Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-09 / 131. szám, kedd

2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 9. www.ujszo.com RÖVIDEN Fico a jobboldalról: Nem nyertek semmit Pozsony. „Nem nyertek semmit, mindent elvesztettek” - így összegezte a szlovákiai jobboldali ellenzéki pártok EP-választáson elért eredményét Robert Fico kormányfő, a Smer-SD’'elnöke. „Olyan szégyent, mint Martin Frone, nem szeretnék megélni - je­gyezte meg Fico azzal kapcsolatban, hogy a KDH listavezetője le­csúszott a negyedik helyre és nem jutott be az EP-be. - Csáky úgy kiabál, mintha megnyerte volna a választásokat, közben meg szét­esik a pártja”. Fico sikerként könyveli el, hogy a Smer-SD kettővel több, összesen öt mandátumra tett szert. Aggasztja azonban más európai szociáldemokrata pártok szereplése. „Úgy tűnik, a Smer- SD az egyetlen szociáldemokrata párt, amely saját országában nyerni tudott az EP-választáson” - fűzte hozzá. (TASR) Frone lemondott KDH-alelnöki posztjáról Pozsony. EP-választási kudarca után lemondott a KDH alelnöki tisztségéről Martion Frone, aki annak ellenére sem jutott be az Euró­pai Parlamentbe, hogy a két mandátumot szerző pártjának ő volt a lis­tavezetője. Anna Záhorská és Miroslav Mikolášik eddigi EP-képvise- lők ugyanis j óval több „karikát” kaptak a szavazóktól. (TASR) Radičová ott lesz Gašparovič beiktatásán Pozsony. Iveta Radičová, az ellenzék közös, sikertelen köztársa- ságielnök-jelöltje részt vesz Ivan Gašparovič államfő hétfői beiktatá­sán. Radičová a választás óta képviselői mandátumáról is lemondott, mivel egy képviselőtársa helyett szavazott a törvényhozásban, de a parlamenttől kapott meghívót a beiktatásra. Az MKP képviselői vi­szont nem lesznek jelen a ceremónián, így tiltakoznak az ellen, hogy Ivan Gašparovič a magyarkártyáthasználta kampánya során. (SITA) Csökkenő roaming-díjak az EU-ban Brüsszel. Tegnap hivatalosan elfogadták a 27 európai uniós tagál­lam miniszterei a mobiltelefonos barangolási díjak új szabályozását, amelynek köszönhetően július 1-jétől olcsóbb lesz a nemzetközi üze­netváltás és adatátvitel. Az Európai Bizottság a döntést bejelentve emlékeztetett arra, hogy az új szabályok szerint a fogyasztónak nem kerülhet 0,11 eurónál többe, ha mobiltelefonj án egy másik uniós tag­államból szöveges üzenetet küld. A nagykereskedelmi árak maximá­lásának köszönhetően a mobiltelefonjukkal internetező, filmeket le­töltő vagy nyári képeiket hazaküldő fogyasztóknak sem kell attól tar­taniuk, hogy a nyaralásból hazatérve „számlasokk” éri őket. Az új szabályozás szerint a mobilszolgáltatók másodpercalapú számlázást kötelesek alkalmazni a jelenlegi percalapú rendszerrel szemben: ez akár 24%-os díjcsökkenéssel is járhat. (MTI) Húsz éve akasztottak utoljára Besztercebánya. Húsz évvel ezelőtt, 1989. június 8-án került sor az utolsó kivégzésre Szlovákiában. A hóhér kötelén a családját bal­tával kiirtó, halott hozzátartozóit megerőszakoló Štefan Svitek szenvedett ki. Az 1960. január 23-án született lopéri (Podbrezová, Breznóbányai járás), többszörösen büntetett előéletű férfit három­szoros gyilkosságért küldte bitóra a Szlovák Szocialista Köztársaság Legfelsőbb Bírósága. A férfi előzőleg különböző