értelemben, tavaly az Általános Hitelbank (VÚB) volt, amely jelentős előnyre tett szert a többi pénzintézettel szemben. A Trend gazdasági szaklap elemzése szerint csak tavaly több mint 690 millió euró- nyi új kölcsönt folyósított, aminek köszönhetően 1 százalékkal növelte a piaci részesedését. Csaknem hasonló mértékű növekedésről adhatott számot a Tatra banka is, amely az elmúlt évben 570 millió eurós hitelt nyújtott az ügyfeleinek. A pénzintézet legnagyobb erősségének az amerikai jelzálog- hitelek (nem kell okvetlenül ingatlanra fordítani a pénzt) bizonyultak, míg a fogyasztási hitelek és a klasszikus lakáshitelek esetében továbbra is lekörözte őt a Szlovák Takarékpénztár. Némi egyszerűsítéssel azonban elmondható, hogy az Általános Hitelbank és a Tatra banka az új hiteleiket a Szlovák Takarékpénztártól „lopták”, hiszen az előbbi kettő piaci részesedése nagyjából annyival nőtt, mint amennyivel ez utóbbi tavaly visszaesett. A Szlovák Takarékpénztár a három legnagyobb hazai bank közül tavaly a legkisebb mértékben növelte az új hitelek számát, miközben két évvel ezelőtt még a leggyorsabban növekvő pénzintézetnek számított. Az elmúlt évben összesen 500 millió eurónyi kölcsönt folyósított, több mint a negyedével kevesebbet, mint az Általános Hitelbank. Mindezek ellenére továbbra is a Szlovák Takarékpénztár az ország legnagyobb hitelintézete, hiszen az elmúlt év végén a legtöbb lakossági kölcsönt regisztrálta. A piac negyedik legnagyobb játékosa manapság a ČSOB, amely a három nagybankot követően önálló súlycsoportot alkot. A kisebb bankoktól ugyan sikerült mérföldekre elhúznia a hitelezés terén, a három nagybankot azonban képtelen utolérni. Tavaly 180 millió eurónyi új hitelt folyósított. A Dexia banka ötödik helyét a devizaügyletekkel kapcsolatos tavalyi problémák sem ingatták meg, pozíciójáért azonban meg kell küzdenie a többi, a hitelezés szempontjából kisebb pénzintézettel, a Postabankkal, az OTP-vel és az UniCredittel. (t, s, mi) Megtisztulhat a szlovák gazdaság az alacsony termelékenységű, kevésbé hatékony vállalatoktól A gazdasági válságnak is megvannak az előnyei HORBULÁK ZSOLT Pozsony. Az elmúlt három hónapban mindenki számára egyértelművé vált, hogy a gazdasági válság hozzánk is begyűrűzött. Gazdaságunk zuhan, a munkanélküliség nő, a külföldi tőke beáramlása folyamatosan csökken. Most van az első alkalom arra, hogy sok-sok évtized után a nyüt gazdaságban időről időre előforduló recessziót a saját bőrünkön is megérezzük. Egy ilyen pangási időszak számos negatív hatása mellett egynéhány pozitív hozadékkal is bír, amit a lakosság is megérez. Ilyen az árak általános esése. Makrogazdasági szempontból úgyszintén rendelkezik pozitív vonásokkal. Segít megtisztítani a gazdaságot az alacsony termelékenységű vállalatoktól, visszafejleszti a kevésbé perspektivikus ágazatokat. A válság kezelése, annak negatív hatásainak tompítása viszont igen komoly viták tárgya, mind Szlovákiában, mind az egész világon. Talán azt is ki lehet jelenteni, hogy szinte megoldhatatlan feladat. Ez abból adódik, hogy bizonyos szektorok vállalatainak tulajdonosai, illetve az ott alkalmazásban lévők jobban ki vannak téve a recessziónak. Egy munkás számára valóban nagy csapást jelent, hogy munkahelye, az ő egyébként kifogástalanul végzett munkája ellenére megszűnik, mert az egész ágazat vagy a külpiacok kerültek válságba. Ez jelenti tulajdonképpen a legnagyobb problémát a válság hatásainak tompításában is: hogyan segítsen az állam, melyik céget vagy szektort támogassa? Ha egy kevésbé perspektivikus ágazatot dotál, ezzel csak a válságot hosszabbítja meg. Azt szintén nagyon nehéz megmondani, melyik lenne az az ágazat és vállalatcsoport, amelyet érdemes támogatni. Például a Fico-kormány a roncsprémiummal az autóágazatot segítette, ami azonban csak 0,05 százalékkal csökkentette a gazdaság mélyrepülését. Mivel a támogatások alapvetően állami forrásokból származnak, nagyon könnyen politikai háttéralkukban, korrupciógyanús ügyletekben végződnek. Ez az az ördögi kör, amely igen nehézzé teszi a hatékony küzdelmet a válság ellen. A lakosság küzdelme más, mint az államé. Az ő esetében az alapvető cél az életszínvonal megtartása. Ezt az állása megtartásával, a korábban felhalmozott megtakarítások felélésével kívánja elérni. Az általános reakció üyenkor a takarékoskodás. Kevesebb vásárlás, kevesebb hitelfelvétel, ami a szlovák