Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-03 / 126. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 3. Kultúra 9 Szeptember 10-én startol a mozikban Agnieszka Holland rendezése, a Jánošík - Egy igaz történet Új megvilágításban a legenda A rímszerepet alakító Václav Jiráček (Fotó: Garfield Film) Műsoron három szlovák és két cseh játékfilm Indul a Bažant kinematográf ÚJ SZÓ-HÍR Három helyen keverik a hangokat, a zörejeket, a különleges hangeffekteket minden idők leghosszab- ban készülő szlovák nagy- játékfilmjéhez, a Jánošík legfrissebb változatához. Pozsonyban, Prágában és Varsóban. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ha budapesti stúdió is beszállt volna a munkálatokba, akkor elmondhatnánk: a lengyel-szlo- vák-cseh-magyar összefogásban forgatott, 6 millió eurót felemésztett szuperprodukció hangmérnökeinek csapatában a Visegrádi négyek ezen a téren is képviselték magukat. A magyar fél a forgatás költségeibe szállt be, hiszen ott volt szükség a legnagyobb segítségre. Az Eva Borušovičová forgató- könyve alapján született film 2002 őszén startolt a Magas-Tát- ra szlovák oldalán. Rendezését - sokak meglepetésére - a Los Angelesben dolgozó, egyébként Párizsban élő, de Prágában végzett és Varsóból származó Agnieszka Holland vállalta el. A bátor, szókimondó, megállíthatatlan Agnieszka, aki 1981-ben, a lengyelországi szükségállapot bevezetése után hagyta el hazáját. Filmes pályafutását Krzysztof Zanussi asszisztenseként az Ulumináció- ban kezdte, de Ryszard Bugajski legendás Kihallgatásában - egy öntudatos kommunista fogoly szerepében - színészi vénáját is felmutathatta. Rendezéseiben őt magát is elsősorban a társadalmi feszültségek és a megemészthetetlen igazságtalanságok foglalkoztatják - nem véletlenül dolgozott másik nagymestere, Andrzej Wajda mellett. A Vidéki színészeket, a Robbanásveszélyt, a Magányos nőt még otthon forgatta, a Popieluszko-gyilkosságot megelevenítő Megölni egy papot, a második vüágháborús Európa, Európát azonban már külföldön hozta létre. Az ő nevéhez fűződik az Oliver, Oliver, az Ágota Kristóf regénye alapján forgatott A titkok kertje és a Leonardo DiCap- rio főszereplésével készült Rim- baud-film, a Teljes napfogyatkozás is. A Jánošík-torténetben az eddig elhallgatott igazság érdekelte: Nem a fényes legenda, amelynek csak egy része igaz, mivel a szlovák hegyi betyárt egyértelműen pozitív hősnek mutatja, aki a gazdagokat kifosztotta, hogy a szegényeket megjutalmazhassa - hanem az a „hős”, aki önmagát is boldogan „megajándékozta”. Aki nemcsak az aranydukátokat szerette, hanem a puskaropogást is, és bizony akkor is meghúzta a ravaszt, ha nem kellett volna. Borušovičová (A csillagokat is az égről rendezője) is azért vetette bele magát az eddig elhallgatott történelmi dokumentumok feltárásába, hogy fényt derítsen végre Jánošík életének azon mozzanataira, amelyek felett ez ideig a történészek és a filmes „legendagyártók” is nyugodt szívvel hunytak szemet, mondván, egy ilyen híres nemzeti hősnek nem tenne jót a deheroizálás. Borušovičová pedig - vállalva minden támadást, ellenvéleményt - leporolta a mindeddig titkos fiókokban őrzött korabeli iratokat, feljegyzéseket, úgy írta meg Jánošík igaz történetét, hogy azzal Agnieszka Holland rokonszenvét és szakmai elismerését is elnyerte. 