Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-09 / 131. szám, kedd
6 Vélemény és háttér ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 9. www.ujszo.com KOMMENTÁR Nyitott játszma CZAJL1K KATALIN Valósággá vált, amit hónapok óta rebesgettek, de igazából senki sem hitte: aszlovákiaimagyarpolitikaiképviseletkettéhasadt,ésBugár Béla vezetésévelmegalakul az új magyarpárt. Ez a forgatókönyv azért is tűnt valószínűtlennek, mert néhányhónap- palezelőttBugármégapolitikábólvalókivonulásánakátértékelésétis - az MKP színeiben, persze - elutasította. Leginkább azonban azért nem tartotta senki valószínűnek Bugár kiugrását, mert a MKP elnökeként éppen ő volt az, aki nagy mértékben hozzájárult az „egységkultusz” kialakításához a szlovákiai magyar politikában, az aki nincs velünk, azellenünk vandogma táplálásához. Nagykérdés, Bugár politikusi karizmája elég nagy lesz-e ahhoz, hogy legyőzze saját gyermekét. Természetesen, akonkurenspolitikaiközegkialakulásánakszámos előnye van. Mint a piacon, itt is érvényes, hogy a konkurencia növeli a résztvevókigyekezetét teljesítményükjavítására, s reális választási le- hetőségetnyújtafogyasztóknak. Mindnyájan tudjuk, milyen az, ami- koregyetlenpárturaljaaközéletet,rákönyökölvalamennyiszférára,s fenntartja magának ajogot, hogy minden fontos kérdésben ó döntsön. * ígyműködikmaazMKP,tehátönmagábanpozitívum,hogyvégre akadhat ebbenegy konkurense. Adologszépséghibájacsupán az, hogy ez a politizálási stílus Bugár elnöklése alatt honosodott meg. Magyarán, azűjpárttalkapcsolatoslegnagyobbkérdésaz, valódi alternatívát tud-e kínálni az MKP-hoz képest, s erről meg tudja-e győzni a választókatis.Eddigugyaniskívülrőlúgyfest,aHíd megalakulásának legnagyobb, pontosabbanegyetlenmozgatórugójaBugárékakárjogos sértődöttsége és az ebből adódó személyes konfliktusok. Politikai programokról, értékekés altematívákütköztetéséről nem esett szó. Ezért is kétséges az új párt sikere. A szlovákiai magyar választó ugyanis fegyelmezett,komolyan veszi az egységmintlegfőbbpolitikai érték eszméjétis, amita magyarpárt tíz éven keresztül sulykolt bele. Ama- gyarválasztó konzervatívis, inkábba kipróbált márkát részesíti előnyben, ami ez esetben az MKP. Ebben erősítik az MKP-tól, de a szlovák pártoktólis érkező üzenetek,hogya (szlovákiai) magyar érdek élesen elválikaszlovákérdekektől, így csakamagyarpárttólvárhatóel képviselete. S minélerősebbapárt, annál hatékonyabb a képviselet. Mindezek alapján úgy tűnik, aHíd potenciálja inkább az MKP gyengítésében, mint„legyőzésében” áll. Nembeszélvearról,hogyaszavazatok megoszlása könnyen odáig vezethet, hogy azittenimagyarközösség parlamenti képviselet nélkül marad, amit a nyilvánosság minden bi- zonnyalBugárékrovásárakönyvelneel. Persze, aparlamentiválasztá- sokigmégegyévvanhátra,sokminden történhet, sajelekszerintazúj pártban több ismert MKP-s arc is megjelenik. Ajátszma tehát nyitott, s csak egy biztos: a végén önmagunkról tudunk meg többet. Köszöni szépen a Jobbik GÁL ZSOLT Köszöni szépenaJobbikamagyarpolitikai elitnek, amely kikövezte neki az utat ahatalomhoz. Meg apopulizmusthabzsoló magyar választóknak, akikapolitikaielitethatalomrajuttatták. Jószándékkal, merta pokolba vezetőútisezzel van kikövezve. Aszélsőjobbeurópaidiadala- inakvanegy sajátos forgatókönyve, amelybe beleüleszthetőa Jobbik sikere is. Előszörkellhozzáegy vagy több (összefüggő) komoly ésdagadó probléma, ez Nyugat-Európában többnyire a bevándorlás. Másodszor a politikai elit, amely a szőnyeg alá söpri a gondokat. Alakosság egyre nagyobb része ellenzi a bevándorlást, mert a migránsok egyes csoportjai három-ötszörösen felülreprezentáltaka munkanélküliekés segélyezettekközöttmegabörtönpopulációnbelül.Harmadszorkell egy új párt, amelynek karizmatikus vezetője ráérez a keresletre, és ne- kiálltabukatdöntögetni. Megkérdőjelezi az állami bevándorlási, szociális, büntetőjogi politikát, amely fenntarthatatlan. Agond az, hogy általánosítva minden bevándorlót vagya többségüket parazitának, bűnözőnek, terroristánakállítanakbe, a megoldás többnyire faji vagy etnikai megkülönböztetésen alapul és megvalósíthatatlan. Ám a választóknak már a kényes kérdésekfeltevése is elég, hogy 15-20%-uk ilyenpártokattámogasson. Magyarországon a romakérdés volt a dagadó problématömeg, amely főleg a cigány lakosság feltételezhetően magasabb bűnözési mutatóiból fakadt, valamint abból, hogy a romákjóval magasabb aránya él szociális segélyből, mint a többségi lakosság. Jöhetett a cigánybűnözésről és romák élősködéséről szóló tabudöntögetés a Jobbik előadásában. Reálisan, demokratikus keretekközött megvalósítható programja a Jobbiknak sincs, de ez nem is kellett a magyar pártrendszer feje tetejére állításához. A politikai elit szorgosan kikövezte a sikerhez vezető útjukat azzal, hogy az egyik oldalon szociális segélyekkel tömte a lakosságot, a másikon agyonadóztatta a dolgozókat. Ezért főleg az alacsony képzettségűeknek (különösen a több- gyermekes családokban élőknek) nem érte meg dolgozni még akkor sem, ha lett volna elég munkahely, de az nem is volt, mert a hatalmas adó- ésjárulékterhekmiattamunkaadóknem teremtettek. Ezért nem is kell azon csodálkozni, hogy a romák többsége segélyből él. Csakhogy a túlméretezett jóléti államot a magyar lakosság többsége szavaztameg, habzsoltáka 13. és 14.nyugdíjat, 50%-osfizetés-és segélyemelést, szocpolt, utazási kedvezményeket és egyéb „szociális vívmányokat” ígérgető és/vagy megvalósító pártokat. Miután rájöttek, hogy ebből a romák is profitálnak, sokszor az átlagnál nagyobb mértékben, most sokan a Jobbikra voksoltak, mertaztváiják, hogy az fenntartsa a jó magyar embereknek” a rendszert, a cigányokat meg kizárj a belőle. Csakhogy ez lehetetlen, és még ha megvalósulna is, a rendszer fenntarthatatlan lenne. Mert a jó magyar emberek” többsége is állami juttatásokból, segélyekből él. FIGYELŐ Sikeres romaellenesség Kudarcot vallott a Fidesz törekvése az egységes jobboldalra, a Jobbiknak a cigányellenes kampány hozott sikert - mondta Juhász Attila az MTI-nek. A Fidesz abból a szempontból megfelelt a várakozásoknak az európai parlamenti választáson, hogy nagyarányú győzelmet aratott, az EP-választás győztese azonban a Jobbik - mondta a Political Capital elemzője. A politológus szerint a Jobbik ott volt különösen erős, ahol nagy a roma lakosság aránya, a cigányellenes kampány sikeres volt a párt számára, (mti) ROMÁNIAI KRÓNIKÁK «•«■'■r wsessoaeesesssssssso^si m ■ .twa-- »■»r** » Kis dologból nagy ügy Romániában időnként „táblahelyzet” van. A befestett magyar helységnévtáblák korszaka ugyan lejárt, a Hantz Péter-ügy a magyar feliratokért a Babe§-Bolyai Tudományegyetemen is, de most egy újabb botrány kelti a feszültséget Kolozsváron. Sorin Apostu polgármester nemrég bejelentette, hogy a műemlékeken ismertető táblácskákat helyezne el a városháza, román, angol és francia nyelvű felirattal. BALÁZS BENCE És magyarul? - szegezte a kérdést a polgármesternek a helyi magyar napilap, a Szabadság riportere, amire visszakézből jött a válasz: magyarul nem. Merthogy a magyar nem világnyelv. A másik nyomós érv: Kolozsváron a magyarság aránya valamivel 20% alatti. Később a magyar városi tanácsosok tiltakozására is hasonló válasz érkezett Apostutól, ami sajnos igencsak a Funari időket idézi: ugyanezekkel a magyarázatokkal zárkózott el annak idején minden magyar kezdeményezéstől a nacionalizmusáról, különösen magyarellenességéről elhíresült korábbi kolozsvári polgármester is. Ehhez azt is hozzá kell tenni, hogy a műemlékek feliratozásának ötlete - Apostu szerint - nagyszebeni mintára született meg. Márpedig Nagyszebenben vannak magyar feliratok is a műemlékeken, lásd a Brukenthal Múzeumot. Az sem mellékes, hogy a statisztikai hivatal adatai szerint a Kolozsvárra látogató turistáknak több mint fele magyarországi, ez is indokolttá tenné a magyar feliratokat. Nem utolsó sorban pedig, ha mindezektől a tényéktől eltekintünk, úgy a magyar nyelvű feliratok nemcsak gesztusértékűek lehetnének, de annak a bizonyítékai is, hogy Románia nem csak papíron lépett be az Európai Unióba, hanem az európai elveketis vallja. Apostu azonban olyan, akár a strucc, a homokba dugja a fejét a tények elől, a jelek szerint pedig gesztusértékű jóérzésről nem lehet szó nála: magával ragadta a nacionalizmus előszele. Sajnos, nemcsak őt: a főbb pártok kolozsvári fiókjának elnökei is igyekeztek hangoztatni, hogy nincs szükség magyar nyelvű feliratokra, s ezt röhejesebb- nél röhejesebb példákkal támasztottak alá. Ä csúcs talán az volt, amikor az egyik szociáldemokrata politikus azt taglalta, hogy Budapesten sincsenek román nyelvű feliratok a műemléképületeken. Amiben végü- lis teljesen igaza van, csakhogy ismét struccpolitikáról és korlátolt gondolkodásmódról árulkodik: össze sem lehet hasonlítani például a Kolozsvárra látogató magyar turisták arányát a Budapestre látogató román turisták arányával, hasonlóan a kolozsvári magyar ajkú lakosság arányát a Budapesten élő románok arányával, arról nem is beszélve, hogy másképp alakult ki a magyar kisebbség Erdélyben és másképp például Budapesten. De ez már történelem, amiben úgy látszik, a román politikusok - akárcsak a logikus gondolkozásban - szintén nem jeleskednek, vagy pedig - és talán ez áll közelebb a valósághoz - készakarva megfeledkeznek bizonyos, számukra előnytelen dolgokról. Ilyen körülmények között talán nagylelkűségnek is nevezhetjük, hogy Apostu felvetette: ha a magyarok megfizetik a plusz költséget, amivel többe kerül, hogy a táblákon ne három-, hanem négynyelvű legyen a felirat, átgondolja az elképzelést. Hasonlóan „nagylelkű” a fent említett budapesti példát bedobó politikus egy másik nyilatkozata: nem zárkózik el attól,hogya kérdést helyi népszavazás döntse el. Éz még távol van, de a Civil Elkötelezettség Mozgalom már át is nyújtott 22 500 aláírást a polgármesternek arra vonatkozóan, hogy a műemlékeken elhelyezendő táblákon magyar nyelven is szerepeljen a felirat. Hasonló aláírásgyűjtést kezdett a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Kolozs megyei szervezete is, a harmadik egy internetes portálon folyik - egyébként egy referendum kiírásához mintegy 70 ezer aláírásra lenne szükség. Addig is, a helyzet kiváló alkalmat teremtett egyeseknek arra, hogy azt kampánycélokra használják az EP- választások kapcsán. Közöttük lóhosszal vezet az RMDSZ, amelynek egyik plakátján ez áll: „ne hagyjuk, hogy Kolozsvárra visszatérjen a Fu- nar-korszak!”, illusztrációként pedig Kolozsvár képzeletbeli háromnyelvű - román, magyar, német - helységnévtáblájadíszeleg. A gond azonban ott van, hogy egyetlen törvény sem írja elő, hogy a műemlékeken magyar nyelvű feürat is legyen, mint ahogyan a helységnévtáblákról is úgy rendelkezik a törvény: azokon a településeken kötelező a kisebbség nyelvén is feltüntetni a helységnévtáblákon az elnevezést, amelyekben a kisebbség aránya legalább 20%-os. Ilyen körülmények között hiába jut be akár két tucat magyar képviselő is a remélt 4-5 helyett az Európai Parlamentbe, véleményem szerint ebben a kérdésben nem tehet ott semmit (egyébként miért nem tettek valamit az EP-képviselók a botrány kirobbanása óta eltelt hetekben?!). Ahhoz ugyanis, hogy Kolozsváron vagy bármely más városban „elszaporodjanak” a magyar nyelvű (bármilyen fajta) feliratok, a román politikusok, de talán a hétköznapi emberek mentalitásváltására van szükség. Fel kell fogniuk, hogy egy 19, de akár csak 10 vagy 5 százalékban magyarok lakta városban elhelyezett magyarnyelvű felirat semmilyen veszélyt nem jelent a román nemzeti tudatra és az ország egységére nézve, csupán egy olyan baráti gesztus, amely magától értetődő (kellene, hogy legyen) a generációk óta együtt élő, a kommunizmusban ugyanúgy sínylődő nemzetek között. Egyelőre azonban erről szó sincs, ezért történhet meg, hogy egy ilyen kis dologból, mint a műemlékek felirata, ilyen nagy ügy kerekedhet. Történik mindez abban a városban, amelyben a polgármester pártja és az RMDSZ koalíciós partnerek... Meg nincs jele nagyobb mértékű eltolódásnak a szélsőjobb felé, bár a jobboldal előretört néhány országban A centrista pártok megőrizték domináns pozíciójukat MTl-ELEMZÉS Bár a választásokon negatív rekordot ért el a részvételi arány, a politika fő sodrásához tartozó centrista pártok pozíciója továbbra is domináns az Európai Parlamentben. A konzervatív-néppárti, illetve a szociáldemokrata tömb többségben lesz a 736tagú EP-ben. Ebből eredően nem csorbult drámai mértékben a testület képessége arra, hogy betöltse legfontosabb funkcióját: az EUn-t érintő törvényhozási feladatot. A brit konzervatívok és a jobboldali cseh polgári párt (ODS) döntése, hogy kiválnak az Európai Néppárt jobbközép frakciójából, törést jelent. A kisebb pártok szereplésének hatása még nem mérhető fel. A politikai paletta peremén elhelyezkedő erők előretörése megnehezítette volna pártok fölötti konszenzus létrehozását fontos kérdésekben, ami- lyenapénzpiacokszabályozása. Az uniós politikáról alkotott vélemény kifejezése helyett számos ország szavazói arra használták ki az EP-választásokat, hogy ítéletet mondjanak saját nemzeti kormányuknak a globális gazdasági válság leküzdését célzó erőfeszítéseiről. A kormányon lévő német, francia és olasz konzervatív pártok az élen végeztek, és jól szerepelt Lengyelországban a Polgári Platform jobboldali liberális kormánypárt is. Vereséget szenvedett viszont a kormánypárt Görögországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Magyarországon, Írországban és Lettországban - ahol heveny gazdasági problémákkal küzdenek. Súlyos visszaesést könyvelhetnek el a szocialisták, miközben előretörtek a Zöldek, elsősorban Franciaországban. Ez nagyobb súlyt kölcsönözhet a környezetvédelemnek az egyes ál- lamoknemzeti politikájában. A jobbközép erők sikere nyomán valószínűvé válik Jósé Manuel Bar- roso újraválasztása az Európai Bizottságélén. Az uniós tagállamok vezető politikusai örülhetnek, hogy nem váltak be azok a jóslatok, amelyek az egész kontinensre kiterjedő „zakót” jósoltak nekik a gazdasági válság következményeként. Egyelőre nincs jele nagyobb mértékű eltolódásnak a szélsőjobb felé, bár a jobboldali erők előretörteknéhányországban. A rekord alacsony szintre (43%) süllyedt részvételi arány azt mutatja, hogy az európai lakosság széles tömegei számára továbbra is távoli és rejtélyes az Európai Unió. (Peter Gossányi rajza- Azonnal nyisd ki az ejtőernyődet! Gyorsabban zuhansz, mint a tej felvásárlási ára.