statisztikai adatokon is meglátszik. A statisztikai hivatal rácáfol a Merces elemzésére Mégsem keresünk többet ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony/Budapest. A szlovák ádagkereset magasabb, mint a magyar - írta lapunk is a Merces bérinformációs portál felmérése alapján. Azonban a statisztikai adatok ezt egyelőre nem támasztják alá. A Merces nem reprezentatív felmérése szerint a magyarországi országos átlagfizetés bruttó 205 ezer forint, csaknem tízezer forinttal több, mint a KSH legutóbbi gyorsjelentése szerint. Megvizsgálták a szlovák átlagkeresetet is: eszerint 223 ezer forintnak megfelelő eurót, azaz nyolc százalékkal többet keresnek a dolgozók. A magyar Központi Statisztikai Hivatal szerint viszont 209 600 Ft-os a nemzetgazdasági szintű átlagos havi munkajövedelem Magyarországon 2009 január és április között. A szlovák statisztikai hivatal szerint 710,45 euró volt a szlovák átlagfizetés 2009 első negyedévében, ami 280 forintos árfolyamon számolva is csak 198 926 forint. A jövedelmeket persze vásárlóerő-paritáson lenne az igazi összehasonlítani, vagy legalábbis abban az esetben lehetne mélyreható következményeket levonni - különösen a jelenlegi változékony forintárfolyam mellett. (FN, ú) GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Elektronikus villanyszámla Pozsony. A Nyugat-szlovákiai Áramszolgáltató leányvállalata, a ZSE Energia Rt. - az áramszolgáltató társaságok közül elsőként - péntektől bevezette az elektronikus villany- számlát. A cég ügyfelei a jövőben így a postai kézbesítés helyett már e-maüben is megkaphatják a számlát. Az aktiváláshoz nem kell mást tennünk, csak felkeresni a www.elektroweb.sk honlapot, amelyen a regisztrálást követően igényelhetjük ezt a szolgáltatást, amiért közvetlenül az interneten keresztül is fizethetünk. Ez sokkal egyszerűbb, kényelmesebb, ráadásul archiválja a régebbi kimutatásokat. Az áramszolgáltatónak jelenleg 920 ezer ügyfele van, és arra számít, hogy közülük mintegy 20-30 ezren veszik igénybe az új szolgáltatást. (T, ú) Magyar-szlovák gázvezeték Pozsony. A közeljövőben új gázvezeték kötheti össze Magyarországot Szlovákiával. Az erről szóló memorandumot az orosz gáz legnagyobb uniós szállítója, az eustream Rt. és a magyar Földgázszállító Zrt. már alá is írta, az elkövetkező időszakban így felmérik a projekt megalapozottságát. Ha zöld utat kap az elképzelés, akkor akár három éven belül 100 kilométeres vezeték kötheti össze Nagykürtöst a magyarországi Vecséssel. A projekt, amely elsősorban Szlovákia energiabiztonságát szolgálná, több mint 100 millió euróba (3 milliárd Sk) kerülne. (TASR) 2011-re állhat talpra az építőipar Budapest. Az európai építőipar leghamarabb két év múlva tér magához - derül ki a 19 európai ország építőipari kutató- intézeteit tömörítő Euroconst- ruct szakmai szervezet legfrissebb elemzéséből. Eszerint a válság hatására Európa építőipara kettészakadt: a múlt évben Nyugat-Európában előfordult 17%-os csökkenés is - az átlag mínusz 3,6% volt -, míg a kelet-közép-európai régióban még 5,7%-kal nőtt az építőipar. (MTI) Egyre olcsóbbak az élelmiszerek Pozsony. A mezőgazdasági termékek drasztikus áresése májusban is folytatódott - derül ki a statisztikai hivatal legfrissebb elemzéséből. A múlt hónapban csaknem 27%-kal voltak alacsonyabbak az árak az ágazatban, mint az előző év azonos időszakában. A zöldség és a gyümölcs 42%-kal olcsóbb, az állattenyésztésben pedig 22,5%-kal estek az árak. A legnagyobb áresést a gabona esetében regisztrálták, amely a múlt hónapban a felével volt olcsóbb, mint tavaly. A tehéntej ára ugyanekkor 37%-kal csökkent. Az említett időszakban csak a tyúktojás drágult, mintegy 5 százalékkal. (TASR) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8543 Lengyel zloty 4,4945 Cseh korona 25,998 Magyar forint 275,30 Horvát kuna 7,2860 Román lei 4,2174 Japán jen 134,50 Svájci frank 1,5275 Kanadai dollár 1,6168 USA-dollár 1,4096 __________________ VETEL - E LADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,45-1,37 26,77-25,21 287,78-263,00 OTP Bank 1,43-1,35 26,84-25,33 285,75-269,30 Postabank 1,46-1,36 26,93-25,11Szí. Takarékpénztár 1,46-1,36 26,68-25,20 287,69-262,91 Tatra banka 1,44-1,37 26,68-25,33 286,30-264,54 Dexia banka 1,45-1,37 26,67-25,32 282,46-268,14 Általános Hitelban 1,44-1,37 26,77-25,29 287,78-263,00 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA)
