Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-03 / 126. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 3. Kultúra 9 Szeptember 10-én startol a mozikban Agnieszka Holland rendezése, a Jánošík - Egy igaz történet Új megvilágításban a legenda A rímszerepet alakító Václav Jiráček (Fotó: Garfield Film) Műsoron három szlovák és két cseh játékfilm Indul a Bažant kinematográf ÚJ SZÓ-HÍR Három helyen keverik a hangokat, a zörejeket, a különleges hangeffekteket minden idők leghosszab- ban készülő szlovák nagy- játékfilmjéhez, a Jánošík legfrissebb változatához. Pozsonyban, Prágában és Varsóban. SZABÓ G. LÁSZLÓ Ha budapesti stúdió is beszállt volna a munkálatokba, akkor el­mondhatnánk: a lengyel-szlo- vák-cseh-magyar összefogásban forgatott, 6 millió eurót felemész­tett szuperprodukció hangmér­nökeinek csapatában a Visegrádi négyek ezen a téren is képviselték magukat. A magyar fél a forgatás költségeibe szállt be, hiszen ott volt szükség a legnagyobb segít­ségre. Az Eva Borušovičová forgató- könyve alapján született film 2002 őszén startolt a Magas-Tát- ra szlovák oldalán. Rendezését - sokak meglepetésére - a Los An­gelesben dolgozó, egyébként Pá­rizsban élő, de Prágában végzett és Varsóból származó Agnieszka Holland vállalta el. A bátor, szó­kimondó, megállíthatatlan Agni­eszka, aki 1981-ben, a lengyelor­szági szükségállapot bevezetése után hagyta el hazáját. Filmes pá­lyafutását Krzysztof Zanussi asszisztenseként az Ulumináció- ban kezdte, de Ryszard Bugajski legendás Kihallgatásában - egy öntudatos kommunista fogoly szerepében - színészi vénáját is felmutathatta. Rendezéseiben őt magát is elsősorban a társadalmi feszültségek és a megemészthe­tetlen igazságtalanságok foglal­koztatják - nem véletlenül dol­gozott másik nagymestere, Andr­zej Wajda mellett. A Vidéki színé­szeket, a Robbanásveszélyt, a Magányos nőt még otthon forgat­ta, a Popieluszko-gyilkosságot megelevenítő Megölni egy papot, a második vüágháborús Európa, Európát azonban már külföldön hozta létre. Az ő nevéhez fűződik az Oliver, Oliver, az Ágota Kristóf regénye alapján forgatott A tit­kok kertje és a Leonardo DiCap- rio főszereplésével készült Rim- baud-film, a Teljes napfogyatko­zás is. A Jánošík-torténetben az eddig elhallgatott igazság érdekelte: Nem a fényes legenda, amelynek csak egy része igaz, mivel a szlo­vák hegyi betyárt egyértelműen pozitív hősnek mutatja, aki a gaz­dagokat kifosztotta, hogy a sze­gényeket megjutalmazhassa - hanem az a „hős”, aki önmagát is boldogan „megajándékozta”. Aki nemcsak az aranydukátokat sze­rette, hanem a puskaropogást is, és bizony akkor is meghúzta a ra­vaszt, ha nem kellett volna. Borušovičová (A csillagokat is az égről rendezője) is azért vetette bele magát az eddig elhallgatott történelmi dokumentumok feltá­rásába, hogy fényt derítsen végre Jánošík életének azon mozzana­taira, amelyek felett ez ideig a tör­ténészek és a filmes „legendagyár­tók” is nyugodt szívvel hunytak szemet, mondván, egy ilyen híres nemzeti hősnek nem tenne jót a deheroizálás. Borušovičová pedig - vállalva minden támadást, el­lenvéleményt - leporolta a mind­eddig titkos fiókokban őrzött ko­rabeli iratokat, feljegyzéseket, úgy írta meg Jánošík igaz történe­tét, hogy azzal Agnieszka Holland rokonszenvét és szakmai elisme­rését is elnyerte. 2002 őszétől 2003 januárjáig fel is vették a jelenetek 40 száza­lékát. A koprodukciós partnerek egyike azonban időközben meg­gondolta magát és visszalépett, a pénz elfogyott, a forgatás pedig leállt. Ilyenre sem volt még példa egy hollywoodi szuperprodukci­óhoz hasonlítani akaró, „modem szlovák nagyjátékfilm” esetében: hat évig tartó szünet után állt össze újra a stáb, hogy folytassák, illetve befejezzék végre a munkát. Az újrakezdéshez azonban egy tehetős lengyel producer kellett, aki a Tátra innenső lejtőiről len­gyel oldalra vitte át a filmet, el­végre Jánošíkot bizonyos fokig a lengyelek is a magukénak tartják, hiszen „működése” idején útlevél nélkül ténykedhetett a környék hegyeiben. Agnieszka Holland mellett ráadásul egy másik len­gyel rendezője is van a filmnek: Katia Adamik, a neves rendezőnő lánya. Ók ketten kezdettől fogva együtt húzták a produkció zötyö- gő szekerét, amelyen a cseh és szlovák színészeken kívül termé­szetesen lengyelek is ültek. A he­gyi betyár egyik fegyvertársát, jó barátját például az a Michal Zeb- rowski játssza, aki Andrzej Wajda Pan Tadeusz című történelmi tab­lójában a címszerepet alakította. Mellette - lengyel részről - az ugyancsak híres Marek Probosz és egy ifjú tehetség, Eryk Lubos lát­hatójelentős szerepben. A szlovák színeket Ivan Martinka, Marián Labuda, Marián Geišberg és Táňa Pauhofová képviseli, a cseh színé­szek közül pedig Richard Krajčót, Karel Dobrýt és a címszerepet ala­kító Václav Jiráčeket válogatta be a több mint száztagú csapatba az éles szemű Agnieszka Holland. Martin Štrba kamerája előtt több ezer statiszta és csaknem 100 bá­rány is megfordul. Václav Jiráček 300 jelölt közül bizonyult a legjobbnak a címsze­repre. Szlovák és lengyel kollégáit úgy szorította maga mögé, hogy a rendezőnőt mindeközben teljesen leszedte a lábáról. „Más volt, mint a többi színész, teljesen más - állítja Agnieszka Holland. - Furcsa kettősséget fe­deztem fel benne. Egyrészt vissza­fogottabb volt, mint bármelyikük a sorban, másrészt könnyebben kitárulkozó. Férfias bájával egy­fajta lelki szabadságot sugárzott, kamaszos huncutsággal és lenyűgöző erővel nyúlt a szerep­hez, de felcsillant benne az a szik­ra is, amelyet csak a legnagyobb amerikai színészek szemében látok.” Jiráček élvezte a hármas ko­produkcióból eredő különös hely­zetet. A törvényszéki jelenetben például - cseh létére - szlovákul válaszolt a lengyel nyelven feltett kérdésekre. Színészi tehetségét eddig csak cseh filmekben bizo­nyíthatta, most először nemzet­közi csapat tagjaként viszi a prí­met. Az eredményre szeptember 10-én derül fény. Ez az országos bemutató napja. A felvett anyag­ból azonban egy négyrészes tévé­film is készült. Az később kerül a képernyőre. Hetedik alkalommal startol az idei szezonnal a népszerű mozgó nyári mozi: a Bažant kinemato­gráf. Ezúttal is a trencsénteplici Art Fűm Festről indul szlovákiai útjára. A nyári vakáció idején két mozibusz járja majd az utakat, hogy vándorló mozivásznát ezút­tal 27 hazai városban, valamint négy zenei és filmes fesztiválon ál­lítsa fel. A kinematográf látogatói há­rom szlovák filmújdonságot, va­lamint két cseh nyári vígjátékot nézhetnek meg a vándorló kert­moziban. Programon lesz Juraj Nvota nagy sikerű, zenés nosztal­giázó mozija, a történetével a szo­cializmus kemény éveibe vissza­nyúló Muzsika - amelyben többek között az Omega egyik híres szá­ma is elhangzik, érdekes megszó­lalásban. Miroslav Luther Szú­nyogtangó című alkotásának tör­ténete is a szocialista „távla­tokból” indul - külföldre szakadt hősei a távoli múltból és nyugat­ról térnek haza, hogy elszámolja­nak a köztes idővel. Harmadik­ként pedig a legutóbb bemutatott alkotás került be a nyári filmcso­magba: Laura Siváková Menny, pokol... föld című lélektani drá­mája, amely egy fiatal balett-tán­cosnő, Klára kényszerű és nem könnyű választását elemzi: pár- kapcsolat vagy a világhír felé ívelő karrier. Klárát Kanócz Zsuzsa ala­kítja. A cseh filmkomédiát Tomáš Barina Bogyók című vígjátéka képviseli, Kryštof Hádekkel a fő­szerepben, valamint Jan Hrebejk Nálam jó című mozija, a mutatvá­nyosok, hamiskártyások, mulato- zós sörivók világából. Nyugodt életüket, idillikus békéjüket egy csalás változtatja pokollá. A ko­mikus helyzeteket kitűnő színé­szek töltik meg élettel. A vetítéseken a játékfilmeket animációs rövidfilmek vezetik majd be: közös bennük, hogy va­lamennyi fiatal szlovák női rende­ző műhelyéből került ki. Az idei Bažant kinematográf ál­lomásai egyebek között a követ­kező városok lesznek: Pozsony, Kassa, Nyitra, Ógyalla, Komárom, Érsekújvár és Losonc, (tébé) Jirí Kom és Kanócz Zsuzsa Laura Siváková Menny, pokol... fold című filmjében, amely ugyancsak szerepel a nyári vándormozi kínálatában (Fotó: Continentalfilm) A Negyedik nővér - utoljára Somorja/Pozsony. Utoljára kerül színre a pozsonyi HomoDram csoport előadásában Janusz Glowaczki Negyedik nővér című víg­játéka. Egy évvel a darab bemutatója után, június 9-én, kedden Somorján a VMK-ban, június 10-én, szerdán pedig a pozsonyi Me­teorit Nemzetközi Színházban (Čulenova 3.) játsszák a legutóbbi Jókai Napok fődíjas előadását. A kezdési időpont mindkét helyszí­nen este nyolc óra. (ű) Holnap 16.30-kor nyitják meg Kassán, a Löffler Béla Múzeumban Vlasta Žáková Suture című kiállítását, amely július 5-éig tekinthető meg. A tárlat kurátora: Peter Tajkov. (Képarchívum) Varga Anikó magyarországi fiatal textilművész kiállítása a losonci Nógrádi Múzeum és Galériában A tervtől a textilig - a tervezőmunka fázisai NÉMETHNÉ BOZÓ ANDREA Losonc. A textü, anyagának és kivitelezésének végtelen variáció­jával hozzátartozik mindennapja­inkhoz; ruházkodásunkhoz, ott­honunkhoz, betölthet hétköznapi és ünnepi szerepet egyaránt. Rit­kán gondolunk azonban bele, mi­lyen folyamaton megy keresztül egy-egy általunk hordott, viselt ruhadarab vagy éppen valamely lakástextü, míg eljut hozzánk. A losonci Nógrádi Múzeum és Galéria jelenlegi kiállítása bepil­lantást enged a textütervező munkájának fázisaiba - abba, ahogy az alkotó munkája során el­jut a tervtől a textilig. Mindezt egy tehetséges fiatal textilművész vá­logatott munkáin keresztül. Varga Anikó a Magyar Ipar- művészeti Egyetem nyomott- anyag-tervező szakirányán vé­gezte tanulmányait. A magyaror­szági Nógrád megyében, Pásztón él, ahonnan beutazik Budapestre, hogy a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem művésztanáraként ele­get tegyen feladatainak. Emellett továbbra is folytatja az alkotó­munkát, nemcsak textilterveket készít, hanem művészi kivitelű tértextil installációkat, amelyek kiállításainak szerves részei. Kü­lönleges élményt nyújtanak be­mutatói - „mintaszínházai”, ahol az egymásra vetített és egymás­ból kibomló minták mozgó és táncoló alakokra vetülnek, s harmóniába kerül a minta, a fény, a zene és a mozgás. Egy ilyen előadásnak lehettek tanúi a losonci kiállítás megnyitóján a lá­togatók. Jelen kiállításon szerepelnek művészi kivitelű papírra vetett, il­letve különböző anyagokkal kom­binált textiltervek (közülük né­hány díjnyertes lett a párizsi Indi­gó Szalonban), szitanyomással anyagra vitt minták, majd a gyári­lag készült méterárukon keresztül eljutunk a kész lakástextilekig. Jelentős az a kollekció, amely­nek grafikai nyomatait a pásztói középkori romkertben készített fényképek alapján alkotta meg: az ott található kövek és betonlépcső különleges struktúrája mintavari­ációk sokaságával jelenik meg a különböző anyagú textüeken. Ta­lálunk közöttük tértextil installá­ciókat, amelyeknél az anyagon és mintán kívül fontos szerepet tölt be a tér, a fény-árnyék és a rétegek játéka. Különleges kollekciót alkotnak gyűrt papírból készült ruhái: egy görög váza mintájára készült nem mindennapi öltözet, vala­mint a reneszánsz ihletésű női papírruhák. Ez utóbbiak a tavalyi Reneszánsz Év alkalmából szület­tek meg, a Pásztói Múzeumnak az Ars Longa Művészeti Egyesü­lettel és a losonci Nógrádi Múze­um és Galériával együttmű­ködésben meghirdetett versenyé­re, ahol a Nógrádi Múzeum és Galéria díját éppen ezek a ruhák nyerték el. A kiállítás a hét végéig még megtekinthető.

Next

/
Thumbnails
Contents