2002 őszétől 2003 januárjáig fel is vették a jelenetek 40 százalékát. A koprodukciós partnerek egyike azonban időközben meggondolta magát és visszalépett, a pénz elfogyott, a forgatás pedig leállt. Ilyenre sem volt még példa egy hollywoodi szuperprodukcióhoz hasonlítani akaró, „modem szlovák nagyjátékfilm” esetében: hat évig tartó szünet után állt össze újra a stáb, hogy folytassák, illetve befejezzék végre a munkát. Az újrakezdéshez azonban egy tehetős lengyel producer kellett, aki a Tátra innenső lejtőiről lengyel oldalra vitte át a filmet, elvégre Jánošíkot bizonyos fokig a lengyelek is a magukénak tartják, hiszen „működése” idején útlevél nélkül ténykedhetett a környék hegyeiben. Agnieszka Holland mellett ráadásul egy másik lengyel rendezője is van a filmnek: Katia Adamik, a neves rendezőnő lánya. Ók ketten kezdettől fogva együtt húzták a produkció zötyö- gő szekerét, amelyen a cseh és szlovák színészeken kívül természetesen lengyelek is ültek. A hegyi betyár egyik fegyvertársát, jó barátját például az a Michal Zeb- rowski játssza, aki Andrzej Wajda Pan Tadeusz című történelmi tablójában a címszerepet alakította. Mellette - lengyel részről - az ugyancsak híres Marek Probosz és egy ifjú tehetség, Eryk Lubos láthatójelentős szerepben. A szlovák színeket Ivan Martinka, Marián Labuda, Marián Geišberg és Táňa Pauhofová képviseli, a cseh színészek közül pedig Richard Krajčót, Karel Dobrýt és a címszerepet alakító Václav Jiráčeket válogatta be a több mint száztagú csapatba az éles szemű Agnieszka Holland. Martin Štrba kamerája előtt több ezer statiszta és csaknem 100 bárány is megfordul. Václav Jiráček 300 jelölt közül bizonyult a legjobbnak a címszerepre. Szlovák és lengyel kollégáit úgy szorította maga mögé, hogy a rendezőnőt mindeközben teljesen leszedte a lábáról. „Más volt, mint a többi színész, teljesen más - állítja Agnieszka Holland. - Furcsa kettősséget fedeztem fel benne. Egyrészt visszafogottabb volt, mint bármelyikük a sorban, másrészt könnyebben kitárulkozó. Férfias bájával egyfajta lelki szabadságot sugárzott, kamaszos huncutsággal és lenyűgöző erővel nyúlt a szerephez, de felcsillant benne az a szikra is, amelyet csak a legnagyobb amerikai színészek szemében látok.” Jiráček élvezte a hármas koprodukcióból eredő különös helyzetet. A törvényszéki jelenetben például - cseh létére - szlovákul válaszolt a lengyel nyelven feltett kérdésekre. Színészi tehetségét eddig csak cseh filmekben bizonyíthatta, most először nemzetközi csapat tagjaként viszi a prímet. Az eredményre szeptember 10-én derül fény. Ez az országos bemutató napja. A felvett anyagból azonban egy négyrészes tévéfilm is készült. Az később kerül a képernyőre. Hetedik alkalommal startol az idei szezonnal a népszerű mozgó nyári mozi: a Bažant kinematográf. Ezúttal is a trencsénteplici Art Fűm Festről indul szlovákiai útjára. A nyári vakáció idején két mozibusz járja majd az utakat, hogy vándorló mozivásznát ezúttal 27 hazai városban, valamint négy zenei és filmes fesztiválon állítsa fel. A kinematográf látogatói három szlovák filmújdonságot, valamint két cseh nyári vígjátékot nézhetnek meg a vándorló kertmoziban. Programon lesz Juraj Nvota nagy sikerű, zenés nosztalgiázó mozija, a történetével a szocializmus kemény éveibe visszanyúló Muzsika - amelyben többek között az Omega egyik híres száma is elhangzik, érdekes megszólalásban. Miroslav Luther Szúnyogtangó című alkotásának története is a szocialista „távlatokból” indul - külföldre szakadt hősei a távoli múltból és nyugatról térnek haza, hogy elszámoljanak a köztes idővel. Harmadikként pedig a legutóbb bemutatott alkotás került be a nyári filmcsomagba: Laura Siváková Menny, pokol... föld című lélektani drámája, amely egy fiatal balett-táncosnő, Klára kényszerű és nem könnyű választását elemzi: pár- kapcsolat vagy a világhír felé ívelő karrier. Klárát Kanócz Zsuzsa alakítja. A cseh filmkomédiát Tomáš Barina Bogyók című vígjátéka képviseli, Kryštof Hádekkel a főszerepben, valamint Jan Hrebejk Nálam jó című mozija, a mutatványosok, hamiskártyások, mulato- zós sörivók világából. Nyugodt életüket, idillikus békéjüket egy csalás változtatja pokollá. A komikus helyzeteket kitűnő színészek töltik meg élettel. A vetítéseken a játékfilmeket animációs rövidfilmek vezetik majd be: közös bennük, hogy valamennyi fiatal szlovák női rendező műhelyéből került ki. Az idei Bažant kinematográf állomásai egyebek között a következő városok lesznek: Pozsony, Kassa, Nyitra, Ógyalla, Komárom, Érsekújvár és Losonc, (tébé) Jirí Kom és Kanócz Zsuzsa Laura Siváková Menny, pokol... fold című filmjében, amely ugyancsak szerepel a nyári vándormozi kínálatában (Fotó: Continentalfilm) A Negyedik nővér - utoljára Somorja/Pozsony. Utoljára kerül színre a pozsonyi HomoDram csoport előadásában Janusz Glowaczki Negyedik nővér című vígjátéka. Egy évvel a darab bemutatója után, június 9-én, kedden Somorján a VMK-ban, június 10-én, szerdán pedig a pozsonyi Meteorit Nemzetközi Színházban (Čulenova 3.) játsszák a legutóbbi Jókai Napok fődíjas előadását. A kezdési időpont mindkét helyszínen este nyolc óra. (ű) Holnap 16.30-kor nyitják meg Kassán, a Löffler Béla Múzeumban Vlasta Žáková Suture című kiállítását, amely július 5-éig tekinthető meg. A tárlat kurátora: Peter Tajkov. (Képarchívum) Varga Anikó magyarországi fiatal textilművész kiállítása a losonci Nógrádi Múzeum és Galériában A tervtől a textilig - a tervezőmunka fázisai NÉMETHNÉ BOZÓ ANDREA Losonc. A textü, anyagának és kivitelezésének végtelen variációjával hozzátartozik mindennapjainkhoz; ruházkodásunkhoz, otthonunkhoz, betölthet hétköznapi és ünnepi szerepet egyaránt. Ritkán gondolunk azonban bele, milyen folyamaton megy keresztül egy-egy általunk hordott, viselt ruhadarab vagy éppen valamely lakástextü, míg eljut hozzánk. A losonci Nógrádi Múzeum és Galéria jelenlegi kiállítása bepillantást enged a textütervező munkájának fázisaiba - abba, ahogy az alkotó munkája során eljut a tervtől a textilig. Mindezt egy tehetséges fiatal textilművész válogatott munkáin keresztül. Varga Anikó a Magyar Ipar- művészeti Egyetem nyomott- anyag-tervező szakirányán végezte tanulmányait. A magyarországi Nógrád megyében, Pásztón él, ahonnan beutazik Budapestre, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem művésztanáraként eleget tegyen feladatainak. Emellett továbbra is folytatja az alkotómunkát, nemcsak textilterveket készít, hanem művészi kivitelű tértextil installációkat, amelyek kiállításainak szerves részei. Különleges élményt nyújtanak bemutatói - „mintaszínházai”, ahol az egymásra vetített és egymásból kibomló minták mozgó és táncoló alakokra vetülnek, s harmóniába kerül a minta, a fény, a zene és a mozgás. Egy ilyen előadásnak lehettek tanúi a losonci kiállítás megnyitóján a látogatók. Jelen kiállításon szerepelnek művészi kivitelű papírra vetett, illetve különböző anyagokkal kombinált textiltervek (közülük néhány díjnyertes lett a párizsi Indigó Szalonban), szitanyomással anyagra vitt minták, majd a gyárilag készült méterárukon keresztül eljutunk a kész lakástextilekig. Jelentős az a kollekció, amelynek grafikai nyomatait a pásztói középkori romkertben készített fényképek alapján alkotta meg: az ott található kövek és betonlépcső különleges struktúrája mintavariációk sokaságával jelenik meg a különböző anyagú textüeken. Találunk közöttük tértextil installációkat, amelyeknél az anyagon és mintán kívül fontos szerepet tölt be a tér, a fény-árnyék és a rétegek játéka. Különleges kollekciót alkotnak gyűrt papírból készült ruhái: egy görög váza mintájára készült nem mindennapi öltözet, valamint a reneszánsz ihletésű női papírruhák. Ez utóbbiak a tavalyi Reneszánsz Év alkalmából születtek meg, a Pásztói Múzeumnak az Ars Longa Művészeti Egyesülettel és a losonci Nógrádi Múzeum és Galériával együttműködésben meghirdetett versenyére, ahol a Nógrádi Múzeum és Galéria díját éppen ezek a ruhák nyerték el. A kiállítás a hét végéig még megtekinthető.