bűncselekmények elkövetése miatt nyolc évet töltött börtönben. Svitek 1987. október 30-án munkahelyén, a helyi erdőgazdaságban is ivott, majd hazafe­lé még megállt a kocsmában. Este 11 körül ért haza. Várandós fele­sége két lánygyermekkel - akik közül egyik az első házasságából származott, a másik pedig közös volt - a hálószobába zárkózott be az agresszív férfi elől. A férje azonban baltával betörte az ajtót, és több csapást mért felesége fejére és nyakára, majd a hat- és négy­éves kislányok fejét is szétverte. Mind a három holttestet levetkőz­tette, volt feleségéből kivágta a még élő magzatot, és egy borotva- pengével feldarabolta. Felesége és a két gyermek holttestével közö­sült, majd felboncolta a kislányok tetemét is. A rendőrök szülei fel- sőbalogi házában fogták el, két nappal a példátlanul brutális gyil­kosság után. (TASR) Paska egymillió koronát is követelt, de nem kap Miklós pert vesztett ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Pozsony. Elnézést kell kérnie Ivan Miklósnak, az SDKÚ-DS alel- nökének Pavol Paška házelnöktől, amiért 2006 novemberében egy té­vés vitaműsorban arról beszélt, hogy összeköttetésben állnak az al­világgal azok a személyek, akiket Paška jelölt a Transpetrol vezeté­sébe. A Pozsonyi I. Járásbíróság tegnapi határozata még nem jog­erős, mertMikloš fellebbez. Paška eredetileg egymillió koro­nás (33194 euró) kártérítést is kö­vetelt, a bíróság ezt nem ítélte meg. „Az alperes kijelentéseinek nincs valóságalapja, ezért sérthették a felperes személyiségi jogait” - ma­gyarázta a taláros testület elnöke. A közel egy éven át tartó tárgyalás so­rán Miklós azzal védekezett, hogy kijelentéseit a Sme napüapban megjelent információkra alapozta, amelyeket szerinte a tárgyalás so­rán senki sem cáfolt meg. Paška az ítélettel elégedett, be­vallása szerint még azt sem sajnál­ja, hogy nem kap pénzt az egykori pénzügyminisztertől. „A legfonto­sabb, hogy bocsánatot kell kérnie” - jelentette ki. Miklós viszont to­vábbra is állítja: egy politikusnak az átlagembernél többet kell eltűrnie, s nem volt szándékában megsérteni a házelnököt, csupán figyelmeztetni akarta a közvéle­ményt, hogy egyes értesülések szerint kétes emberekkel áll kap­csolatban. (dem, s) MKP: A két fél továbbra is kétféleképpen magyarázza az utóbbi napok történéseit Egyelőre nincs tömeges kilépés Az új párt vezetése (ČTK-felvétel) Pozsony. Újabb MKP-tagok követték tegnap a pártot vasárnap elhagyó képvise­lőket. Az első hullámban 8 megyei képviselő és 24 polgármester is távozott. Tegnap kilépett Bóna Ber­talan, a párt érsekújvári szervezetének elnöke is. ÚJ SZÓ-HÍR ,Akkor döntöttem el kilépése­met, amikor Bugár Béla tájékozta­tott arról, hogy véget értek a tár­gyalások - mondta lapunknak Bóna. - Nem léptem volna ki, ha létrejön a tervezett platform, és nem mondtam volna le a járási el­nöki posztról sem.” A két fél továbbra is kétféle­képpen magyarázza az utóbbi na­pok történéseit. Berényi József szerint Bugáréknak nem volt okuk a távozásra. „Az elnökség kétszer is megerősítette, hogy a platfor­mok létrehozását tudja támogat­ni, és ilyen értelmű javaslatot ter­jeszt most hétvégén az országos tanács elé” - mondta lapunknak a párt elnökhelyettese. Elismerte azonban, hogy a platformokról szóló eredeti elképzelés változott. „Néhány kijelentés miatt nem kel­lett volna a tárgyalásokat meg­szakítani - véli Berényi, utalva Csáky Pál egyes, sajtónak tett kije­lentéseire. - Ezt akkor sem tettük, amikor a korábbi három párt egyesült.” Szerinte a pártvezetés­ben megvolt az akarat, hogy meg­egyezzen a platformok létrehozá­sáról. Öllös László politológus szerint az ügyben mindkét fél hi­bázott, úgy véli azonban, hogy a kilépők nem vasárnap döntöttek, hanem korábban. „Az alapvető stratégiai döntés már viszonylag régen megszületett” - véli Öllös. A távozó Bastmák Tibor szerint a párt 2007 óta nagyot változott. „Valószínűleg kényelmesebb helyzetben lennék, ha maradtam volna, viszont az MKP már nem azokat az értékeket képviseli, mint megalakulásakor’ - magya­rázta csatlakozását Bugárékhoz a parlamenti képviselő. Emlékezte­tett arra, hogy Csáky Pál a párt el­nökválasztási kampányában ki­engedte a szellemet a palackból és a hazugság egyesek munkamód­szerévé vált az MKP-ban. Simon Zsolt nem látta sok ér­telmét, hogy Bugárék tárgyal­nak. „A párt vezetése, elsősor­ban Csáky Pál és Duray Miklós ugyanúgy viselkedtek velük szemben, mint velem szemben: mást mondtak a sajtónak, és mát a tárgyalásokon, nem állt szán­dékukban a megegyezés” - mondta lapunknak Simon. Cá­folja azonban, hogy neki bármi köze lenne Bugárék döntéséhez. „Mindenki tudja, hogy korábban kezdődtek a súrlódások, úgy gondolom, hogy az MKP Csáky Pál és Duray Miklós vezetése alatt saját hibájába esett: kifelé a magyarság érdekeit próbálja vé­deni a szlovák többséggel szem­ben, de belül nem hallgatja meg a kisebbségi véleményű’ - ma­gyarázta álláspontját Simon, (szász, vkm, lpj) Hamerlik mégsem lép ki az MKP-ból Bár vasárnap este még Hamerlik Richárd, az MKP elnökségi tagja, nagykürtösi járási elnök is a távozni készülők közé tartozott, idő­közben meggondolta magát, és mégsem követi Bugárékat. Elis­merte azonban, hogy tárgyalt a volt pártelnökkel a kilépésről. „Az én részemről félreértés történt” - magyarázta lapunknak tegnap szűkszavúan a kialakult helyzetet. Úgy véli, nem a Bugárék által választott megoldás a legjobb út. Interjú Öllös László politológussal a pártszakadásról és a szlovákiai magyar politizálás jövőjéről Kíméletlen harc lesz az MKP és az új párt között LAJOS P. JÁNOS Milyen hatással lesz a szlová­kiai magyar közéletre, hogy Bu­gár Béla, és a vele együtt az MKP-ból távozók új pártot ala­pítanak? Úgy tűnik, folytatódik a harc az MKP-tagságért. A pártnak hozzá­vetőleg 12 ezer tagja lehet, ha en­nek csak kétharmada aktív, akkor is nagy tömegről beszélhetünk. Vagyis egyre élesebb lesz a küzde­lem, hogy mekkora darabot lehet belőle kiszakítani és mennyien maradnak. Ez jó nagy „zajjal” fog járni, mivel a nyilvánosság előtt zajlik majd a csata. Szüksége van az új pártnak az MKP régi tagságára? Nem épít­het új emberekre? Ezt nem tudom megítélni, kér­dés, hogy kik azok, akik politizál­ni akarnak, kik akarnak csatla­kozni egy még bizonytalan sorsú párthoz. Biztosan lesz néhány új ember is, de a régi párt tagjai kö­zül is sokat megpróbálnak meg­nyerni. Ez történt eddig is, és sze­rintem folytatódni fog. Mikor csaphat össze először a két párt? Ha nyár végéig, ősz elejéig for­málisan megalakul az új párt, ak­kor az őszi megyei választásokon már az MKP, illetve a többi párt konkurenseként is megjelenhet a választók előtt. Öllös László politológus, a Fórum Intézet munkatársa (Somogyi Tibor felvétele) Az új pártról annyit lehet tudni, hogy kik alapítják, illetve a nevét: Híd-Most Együtt­működés Párlja-Strana spolup­ráce, vagyis nem szerepel benne a magyar meghatározás. Ebből lehet következtetni a párt jelle­gére? Meg kell várni, hogy valóban kik fogják megalapítani. Ha szlovák-magyar párt akar lenni, akkor meg kell várni, hogy kik lesznek a párt szlovák reprezen­tánsai. Ha közismert, népszerű szlovák politikusok, akkor lesz esélyük, hogy a szlovák választók egy része is támogassa. Erre re­ményt ad, hogy igazából a jobbol­dali pártok sem léptek előre az EP- választáson elért eredményeik alapján. Milyen hatással lesz az MKP- ra Bugár Béla távozása? Ezt nem lehet megjósolni, ez nagy mértékben a párt vezetőinek képességeitől függ. A valódi ke­nyértörésre majd csak a jövőre esedékes parlamenti választáson kerül sor, és egy év nagyon hosszú idő. Most konfliktusheíyzet van, s még éleződni fog, a felek nem kí­mélik majd egymást. Ennek lesz egy jelentős demotiváló hatása a választókra. Más módjuk azonban nincs, csak a kíméletlen fellépés. Ugyanis az is látszik, hogy a veze­tés és a távozók közt az emberi kapcsolatok is teljesen elmérge­sedtek, mindenféle bizalom megszűnt. Enélkül pedig nem le­het szó együttműködésről. Miért végződtek kudarccal a tárgyalások? Most úgy tűnik, elég korán el­dőlt a dolog, a platformról szóló tárgyalássorozat már félgőzzel le­folytatott kísérlet volt, nem is használtak ki minden lehetőséget, hiszen a hétvégén lesz az MKP Or­szágos Tanácsának ülése. Tehát a kilépésről szóló dön­tés már korábban megszületett, függetlenül a tárgyalásoktól? Mindig kettőn áll a vásár, de úgy tűnik, az alapvető stratégiai döntés már viszonylag rég meg­született. Ugyan még megpróbál­koztak a platform létrehozásával, mivel bizonyára Bugárék között is voltak olyanok, akik inkább ezt a megoldást szorgalmazták. De úgy látszik, mindkét oldalon voltak olyanok is, akik ezt nem akarták. Lát esélyt arra, hogy az új párt egy év alatt 5 százalék körüli támogatást szerezzen? Esély mindig van, a kérdés, hogy mekkora ennek a realitása. Ezt most nem lehet megítélni. Bugár Béla az MKP leg­népszerűbb politikusa volt, ezt a népszerűségét automatikusan viszi magával az új pártba? Automatikusan biztosan nem, egy párt sikere nem egy ember népszerűségén áll vagy bukik. Sok más tényező is befolyásolja, de természetesen a politikusok sze­mélyes népszerűsége is egyik eleme ennek. Már az EP-választás előtt pár nappal az MKP vezetésének egyes tagjai, Duray Miklós, Szi­geti László kiszivárogtatta, hogy új pártot hoznak létre a tá­vozók. Ennek milyen hatása volt, mi volt ezzel a céljuk? Bugárék nem akarták bejelen­teni az új párt létrehozását a vá­lasztási kampány finisében, mert akkor a közfigyelmet nem tudták volna magukra vonni. A másik félnek viszont érdeke volt a szivá- rogtatás, hiszen egyértelművé akarták tenni a nyilvánosság előtt, hogy ez a kérdés már eldőlt.

Next

/
Thumbnails
Contents