Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-10 / 132. szám, szerda

SZÜLŐFÖLDÜNK 2009. június 10., szerda 6. évfolyam, 23. szám Tizenhárom pontban foglalták össze javaslataikat Megoldást keresnek a roma közösség helyzetére ÚJ SZÓ-HÍR Dunaszerdahely. A Romológi- ai Kutatóintézet vezetőjét, Ra­vasz Józsefet kérte fel a roma kö­zösség, fogalmazzon meg egy 13 pontból álló, javaslatokat tartal­mazó petíciót. Ravasz József elmondása sze­rint a petíciót szeretnék előter­jeszteni a városi képviselő-testü­let soros, június 30-i ülésén. A dokumentum tartalmazni fog egy olyan javaslatot, mellyel azt szor­galmazzák, hogy az illetékesek akadályozzák meg, hogy a romák visszaköltözzenek a Lőrincz Gyu­lai utcai tömbházak pincéibe. To­vábbá szeretnék elérni, hogy gondoskodjanak a kilakoltatott romák lakáshelyzetének megol­dásáról, ne fordulhasson elő, hogy a lakbérhátralékosok az ut­cára kerüljenek. Ravasz úgy véli, nem konténerekre, hanem ala­csony komfortfokozatú lakások­ba kellene elhelyezni őket. A pe­tíciót kezdeményezők program­jában szerepel, hogy a városban romaügyi tanácsadó szerv "működjön. Ravasz József leszö­gezte, szeretnék folytami a mint­egy hat évvel ezelőtt a romák ér­dekében elkezdett munkát, (szt) Mesterkurzus Radványi Balázzsal 6 húron pendülünk ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Komárom. Radványi Balázs, az idén 40 éves Kaláka együttes gitárosa 6 húron pendülünk címmel tart mesterkurzust hol­nap és holnapután a helyi sza­badidőközpontban. A foglalko­zások holnap 16 és 19, pénte­ken 9 és 12, valamint 15 és 18 óra között zajlanak. Jelentkezni legkésőbb ma lehet Nagy Lász­lónál, a Borostyán együttes ve­zetőjénél a 0903/432 910-es te­lefonszámon. A rendezvény szervezője a Borostyán Társa­ság, támogatója a szabadidő- központ. (vkm) Közel száz, fekete bőrruhába öltözött motoros vette az irányt a minap Szepsifelé a Felvidéki Farkasok Motoros Egyesület felvezetésével. Céljuk az ottani magyar óvoda támogatása volt. Útjuk Péderen keresztül veze­tett a csöppségekhez. A rögtönzött gyűjtés során 550 euró, 27 ezer ma­gyar forint és 500 szlovák koronát adtak össze a magyar óvoda támo­gatására. (Képarchívum) „Bott Frigyes megmutatta, milyen addig nem látott értékek rejtőznek közös kincsesládánkban" Az év felfedezettje Bott Frigyes: „A díj felelősséget is jelent" (Képarchívum) Budapest/Komárom. Bott Frigyes, a Komáromhoz tartozó Őrsújfalun élő fia­tal borász újabb rangos szakmai elismerést vívott ki magának. A Borászok borásza megmérettetésről Az év felfedezettje külön- díjjal tért haza. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A Borászok borásza címet 2007-ben Rókusfalvy Pál alapítot­ta az Etyek Pincefesztiválon részt vevő borászoknak. Ez a cím alap­vetően különbözik az összes ko­rábbi díjtól, ugyanis nem szerve­zetek szavaznak vagy döntenek, hanem maguk a borászok választ­ják ki maguk közül a legjobbat. Az a borász nyeri el a címet, aki a legtöbb szavazatot kapja. A cím­mel nem jár pénzjutalom. Az öt­letgazda idén úgy döntött, még szélesebb alapra emeli az ese­ményt, ezért létrehozta a Vinum Praemium