Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-10 / 132. szám, szerda

12 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 10. www.ujszo.com A féreg a mágnesszalagra kódolt adatokat lopja Vírusos bankautomaták? A gépbe bejutó hacker vagy még inkább a kellően okosra megírt trójai program összegyűjtheti a tulajdonos pénzügyi azonosítóit, lenyúlva a banki jelszavakat, bankkártyaszámot és ha van, akkor a tőzsdei szolgáltatásokkal kapcsolatos azonosítókat is (Képarchívum) A tűzfal és vírusirtó nélkül működő gépeket anélkül is megfertőzhetik, hogy azt a felhasználó észlelné Internetes bűnözés kezdőknek FELDOLGOZÁS A bűnözők az ATM-re telepített vírussal még csak tesztelik a tá­madási módszert, de később való­színűleg élesben is bevetik a kár­tékony programokat. Súlyos fenyegetettségnek le­hetnek kitéve a bankjegykiadó au­tomaták a TrustWave informáci­óbiztonsági cég szerint. Eddig kö­rülbelül húsz ATM fertőződött meg, a legtöbb Kelet-Európábán - írja az IT café internetes portál. A bűnözők a saját készítésű kártyáikkal férhetnek hozzá a ví­rusba ágyazott felhasználói felü­lethez, és a kártékony szoftver fejlett menedzselési képességeit kihasználva átvehetik az irányí­tást a megfertőzött ATM felett. A féreg a bankkártya mágnessza­lagjára kódolt adatokat lopja le, és az ATM-en futó tranzakcióke­zelő alkalmazásokból vesz ki PIN-kódokat. A vizsgált bank- jegykiadó automaták mindegyi­ke Windows XP operációs rend­szert használt. A szakemberek szerint a vírus most még nem tud hálózati kap­csolatot kiépíteni, vagyis az au­tomatából kihalászott informáci­ókat nem tudja eljuttatni az inter­neten keresztül egy távoli állo­másra. Alkalmas viszont arra, hogy a berendezés nyomtatóját FELDOLGOZÁS A kézmosószer molekuláit ér­zékelőjelzőrendszert fejlesztettek ki a Floridai Egyetem kutatói, mellyel folyamatosan nyomon követhetik a kórházi dolgozók ke­zének tisztaságát - közölte az Eu- rekAlert című amerikai tudomá­nyos portál. A rendszer egyik eleme a mosdó falára szerelt ér­zékelő, ez alá tartja megmosott kezét az egészségügyi dolgozó. Ez érzékeli a mosószer molekuláit, és vezetékmentes technológiával pozitív visszajelzést küld a dolgo­zó személyi kitűzőjére, amely et­től zöldre vált. A kórtermekben elhelyezett újabb vezetékmentes érzékelő már csak ezt a töltöttséget figye­felhasználva egyszerűen papírra vesse az összegyűjtött adatokat, illetve a kártyabeolvasóba csúsz­tatott speciális tárolóegységre rögzítse. Sőt, a vírus kódját elem­zők egy olyan algoritmusra is fel­figyeltek, amely a bankjegyeket kiadó kazettás egység kilökésére ad utasítást az ATM-nek. A vírus telepítéséért és aktivá­lásáért egy isadmin.exe nevű fájl felelős, amely egyébként a Bor­land Delphi Rapid Application Development (RAD) végrehajt­ható állománya. A fájl célja ket­tős: egyrészt elhelyezi magát a vírust a Windows gyökérkönyv­tárában, másrészt manipulálja a Windows egyik szolgáltatását a fertőzés sikeres kivitelezéséhez. Ehhez a program kicsomagolja a férget lsass.exe néven a Win­dows gyökérkönyvtárába, majd nekiáll manipulálni a védett tá­roló (protected storage) szolgál­tatást annak érdekében, hogy a system32 mappában levő gyári lsass.exe fájlt lecserélje a vírusos változatra. Miután a vírusos fájl sikerrel járt, egy másik funkciót is be­kapcsol, amely gondoskodik ar­ról, hogy a rendszer minden esetleges lefagyás után automa­tikusan újrainduljon, így szava­tolva a féreg aktivitásának meg­őrzését. (IT café) (Képarchívum) li: ha a kitűző frissen töltött, zöld a jelzés itt is. Ha már régen ta­lálkozott a viselő keze szappan­nal, akkor villogni kezd, így fi­gyelmeztetve az orvost vagy az ápolót arra, amit 160 évvel Semmelweis Ignác tevékenysége után sem lehet eléggé hangsú­lyozni: a kézmosás életeket menthet. A fejlesztők az egye­tem orvosi központjában most tesztelik a rendszert, reményeik szerint használatával csökken­het a kórházi fertőzések aránya. Az Egyesült Államok járvány­ügyi hatóságának adatai szerint évente mintegy 2 millió fertő­zést regisztrálnak az ország kórházaiban, az ebből eredő ha­lálesetek száma pedig 250 kö­rül van. (MTI) Két fázisa van a vírusok és trójai programok elleni harcnak: ahol a felhaszná­ló küzdelme véget ér, ott kezdődik a gép feletti irá­nyítást megszerző kiber- bűnöző küldetése. A fris­sen elkötött PC-t számtalan módon lehet pénzszerzés­re használni: küldhet pél­dául kéretlen leveleket, tölthetnek le róla vírust más netezők vagy zombi társaival karöltve részt ve­het egy webszájt megtá­madásában. Körképünk­ben a tipikus támadásokat és a biztonsági helyzetet vettük górcső alá. FELDOLGOZÁS A Security Fix összefoglalója szerint hatféle módon lehet egy megfertőzött számítógépet hasz­nosítani. A gépbe bejutó hacker vagy még inkább a kellően okosra megírt trójai program össze­gyűjtheti a tulajdonos pénzügyi azonosítóit, lenyúlva a banki jel­szavakat, bankkártyaszámot és ha van, akkor a tőzsdei szolgáltatá­sokhoz fűződő azonosítókat is. A blogot író Brian Krebs szerint nem ezek az adatok tartoznak a táma­dók kedvencei közé, ám abban biztosak vagyunk, hogy ha be le­het gyűjteni ilyen információkat, akkor az internetes bűnözők nem hagyják hátra őket. Minden, ami mozdítható Népszerűbbek a netbűnözők körében a nem közvetlenül pénz­ügyi szolgáltatásokhoz kötődő jelszavak. Egy jó eBay- vagy Pay- pal-azonosítóval hitelesíteni lehet néhány csalásra használt felhasz­nálót az aukciós oldalon, amivel később lopott vagy egyáltalán nem létező termékeket lehet el­adásra kínálni. A közösségi olda­lakhoz tartozó jelszavakkal kéret­len leveleket lehet kiküldeni a fel­használó ismerőseinek, ahogy az a közelmúltban a Facebookon meg is történt. A saját weboldal, blog adminisztrációs felületéhez, valamint az ezekhez tartozó tár­helyeket nyitó kulcsok felhaszná­lásának pedig csak a fantázia szab határt. Áz okosabb vírusok - pél­dául a Sinowal vagy Torpig trójai - még a biztonságos vállalati kap­csolatok kiépítéséhez szükséges egyedi tanúsítványokat is el tud­ják lopni. A számítógépeken található utolsó eltulajdonítható anyagot a licenckulcsok jelentik. A fizetős szoftverek használatba vételéhez szükséges kódok mellett az inter­netes feketepiacon az internetes szerepjátékok karaktereiért és azok felszerelési tárgyaiért is jó pénzt fizetnek. A virtuális arany­pénzek ugyanis viszonylag könnyen átválthatok igazi pénzre. Jó zsák­mánynak számítanak még a Sky- pe-hoz és egyéb internetes tele­fonhoz használható azonosítók, mert ezek a szolgáltatások kevésbé helyhez köthetők, mint a hagyo­mányos telefonok. Vírust kínál, spamet küld Az internetes levelezőkbe beju­tó hacker információk egész tár­házához juthat hozzá: címlistá­kat, levelekben tárolt adatokat szerezhet meg. Ráadásul egy felhasználónév-jelszó páros is a kezükbe jut, amivel a többi szol­gáltatásban is meg lehet próbál­kozni, hiszen a legtöbben nem ta­lálnak ki új jelszót minden oldal­hoz. Az ismerősök hálózatát ki­használva arra is van lehetőség, hogy személyre szabott adatha­lász és csaló leveleket küldjenek ki a bűnözők. Az adatok elnyerése után a számítógép egyszerű zombiként tengetheti tovább életét. Ezeket a gépeket elárasztásos támadások­hoz használják a hackerek, ami­nek során több ezer számítógép indít kéréseket a túlterhelni kí­vánt számítógépnek. A zombise- reg méretei miatt hatalmas számí­tási feladatokat is gyorsan el tud végezni, hálózatba kötve kódok megfejtésére, a regisztrációs felü­leteken használt, a robotok kiszű­résére használt CAPTCHA-ábrák feltörésére is lehet alkalmazni a gépeket. A fantáziadúsabb fel­használási módok közé tartozik még a Tor hálózathoz hasonló, ám kizárólag rossz célokra hasz­nált útvesztő építése is, ami a há­lózat irányítóinak nyomait hiva­tott elleplezni. Végére hagytuk a több ezer el­kötött gépből álló hálózatok leg­többeket érintő, ám a legkevésbé érdekes felhasználását: szőnyeg­bombázás jelleggel lehet róluk ké­retlen reklámleveleket kiküldeni, illetve letölthető vírusos fájlokat kínálhatnak tovább más felhasz­nálóknak. A hazánkat érő támadások java­részt külföldről származnak, ez magyarázza az adathalászatra ki­küldött levelek nevetséges nyel­vezetét is. Magára valamit adó, il­letve az eredményre hajtó magyar vagy szlovák kiberbűnöző való­színűleg nem küldene ki olyan üzenetet, amiben szerepel az „Újra kell Írja az adatait a kővetkező ol­dalon http://www.mkb.hu/, hogy befejezhesse a procseszt” mondat. A kéretlen levelek és az adathalá­szat mellett a zombigéppé válás fenyegeti leginkább a nethaszná- lókat. A védtelen, a megfelelő javí­tófoltokat és frissítéseket nélkülö­ző, tűzfal és vírusirtó nélkül működő gépeket anélkül is meg­fertőzhetik, hogy azt a felhasználó észlelné. A trójai bejutása után pe­dig nemcsak a gép erőforrásai, ha­nem a rajta tárolt összes adat is a bűnözők kezére jut. Az erősebb biztonsági kontroll alá eső céges hálózatok nagyobb biztonságban vannak, más jel­legű problémák azonban az erős felügyelet mellett is felléphet­nek. Az informatikával kapcsola­tos anyagi károk 70 százaléka az adatbiztonság hiányából ered, ennek hetven százalékát házon belüli forrás követi el, sőt nagy részét jogosult felhasználók okozzák. Frissítések, vírusirtó, tűzfal, most azonnal! A legerősebb védettség eléré­séhez nincs szükség mágiára. Elő­ször fel kell telepíteni az operáci­ós rendszer frissítéseit, erre meg­felelő beállítások mellett a Win­dows, a linuxok és a Mac OS X is automatikusan figyelmeztetik a felhasználót. Aztán frissíteni kell a legtöbb támadási lehetőséget szolgáltató összetevőket, például az Apple QuickTime-ot, az Acro­bat Readert, valamint a Java fut- tatókömyezetet. Végül pedig egy vírusirtó, valamint egy tűzfal csa­tasorba állításával meg lehet szüntetni, hogy az értékes adato­kat tartalmazó számítógépünk kiberbűnözők átjáróházául szol­gáljon. Akkor sem kell kétségbe esni, ha a gépünk megfertőződik, a nagy biztonsági cégek az épp di­vatos vírusokhoz rendszeresen adnak ki ingyenes eltávolító esz­közöket, amelyek segítenek a kár­tevő elpusztításában, (o, 1) Érzékeli a mosószer molekuláit Kézmosást figyelő rendszer DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-maü: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents