Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-12 / 134. szám, péntek
ITTľ D TT7 C 7IH7 FI O JaJľiJlv 1 Íj^ĺiJaJľiL/W 2009. június 12., péntek 6. évfolyam, 20. szám Már most készüljünk a madárkár elleni védelemre Időszerű teendők A peronoszpóra fertőzésének a mértéke a csírázásra alkalmas spórák mennyiségétől és az időjárástól függ A szőlő veszélyes betegsége (Képarchívum) ÖSSZEFOGLALÓ A lusta, terméketlen fákat június elején szorítsuk meg dróttal, hogy már jövőre teremjenek. Az oldalágakat lehetőleg ott szorítsuk el 2 mm vastag puha dróttal, ahogy a törzsre csatlakoznak. A feromoncsapda azt mutatja, hogy a mostani felmelegedés felgyorsította az almamoly tevékenységét. Az első generáció végez, a másik kezd. Védekezni kell a kártevő ellen, akárcsak a lisztharmat és a varasodás ellen is. A szőlővel kapcsolatban szeretném még figyelmeztetni a kertészkedőket arra, hogy időben védekezzenek a vadméhek ellen, amelyek gyümölcséréskor főleg a csemegeszőlőt dézsmálják előszeretettel. Ezért már most nézzünk szét a kertben és a közeli építményekben, a padláson, rejtett zugokban, nem fészkelnek-e ott a darazsak. Ne feledkezzünk meg az udvari építmények csőszerkezeteiről sem. A darazsakat hűvös reggeleken távolítsuk el, semmisítsük meg. A madárkár minimalizálása érdekében már most számoljuk fel a tavaly felállított madárijesztőket, hogy gyümölcséréskor ismét hasznosak lehessenek. A szőlő elvirágzása után fogjunk hozzá a zöldmunkákhoz. A fürt szívesen látja a napot, (belucz) A szőlő (egyik) legveszélyesebb betegsége a peronosz- póra. A kórokozó a kertben, a szőlőtőke alatt telel át. Innét indul tavasszal az időjárás hatására a fertőzés. BELUCZ JÁNOS A szőlőperonoszpóra idei megjelenésére és teijedésére azért hívjuk fel nyomatékosan a figyelmet, mert a kórokozó tavaly is főleg a jégkárok után terjedt el. Olajfoltok a levélen A szőlőperonoszpóra oospórái télen a levelekben, bogyókban telelnek át, tavasszal csíráznak és egyetlen (néha 2), ún. makroko- nídiumot hoznak létre. A makro- konídiumban levő termő zoospo- rák a szőlő zöld részeire kerülve ún. cseppfertőzés révén okozzák az elsődleges fertőzéseket. A mi- celium a szőlő levelében élőskö- dik és több napig tartó lappangási idő után a kártétele folytán megjelennek a betegség látható jelei, az „olajfoltok”. Nedves időjárás esetén az olajfoltok alatt a fonákon megjelenik a fehér penészgyep. Az itt fejlődő rajzospórák a másodlagos fertőzés alapjai. Az oospórák aránylag későn érik el teljes fejlettségüket. Ahhoz, hogy csírázzon és fertőzzön, legalább 10 mm-nyi eső és 11-13 °C éjszakai hőmérséklet szükséges. A későbbi, másodlagos fertőzéseket a levelek fehér kivirágzásaiban fejlődött konídiumok okozzák. Ilyenkor már 4-5 mm eső is elegendő, ha a hőmérséklet nem süllyed 13 °C alá. A fertőzés mértéke a csírázásra alkalmas oospórák mennyiségétől, az esőzések tartalmától és a hőmérséklettől függ. Például a hőmérséklet legyen 12 °C felett (az optimális 25 °C), két napon át essen legalább 10 mm eső, s legyen levélzet. A peronoszpóra lappangási ideje általában 4-18 nap. Hűvösebb időben hosszabb, 24-25 °C-nál a legrövidebb, mindössze 4-5 nap. A konídiumok száraz és meleg levegőben rövid idő alatt elveszítik csüaképességüket, úgyszintén 35 °C felett. További hasznos tudnivaló, hogy a peronoszpóra hideg (10-12 °C) időben nem fertőzhet. Még akkor sem, ha az előző nap 20 mm eső esett. Létezik egy lap- pangásüdő-táblázat (Istvánffi, Pálinkás), amelyből kiolvasható, hogy kellő csapadék, vagy harmat jelenlétében bizonyos hőmérsék: létnél hány nap alatt fertőződik meg a levél, a fürt. PL: 10-13 °C- nál a levél 15-18, a fürt úgyszintén 15-18, ám már 18-19 °C-nál a levél 5-6, a fürt 13-15 nap alatt. A szőlőperonoszpóra megelőzéssel küzdhető le, mert ha a gomba egyszer behatol a növénybe, azt nem tudjuk onnan kiirtani. A lapokban, interneten közölt előrejelzések ugyan figyelmeztetnek a peronoszpóra megjelenésére, ám a téma azért nem egyszerű, mert mint azt fent is taglaltuk, a peronoszpóra terjedése függ a hőmérséklettől és a csapadék mennyiségétől. Ebben az időszakban a hőmérséklet már adott, de a csapadékviszonyok nagyon eltérőek. A gyümölcsritkítás fontossága Ez most a fő munka a gyümölcsösben az öntözésen és a permetezésen túl. Térségünkben annyira jól kötöttek a csonthéjasok, főleg az őszibarack és a kajszi, hogy nálam sem ritka, hogy a termés felét le kell szednem a fáról. Eddig minden szezonban a téli alma és az őszibarack válogatását javasoltam. Idén meg kell ezt toldanom a kajszival is: ahol eléljük, ritkítsuk a termést. Hiszen a kajszi sem ér sokat, ha sok van belőle, és még kevesebbet, ha a gyümölcs apró. Annyira szedjük le a többletet, hogy 7-8 cm-enként maradjon barack. Az őszibaracknál, ahol igazán szép nagy gyümölcsöket várunk, annyira le kell szedni a gyümölcskezeményeket, hogy amikor a megmaradtak megnőnek, elméletileg még egy gyümölcs elférjen közöttük. Ez most 10-12 cm-es távolságnak felel meg. Az almát, az M 9 alanyon szintén válogassuk le. Egy éppen termőre fordult, 4-5 éves karcsúorsó koronájú M 9 alanyon levő almafa teremjen 20-25 kg gyümölcsöt. Ha egy kilóban 4-5 alma van, akkor 100-120 almát hagyjunk a fán. Az almánál a legjobb, ha ollót fogunk és a csokorban lévő 4-5 almát a kocsányánál levágva redukáljuk kettőre. A hosszú kocsányú fajtáknál (pl. Golden) hármat is meghagyhatunk, de a rövid kocsányú fajtáknál semmiképpen, mert leszorítják egymást. Mivel jövőre is akarjuk, hogy teremjen, ezért kíméljük meg a fát a túlterméstől és szabadítsuk meg a fölösleges tehertől. Az őszibarack első hajtásválogatása A gyümölcsritkítással együtt júniusban végezhetjük az őszibarack hajtásválogatását is. Katlanvagy vázakoronaformák esetében a hajtásválogatással az a cél, hogy a korona belseje ne sűrűsödjön be, a gyümölcsök szépen kiszí- neződjenék, ne növeljünk meg fölöslegesen méteres hajtásokat, amelyeket ősszel vagy tavasszal ki kell dobni. A korona belsejében meghagyhatunk néhány hajtást, amin már gyümölcs is van, a többit az alapi első levél fölött kimetéljük. Körkörösen, az oldalágak végén a lefelé és felfelé álló hajtásokat szintén kimetéljük, a kifelé és oldalra megnövőket meghagyjuk. Ha az említett, kifele menő ágvégeken lennének már elágazások, akkor a kifelé menő vékony ágra metszünk, fékezve ezzel a növekedést. Most nem kurtítjuk a hajtásokat, inkább, ha kell, az említett első levél után kivágjuk azokat. A hajtásválogatás nagyon fontos része az őszibarack-termesztés technológiájának. MAI VALUTAÁRFOLYAMOK AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK Valuta Árfolyam Valuta Árfolyam Angol font 0,85070 Lengyel zloty 4,4815 Cseh korona 26,745 Magyar forint 280,20 Bolgár leva 1,9558 Román lei 4,1970 Japán ien 137,39 Svájci frank 1,5120 Kanadai dollár 1,5428 USA-dollár 1,3969 VETEL - E LADÁS Bank dollár cseh korona forint Volksbank 1,45-1,37 27,50-25,90 290,65-265,61 OTP Bank 1,441,36 27,52-25,97 288,09-271,79 Postabank 1,45-1,36 27,65-25,78Szí. Takarékpénztár 1,45-1,36 27,4425,92 292,19-267,03 Tatra banka 1,441,37 27,41-26,02 289,86-267,84 Dexia banka 1,43-1,36 27,4426,05 287,49-272,92 Általános Hitelban 1,441,37 27,47-25,94 290,65-265,61 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) egészségesen a hetet! Kevés nő végzi helyesen az emlők önvizsgálatát Háromszor öt perc az inkontinencia ellen Diétázzon természete szerint Ellenség a zsíros étel Körömvirág: a bőrrák ellenszere? Az empátia tanítható Mitől csillog a szem? A női higiénia alapjai Keresse az Uj Szót az újságárusoknál! Visszavonták nagy port kavart előterjesztést a borok házasításáról Európában nem pancsolják a rozét ISMERTETŐ Brüsszel. A francia, spanyol és olasz bortermelők lobbierejét bizonyítja, hogy az Európai Bizottság agrárfelelőse visszavonta a rozékészítés szabályainak lazításáról szóló tervezetét. Mariann Fischer Boel nagy port kavart előterjesztése értelmében Európában is készülhetett volna rozé bor fehér- és vörösborok keverésével. A brüsszeli biztos szerint ezzel javultak volna az európai borok esélyei az egyre fontosabbá váló új exportpiacokon, például Ázsiában. Az itt jelen lévő Európán kívüli termelők ugyanis akadálytalanul készíthetnek „pancsolt” rozékat. Az európai borászok azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy a rozékat csak hagyományos eljárással szabad készíteni, mert ez egészen más ízt, illatot és minőséget eredményez, mint a keverés. A szabályok lazítása szerintük lejáratta volna az európai borok jó hírét. A házasítás engedélyezéséért elsősorban egyes uniós borkereskedők lobbiztak, akik szerint így lehetett volna felvenni a versenyt más piacokon a tengerentúli termelőkkel. Az összekeverés azonban az unióban a fogyasztók megtévesztéséül szolgált volna, mivel a mostanáig megkedvelt rozék egészen más technológiával (kék szőlőből, gyors feldolgozással) készülnek. Ráadásul a klasszikus rozék mára divattermékké váltak. (VG)
