Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-06 / 129. szám, szombat
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 6. www.ujszo.com Megjelent Ortutay Gyula Naplója Budapest. Ortutay Gyula néprajztudós, politikus, közéleti személyiség életében naplót vezetett, és ezt végrendelete szerint csak halála után 30 évvel engedte kiadni. Az Alexandra Kiadó gondozásában az Ünnepi könyvhétre megjelent Napló 1. 1938-1954 az első rész, amelyet pénteken Budapesten mutattak be. Ortutay nevéhez kötődik az ötkötetes Magyar Néprajzi Lexikon, a Magyar Néprajz Nyolc Kötetben című sorozat elindítása, és a nemzetközi kapcsolatokat is ő alapozta meg, és szintén ő kezdte el a Magyar Rádióban a Kis magyar néprajz című adást. A Napló terjedelmes, több mint 800 oldalas első kötetét Ortutay Gyula fiának az írása vezeti be, majd Töredékes emlékek Ortutay Gyuláról címmel Tátrai Zsuzsanna és Paládi-Kovács Attila a tanítványok, Roboz Ágnes nemzetközi hírű koreográfus és a szlovák Dušan Šimko a család barátai nevében emlékezik. Jövőre, 2010-ben Ortutay Gyula születésének 100. évfordulójára kötetet készítenek elő elméleti kutatásairól és a néprajztudományt népszerűsítő munkásságáról. A születési centenáriumra a Napló másik két kötete is megjelenik, (mti) A szlovákiai magyar kisebbség kultúrájáról is A Javisko legújabb száma LAPAJÁNLÓ „Multikulturális megnyilvánulásokat nem csak kisebbségek hoznak létre, hanem a többség berkein belül is létrejöhetnek, csak nem mindig vagyunk felkészülve a születésükre és a fogadásukra” - írja Jaroslava Čajková főszerkesztő a Javisko című színházi szaklap idei második számában. A lap a tavaly Turócszentmár- tomban, a Scénická žatva elnevezésű fesztivál keretén belül megrendezett konferencia anyagait is közli, így Alena Štefková írását Nemzeti, nemzetközi, multikulturális címmel, amelyben az AITA/IATA nemzetközi amatőr színházi szövetség munkáját vázolja fel. De olvashatunk a lapban a szlovákiai magyar kisebbség kultúrájáról (Huszár László), a magyarországi szlovákok kisebbségi életéről (Daniela Onódiová), a süketek és mozgássérültek színházáról, a ruszin színházról, a vajdasági szlovákok színházi törekvéseiről, s egy érdekes interjút is közöl a lap Nagy András színművésszel, áld Fülekről indult, Pozsonyban végzett, s jelenleg az egri anyaszínháza mellett Füleken, a Zsákszínházban és magyarországi szlovák társulatokban is játszik. (jdj) Kassan es Kiralyhelmecen lepett fel a Kobold Gyermeknapi koncert UJ SZO-TU DOSITAS Nem állíthatjuk, hogy Szlovákiában egymást követve sorjáznának a magyar óvodás és iskolás gyerekeknek szánt zenei kiadványok, lemezek, zenekari koncertek. Az egyre nagyobb ismertségnek örvendő Manóband együttes jelenléte, amely az év elejétől Kobold néven szerepel, fényes kivételt képez ez alól. A rendszerváltás két évtizede alatt tulajdonképpen második (Dusík Gábor kazettája, a Sétálni ment három kalap tizenhét éve jelent meg!), instrumentális zenét tartalmazó hanghordozón hallható, Balia Igor által szerzett dalok Manóház címmel láttak napvilágot három éve. A Kövesdi Károly hasonló című gyermekvers-kötetének nyolc zenei stílust tartalmazó feldolgozása - pop, rock, reage, soul, népzene - korszerű zenét kínál a legkisebbektől egészen a tinédzserekig terjedő korosztálynak. A CD sikere szülte az ötletet, hogy összeálljon egy zenekar, amely élő, instrumentális zenével jeleníti meg a hanghordozó számait. A Kohold pünkösd vasárnapján Királyhelmecen kezdte a tavaly Dél-Szlovákia több városában és községében (pl. Somorján, Pereden, Tornaiján, Pelsőcön, Po- zsonypüspökin) megkezdett fellépéssorozatot, június elsején pedig nagy sikerű gyermeknapi bulival ajándékozta meg a kassai magyar iskolás gyerekeket a Thá- lia Színházban. A háromtagú együttes (Balia Igor - gitár, ének, Lacza Gergő - dob, Szabó Dávid - billentyűs) koncertjét a költő jelenléte tette színesebbé, aki a versek születéséről beszélt a gyerekeknek. A játékos nyelvi vetélkedőkkel tarkított koncert - melynek műsorába maguk a gyerekek is bekapcsolódtak - parázs hangulatára jellemző, hogy a kicsik alig akarták leengedni a zenészeket a színpadról. A legnagyobb elismerés talán a színházi emberek szájából hangzott el, akik azt állítják, a színház történetében még nem találkoztak ilyen fergeteges sikerű gyermekelőadással. (- ik -) Kövesdi Károly (elöl) és a Kobold (Képarchívum) Josef Čapek nagyszabású kiállítása június 21-éig tekinthető meg Pozsonyban, a Mirbach-palotában Bejárat a képi varázslat titkaiba Josef Čapek: Férfi, 1926, olaj, vászon (Képarchívum) Josef Čapek (a neves cseh író, Karel Čapek fivére) egyik legmélyebbről kisugárzó, az egyenes, tiszta irányt óhajtó emberi tartásról, a humánumból fakadó erényről üzenő képe, a Férfi, 1926-ban készült. Südes sapka alatti arc, amely nyakrész nélkül vállból lelógó, behajlított karban folytatódik, és széttárt tenyérhátban fejeződik be. Nincs figurálisán megalkotott test. Mégis ott áü valaki nagyon erős kisugárzással. TALLÓS1 BÉLA Úgy, ahogy csak egy mesteri nagy festő vásznán töltődik fel átütő tartalommá a „szívhez és szemhez” vezető csatornákra kötött elementáris jel-kép: a lecsupaszított vizualitás. Nincs figurálisán megalkotott test a Férfi című Čapek-vásznon. Csak a befelé mélyülő, hihetetlen erővel megalkotott képmező vonz magába. Á barna színből - annak árnyalataiból - erősen expresszív ecsetvezetéssel felgyűrt foltokból illékony távlattá oldódik a figura. A férfi alakja - az ember Čapek idő-eszmemezejében eltűnik a vészes barna homályba. Mintha egy nehezen, erőltetve felnyíló sorompóként működne a kéz. S mintha megsejtett, előrelátott, megérzett félelmek emelnék ezt a sorompó-kart. Ez már az a korszaka Josef Čapek festészetének, amelyben a húszas évek elején elrugaszkodott a kezdeti kubizmustól, s a férfimotívummal kiszabadult a konstruktív festői térből, eltávolodott a modernista formahittől, és kontúrozással, valamint olyan háttérrel vonta körül a férfi figuráját, amely mágikus expresszív absztrakcióval teszi mozgalmassá a teljes vásznat. Josef Čapeknek ezt a képét teljességgel úgy lehet befogadni-át- élni, ahogy ő ajánlotta befogadás- ra-átélésre a mindenkori művészi képet (sajátját is): „Először a szívnek kell megtelnie a képpel, hogy aztán a szem is megtelhessen vele.” Čapeknek ehhez a konstrukciók alól felszabadított, saját „izmusával” megalkotott, sokféle tartalmat magában hordozó barna-fehér képéhez valóban szívhez és szemhez szóló csatornán jut el a néző. A Férfi című kép annak a kiállításnak az egyik gyöngyszeme, amely Szlovákiában Josef Čapek festészetéből az eddigi legnagyobb válogatását kínálja, s amelyet június 21-éig, a Pozsonyi Városi Galéria Mirbach-palotabeli kiállítótermeiben láthatunk. A bergen-belseni koncentrációs táborban hat év raboskodás után elhunyt, tehetsége kiteljesedésétől megfosztott kivételes festő nagyságát e kép leírása is sejteti, ám még többet mond el róla az, hogy olyan művészegyéniség ő, akinek munkásságát tizenegy monográfia mutatja be. Nem véletlenül, hiszen , Josef Čapek festői, grafikusi és illusztrátori munkássága sokoldalú és szerteágazó. Ám ugyanolyan jól bánt a tollal is, mint az ecsettel” - ezzel az ajánlóval invitálják a látogatót A képek titkai című kiállításra. A talán elcsépeltnek tűnő titok szó használata ez esetben szándékos vagy inkább célzatos a címben. Az ajánló szerint Josef Čapek ugyanis valamiféle boszorkányos erővel, titokkal, varázslattal alkotta meg, komponálta a képeit. Ez a mostani - huszonnyolc éves kihagyás után rendezett - pozsonyi Čapek-kiállí- tás ennek a titoknak a nyitogatá- sára ad lehetőséget. S van miből a titok, a (kép) varázslat (vagy varázslás) nyitjára lelni: a kiállításon százharminc kép szerepel, melyek hatvan százaléka magángyűjtőktől származik, a maradék tizenegy cseh galéria, valamint a pozsonyi Szlovák Nemzeti Galéria gyűjteményéből került be a válogatásba. A képek titkai Josef Čapek kezdeti és a párizsi útjairól merített- hozott kubista alkotói korszakából kiindulva hét tematikus egységbe sorolva vázol fel alkotói profilt - leírva azt az átváltozást, amelyről fentebb már szó esett, s amely a geometriára alapozva sokfelé elvezetett: az expresszionista-szimbolista tájképekhez, és a gyermeki alkotásig, amelynek lenyomatai az ún. „felnőtt gyerekkori” képek. Josef Čapek ekkor már törékeny útjáról - a festői lehetőségét latba vetve - a „gyermekkori naivitás” hitével tekintett a jövő elé. Négy ország, négy város, 24 film és egy új díj, az Arany Katicabogár az Év legjobb V4-es elsőfilmesének Az I. Visegrad Summer Film Festival ELŐZETES Tegnap, a V4 országok miniszterelnöki találkozóját követően, a gyakorlatban is életre kelt a „visegrádi gondolád’ Lengyelországban: I. Visegrádi Filmfesztivál címmel egy új fesztivál vette kezdetét a Krakkói Magyar Centrum szervezésében. Az idén első alkalommal megrendezett vándorfesztivál célja egy olyan ciklikus rendezvény létrehozása, amely minden év nyarán kerül megrendezésre a Visegrádi Négyek országaiban (Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Csehországban) és a közép-európai filmművészet legújabb alkotásaira kívánja felhívni a figyelmet. A szervezők a V4-ek filmes szakértőinek bevonásával a legújabb cseh, lengyel szlovák és magyar filmterméséből szelektáltak, minden országból 1-1 játék-, dokumentum-, és elsőfilmet, valamint 3 animációs filmet válogatva a programba. Egy hónap leforgása alatt így 24 új közép-európai film juthat el a krakkói, prágai, pozsonyi, valamint budapesti közönséghez. A rendezvény ünnepélyes megnyitójára idén Krakkóban kerül sor, az esemény díszvendége Tarr Béla rendező, valamint Forrai Kristóf, a Nemzetközi Visegrádi Alap igazgatója. A fesztivált sajtó- és közönség- találkozók kísérik: a krakkói Jagelló Egyetem Audiovizuális Tanszékén tegnap panelbeszélgetésre került sor nemzetközi előadók részvételével, Nemzeti archetípusok a V4 országokbeli Nagy Mesterek és a legifjabb korosztály filmművészetében címmel. A rendezvény nem csupán régiónk elismert alkotói, de a dokumentumfilmes, valamint a pályakezdő fiatal rendezők számára is kiváló alkalmat teremt műveik közép-európai népszerűsítésére. A fesztivál egy új díjjal is honorálni kívánja a legérdekesebb elsőfilmes produkciót: egy cseh, lengyel, szlovák és magyar rendezőkből és kritikusokból álló négytagú zsűri Arany Katicabogár-díjat ítél az Év Legjobb V4-es elsőfilmesének, amelyet a rendezvény záróünnepségén, június 26-án Budapesten adnak át az Örökmozgó moziban. A közhasznú alapítvány formájában működő Krakkói Magyar Centrum 2001 óta rendezi meg Magyar Fümszemléjét Lengyelor- szág-szerte. A szervezők minden évben az aktuális évi Magyar Játékfilmszemle alkotásaiból válogatnak, lehetőséget teremtve a lengyel közönségnek, hogy legalább egyszer egy évben esélyük legyen megtekinteni a legújabb magyar filmtermést és megismerkedni a fiatal alkotókkal. A rendezvény nagy sikernek örvend Lengyelországban, évről évre egyre nagyobb közönséget vonz- va a magyar filmekre. Ez adta az ötletet, hogy a Magyar Filmszemlét „Visegrádi Filmszemlére” bővítsék, amelynek keretében már mind a négy ország filmjei bemutathatok, és nem csupán Lengyel- országban, hanem a V4-es országokban. A fesztivál a Nemzetközi Visegrádi Alap, a Nemzeti Kulturális Alap, valamint a négy ország filAz első szemle díszvendége Tarr Béla rendező (Reuters-felvétel) mes intézményei és közhasznú szervezetei támogatásának köszönhetően valósult meg. Az új filmes fesztivál helyszínei: június 5-8.: Krakkó, június 11-14.: Prága, június 18-21.: Pozsony, jú- nius26-29.: Budapest, (vsf)
