Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-16 / 137. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 16. Külföld 7 Netanjahu izraeli kormányfő először említette a palesztin államot, de kemény feltételeit az arabok elfogadhatatlannak tartják Nem került látótávolságba a béke Ortodox zsidó plakát Jeruzsálemben: Obama palesztin kendővel Luxembourg/Jeruzsálem. Rendkívül vegyes nemzetkö­zi fogadtatásra talált Benja­min Netanjahu izraeli kor­mányfő vasárnap esti beszé­de a közel-keleti béke esélye­iről. Az EU arra igyekszik rá­venni Izraelt, hogy a meg­szállt területeken ne hozzon létre további zsidó telepeket. ÖSSZEFOGLALÓ Ez derült ki az EU-országok kül­ügyminisztereinek tegnapi luxem­bourgi nyilatkozataiból. Az uniós külügyminiszterek ülésének fő fel­adata a csütörtöki-pénteki EU- csúcs előkészítése volt, de a sajtó a Netanjahu-beszédről kérdezte őket. Csaknem mindenki a helyes irányba tett lépésként értékelte, hogy az izraeli kormányfő immár hajlandóságot mutatott - igaz, kő­kemény kikötésekkel - egy önálló palesztin állam elfogadására. Jean Asselbom, a luxembourgi diplo­mácia vezetője szerint a további zsidó telepek létesítésének leállítá­sa, sőt a folyamat visszafordítása nélkül nem veheti kezdetét a közel- keleti megbékélés, és az EU-izraeli viszony szorosabbra fűzéséről sem lehet szó. Alexander Stubb finn külügyminiszter is elutasítóan vá­laszolt arra a kérdésre, hogy elér- kezett-é már az idő az unió és Izrael kapcsolatainak magasabb szintre emelésére. Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter azt mond­ta, a telepespolitikát illetően Ne­tanjahu nem vette kellően tekin­tetbe az elvárásokat. Jan Kohout, az EU soros elnökségét ellátó Cseh­ország külügyminisztere is megje­gyezte, hogy a beszéd bizonyos ré­szeit még elemezni kell. A csehek korábban rendre Izrael-pártibb ál­láspontot hangoztattak. Carl Bildt, a következő soros EU-elnök Svéd­ország külügyminisztere arra he­lyezte a hangsúlyt, hogy az izraeli miniszterelnök végre kimondta a palesztin állam szót. Mindez azért érdekes, mert tegnap estére tervez­ték Avigdor Lieberman izraeli kül­ügyminiszter találkozóját az unió külpolitikai vezetőivel. Netanjahu a béketárgyalások azonnali, feltételek nélküli újra­kezdésére szólította fel a paleszti­nokat. Késznek mondta magát ar­ra, hogy elfogadja a független pa­lesztin állam létrejöttét, de ehhez feltételeket szabott. Izrael kapjon nemzetközi biztosítékot arra, hogy az előbbinek nem lesz hadserege, (SITA/AP-felvétel) és a palesztinok elfogadják Izraelt a zsidó nép államaként. Kikötötte azt is, hogy a palesztin állam nem el­lenőrizheti légterét, s nem köthet szövetséget sem Iránnal, sem az utóbbi által támogatott Hezbollah libanoni síita mozgalommal. Ha Iz­rael megkapja a biztonsági garan­ciákat és a palesztin állam demilita- rizálására vonatkozó biztosítékot, kész egy igazi békemegállapodás megkötésére. Az egyik legvitatottabb kérdést érintve Netanjahu kizárta annak lehetőségét, hogy a palesztin me­nekültek visszatérhessenek Izrael­be. Szerinte a palesztin menekült­problémát (az 1948-1949-es arab-izraeli háborúban Izraelből elűzött palesztinok és több millió leszármazottjuk sorsát) Izrael ha­tárain kívül kell rendezni. A palesz­tinok viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy a menekülteknek jogukban áll hazatérni eredeti lakóhelyükre. Elvetette azt is, hogy teljesen befa­gyasszák a zsidó telepek építését a megszállt területeken. Közölte to­vábbá, hogy a zsidó államnak véd­hető határokra van szüksége, Jeru­zsálem pedig egységes marad. Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivőjén keresztül bírálta, a bé­kefolyamat megtorpedózásával vádolta Netanjahut. Tegnap pedig felszólította a nagyhatalmakat, hogy szigeteljék el az izraeli kor­mányfőt. A zsidó telepesek azért bí­rálták Netanjahut, mert jóváhagyá­sát adta egy demilitarizált palesztin állam létrehozásához, amikor sen­ki más, mint maga Netanjahu ma­gyarázta éveken át, hogy müyen veszélyt jelentene Izrael számára egy ilyen állam. Barack Obama a közel-keleti bé­kefolyamat fontos, előremutató lé­pésének tartja Netanjahu beszédét - mondta Robert Gibbs, az ameri­kai elnök szóvivője. Obama a kétál- lami megoldás híve, s az elmúlt he­tekben nagy nyomást gyakorolt az izraeli vezetésre. (MTI,ú) Állítólag kivizsgálják a pénteki elnökválasztással kapcsolatos visszaéléseket - az iráni hatóságok elhallgattatnák a külföldi médiát Ellenzéki tüntetők tízezrei vonultak az utcákra Teheránban ÖSSZEFOGLALÓ Teherán/Luxembourg. Vizsgá­latot rendelt el tegnap a múlt heti el­nökválasztással kapcsolatos vissza­élések ügyében Ali Hamenei ajatol- láh, Irán legfőbb vezetője. A kor­mány tiltása ellenére mégis az utcá­ra vonultak Muszavi ellenzéki el­nökjelölt hívei. A hírek szerint ez utóbbiak és Mahmúd Ahmadine- zsád hívei között is, meg a Muszavi- pártiak és a rendőrök között is voltak összecsapások. A híradások szerint Hamenei egyúttal arra szólította fel Mir Ho- szein Muszavi ellenzéki elnökjelöl­tet, hogy „nyugodtan és törvényes úton” folytassa tiltakozását a vá­lasztási eredmények ellen. Hame­nei bejelentése önmagában is meg­lepő, mert az ajatolláh korábban üdvözölte Mahmúd Ahmadinezsád nagyarányú győzelmét, s az iránia­kat a régi-új elnök támogatására szólította fel. Muszavi vasárnap írta meg fel­Ellenzéki tüntetőt gumibotoznak a rendőrök (TASR/AP) lebbezését az Őrök Tanácsának, az iráni teokrácia egyik pillérének. En­nek a 12 tagú testületnek kell végle­gesen jóváhagynia a választási eredményeket. Bejelentették, hogy tíz napon belül meghozza a döntést az elnökválasztással kapcsolatos ki- fogásokügyében. Bár délelőtt Muszavi kampány­honlapja azt közölte, a hatósági ti­lalom miatt elhalasztják a délutáni tüntetést, később ugyanez a portál jelentette be, hogy a rendezvényt megtartják, s maga Muszavi, az eredményeket szintén vitató má­sik ellenzéki jelölttel, Mehdi Karu- bival együtt részt vesz rajta, és mindketten nyugalomra szólítják fel híveiket. Muszavi később a több tízezres tömeg előtt hangoztatta, hogy kész részt venni a megismételt elnökvá­lasztáson. Az ellenzék szerint meg­hamisították a pénteki választási eredményt, lehetetlen, hogy Ah­madinezsád már az első forduló­ban megkapta volna a szavazatok 63 százalékát. Az új választást tá­mogatta tegnap a nagy tekintélyű, reformerként elkönyvelt Moham­med Hatami is, aki Ahmadinezsád előtt volt Irán államfője. Súlyos aggodalmuknak adtak hangot tegnap az EU külügyminisz­terei a békés iráni tüntetők elleni erőszak alkalmazása miatt. Luxem­bourgi állásfoglalásukban hangsú­lyozták, hogy az iráni hatóságok dolga azoknak a panaszoknak a ki­vizsgálása, amelyek az elnökválasz­tás