Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-17 / 138. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 17. www.ujszo.com RÖVIDEN Figyelhetne a kisebbségekre az államfő Pozsony. Aktívabbnak kellene lennie Ivan Gašparovičnak a nemzeti kisebbségekkel folytatott párbeszéd területén - így vélekedik a szlovákiai lakosság több mint fele, 21 százaléka. A Hospodárske noviny napilap szerint a Focus közvélemény-kutató ügynökség által készített felmérés alapján a lakosság 39 százaléka úgy gondolja, elegendő ezen a téren az az aktivitás, amelyet eddig kifejtett az újraválasztott elnök, öt százalék szerint pedig az eddiginél is kevesebb párbeszédet kellene folytatnia a nemzeti kisebbségekkel. Az állampolgárok leginkább egyébként a személyes találkozókat hiányolják a köztársasági elnök részéről - 64 százalék véli úgy, hogy gyakrabban kellene találkoznia a polgárokkal, (sán) Megtörte Gašparovič vétóját a parlament Szélsőségesek elleni törvény TASR-HÍR Pozsony. Újból elfogadta a parlament a Büntetőtörvénykönyv módosítását, amelyet a köztársasági elnök néhány hete megvétózott. Az államfő szerint hiányzott a pontos megfogalmazás, mi számít szélsőségnek, szélsőségességnek; azt kifogásolta, hogy terminológiai szempontból nem pontos a jogszabály megszövegezése. Figyelmeztetett például arra, hogy a törvény értelmében akár azok ellen is büntetőjogi eljárás indulhatna, akik például tudományos céllal foglalkoznak a szélsőséges szervezetek dokumentumaival. A módosítás keményebb fellépést tesz lehetővé a szélsőségesekkel szemben. Szélsőségesnek minősülő bűncselekmény elkövetéséért akár 12 év börtön is kiszabható. Öt év börtönt kaphat az, aki szélsőséges tartalmú írott, nyomtatott anyagot készít, terjeszt, ilyen tartalmú kijelentéseket tesz. Ivan Gašparovič azt javasolta, hogy az egész módosítást vesse el a parlament, mert szerinte további törvényi hiányosságok is felmerültek. Az elnök hangsúlyozta, a szélsőségesek elleni küzdelmet fontosnak tartja, ám azt is, hogy világos törvény lépjen életbe. Az időseket is érinti a gazdasági válság Valószínűleg csak 2%-os nyugdíjemelés lesz ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A gazdasági válság súlyosan érinti a nyugdíjasokat is, a következő nyugdíjemelés korántsem lesz akkora mértékű, mint az utóbbi években. Januárban legfeljebb 2-3%-os valorizációra számíthatnak a nyugdíjasok az előző évek 6-7%-os emelkedésével szemben. A lassuló béremelkedés és a szinte nullához közelítő infláció ugyanis csak minimális emelésre ad lehetőséget. Az éves valorizációt e két mutató alapján határozzák meg: a nyugdíjemelés mértékét a bér- emelkedés és az infláció átlaga teszi ki. A Szociális Biztosító az idei első félév értékeket veszi figyelembe januári emeléskor. Ezek az adatok egyelőre még csak előrejelzésen alapulnak, a statisztikai hivatal adatai szerint a májusi infláció 1,3%-os volt, és a termelő ágazatokban a bérek is mindössze 2,7%-kal emelkedtek. Ha ez lesz a félévi eredmény is, akkor a nyugdíjasok 2%-os emelést várhatnak. Az átlagnyugdíj esetében (336 euró, 10 122 korona) ez mindössze 6,7 eurós (200 korona) emelést jelent. Ez jóval alacsonyabb, mint a januári 6,95%-os emelés volt, amikor az átlagnyugdíj több mint 23 euróval (700 korona) emelkedett, (lpj) A Selyén kívül várhatóan a nyitrai, a besztercebányai és több pozsonyi egyetem is csak főiskola lesz Sokkal kevesebb egyetem lesz Pozsony. Információink szerint a Selye János Egyetem jövőre főiskolaként működhet tovább. Idén az összes hazai egyetemnek komplex akkreditáción kell átesnie. ÚJ SZÓ-HÍR Az intézmények minőségi átvilágítása során több tényezőt mérnek - a folyamat eredményeként az intézményeket az egyetem, főiskola, szakfőiskola kategóriák valamelyikébe sorolják. Értesüléseink szerint a Selye Egyetem több pontban sem felelt meg a legkeményebb kritériumoknak, a fakultások közül a legtöbb hiányosságot állítólag a tanárképző karnál észlelték. Az akkreditá- ció során feltárt hiányosságok felszámolására minden intézmény egy évet kap, ha kér, a komáromi egyetem esetében felrótt hiányosságok némelyikénél viszont információink szerint az egy év is kevés lenne ajavításra. Ezért úgy tudjuk, a vezetés nem fellebbez az új besorolás ellen. Szakértők szerint egy ilyen új egyetemnél, mint a komáromi, nem is csoda a visszasorolás, sőt az lett volna rendkívüli, ha sikerül megvédenie egyetemi státusát. Az intézmény munkatársainak egy része nem is számított azzal, hogy sikerül elérni ezt a célt, erre számos nagyobb, több évtizedes múltra visszatekintő hazai egyetem sem volt képes. Nem csak a Selye Egyetemet minősítik vissza, főiskolaként folytathatja a jövőben információink szerint a pozsonyi Közgazdaságtudományi Egyetem, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem és a besztercebányai Bél Mátyás Egyetem is. Az intézmények rektorai elégedetlenek a besorolások rendszerével, nagy részük ezért erőteljes lobbizásba kezdett az oktatásügyi tárcánál. Minimálisan azt szeretnék elérni, hogy a visszasorolt intézmények legalább nevükben megtarthassák egyetemi címüket. Szakemberek szerint tíznél több felsőoktatási intézmény aligha tartja meg egyetemi rangját, sőt egyesek szerint lehet, hogy csak 5-8 egyetem lesz a jövő évtől. Eddig csak a kassai Állatorvosi Egyetem és a zólyomi Műszaki Egyetem vette sikerrel a komplex akkreditációt, de várhatóan egyetemi státusú maradhat a pozsonyi Komenský Egyetem és a Szlovák Műszaki Egyetem, a kassai székhelyű Műszaki Egyetem és az Pavol Jozef Šafárik Egyetem, valamint a Zsolnai Egyetem is. A többi intézmény sorsa még kérdéses. A legrosszabbul a szakfőiskolává „degradált” egyetemek járnak: ugyanis sem második, sem harmadik fokú képzést nem nyújthatnak, így minimalizálódik az esélye annak, hogy a jövőben visszaszerezzék korábbi státusukat. (MSz) Ismeretlen a Tupý gyilkosság elkövetője, a bíróság az összes vádlottat szabadlábra helyezte Most már aligha kapják el Tupý gyilkosait A fővádlott, Richard H. Nem hazugságvizsgálatra megy. (TASR-felvétel) ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Három és fél évvel Daniel Tupý meggyilkolása után sincs ítélet. A Pozsonyi I. Járásbíróság tegnap mind az öt férfit felmentette a vád alól. A taláros testület szerint az ügyészségnek nem sikerült elég bizonyítékot összegyűjtenie a vádlottak bűnösségéről. Idősebb Daniel Tupý nem vett részt az ítélethirdetésen, felháborítónak tartja, hogy a hatóságok ennyire felkészületlenül vitték bíróság elé fia meggyilkolásának ügyét. A belügyminiszter szerint az ítélet még nem jelentsemmit. „Vitázhatunk azon, hogy korán került-e az ügy a bíróságra, vagy sem. Nem értem, miért nem engedélyezte a bíróság, hogy a vádlottak hazugságvizsgálaton essenek át. Ha további kiegészítésre, újabb vizsgálatra utalták volna vissza az esetet a rendőrségnek, akkor egy szót sem szólnék, de a vád ejtését egyszerűen nem értem” - mondta tegnap Tupý édesapja a fia emlékműjénél, a pozsonyi Tyrš-rakparDaniel Tupý édesapja nem vett részt az ítélethirdetésen, fia meggyilkolásának helyszínén nyilatkozott tegnap az újságíróknak (Somogyi Tibor felvétele) ton, ahol a gyilkosság történt. Tupý szülei nem vettek részt az ítélethirdetésen, mondván: nem akarnak részesei lenni egy előre kitervelt színjátéknak. Mindenki szabadult 16 hónapos vizsgálati fogság után került szabadlábra a fővádlott, Richard H. - négy társát szintén felmentették a vád alól. „Nem sikerült egyértelműen igazolni, hogy a bűncselekményt ők követték el” - olvasható a háromtagú taláros testület határozatában azzal, hogy egyeden közvetíen és hiteles terhelő bizonyítékot sem sikerült felmutatnia a vádnak. A fővádlóit védőügyvédje, Peter Filip elégedett, azt mondta, elejétől tudta, hogy kliense ellen egyetlen bizonyítéka sincs a hatóságoknak. Szerinte a gyilkosság elkövetőit már soha nem sikerül elkapni. „Már túl sok energiát és erőt herdáltak el a hatóságok”-mondta Filip. Robert Kaliňák belügyminiszter kijelentette: csalódott az ítélet miatt és bízik benne, hogy az ügyészség fellebbez. A rendőrséggel való együttműködésre szólította fel az összes szemtanút és a koronatanúkat. „Csalódott vagyok, de a bíróság döntését nem kommentálhatom, mivel még nem jogerős és nem jelent semmit” - mondta. Mi lett a koronatanúval? Dániel Tupýt 2005 novemberében gyilkoltákmegapozsonyíTyrš- rakparton - további hét társát a támadók megverték. A tragédia este tíz órakor történt, Tupý mellkasán és a hátán összesen nyolc késszúrás volt, koponyatörést szenvedett, több csontja is eltört - még a kórházba szállítás előtt meghalt. A vád szerint a diákot Richard H. ölte meg, a másiknégy vádlottTupýtár- saira támadt. A tárgyalás idén januárban kezdődött, több mint három évvel a történtek után. Az összes vádlott tagadta bűnösségét, és hogy ott volt a gyilkosság helyszínén, akkoriban állítólag nem is ismerték egymást. A sértettek azt állították, hogy a támadók többen voltak, hátulról rohanták le őket. A vádat védett tanúk vallomására alapozták, az ügy koronatanúja viszont múlt héten visszavonta korábbi vallomását és kijelentette: az esettel kapcsolatban már semmit sem mond a bíróságnak, még akkor sem, ha hamis tanúzás miatt eljárást indítanak ellene. A felügyelő ügyész egyelőre nem döntötte el, hogy fellebbez-e. (dem, s) Gyorsított eljárásban tárgyal a parlament a Specializált Büntetőbíróság létrehozásáról, ezért akár már ma sor kerülhet a végszavazásra Fico az ellenzéki pártok segítségére szorul, de akkor is szidja őket ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Speciális Bíróságot hamarosan Specializált Büntetőbíróság helyettesítheti, a parlament tegnap második olvasatba utalta az erről szóló jogszabályt. Mivel a törvényt gyorsított eljárásban tárgyalják, akár már ma sor kerülhet a végszavazásra. A gyorsaság ebben az esetben indokolt, mivel az alkotmánybíróság májusi döntésével megszüntette a Speciális Bíróságot, melynek legfontosabb feladata a korrupciós ügyek tárgyalása volt. A specializált bíróság létrehozása azonban megosztja a kormánykoalíciót, a HZDS teljes mértékben ellenzi, feltételezhetően az SNS sem fogja támogatni a létrehozását, ezért a Smer az ellenzék segítségére szorul. Ennek ellenére tegnap felrótta az SDKÚ-nak, az MKP-nak és a KDH-nak, hogy tüntetést szervezett a Speciális Bíróság megmentéséért. Fico tegnap azt mondta, nincs szüksége a törvényhez az ellenzéki gazemberekre. Vladimír Mečiar, a HZDS elnöke kijelentette, pártja az alkotmánybírósághoz fordul a specializált bíróság létrehozása miatt is. A Speciális Bíróság létét is a HZDS támadta meg. „Szerintünk a specializált bíróság létrehozása is ellentétes az alkotmánnyal, mivel az nem teszi lehetővé ilyen bíróság működését” -jelentette ki Mečiar. A Smer azonban mindenképpen szeretné, ha a törvényt elfogadná a parlament, ezt bizonyítja az is, hogy tegnap az ellenzékkel közösen szavazta meg a gyorsított eljárást. A HZDS ellene szavazott, az SNS-es képviselők egy része tartózkodott, néhányan ellene szavaztak. A specializált bíróság létrehozását támogatja minden ellenzéki párt, a gyorsított eljárást valamennyi smeres képviselő is megszavazta. A kormány által előterjesztett jogszabály a mindenkori átlagkereset 1,3-szorosában határozná meg az új intézmény bíráinak bérkiegészítését. Az alkotmánybíróság egyik kifogása ugyanis a speciális bírósággal szemben az volt, hogy az egyszerű bírókkal ellentétben túl magas, az átlagkereset hatszorosát kitevő bérkiegészítés jár nekik. A másik kifogás az volt, hogy a bírók kinevezéséhez szükség volt a Nemzetbiztonsági Hivatal átvilágítására is. Ezt az új törvény nem tartalmazza. A specializált büntetőbíróság hatásköre szélesebb lesz elődjénél, a korrupciós ügyek mellett ide tartoznának a bérgyilkosságok, a közbeszerzési eljárás során elkövetett visszaélések, a pénzhamisítás és a hivatali jogkörrel való visszaélés, (lpj, s, t) A három kormánypárt elnöke nem egyezett meg tegnap a Specializált Büntetőbíróság létrehozásában, Mečiar és Slota ellenzi (TASR-felvétel)
