Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-08 / 130. szám, hétfő

4 Külföld ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 8. www.ujszo.com RÖVIDEN Észak-Korea a tűzzel játszik Washington. Az Egyesült Államok azt fontolgatja, hogy visszahelyezi Észak-Ko- reát a terrorizmust szponzo­ráló országok listájára - mondta Hillary Clinton kül­ügyminiszter. Ez lehet az egyik válasz a közelmúltbeli észak-koreai atomkísérletre. Clinton várakozása szerint az ENSZ Biztonsági Tanácsa erős szankciókat tartalmazó határozatot fog elfogadni Észak-Korea ügyében. (MTI) 26 éves vezér Észak-Korea élén Szöul. Kim Dzsong II észak­koreai vezető legidősebb fia megerősítette, ldsebbik, 26 éves öccse lesz az utód az or­szág élén. A dél-koreai sajtó már kedden megszellőztette, hogy a „Kedves Vezető” har­madik fiát, Kim Dzsong Unt je­lölte ki utódjául. „Az utód kije­lölése kizárólag apám dönté­sén múlik” - mondta a 37 éves Kim Dzsong Nam. (MTI) Négy éven belül „arab euró” Rijád. Monetáris unió létre­hozását célzó szerződést írtak alá négy arab állam képvise­lői. A Perzsa-öböl térségének közös valutáját a tervek sze­rint 2013-ban vezetik be. A közös valutát „kálid zsi”-nek („Öböl menti”) fogják hívni. Ez a neve a partvidéki arab tájszólásnak is. A GCC hat tagállamából négy - Bahrein, Katar, Kuvait és Szaud-Ará- bia - kötött szerződést. Két GCC-tagállam, az Egyesült Arab Emírségek és Omán egyelőre nem vesz részt a fo­lyamatban. (MTI) Falusiak bosszúja Iszlámábád. Északnyugat­pakisztáni falvak lakóinak százai fogtak össze, s milíci­ákba tömörülve támadást in­téztek tálibok erődítményei ellen szombaton, megölve tíznél is több tálibot, bosszú­ból egy előző nap végrehaj­tott öngyilkos mecsetrob­bantás miatt. Felső-Dir kör­zetéből, a 49 ember halálát követelő pénteki merénylet színhelyéről mintegy 400 ember indított támadást öt falu ellen. (MTI) Zavargások Peruban Lima. Indián őslakók össze­csaptak a rendőrséggel Peru északi részén. Az erőszak leg­kevesebb 45 emberéletet kö­vetelt. Mintegy ötezer indián Limától ezer kilométernyire északra eltorlaszolt egy utat, tiltakozva az ellen, hogy olaj-, illetve gázkitermelés folyjon az Amazonas vidékén. Indián vezetők szerint a rendőrség helikopterekről lőtte a tilta­kozókat, míg a rendőrség azt állítja, hogy az indiánok tü­zeltek a rendőrökre. (MTI) Az Európai Parlament 736 tagjáról elméletileg összesen mintegy 375 millió választópolgár dönthetett Vége az európai voksmaratonnak EP-választás: Roma szavazás Romániában (SITA/AP-felvétel) Brüsszel. Lapzártánk után, tegnap este tíz órakor kezd­ték el ismertetni az európai parlamenti választások eredményeit. A 27 tagor­szágból tegnap 19-ben sza­vaztak. Azért csak ilyen ké­sőn ismertették a számokat, mert meg kellett várni az utolsó ország umazárását is, noha Hollandiában és Nagy- Britanniában már csütörtö­kön lezajlott a voksolás. Utol­jára a Portugáliához tartozó Azori-szigeteken zárták a voksolást. ÖSSZEFOGLALÓNK Az Európai Parlament 736 tag­járól elméletileg összesen mintegy 375 millió választópolgár dönthe­tett. A részvételi arány a becslések szerint megközelítette az öt évvel ezelőtti számokat. A legnagyobb kérdés az volt: milyen sikerrel jár­nak a szélsőséges pártok. Az előze­tes holland és magyar eredmények alapján joggal merült fel a kérdés: az előbbiben négy mandátumot szerzett egy iszlámellenes