lebonyolítását érték. Kiemelték, hogy tiszteletben kell tartani a vé­leménynyilvánítási szabadságot. Az EU továbbra is elsődlegesnek tartja, hogy Irán mutasson nyitottságot a nemzetközi közösség azon aggo­dalmai iránt, amelyek az atomprog­ramjával kapcsolatosak. David Miliband brit és Bemard Kouchner francia külügyminiszter külön is súlyos kételyeit hangoztat­ta az iráni elnökválasztás lebonyolí­tásának szabályosságát illetően. Ja­vier Solana, az EU kül- és biztonság­politikai főképviselője ugyanakkor arra helyezte a hangsúlyt, hogy az EU mindenképpen folytatni akarja Iránnal a párbeszédet. Egyébként tegnap Irán németországi és fran­ciaországi nagykövetét is bekéret­ték a berlini, illetve a párizsi kül­ügyminisztériumba, hogy adjanak magyarázatot az elnökválasztással kapcsolatos történésekre. Eközben a teheráni forradalmi bí­róság épülete előtt ugyancsak tün­tettek azoknak a hozzátartozói, aki­ket az Ahmadinezsád újraválasztá­sát követő szombati zavargásokban tartóztattak le. A rendőrség vasár­nap 170 ember, köztük 60 ellenzéki aktivista és politikus őrizetbe vételé- rőlszámoltbe. A hatóságok ugyancsak tegnap „felfüggesztették” Muszavi lapját, a Kálámeh Szábzot, a spanyol köz- szolgálati televízió stábját pedig ki­utasították Iránból. Külföldi tudósí­tók mind nagyobb számban panasz­kodnak arra, hogy akadályozzák a munkájukat. (MTI, SITA, ú) Uniós-amerikai megállapodás a guantánamói foglyok átvételének elveiről Minden tagállam maga dönthet ÖSSZEFOGLALÓ Nem biztos, hogy két német gyerek élve került elő Megöltek hét külföldi túszt MTl-HÍR Luxembourg. Megállapodás született az USA és az Európai Unió között a guantánamói foglyok be­fogadásának elveiről. Ezt a két fél tegnap jelentette be közös közle­ményben. Barack Obama elnök ko­rábban kilátásba helyezte, hogy ez év végéig felszámolják a guantá­namói fogolytábort, ahol jelenleg 240 személyt őriznek. Közöttük több tucat olyan külföldi van, aki­ket nem akarnakhazaküldeni, mert félő, hogy ott - jogállaminak nem nevezhető körülmények között - embertelen bánásmódban lenne részük, esetleg kínvallatásnak is alávetnékóket. Becslések szerint az USA az eu­rópai országoktól kb. ötven fogoly befogadását várja. A mostani elvi megállapodás értelmében az USA kötelezi magát arra, hogy a befoga­dó ország rendelkezésére bocsát a volt foglyokkal kapcsolatos min­den szükséges információt, bele­értve a titkosszolgálati értesülése­ket is. Washington arra is kész, hogy egyes esetekben magára vál­lalja a költségek egy részét. Az európai-amerikai közlemény le­szögezi, hogy a felek új fejezetet kezdenek a terrorizmus elleni együttműködésben, a közös elvek, a nemzetközi jog, az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartá­sa alapján. Az EU tagországai saját belátá­suk szerint, kétoldalú alapon ele­get tehetnek az amerikai kérésnek. Az EU-ban egyetértés született ab­ban, hogy - tekintettel a belső ha­tárellenőrzéstől mentes schengeni övezetre - az egyes befogadó or­szágok figyelembe veszik a többi EU-tag biztonsági szempontjait, így olyan intézkedéseket is hoz­hatnak, amelyek korlátozzák az ilyen befogadottak mozgási sza­badságát. (MTI, ú) Szanaa/Berlin. Holtan találtak meg Jemenben hét embert a közül a kilenc külföldi közül, akiket a múlt héten raboltak el az arab ország­ban. Két gyereket, akiket szintén magukkal hurcoltak az emberrab­lók-jemeni tájékoztatás szerint síi­ta lázadók -, épen és egészségesen találtak meg. Egy későbbi hír sze­rint mind a kilencen meghaltak, senki sem menekült meg. Berlin­ben válságstábot alakítottak, a német külügynek tegnap még nem voltakpontos információi. A jemeni védelmi tárca vasárna­pi közlése szerint egy német házas­párt, két német ápolónőt, három német gyereket, továbbá egy brit mérnököt és egy dél-koreai tanárt raboltak el. A felnőttek egy nem­zetközi szervezet alkalmazottai voltak, egy kórházban dolgoztak a fővárostól, Szanaától mintegy 240 kilométerre északnyugatra fekvő Szaada városban. Kirándultak, amikor elrabolták őket. Jemenben a különböző törzsek gyakran külföldiek elrablásával próbálják rákényszeríteni a kor­mányt követeléseik teljesítésére. Az utóbbi 15 évben a délnyugat­ázsiai országban több mint 200 kül­földit hurcoltak el, akiknek túl­nyomó többsége kiszabadult. RÖVIDEN ^@^S9888aH#H*88BII*8BMBailBI8lffl88888!!@S®g®^®i Górcső alatt az iraki háború London. Függeden, átfogó vizsgálat indul Nagy-Britan- nia iraki háborús részvételé­nek ügyében. Ezt tegnap dél­után közölte a brit kormányfő, aki szerint a cél nem személyi felelősségek megállapítása, hanem a tanulságok levonása. Gordon Brown szerint a vizs­gálat példátlan lesz mind a vizsgált időszak hosszát, mind a bizottság rendelkezésére bocsátandó információk mennyiségét tekintve. A vizs­gálat 2001 nyarától az idei év júliusáig tartó, hétéves idő­szakot fogja át. (MTI) Kalózellenes hadművelet Luxembourg. Az EU-tagál- lamok külügyminiszterei teg­napi luxemburgi ülésükön úgy határoztak, egy évvel, vagyis 2010 végéig meghosszabbítják a Szomália partjai mentén aka- lózok ellen folytatott haditen­gerészeti műveletet. Az Ata- lanta műveletben nyolc tagál­lam - köztük Németország, Franciaország, Olaszország és Spanyolország - hajói vesznek részt. A múlt héten a NATO is úgy döntött, új haj ókkal helyet­tesíti a tavaly november óta Af­rika szarvánál járőröző hadi­hajókat. (MTI) Kiszivárogtatott a szóvivő Brüsszel. Bizalmas infor­mációk nyüvánosságra hozá­sával vádolják a volt Jugosz­láviában elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék volt szóvivőjét. Az eljárás tegnap kezdődött meg Hágában. Florence Hartmann a vád szerint Szlo- bodan Milosevics egykori ju­goszláv államfő perében ho­zott bizalmas döntések né­hány részletét szivárogtatta ki két éve megjelent könyvében és egy újságcikkben. Hart­mann ügyvédei szerint azon­ban olyan információkról van szó, amelyeket előzőleg már mások - köztük bírák - is nyil­vánosan ismertettek. A ko­rábbi újságíró Hartmann 2000 és 2006között dolgozott Carla Del Ponte akkori fő­ügyész szóvivőjeként. (MTI) Otromba provokáció Budapest. Közösség elleni izgatás elkövetésének meg­alapozott gyanúja miatt indí­tott nyomozást tegnap isme­retlen tettes ellen a rendőrség, miután a pesti alsó rakparton található holokauszt emlékmű több cipőjébe disznólábat tet­tek. A rendőrök tegnap reggel kaptak állampolgári bejelen­tést a Cipők a Duna-parton elnevezésű szoborkompozíci­ónál történtekről. A négy éve elkészült szoborkompozíció azoknak az áldozatoknak állít emléket, akiket nyilaskeresz­tes fegyveresek 1944-45-ben a Dunába lőttek. A szobrász hat­van pár korhű lábbelit formált megvasból. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents