Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-13 / 135. szám, szombat

14 Szalon ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 13. www.ujszo.com Nemzetközi konferencia a szakrális kisemlékek digitalizálási lehetőségeiről és az egységes szempontrendszerű internetes adatbázisaikról Kisemlékek a világhálón A konferencia résztvevőinek egy csoportja (A szerző felvételei) A szakrális kisemlékek módszeres dokumentálá­sa, kutatása céljából több mint egy évtizeddel ezelőtt hozták létre a Fórum Ki­sebbségkutató Intézet ko­máromi Etnológiai Köz­pontjában a Szakrális Kis- emlék Archívumot, amely legelsőként megalakított ilyen jellegű adattár a ke­let-európai volt szocialista régió országaiban. L. JUHÁSZ ILONA A szakrális kisemlékek a vallá­si jellegen túl fontos kiindulási, tájékozódási pontot jelentenek felekezeti hovatartozástól füg­getlenül mindenki számára, sok­szor egy-egy ilyen objektum ne­vét viseli a település valamelyik pontja, vagy épp egy határrészt neveztek el róla. A szakrális kisemlékek népraj­zi (és nem csupán néprajzi!) szempontú kutatása számtalan megközelítési, értelmezési lehe­tőséget rejt magában. Az utóbbi években a kutatás terén pozitív tendencia tapasztalható, egyre több szakember és laikus, vala­mint intézmény foglalkozik a szakrális kisemlékek feltérképe­zésével, dokumentálásával egy- egy régióban. Számtalan isme­retterjesztő írás, valamint ta­nulmány és önálló kötet szüle­tett ebben a témában, ugyanek­kor jelentősen nőtt az e tárgy­körben szervezett konferenciák száma is. A már fentebb említett komáromi Etnológiai Központ elsőként szervezett ebben a tárgykörben nemzetközi konfe­renciát magyar nyelvterületen. Komárom volt a színhelye 2002-ben a Kisemlékkutatók XV. Nemzetközi Konferenciájának. (A konferenciát első alkalommal Németországban rendezték meg, majd kétévenként váltako­zó helyszínnel Németországban és Ausztriában valósult meg, 1998-ban pedig első alkalommal szervezték meg volt szocialista országban, mégpedig a csehor­szági Teplán.) Az Etnológiai Központ által 2005-ben Jelek a térben címmel szervezett tanács­kozásra első alkalommal jöttek össze a magyar nyelvterület kü­lönböző pontjain élő, a témával foglalkozó kutatók. Mindenkép­pen ki kell emelnünk még a Bar­na Gábor kezdeményezésére a Szegedi Egyetem Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszé­ke szervezésében 2008 tavaszán Szegeden megvalósított Kisem­lékkutatók XVIII. Nemzetközi Konferenciáját, valamint az ugyanebben az évben ősszel az említett tanszék háromnapos ta­nácskozását a Kárpát-medencei magyar kutatók részvételével. Itt már szó volt a szakrális kisemlé­kek digitalizálásáról is, hiszen a Fórum Kisebbségkutató Intézet komáromi Etnológiai Központ­jának Szakrális Kisemlék Archí­vuma, pontosabban annak egy része már 2004-ben hozzáférhe­tővé vált az interneten. Az inter­netes adatbázis ebben az esz­tendőben a Bambergi Egyetem néprajzi tanszéke által rendezett konferencián került először be­mutatásra. A vajdasági Zentán működő Identitás Kisebbségku­tató Műhely égisze alatt 2007-ben ugyancsak létrehoztak Orangyalszobor oszlopos talapzaton, Ebed (Obid), 2003. In: L Juhász llona-Liszka József: Jelek a térben 1. Szakrális kisemlékeink, Fórum Kisebbségkutató intézet, 2006 Liszka József és Barna Gábor munkamegbeszélésnek tekint­hető blokk képezte a létreho­zandó szakrális kisemlékek Kárpát-medencei internetes adatbázisáról. Vitaindító elő­adásában (A szakrális kisemlé­kek tipológiai és terminológiai kérdései egy létrehozandó inter­netes adatbázis tükrében) Liszka József ismertette a hallgatóság­gal a terminológiai problémá­kat, valamint tett javaslatokat a Dél-Szlovákia magyarlakta ré­gióiban végzett kutatások s a komáromi Szakrális Kisemlék Archívumban található több mint 2000 dokumentált objek­tum alapján szerzett eddigi ta­pasztalatai, valamint a szakiro­dalomból leszűrhető tanulságok alapján. Konkoly László prog­ramozó, informatikus (Fórum Kisebbségkutató Intézet Digita­lizáló és Internetes Adatbázisok Központja) mutatta be az Etno­lógiai Központ Szakrális Kisem­lék Archívuma anyagát bemuta­tó, még a 2004-ben létrehozott weboldal átdolgozott, felújított változatát. Szügyi Ferenc a vaj­dasági Zentán 2006-ban meg­alapított Identitás Kisebbségku­tató Műhely keretében 2007-ben létrehozott Vajdasági Szakrális Kisemlékek Adattárá­nak weboldalával ismertette meg a résztvevőket. A jelenlevők élénk és valóban építőnek nevezhető vita kereté­ben tették meg javaslataikat egy- egy elnevezést vagy dokumentá­lási szempontot illetően. A ta­nácskozásnak köszönhetően hangsúlyosabban rajzolódtak ki az egyezések és az eltérések az egyes régióban előforduló szak­rális kisemléktípusokat illetően. Abban is megegyezés történt, hogy egy, a közmegegyezéssel elfogadott szakterminológia a ki­indulási pont, s a népi megneve­zés a másodlagos. A résztvevők és a szervezők úgy döntöttek, a közeljövőben a most módosított szempontrendszer alapján át­dolgozott weboldalak elkészülte után ismét találkoznak, s abbeli reményüket fejezték ki, hogy a kezdeményezéshez a jövőben más régiók kutatói is csatlakoz­nak, részt vesznek a további egyeztetésben. A szóban forgó adatbázis óriási haszna tudniillik éppen abban van, hogy egységes irányelvek szerint felállított rendszerbe (egy viszonylag nagy földrajzi területről) bekerült, minél nagyobb számú adat azo­nos szempontok alapján keres­hető, felhasználható lesz. A mos­tani konferencia ehhez tette meg az első, kétségtelenül legfonto­sabb lépést. Dávid Áron és Törőcsik István egy hasonló internetes adatbá­zist. Egy egységes terminológia és szempontrendszer kialakítá­sa, valamint számos más, a kuta­tással kapcsolatos kritériumok tisztázása tehát már egyre sürge­tőbbé vált. A felsorolt kérdések megbe­szélése céljából, valamint egy egységes, a szakrális kisemlékek Kárpát-medencei internetes adatbázis létrehozásának céljá­val került sor egy tanácskozásra a közelmúltban Komáromban a Fórum Kisebbségkutató Intézet Etnológiai Központja, valamint a Selye János Egyetem Tanárkép­ző Kara közös szervezésében. A szakrális kisemlékek digitalizálási lehetőségei címmel 2009. május 29-én megrendezett konferencia Liszka József felvezető szavai után Barna Gábor szegedi tan­székvezető egyetemi tanárnak, a vallási néprajz egyik legismer­tebb magyarországi kutatójának bevezető előadásával nyitott. A szakrális kisépítmények kutatása és archiválása a szegedi egyetem néprajzi tanszékén. Rendszerezési törekvések és kísérletek című elő­adásában az elért eredmények ismertetése során kitért a termi­nológiai kérdésekre is. Felhívta a figyelmet egy, Grynaeus Tamás Vallási jellegű kisemlékek A szabadban, azaz az út mentén, köztereken, templomok mellett vagy közelében, esetleg a köz­ségi kataszter más helyén feláUított keresztek, fe­születek, szentek szobrai, képoszlopok, képes fák stb. szerves részét képezik egy-egy település arcula­tának. által szerkesztett kötetre, amely a szegedi egyetemen végzett di­ákoknak a témát érintő legjobb dolgozatait tartalmazza. A ma Aszódon tevékenykedő, évekkel ezelőtt a Vajdaságból áttelepült Klamár Zoltán előadásában (Kö- röszt, káplonka, Neszepuszi - a szakrális kisemlékek népneveiről) szülőföldje néhány településén található szakrális kisemlékek közül elsősorban azokra hívta fel a figyelmet, amelyek népi meg­nevezése® eltér(nek) a hivata­los terminológiától. A tornaijai Pusko Gábor előadásában a szakrális kisemlékek kutatásá­ban alkalmazott néhány fonto­sabb szempontot elevenített fel (folklór, lokális közösségek em­lékezete, marketing, tájékozódá­si pontok stb.), konkrét példák­kal szemléltetve ezeket (autós­csárda a Kilenc Keresztnél, „Výhybka u Urbánka” stb.). Tö­rőcsik István és Dávid Áron a szegedi egyetem képviseletében a konferencia konkrét témájához kapcsolódva a Jászságban vég­zett közös kutatásuk tanulságait és javaslataikat ismertették meg a hallgatósággal. Törőcsik István Szócikk-kialakítási lehetőségek a jászsági kisemlékek alapján cím­mel tartott előadást, Dávid Áron pedig az egyes kisemlékek tipo­lógiai beosztása kapcsán osztot­ta meg gondolatait, s tett több konkrét javaslatot is. A tanácskozás második részét a vita vagy inkább egyfajta

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents