Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-19 / 140. szám, péntek
inľDTiľ c 71/rnn JaÍjivI ÍjuZiJajLjL/vJ 2009. június 19., péntek 6. évfolyam, 21. szám Eperszüret után rendszerint meg szoktunk feledkezni a szamóca parcelláról. Ha a telepítés három évnél nem öregebb, akkor ajánlatos gondoskodni a tápanyag-utánpótlásról. Szedjük le a fölösleges indákat, öntözzük, óvjuk a töveket a levélbetegségektől, tartsuk a parcellát gyommentesen. A szamóca esetében már augusztusban, szeptemberben végbemegy a termőrügy differenciálódás, vagyis már ekkor kifejlődnek a jövő évi virágrügyek. (bel, Fotó: ČTK) MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,8583 Lengyel zloty 4,5575 Cseh korona 26,645 Magyar forint 283,57 Horvát kuna 7,2920 Román lei 4,2319 Japán ien 133,57 Sváici frank 1,5013 Kanadai dollár 1,5758 USA-dollár 1,3920 VETEL - ELADAS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,44-1,36 27,25-25,66 293,98-268,66 OTP BankPostabank 1,45-1,35 27,39-25,54Szí. Takarékpénztár ■1,45-1,35 27,20-25,69 294,82-269,42 Tatra banka 1,44-1,36 27,12-25,75 292,43-270,21 Dexia banka 1,43-1,36 27,34-25,95 290,94-276,20 Általános Hitel ban 1,43-1,36 27,24-25,73 293,98-268,66 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Nehéz hatékonyan védekezni az almatermésűeket és csonthéjasokat károsító, pusztító moníliafajok ellen Az évszázad betegsége lehet Új moníliafaj (is) kopogtat A Monilia fructicola Észak és Dél-Amerikában, Afrikában, Ausztráliában általánosan elterjedt, Európában csak nemrégiben jelent meg. A gomba fertőzi a csonthéjas gyümölcsfajok virágát, hajtását, vesszőit és azok gyümölcsét. Az új faj okozta elváltozások könnyen összetéveszthetők a M. laxa tüneteivel - a virágok, fiatal hajtások gyors elhalása, a korona fás részeinek részleges elszáradása. A gyümölcsökön barna, gyorsan terjedő bámulás, rajta szürke színű, nagyon sűrű, gyakran összefüggő gombatelepek jelentkeznek. Az új gomba nehezen, csak szaklaboratóriumokban azonosítható. A kórokozó fertőzött szaporítóanyaggal és fertőzött gyümölccsel terjeszthető tovább, (edenkert.hu) A hazai almatermésű és csonthéjas gyümölcsfáinkat két Monilia gombafaj fertőzi. Fékezni terjedését mechanikai úton, s részben vegyszeres védekezéssel lehet. Ám mivel a tudósok eddig nem fedezték fel azt a hatóanyagot, amellyel gátolni lehetne károsítását, terjedését, így joggal feltételezhető, hogy a monilia évszázadunk legveszélyesebb kórokozójává is válhat. BELUCZ JÁNOS Remélem, nem így lesz, és hamar megérkezik a tudomány világából a válasz hatékony hatóanyag formájában. A gyümölcsöt fertőzi a Sclerotinia fruktigena (szinonimája Monilinia fruktigena, a koní- diumos alakját Monilia fruktigena- nak nevezik), amely voltaképpen a gyümölcsrothadásos monilia. Akár egy gombostűnyi sérülés helyén is kialakulhat. A gomba csak sérült gyümölcsöt képes megfertőzni, az épet nem. Viszont a sérülés helyén gyorsan növő barnás elszíneződés majd puhulás lép fel. A rothadás helyén, viszonylag rövid időn belül megjelennek körkörös alakban a kezdetben fehér, később okkersárga színű párnácskák, ezek a gombatelepek. A gyűrűszerű alakzat kialakulása többféleképpen magyarázható. Valószínűsíthető, hogy a gomba anyagcsere termékei diffúzió folytán kerülhetnek a rothadó gyümölcs felszínére. A fruktigena faj tavasszal nem támadja meg a fán a hajtást és a virágrendszert, mert gombaképletei nem áttelelőképesek. Tavaszra újra kell fejlődnie, és ez időben a virágzás után van. A sérülés a gyümölcsön lehet mechanikai, ám a kártevők is előidézhetik, ezért ellene a sérülések megelőzésével, a kártevők gyérítésével, a beteg gyümölcsök és múmiák eltávolításával védekezhetünk. A lepotyogott gyümölcsöt a fa alól is szedjük össze és vigyük ki a kertből. A gyümölcsmúmiák kitartóképletei átszőttek, ezekből új penész- párnácskák keletkeznek, melyek a fertőzés forrását jelentik. A tudósok megállapították, hogy az asz- kospórák 14°C foknál és elegendő nedvesség mellett már 20 óra alatt is kicsíráznak! A s. fruktigena a fán (Fotó: Hocsi) található gyümölcsöt támadja meg. A raktározás során azért nem észleljük, mert a raktárban rendszerint alacsony a hőmérséklet és hiányzik a gomba szaporodásához a fény, így az nem ffuktifikál, károsít. >* A csonthéjasokat (pl. kajszi, őszibarack, szilva, cseresznye, meggy, valamint díszszilva, babarózsa stb.) a Sclerotinia laxa (szinonima megjelölése Monilinia laxa, komdiumos alakja Moni- lia laxa) károsítja. Három fázisban jelenik meg, a legsúlyosabb károkat nedves, párás időjárás esetén már fehérbimbós állapotban vagy virágzás idején okozza, amikor a gomba a bibén keresztül behatol a virágba. A bibére ragadt komdiumból a mi- célium rendkívül gyorsan átterjed a magházba és ezen keresztül a hajtásba. A virágok és a fertőzött hajtások néhány nap alatt elhalnak. A gomba a vesszőbejut és az ágak felé haladva ágelhalást idéz elő. A károsítás következő fázisa a gyümölcsrothasztó fázis (a S. fructige- natól abban különbözik, hogy a bámuló foltokon szürke színű, elszórt penészgyepek képződnek), a harmadik a gyümölcsmúmia fázis. A fertőzés az előző évben megfertőzött, elszáradt hajtásokból, a fán száradt virágokból, levelekből, gyümölcsmúmiákból ered. Tavasszal ezekben szürke penészgyep keletkezik. A sérült hajtás közvetlenül is megfertőződhet. Az elhalt részek természetes úton nem potyognak le, mindvégig a fán maradnak. A gomba a virágelhalást és a hajtások leszáradását méreganyagaival hozza létre. A micélium és a konídi- um is olyan finom alkatú, hogy ha nem volna nedvességgel telítve a levegő, akkor a gomba beszáradna, elpusztulna. A kártételhez tehát a következő feltételek kellenek: koní- diumok, parányi nyílás, sérülés, páradús levegő és megfelelő hőmérséklet. 8°C alatt a gomba micéliu- ma jóformán alig fejlődik. A legjobb védekezés a megelőzés, ezért a fertőzési gócokat kell mielőbb eltávolítani a fáról, fa alól, és lehetőleg a kertből is. Nyugalmi időszakban ajánlott a lemosó permetezés réztartalmú szerekkel. A virág- és hajtáshervadás ellen vegetációs időben (virágzás előtt és után, ám ha az időjárási viszonyok kedveznek a gomba terjedésének, akkor virágzás alatt is) a következő készítményekkel védekezhetünk: pl. Horizon, Ornament, Sygnum és Sporgon. egészségesen a hetet! véralvadásgátló szer - már Szlovákiában is Epilepsziával élni... Miért jó, ha gyümölcsöt és zöldséget eszünk? Étel, amely csökkenti az étvágyat Á tea az elbutulás ellen is véd? Tanítsa meg gyermekét közlekedni! Arcizmok - mozgásban Indul sorozatunk: Betegségek A-tól Z-ig Keresse az Új Szót az újságárusoknál! A világ búzatermésének 80 százalékát veszélyezteti egy gomba Terjed egy új típusú gabonarozsda ISMERTETŐ Fenyegetően terjedni kezdett egy, még 1999-ben, Ugandában felfedezett gabona-gomba, amely a világ búzatermésének akár a 80 százalékát is képes megsemmisíteni - írja a Los Angeles Times. A gabonaszáron rozsdaszínű elváltozást okozó fertőzés már átjutott a Vörös-tengeren, és a terjedése során eljutott Iránig. Idő kérdése, mikor teljed el az India kenyereskosarának tekintett északi államokba, illetve Pakisztánba. Szakértők szerint a fertőzés hamarosan eléri Oroszországot és Kínát, de az sem kizárt, hogy az amerikai kontinensen is felbukkan, ahol máris dolgoznak laboratóriumok a fertőzésnek ellenálló változatok kifejlesztésén. Az amerikai lap, a fenyegetés súlyát érzékeltetendő, idézi Rick Ward, a Cornell Egyetem egyik kutatójának véleményét, aki „elkerülheteden humanitárius válságtól” tart, mert a kellő ellenállást tanúsító változatok kitenyésztéséhez és elterjesztéséhez legalább 9-12 éves átfutási időre van szükség. A kutatók ismernek ugyan vagy fél tucat olyan gént, amely hozzájárulhat az Ug99 néven ismert, gombafertőzéssel szemben ellenálló fajta kifejlesztéséhez, ezt az eljárást azonban meg kell ismételni a világszerte használatos, több ezer búzaféleség esetében, amelyeket a különféle régiók és éghajlati viszonyok céljára terjesztettek el. A különféle gabonarozsdák a mezőgazdaság egész története során felbukkantak, a mostanit azonban az tette különösen veszélyessé, hogy Afrikában 2 ezer méteres magasságban is termelt búzafélékén terjedt el. Az adott tengerfeletti szinten, az erős napsugárzás hatására jött létre a további mutációkra erősen hajlamos gomba-törzs, amely megtámadja a gabonaszálat, elszívja annak nedveit, ezekből pedig a későbbikben nagy mennyiségű, további spórát szaporít, miközben a kalászok tartalma elsorvad. A különleges kockázatoknak is megfelelő, amerikai biológiai laboratóriumokba szigorúan védett mintákat vittek el, amelyek - ott terjesztve - igazolták az adott gombafaj félelmetes hírét. Az USA-ban többször is pusztított gabona-rozsda, a vele szemben ellenálló fajták elterjesztése nyomán az ország az utóbbi évtizedekben fertőzésmentessé vált. Az Ug99- változat azonban alkalmas arra, hogy a középnyugati sík vidékeken ma leginkább használatos fajták védelmét áttörje, ezért az amerikai felbukkanása esetén a kutatóknak sürgősen át kellene állniuk a gabo- nagomba-betegségekkel szembeni védekezésre. Nehezíti a munkát, hogy az ellenálló fajták kis hozamúak. (agrarhirek.hu)