párt, Magyarországon a Jobbik min­denképpen mandátumot szerzett, de ugyanúgy képviselőt küldhet az Európai Unió parlamentjébe a Szlovák Nemzeti Párt is. Az előzetes becslések szerint to­vábbra is a konzervatív Európai Néppártnak lesz a legnagyobb frakciója Brüsszelben, bár az eddi­gi 282 mandátumnál kevesebbje lesz, várhatóan 262. Ebben a frak­cióban foglal helyet az MKP, az SDKÚ, a KDH és a Fidesz is. Máso­dik legnagyobb frakciója a szocia­listáknak lesz, de ők is meggyen­gülnek, 217 helyett 194 mandá­tumra számíthatnak. A liberálisok a harmadikok, ók az eddigi 100 he­lyett csak 85 képviselői helyet sze­rezhetnek. Megerősödhetnek vi­szont az euroszkeptikus pártok és frakciók. A jóslások alapján azon­ban a szélsőségesek pártszövetsé­ge 23 helyre számíthat az eddigi 22 helyett, ami ugyan növekmény, de nem jelentős. Néhány előzetes eredmény Csehországban szombat dél­után két órakor zártak a szavazó­helyiségek. Becslések szerint a részvétel mintegy 30 százalékos volt. Csehországban 22 EP-képvi- selőt választottak, kettővel keve­sebbet, mint öt évvel ezelőtt. A legutolsó felmérések szerint leg­feljebb 3-4 parlamenti párt lesz si­keres, és szerez legalább egy man­dátumot. Várhatóan a Polgári De­mokratikus Párt (ODS) és a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) megszerzi a mandátumok leg­alább kétharmadát, rajtuk kívül csak Cseh- és Morvaország Kom­munista Pártjának jósoltak több mandátumot. Lettországban az EP-választá- sokkal egy időben helyhatósági vá­lasztásokat is tartanak. A letteket megillető 8 EP-mandátum meg­oszlásának megjóslásáról eltérnek a vélemények, de az előrejelzések szerint bizonyosan a jelentős orosz ajkú kisebbség nevében is fellépő, jelenleg ellenzéki, baloldali Har­mónia Központ előretörését hozza majd. Ä ciprusi európai parlamenti vá­lasztásokon a konzervatív ellenzék legnagyobb pártjának szűk győ­zelmét jelzik előre a szavazófülkét elhagyók megkérdezése alapján készített előrejelzések, de a kor­mánykoalíció pártjai együttesen több mandátumot szereztek. Az el­lenzéki Demokratikus Tömörülés pártja a szavazatok 35,5 százalé­kát szerezte meg, míg a kommu­nista gyökerű, kormányzó Ciprusi Dolgozó Nép Haladó Pártja a vok- sok 33,7 százalékára tett szert. Különös figyelem Olaszországban, ahol helyható­sági választásokat is rendeznek, szombat délután kezdődött meg a kétnapos voksolás. Itália 72 képvi­selőt küldhet az Európai Parla­mentbe. A választási kampányban európai kérdések nem játszottak szerepet, sokkal inkább Silvio Ber­lusconi miniszterelnök magánéle­te, esetleges válása. A baloldal re­méli, hogy túljut a mélyponton, míg Berlusconi abban bízik, hogy pártja, a Szabadság Népe a média- kampány ellenére is több mint 40 százalékot ér el, s ezzel, mint a jobboldal „legfontosabb csoport­ja”, ő állíthat elnököt az EP élére. A szakértők az egyes államok eredményeit külön-külön is ele­mezni fogják, különösen azokét, amelyek valamilyen szempontból kiemelt figyelemre érdemesek. A külföldi államok közül ilyen Né­metország, mert ez alkotja a leg­nagyobb nemzeti „kontingenst”, összesen 99 mandátummal ren­delkezik az Európai Parlament­ben. S ráadásul a mostani voksolás egyfajta „főpróba” lehet az idén szeptemberi parlamenti választá­sok előtt, jelezve az erőviszonyok módosulásait, (mert, mti) A megtalált személyes tárgyakat kizárólag az áldozatok hozzátartozóinak adják át Öt holttestet és roncsokat találtak az óceánban MTl-HÍREK Recife/Párizs/Washington. Öt, az Atlanti-óceánba zuhant Air France-járatról származó holttes­tet és repülőgéproncsokat találtak brazil kutatóalakulatok szomba­ton -jelentette be a brazil légierő szóvivője. Két holttestet szomba­ton reggel, hármat tegnap koraes­te találtak meg. Tegnap lapzártánk előtt a brazil hatóságok bejelentet­ték, hogy a kutatásban részt vevő pilóták több - közelebbről meg nem határozott számú - tetemet vettek észre és már a helyszínre vezényeltek hajókat, hogy fedélze­tükre emeljék ezeket. Az a hely, ahol a holttesteket és roncsokat megtalálták, mint­egy 1200 kilométerre északkelet­re található a brazíliai szárazföld­től, 70 kilométernyire délre attól a helytől, ahol az Air France-gép az utolsó jelzéseket leadta. Ä pünkösdhétfőn lezuhant A- 330/200-as légibuszon 32 or­szágból 216 utas - köztük három szlovákiai, egyikük magyar nemzetiségű és négy magyaror­szági - valamint 12 főnyi sze­mélyzet utazott. Az Airbus Rio de Janeiróból Párizsba tartott, de négy órával a felszállás után eltűnt. Ez volt az Air France leg­több halálos áldozattal járó, és 2001 óta a világ legsúlyosabb légi katasztrófája. Az első holttestet egy repülő­gép, a másodikat egy korvett fe­dezte fel - mondta egy illetékes, hozzátéve, hogy férfi holttestek­ről van szó. Nemzetiségüket egye­lőre nem ismerik. Találtak a ten­gerben a roncsok között egy, a já­ratnak megfelelő sorszámmal el­látott ülést, de ezzel kapcsolatban még várják az Air France megerő­sítését. Találtak továbbá egy bőr aktatáskát, benne az Air France szóban forgó járatára szóló repü­lőjeggyel, valamint egy hátizsá­kot. Előkerültek oxigénpalackok is. A holttesteket és a roncsdara­bokat egyelőre a brazíliai Fernan­do de Noronha szigetére szállít­ják, onnan a szárazföldi Recifébe. A megtalált személyes tárgyakat kizárólag az áldozatok hozzátar­tozóinak adják át. A légierő szóvivője gyakorlati­lag kizárta, hogy öt nappal a sze­rencsétlenség után még túlélőkre bukkanhatnak. Nagy erőkkel kutatnak Az amerikai haditengerészet két nagyteljesítményű detektort küld azokra a francia hajókra, amelyek keresik az Atlanti-óceánba zuhant gép feketedobozát, valamint a gép roncsait, utasait. A 6100 méteres hatótávolságú detektorokat ma szállítják Brazíliából a hajókra, amerikai kezelőszemélyzettel együtt. Egyelőre Washington nem jelentette be hivatalosan, hogy Franciaország kérésére ily módon segít a kutatásban. 24 hibaüzenet öt perc alatt A szerencsétlenül járt, Rio de Janeiro és Párizs között közlekedő járat öt perc alatt 24 hibaüzenetet küldött, mielőtt eltűnt a radarkép- ernyőről - közölte a vizsgálatokat végző francia csoport vezetője. Paul-Louis Arslanian elmondta azt is, hogy a robotpilóta nem műkö­dött. Égyelőre nem tudni, hogy azt a pilóták kapcsolták-e ki, vagy a műszer felmondta a szolgálatot a gép sebességét jelző ellentmondó adatok miatt. Az Airbus gyártója közölte: kiderült, a műszerek el­lentmondó adatokat jeleztek, mi­közben a gép az Atlanti-óceán fe­lett viharzónában haladt. Arslanian azt mondta, a vizsgá­latban részt vevők több száz négy­zetkilométeres területen kutatnak az Airbus A330-as típusú gép ron­csai után. Létfontosságú, hogy megtalálják azt az adót, amely jelzi a feketedobozok helyzetét. A szak­értők a gép legutolsó magassági