Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-24 / 144. szám, szerda

14 Szülőföldünk ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 24. www.ujszo.com Tíz magyarországi település alapította Vámosok szövetsége KOÓS ISTVÁN Három évvel ezelőtt alakult meg a Vámos Települések Szövet­sége (VTSZ), melynek tagja lehet minden olyan település, amely­nek nevében korábban, vagy most is szerepel a „vámos” szó. A tíz magyarországi alapító település mellé máig újabb kilenc sorako­zott fel. Közöttük van Nagybalog is, 1347-től Balogvár részeként vámhely volt. A bécsi döntés után, 1938 és 1944 között határőrköz­ségként szolgált. Történelme fo­lyamán a Vámosbalog nevet is vi­selte. A VTSZ alapszabálya szerint a tagok egymást támogatva szerve­zik évente a találkozókat. A VTSZ központja Vámosgyörk. Szükség esetén a többiek kisegítik a bajba jutott testvértelepülést. Támoga­tó és partnerszerepet vállalt a Magyar Vám- és Pénzügyőrség is. A nagybalogiak eddig két, sok felkészülést igénylő versenyen, ill. vetélkedőn vettek részt. 2008 őszén az I. Virág János énekkari találkozón Vámosgyörkön arany­minősítést szereztek. Ez év május 23-án pedig a Ki tud többet a Vá­mosokról elnevezésű vetélkedő részese volt öt diák. Remekül si­került a faluról készített bemutat­kozó tablójuk és a jelentkezést igazoló tesztfeladatok megoldása. A csapat végül a középmezőnyben végzett. Mindennél többet jelentett az élmény, hogy a két szlovákiai csa­pat megismerkedhetett a két ro­mániai és a tizenegy magyaror­szági csapat tagjaival. A 2009-es esztendőben még sok közös rendezvényre kerül sor a VTSZ szervezésében. Június 29. és július 4. között futóverseny lesz, a mezőny 9 órakor rajtol Nagybalogról, a helyi iskola udva­ráról. Bárki csadakozhat út köz­ben is a futókhoz. Ez a futóver­seny hatnapos, érinti Szlovákiát, Magyarországot és Romániát. Pi­henőt egy-egy Vámos településen tartanak: Sajóvámoson, Vámosúj­falun, Vámosatyán, Vámosoro- szin vagy Vámoslázon (Romániá­ban) . A cél Vámosprécs városában lesz. Vámosgyörkön ősszel rende­zik meg a vámos települések nép­dalköreinek versenyét. Remekül sikerült a faluról készített bemutatkozó tabló (Pál Gabriella felvétele) Polgárjogi és családjogi esetekben is segítenek Ingyenes jogsegélyközpont nyílt Somorján ÚJ SZÓ-HÍR Somoija. Ingyenes jogsegély­központot nyitott a városban az igazságügyi minisztérium. „A válság idején nélkülözhetet­lenek az ilyen intézmények. Az ál­lam ilyen módon tudja a segíteni polgárokat” - hangsúlyozta az új konzultációs központtal kapcso­latban Štefan Harabin igazság­ügyminiszter. Az újonnan megnyitott jogse­gélycentrum a Pozsonyi út 100/C alatt található. Az igazságügyi minisztérium több ilyen közpon­tot nyitott az országban, a kerületi székhelyeken kívül a szegényebb régiókban is. Dél-Szlovákiában Rimaszombatban működik jogse­gélyközpont. Az önkormányzatok rendszerint szimbolikus összegért adják bérbe a helyiségeket erre a célra. A jogsegélyközpont munkatár­sai polgárjogi ügyekben tud segít­séget nyújtani, továbbá kérhető segítség családjogi esetekben, úgymint házasság vagy válás, esetleg eltartási kötelezettség ese­tén. Munkajogi ügyekben és a nemzetközi kereskedelmi perek­ben is fordulhatnak a központhoz az érintettek. Szociális, büntető­jogi, valamint közigazgatási ese­tekben nem tudnak segítem a jog­segélyközpont munkatársai. A központ munkatársai hétfőn és szerdán, reggel nyolctól dél­után három óráig fogadják az ügyfeleket, az iktató hétfőtől csü­törtökig, nyolctól négy óráig tart nyitva. Aki jogsegélyért folyamo­dik, annak egy, az iktatóban be­szerezhető, vagy az internetről le­tölthető formanyomtatványt kell kitöltenie, amelyhez jövedelem- igazolást és vagyoni helyzetről szóló, három hónapnál nem ré­gebbi bizonylatot kell mellékel­nie. A szükséges dokumentumok leadása után a központ 30 napon belül jóváhagyja vagy elutasítja az igénylését. A jogsegélyért folyamodó kere­sete nem haladhatja meg a min­denkori létminimum 1,4-szeresét (jelenleg 250,49 euró). További feltétel, hogy nem lehet egyér­telműen reménytelen a per, amit a központ jogászai a benyújtott bizonyítékok alapján bírálnak el. A per költsége ezenkívül nem ha­ladhatja meg a mindenkori mini­málbér összegét (jelenleg 295,50 euró), kivéve azokat az eseteket, amikor a költségek előre nem ál­lapíthatók meg. (szt) „Ha érzem, hogy valami nem stimmel, hogy nem figyel, hirtelen magára hagyom a gyereket a teremben" Egy zenetanár, aki szakított a hagyományokkal Léva. Mészáros Lajos szere­ti a végleteket, de nem sze­reti a kötöttségeket. A 43 éves zongoraoktató tanár­ként sem feledte, mit utált diákként. Imádja a könnyűzenét: a rockot, a dzsesszt, a popot, a swin­get, a bluest, a ragtime-ot, de felnőtt fejjel már érzi Beethoven mélységét és Bach tökéletességét is. FORGÁCS MIKLÓS Legnagyobb büszkesége, hogy a lévai zeneiskola dzsessz-zeneka- ra; a Damial tavaly Kassán rangos országos versenyt nyert. Mészáros 14 éve tanít, legalább 150-200 gyerekkel foglalkozott eddig. A pozbai származású, jelenleg Lé­ván élő férfi mégis főként muzsi­kusnak tartja magát. Eddig közel egy tucat zenekarnak volt a tagja. Harminc évesen lett tanár. Húrok helyett villanydrót a citerán Három-négy évesen felment a padlásra és talált egy ütött-kopott citerát, melyen még húrok sem vol­tak. Édesapja villanydrótokat tett rá és a kisfiú még aznap hat-hét népdalt megtanult. Meg is lepő­dött, hiszen soha előtte nem volt még a kezében hangszer. Egy ro- konak volt zongorája, az nagyon érdekelte. 1974-ben beíratták a lé­vai zeneiskolába, zongora szakra. Kezdetben szerette, de aztán jöttek azok a zenék, melyek nagyon ide­genek voltak tőle. Bach, Mozart, Beethoven. A tanároknak nem si­került megszerettetniük a kisfiúval anagy klasszikusokat. Soha többé zongora Mészáros Lajos tanárként már tudja, a gyereket „el kell csípni”, rá Varga Sándor operaénekest mutatjuk be. A zenében a szenvedély a legfontosabb, vallja Mészáros Lajos (Képarchívum) kell állni a hullámhosszára. Olyan darabot kell neki találni, ami ér­dekli. Nem az a fontos, hogy az ok­tatónak mi tetszik, a diák érdeklő­dése a fontos. Mészáros tapaszta­latai szerint a konzervatív zeneis­kolák megölik a kreativitást. Ezek az iskolák túlságosan kötődnek a komolyzenéhez, a magas művé­szet fellegvárai kívánnak lenni, rengeteg a dogma a falak között, nagyon merev az oktatás. Mészá­rosnak ez mindig is szűkös terep volt. Diákként és tanárként egy­aránt. Tizenöt évesen a végzős koncert után úgy állt fel a zongora mellől, hogy soha többé nem ül oda vissza. Megunta, megcsömör- lött. Komáromban a hajógyár ipari szakmunkásképzőjének diákja lett, géplakatosként érettségizett. A katonaság második évében, őr­ségben állva nyilallt belé a hiány­érzet. Iszonyú késztetést érzett, hogy ismét a zongorához üljön. Zeneelméleti könyveket vásárolt és tanulmányozott. Már tudta, hogy zenész akar lenni. Az a nyolc eltékozolt év A konzervatóriumba nem mert jelentkezni. Úgy érezte kevés a tu­dása. Viszont lehet, hogy éppen ezért meri áthágni a szabályokat, nem tartja olyan fontosnak az elő­írásokat, a módszertani követel­ményeket. Másfél évig géplakatos volt, aztán egy évig bányász-to- borzó a lévai munkahivatalban. 1990-ben hirdettek először ma­gyar-zene szakot a nyitrai egyete­men. Ezt választotta. De nem tit­kolja, a magyar púp volt a hátán, végigbukdácsolta. Amikor a peda­gógusi pályára lépett, megfogad­ta, úgy soha nem fog úgy tanítani, ahogy őt oktatták. Ä lévai zeneis­kola az elsők között volt, ahol a zongora mellett létsült billentyűs, vagyis szintetizátor szak. Sok művészeti alapiskolában még ma is elképzelhetetlen ez a nyitás. Lehet, hogy hígul a kultúra, le­het, hogy egyre több a giccs, az ér­téktelen, de ezt nem lehet, talán nem is kell megállítani. Élvezni kell a millió stílust, amit ez a kor kínál. A jó zenét így is, úgy is meg­érzi az ember. Mészáros Lajos mindent másképp csinál, mint a zeneiskolákban szokás. Rossznak tartja a rendszert. Mindig beszél­get a növendékeivel. Ha rossz a gyerek hangulata, megpróbálja feloldani. Amíg egy tanuló dacos, mérges, addig nincs zene. Mészá­ros Lajos nem felejtette el, hogy mindig azt remélte, az ajtón vátja a felirat: az óra elmarad. Azt sze­retné elérni, hogy öröm legyen a foglalkozás, ne gályarabság, ne nyögés. Mindent megöl a feszült­ség, ha képtelen a tanár és a diák együtt nevetni. Minden gyerekhez meg lehet találni az utat, rá kell érezni, mit fog szeretni. Ha a pe­dagógus görcsös, a tanuló is az lesz. Mit csinál egyedül a diák? Ha Mészáros érzi, hogy baj van, el-elmarad a diák az óráról, lélek­ben nincs ott, akkor hirtelen ma­gára hagyja a teremben. Ilyenkor hallgatózik az ajtó mögött. Ha semmit se hall, a gyerek csak ül mereven, váija, hogy visszatérjen a tanár, az reménytelen eset. Ha pötyögtet, keresi az akkordokat, akkor minden rendben. Ezzel el­árulja, mit szeret. Mészáros Lajos játszott már mulatós együttes­ben, citerazenekarban, különbö­ző rock- és dzsesszformációkban. Szívesen váltogatja a műfajokat. Jelenleg is két. zenekar tagja. A Gero Jazz Quartett laza, könnyed, lágy smooth dzsesszt játszik. A másik véglet a Men in age blues-rock zenekar kemény, férfias, vad, durva fésületlen ze­néje. (fm) SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com

Next

/
Thumbnails
Contents