Alapítványt. A rangos borszakmai múlttal rendelkező kuratóriumi tagok - akik között borászt, szakújságírót, borkeres­kedőt is találunk - feladata, hogy összeállítsa a magyar borszakma 50 kiválóságának listáját, akik egymás közül egyszerű szavazás­sal választják meg a Borászok bo­rászát. Emellett a kuratórium két különdíjat is alapított: Az év fel­fedezettje és a Magyar Borért kü­löndíjat. Az indoklás szerint az előbbi elismerés az 50 meghívott közül azt a borászt illeti meg, aki „az előző évekhez képest kiugró teljesítményével új felfedezett­ként jelenik meg”. E címet nyerte tehát el Bott Frigyes. Alkonyi László,, a Borbarát Magazin fő- szerkesztője, a kuratórium tagja e szavakkal méltatta őt: .Általában igaz, hogy mindig nehéz újat mondani - a borászatban is. Sőt, a borászatban egyáltalán nem lehet újat feltalálni, legfeljebb elsőként felismerni, elsőként megmutatni valamint a természet, az élet szépségéből. Az év felfedezettje díj a magyar borászat rácsodálko- zása egy addig fel nem ismert fel­fedezőre, esetünkben egy remek borászra, Bott Frigyesre. Általa nemcsak egy birtok került fel a magyar borkultúra térképére, ha­nem egy bortermő táj is, ami a közvélemény tudatában teljesen elhalványult, sőt el is tűnt. Úgy is mondhatnánk: az év felfedezettje megmutatta, milyen addig nem látott értékek rejtőznek közös kincsesládánkban.” „Nagyon örülök az elismerés­nek, hiszen már az nagy megtisz­teltetés volt számomra, hogy egyedüli határon túli meghívott­ként felkerültem a Borászok borá­sza díjra jelölt 50 borász közé” - nyilatkozta lapunknak Bott Fri­gyes, akinek 9 hektárnyi szőlőül­tetvénye Muzsla határában talál­ható. Hozzátette: a díj felelősséget is jelent egyben, hiszen jobban rá­irányította a szakma és a laikus borbarátok figyelmét is erre a bor­vidékre. Az elvárásoknak pedig még inkább meg kell felelni. Bott Frigyes egyébként idén egy másik rangos díjat is átvehetett már: ju­harfarkból készül Vinculumja el­nyerte a Magyar Tudományos Akadémia Bora címet a fehérbo­rok felső kategóriájában. A Borászok borásza idén Szepsy István (Szepsy Birtok, Tokaj- Hegyalja) lett, a Magyar borért dí­jat pedig Demeter Zoltán (Tokaji pincészet) érdemelte ki. Pénteken kezdődik Budapes­ten a Kárpát-medencei borászta­lálkozó, amelyen magyar és hatá­ron túli, köztük szlovákiai borá­szok is részt vesznek - egyikük Bott Frigyes lesz. A találkozóról részletek a 24. oldalon olvasha­tók. (vkm) JEGYZET Kárpát-medence és más kórságok Tisztelt Elnök úr! Jóllehet hivatalába történő be- ignorálása továbbra is várat magára, azért mi csak megelő­legezzük önnek a bizalmat, s szakadatlanul elnökünknek tekintjük - mert ezekben a vészterhes időkben államot fe­jetlen nem hagyhatunk, ami­hez hasonló jókat kívánunk önnek is! Rövidesen itt a nyár, amire egyrészt abból tudunk követ­keztetni, hogy egyre hidegebb van, másrészt meg a parla­ment is lassan, de biztosan tel­jesen lefárad. Szegény hon­atyáknak s -anyáknak ahelyett, hogy jól megérdemelt pihené­süket töltenék valamelyik hor­vátországi villájukban, még így június derekán is velünk, szittya magyarokkal kell fog­lalkozniuk, mert ha nem te­szik, istenuccse úgy elharapó- dzunk, mint mexikóvárosi disznóólban a sertésinfluenza. Jó, hogy a Tisztelt Ház az adó­fizetők pénzén olykor helyre rak bennünket, mert igenis észre kell venni, hogy a lojáli­sosság az európai érték, s no, erre igyunk...! Mer’ mi van most is? Ide jön ez a Zorbánviktor a kertek alá, Esztergomba, ami már majd­nem szlovák föld, s aszongya: Kárpát-medence! Mi a pontos­ság kedvéért utána néztünk, drága Elnök úr; mint azt előre sejtettük, üyen ország a térké­peken nem létezik, s az orvosi lexikon se említi. Igaz, ez utóbbit nem is tartjuk túl hite­lesnek, mert a hungarofóbiját se tárgyalja, pedig van. Persze lehet, hogy nagy jódolgunkban ezt is csak beképzeljük - épp ezért a tévedés jogát fenntart­juk. No, de hogy szavunkat ne tévesszük, hosszas nyomozás után csak megtaláltuk, amiről a fent nevezett politikus be­szélt - önök ezt a földrajzi fo­galmat államnyelvül Karpatsz- ká Rokklina néven jegyzik. Mint az a mellékelt térképből is kiderül, sokkal nagyobb, mint az önök parcellája, az et­nikai változatot meg nem is merjük mellékelni. Fogadja he­lyette szeretettel ezt a világta­lan mappának - nálunk, vidé­ken vaktérképnek - nevezett verzijót és a csomag színes ce­ruzát. Szabad idejében, ha nem velünk kell foglalkoznia, kiszínezheti; a feketét direkt nem küldtük el, nehogy már valaki azt mondja, rasszisták vagyunk. Szóval: határtalan örömmel tölt el bennünket, hogy a szlovák parlament a gordijuszi csomó­nak végül egy merész húzással susztermattot adott, s határo­zatba foglalta, hogy Kárpát-me­dence nincs, nem is volt és nem is lesz; s ha a Zorbánviktor, vagy bárki még egyszer ilyet mond, beütik a zobcsanszkijába, hogy nemkívánatos perszóna, meg nongráta (ez utóbbiról nem tud­juk, mit takar, de jól hangzik). Egyszer már Bogyó (rendes ne­vén Lakatos Andor polgártár­sunk) járt így - hegedűjátéka miatt kitiltották Ausztria, Svájc, Németország és általában a művelt világ utcáiról, minek folytán azóta is segélyen él, és hi­telbe iszik. Szóval, ha a Zorbán­viktor nem akar így járni, jobb lesz, ha vigyáz (ráadásul úgy hal­lottuk, Budapesten nem is lehet hozómra inni, ami azért lelom­bozó lehet)! Ezért, igen tisztelt Elnök úr, arra kérjük, ha jóváhagyásra önhöz kerülne a fent nevezett határo­zat, ne vonakodjon aláírni; sőt, ha az etikett ezt kimondottan nem tütja, alkalmasint veregesse is vállon a derék honatyákat - kü­lönösen ezt a Szlopát, akit, mióta lökhajtású repülőgéppel közle­kedik Pozsony és Zsolna között, nem csak hogy radarral nem le­het bemérni, hanem ésszel utol­érni is igen nehéz. A késlekedő elnökké ütés miatt meg ne ag­gódjon; önnel ez már oly1 gyak­ran esik meg, hogy az akár el­nökké verésnek is minősülhet, amire véleményünk szerint be­csülettel rászolgált. •Nagyra becsült levelünk végén ehhez hasonló jókat kívánva maradunk tisztelettel Gömörördöngős lakosai, eská. Utóirat: De most már tényleg küldje vakácijózni a Tisztelt Házat, mielőtt valakinek komo­lyabb baja esne. S előtte ne fe­lejtse el kiosztani a bizonyít­ványt - kinek müyen jár... Lőrincz Adrián

Next

/
Thumbnails
Contents