és sebességi adatai alapján igyekez­nek rábukkanni az utasszállító roncsaira. A tengeráramlatok köz­rejátszhatnak abban, hogy a gép maradványai elsodródnak arról a helyről, ahova zuhant. Laurent Kerleguer, a tenger mélyén leját­szódó folyamatok szakértője sze­rint a roncsok lehetséges helyszíne a tengernek egy olyan pontján van, ahol a mélység 4600 métertől mintegy 800 méterig teljed. A víz sótartalma és hőmérséklete ugyancsak befolyásolja azt a távol­ságot, amilyen messzire a jeladó sugározta szignálok eljutnak. Átmeneti cseh kormány Bizalmat kapott Jan Fischer kormánya Prága. Bizalmat kapott tegnap a prágai képviselőházban a Jan Fischer vezette átmeneti cseh kormány. Az öt parlamenti párt közül a Polgári Demokratikus Párt, a Cseh Szociáldemokrata Párt és a Zöldek Pártja támogatta a kormányt, ami elegendő volt a bizalom megszerzéséhez. A kommunista párt képviselői és a kereszténydemokraták többsége tartózkodott a szavazástól. Az átmeneti kormány létreho­zására azért volt szükség, mert a Mirek Topolánek vezette jobbkö­zép kabinet márciusban elveszí­tette a képviselőház bizalmát. A Fischer-kormány a politikai meg­állapodások szerint az októberre tervezett előre hozott képviselő- házi választásig fogja vezetni az országot. Legfontosabb feladata a cseh uniós elnökség utolsó sza­kaszának kezelése, valamint a jö­vő évi állami költségvetés és az idő előtti választás előkészítése. Az átmeneti kormány prog­ramjának indoklásakor Fischer leszögezte: tudja, hogy kormá­nya nem választás, hanem politi­kai megállapodás eredménye alapján állt fel, tagjai nem politi­kusok, hanem a pártok által jelölt szakemberek. Feladata ezért nem egy politikai program megvalósí­tása, hanem az ország ügyeinek vezetése. „Ebből kiindulva a kormány kerülni fogja a politikai­lag és ideológiailag vitatható döntéseket” - jelentette ki a mi­niszterelnök. A kormányfő elmondta: a ka­binet nagyon határozottan kíván fellépni és harcolni a szélsőséges jelenségek ellen. Václav Klaus államfő május 8-án nevezte ki az új cseh átme­neti kormányt, amelynek 30 na­pon belül kellett a képviselőház elé teijesztenie programját és bi­zalmi szavazást kérnie maga el­len. A rendkívüli képviselőházi ülésre azért került sor vasárnap, mert június 7-én ez a határidő le­járt. (kokes) Kilencezer meghívott A partraszállásra emlékeztek Párizs. A francia és az amerikai elnöki pár részvételével emlékez­tek meg szombaton a normandiai partraszállás 65. évfordulójáról a franciaországi Colleville-sur-Mer amerikai katonai temetőjében, ahol több mint kilencezer hősi ha­lált halt amerikai katona nyugszik. A kilencezer meghívott, köztük kétszáz amerikai veterán részvéte­lével rendezett ünnepség vendég­látója Barack Obama amerikai el­nök-és felesége volt. A megemlé­kezésen részt vett Stephen Harper kanadai, Gordon Brown brit és Francois Fiiion francia miniszter- elnök is, valamint Károly herceg, trónörökös, aki II. Erzsébet angol királynőt képviselte. „A szövetsé­ges erők katonáinak bátorsága megváltoztatta a huszadik száza­dot” - mondta Obama. Az 1944. június 6-i normandiai akció a történelem legnagyobb partraszállása volt hárommillió katona mozgósításával. A nyugati front megnyitása hozzájárult a ná­ci Németország összeomlásához, a második világháború gyorsabb be­fejezéséhez Európában. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents