Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-17 / 138. szám, szerda

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Figyelhetne a kisebbségekre az államfő Pozsony. Aktívabbnak kellene lennie Ivan Gašparovičnak a nemzeti kisebbségekkel folytatott párbeszéd területén - így vé­lekedik a szlovákiai lakosság több mint fele, 21 százaléka. A Hospodárske noviny napilap szerint a Focus közvélemény-kuta­tó ügynökség által készített felmérés alapján a lakosság 39 szá­zaléka úgy gondolja, elegendő ezen a téren az az aktivitás, ame­lyet eddig kifejtett az újraválasztott elnök, öt százalék szerint pedig az eddiginél is kevesebb párbeszédet kellene folytatnia a nemzeti kisebbségekkel. Az állampolgárok leginkább egyébként a személyes találkozókat hiányolják a köztársasági elnök részé­ről - 64 százalék véli úgy, hogy gyakrabban kellene találkoznia a polgárokkal, (sán) Megtörte Gašparovič vétóját a parlament Szélsőségesek elleni törvény TASR-HÍR Pozsony. Újból elfogadta a parlament a Büntetőtörvény­könyv módosítását, amelyet a köztársasági elnök néhány hete megvétózott. Az államfő szerint hiányzott a pontos megfogalma­zás, mi számít szélsőségnek, szél­sőségességnek; azt kifogásolta, hogy terminológiai szempontból nem pontos a jogszabály meg­szövegezése. Figyelmeztetett például arra, hogy a törvény ér­telmében akár azok ellen is bün­tetőjogi eljárás indulhatna, akik például tudományos céllal fog­lalkoznak a szélsőséges szerveze­tek dokumentumaival. A módosí­tás keményebb fellépést tesz le­hetővé a szélsőségesekkel szem­ben. Szélsőségesnek minősülő bűncselekmény elkövetéséért akár 12 év börtön is kiszabható. Öt év börtönt kaphat az, aki szél­sőséges tartalmú írott, nyomta­tott anyagot készít, terjeszt, ilyen tartalmú kijelentéseket tesz. Ivan Gašparovič azt javasolta, hogy az egész módosítást vesse el a parlament, mert szerinte továb­bi törvényi hiányosságok is felme­rültek. Az elnök hangsúlyozta, a szélsőségesek elleni küzdelmet fontosnak tartja, ám azt is, hogy világos törvény lépjen életbe. Az időseket is érinti a gazdasági válság Valószínűleg csak 2%-os nyugdíjemelés lesz ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A gazdasági válság sú­lyosan érinti a nyugdíjasokat is, a következő nyugdíjemelés koránt­sem lesz akkora mértékű, mint az utóbbi években. Januárban legfel­jebb 2-3%-os valorizációra számít­hatnak a nyugdíjasok az előző évek 6-7%-os emelkedésével szemben. A lassuló béremelkedés és a szin­te nullához közelítő infláció ugyan­is csak minimális emelésre ad lehe­tőséget. Az éves valorizációt e két mutató alapján határozzák meg: a nyugdíjemelés mértékét a bér- emelkedés és az infláció átlaga te­szi ki. A Szociális Biztosító az idei első félév értékeket veszi figyelem­be januári emeléskor. Ezek az ada­tok egyelőre még csak előrejelzé­sen alapulnak, a statisztikai hivatal adatai szerint a májusi infláció 1,3%-os volt, és a termelő ágaza­tokban a bérek is mindössze 2,7%-kal emelkedtek. Ha ez lesz a félévi eredmény is, akkor a nyugdí­jasok 2%-os emelést várhatnak. Az átlagnyugdíj esetében (336 euró, 10 122 korona) ez mindössze 6,7 eurós (200 korona) emelést jelent. Ez jóval alacsonyabb, mint a januá­ri 6,95%-os emelés volt, amikor az átlagnyugdíj több mint 23 euróval (700 korona) emelkedett, (lpj) A Selyén kívül várhatóan a nyitrai, a besztercebányai és több pozsonyi egyetem is csak főiskola lesz Sokkal kevesebb egyetem lesz Pozsony. Információink sze­rint a Selye János Egyetem jövőre főiskolaként működ­het tovább. Idén az összes hazai egyetemnek komplex akkreditáción kell átesnie. ÚJ SZÓ-HÍR Az intézmények minőségi átvi­lágítása során több tényezőt mér­nek - a folyamat eredményeként az intézményeket az egyetem, főisko­la, szakfőiskola kategóriák valame­lyikébe sorolják. Értesüléseink szerint a Selye Egyetem több pontban sem felelt meg a legkeményebb kritériumok­nak, a fakultások közül a legtöbb hiányosságot állítólag a tanárkép­ző karnál észlelték. Az akkreditá- ció során feltárt hiányosságok fel­számolására minden intézmény egy évet kap, ha kér, a komáromi egyetem esetében felrótt hiányos­ságok némelyikénél viszont in­formációink szerint az egy év is ke­vés lenne ajavításra. Ezért úgy tud­juk, a vezetés nem fellebbez az új besorolás ellen. Szakértők szerint egy ilyen új egyetemnél, mint a komáromi, nem is csoda a visszasorolás, sőt az lett volna rendkívüli, ha sikerül megvédenie egyetemi státusát. Az intézmény munkatársainak egy ré­sze nem is számított azzal, hogy si­kerül elérni ezt a célt, erre számos nagyobb, több évtizedes múltra visszatekintő hazai egyetem sem volt képes. Nem csak a Selye Egye­temet minősítik vissza, főiskola­ként folytathatja a jövőben infor­mációink szerint a pozsonyi Köz­gazdaságtudományi Egyetem, a nyitrai Konstantin Filozófus Egye­tem és a besztercebányai Bél Má­tyás Egyetem is. Az intézmények rektorai elégedetlenek a besorolá­sok rendszerével, nagy részük ezért erőteljes lobbizásba kezdett az oktatásügyi tárcánál. Minimáli­san azt szeretnék elérni, hogy a visszasorolt intézmények legalább nevükben megtarthassák egyetemi címüket. Szakemberek szerint tíznél több felsőoktatási intézmény aligha tart­ja meg egyetemi rangját, sőt egye­sek szerint lehet, hogy csak 5-8 egyetem lesz a jövő évtől. Eddig csak a kassai Állatorvosi Egyetem és a zólyomi Műszaki Egyetem vet­te sikerrel a komplex akkreditációt, de várhatóan egyetemi státusú ma­radhat a pozsonyi Komenský Egye­tem és a Szlovák Műszaki Egyetem, a kassai székhelyű Műszaki Egye­tem és az Pavol Jozef Šafárik Egye­tem, valamint a Zsolnai Egyetem is. A többi intézmény sorsa még kér­déses. A legrosszabbul a szakfőiskolává „degradált” egyetemek járnak: ugyanis sem második, sem harma­dik fokú képzést nem nyújthatnak, így minimalizálódik az esélye an­nak, hogy a jövőben visszaszerez­zék korábbi státusukat. (MSz) Ismeretlen a Tupý gyilkosság elkövetője, a bíróság az összes vádlottat szabadlábra helyezte Most már aligha kapják el Tupý gyilkosait A fővádlott, Richard H. Nem hazugságvizsgálatra megy. (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Három és fél évvel Da­niel Tupý meggyilkolása után sincs ítélet. A Pozsonyi I. Járásbíróság tegnap mind az öt férfit felmentette a vád alól. A taláros testület szerint az ügyészségnek nem sikerült elég bizonyítékot összegyűjtenie a vád­lottak bűnösségéről. Idősebb Dani­el Tupý nem vett részt az ítélethir­detésen, felháborítónak tartja, hogy a hatóságok ennyire felkészü­letlenül vitték bíróság elé fia meg­gyilkolásának ügyét. A belügymi­niszter szerint az ítélet még nem je­lentsemmit. „Vitázhatunk azon, hogy korán került-e az ügy a bíróságra, vagy sem. Nem értem, miért nem enge­délyezte a bíróság, hogy a vádlottak hazugságvizsgálaton essenek át. Ha további kiegészítésre, újabb vizsgálatra utalták volna vissza az esetet a rendőrségnek, akkor egy szót sem szólnék, de a vád ejtését egyszerűen nem értem” - mondta tegnap Tupý édesapja a fia emlék­műjénél, a pozsonyi Tyrš-rakpar­Daniel Tupý édesapja nem vett részt az ítélethirdetésen, fia meg­gyilkolásának helyszínén nyilat­kozott tegnap az újságíróknak (Somogyi Tibor felvétele) ton, ahol a gyilkosság történt. Tupý szülei nem vettek részt az ítélethir­detésen, mondván: nem akarnak részesei lenni egy előre kitervelt színjátéknak. Mindenki szabadult 16 hónapos vizsgálati fogság után került szabadlábra a fővád­lott, Richard H. - négy társát szin­tén felmentették a vád alól. „Nem sikerült egyértelműen igazolni, hogy a bűncselekményt ők követ­ték el” - olvasható a háromtagú ta­láros testület határozatában azzal, hogy egyeden közvetíen és hiteles terhelő bizonyítékot sem sikerült felmutatnia a vádnak. A fővádlóit védőügyvédje, Peter Filip elégedett, azt mondta, elejétől tudta, hogy kliense ellen egyetlen bizonyítéka sincs a hatóságoknak. Szerinte a gyilkosság elkövetőit már soha nem sikerül elkapni. „Már túl sok energiát és erőt herdáltak el a hatóságok”-mondta Filip. Robert Kaliňák belügyminiszter kijelentette: csalódott az ítélet mi­att és bízik benne, hogy az ügyész­ség fellebbez. A rendőrséggel való együttműködésre szólította fel az összes szemtanút és a koronatanú­kat. „Csalódott vagyok, de a bíróság döntését nem kommentálhatom, mivel még nem jogerős és nem je­lent semmit” - mondta. Mi lett a koronatanúval? Dániel Tupýt 2005 novemberé­ben gyilkoltákmegapozsonyíTyrš- rakparton - további hét társát a tá­madók megverték. A tragédia este tíz órakor történt, Tupý mellkasán és a hátán összesen nyolc késszúrás volt, koponyatörést szenvedett, több csontja is eltört - még a kór­házba szállítás előtt meghalt. A vád szerint a diákot Richard H. ölte meg, a másiknégy vádlottTupýtár- saira támadt. A tárgyalás idén januárban kez­dődött, több mint három évvel a történtek után. Az összes vádlott tagadta bűnösségét, és hogy ott volt a gyilkosság helyszínén, akko­riban állítólag nem is ismerték egymást. A sértettek azt állították, hogy a támadók többen voltak, há­tulról rohanták le őket. A vádat védett tanúk vallomására alapoz­ták, az ügy koronatanúja viszont múlt héten visszavonta korábbi vallomását és kijelentette: az eset­tel kapcsolatban már semmit sem mond a bíróságnak, még akkor sem, ha hamis tanúzás miatt eljá­rást indítanak ellene. A felügyelő ügyész egyelőre nem döntötte el, hogy fellebbez-e. (dem, s) Gyorsított eljárásban tárgyal a parlament a Specializált Büntetőbíróság létrehozásáról, ezért akár már ma sor kerülhet a végszavazásra Fico az ellenzéki pártok segítségére szorul, de akkor is szidja őket ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Speciális Bíróságot hamarosan Specializált Büntetőbí­róság helyettesítheti, a parlament tegnap második olvasatba utalta az erről szóló jogszabályt. Mivel a tör­vényt gyorsított eljárásban tárgyal­ják, akár már ma sor kerülhet a vég­szavazásra. A gyorsaság ebben az esetben indokolt, mivel az alkot­mánybíróság májusi döntésével megszüntette a Speciális Bírósá­got, melynek legfontosabb feladata a korrupciós ügyek tárgyalása volt. A specializált bíróság létrehozása azonban megosztja a kormánykoa­líciót, a HZDS teljes mértékben el­lenzi, feltételezhetően az SNS sem fogja támogatni a létrehozását, ezért a Smer az ellenzék segítségé­re szorul. Ennek ellenére tegnap felrótta az SDKÚ-nak, az MKP-nak és a KDH-nak, hogy tüntetést szer­vezett a Speciális Bíróság megmen­téséért. Fico tegnap azt mondta, nincs szüksége a törvényhez az el­lenzéki gazemberekre. Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke kijelentette, pártja az alkotmánybí­rósághoz fordul a specializált bíró­ság létrehozása miatt is. A Speciális Bíróság létét is a HZDS támadta meg. „Szerintünk a specializált bí­róság létrehozása is ellentétes az alkotmánnyal, mivel az nem teszi lehetővé ilyen bíróság működését” -jelentette ki Mečiar. A Smer azon­ban mindenképpen szeretné, ha a törvényt elfogadná a parlament, ezt bizonyítja az is, hogy tegnap az ellenzékkel közösen szavazta meg a gyorsított eljárást. A HZDS ellene szavazott, az SNS-es képviselők egy része tartózkodott, néhányan ellene szavaztak. A specializált bí­róság létrehozását támogatja min­den ellenzéki párt, a gyorsított eljá­rást valamennyi smeres képviselő is megszavazta. A kormány által előterjesztett jogszabály a mindenkori átlagkere­set 1,3-szorosában határozná meg az új intézmény bíráinak bérkiegé­szítését. Az alkotmánybíróság egyik kifogása ugyanis a speciális bírósággal szemben az volt, hogy az egyszerű bírókkal ellentétben túl magas, az átlagkereset hatszorosát kitevő bérkiegészítés jár nekik. A másik kifogás az volt, hogy a bírók kinevezéséhez szükség volt a Nem­zetbiztonsági Hivatal átvilágításá­ra is. Ezt az új törvény nem tartal­mazza. A specializált büntetőbíró­ság hatásköre szélesebb lesz előd­jénél, a korrupciós ügyek mellett ide tartoznának a bérgyilkosságok, a közbeszerzési eljárás során elkö­vetett visszaélések, a pénzhamisí­tás és a hivatali jogkörrel való visszaélés, (lpj, s, t) A három kormánypárt elnöke nem egyezett meg tegnap a Specializált Büntetőbíróság létrehozásában, Mečiar és Slota ellenzi (TASR-felvétel)

Next

/
Thumbnails
Contents