Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-05 / 128. szám, péntek

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 5. Kertészkedő 19 A kerti utak elengedhetetlen kellékei egy gondosan kialakított kertnek, az út anyaga függ a ház hangulatától Növelik a kert díszítő értékét Autókijáratnak gyephézagos betonelemeket is választhatunk (Fotó: Hocsi) A kerti utak főként esős időben tesznek jó szolgála­tot: nem süppedünk bele a sárba, ha a növényeink közt járunk. Kerti utakat sokféle alapanyagból készíthetünk, melyek időállósága és meg­jelenése is változatos lehet. A tartósan szép út titka az alapozásban rejlik. ÖSSZEFOGLALÓ A ház felé vezető gyalogúinak gyakorlati és dekoratív funkciója is van, ezért nem mindegy, hogy a rendelkezésre álló rengeteg burko­lati anyagból milyet választunk. A legegyszerűbb a gyepsáv A legegyszerűbbnek, legkönnyeb­ben és legolcsóbban kivitelezhe­tőnek talán a gyepsáv minősül. Ezen kívül megkülönböztetünk szilárd és „lágy” burkolatokat. Előbbiek közé tartozik a beton, az előre gyártott térkövek és terméskő, utóbbi cso­portba a murva, különböző szem­cseméretű kőzúzalék, és az aprított fakéreg. A kínálat meglehetősen gazdag: készülhet a kerti út fából ki­alakított lépő-rácsokból, méretes fa törzséből keresztbe szeletelt, kör alakú járólapokból, de már olyan gumitéglák is forgalomban vannak, amelyek rugalmasságukból adódó­an nem terhelik a rajta sétálók ízüle­teit, szemben a kemény betonból ké­szült társaikkal. Különféle színű vágott ter­méskőlapokból és műkőből is válo­gathatunk ilyen célra: ezek előnye, hogy esztétikusak, természetes lát­ványt nyújtanak. Az előre gyártott betonlapoknak vannak kaviccsal bevont felületű változataik, melyek sokkal látványosabbak, mint a ha­gyományos szürkebeton színűek. Már nem divat a betonjárda A helyben öntött betonjárdák ideje lejárt, ezek nem is túl esztéti­kusak kerti útnak, és nehézkes az elkészítésük. Helyettük számos tér­burkoló közül válogathatunk, me­lyek lerakása is egyszerűbb. Mielőtt azonban nekikezdünk az útépítés­nek, érdemes átgondolni, hogy mi­lyen funkciót szánunk neki. Ha au­tóval is járunk rajta - mert a gará­zsunk úgy helyezkedik el, hogy a kerten keresztül lehet az utcára jut­ni -, akkor térburkolókból vagy be­ton járólapokból rakjuk ki az utat. Ekkor nem muszáj teljes szélesség­ben kiépíteni azt, elegendő lehet a kerekek nyomvonalát kikövezni. Az autókijáratot különféle mintájú gyephézagos betonelemekből is le­rakhatjuk, így mindjárt élővé vará­zsoltuk a burkolatot. A gyakrabban igénybevett részeken, ha mégis a füvesítés mellett döntünk, akkor használjunk gyeprácsot. Ezek előnye, hogy megmarad a zöldfelü­let funkció, de eső után sem süllyed el, vagy kapar a kocsi kereke, mint­ha csak az eredeti talajon menne. Ha csak gyalogos közlekedésre használjuk a kerti utat, akkor ele­gendő lehet csupán lépőköveket le­rakni. Ezeket tehetjük egymás mel­lé szorosan, egy vonalban. Olyan távolságra is ritkíthatjuk, ami egy kényelmes lépéshossz távolságával egyezik meg. Járólapok fából is ké­szülnek, melyek szintén jól beleol­vadnak a környezetbe. Bár többsé­gük tartós „telített” fából van, eze­ket télire akár fel is szedhetjük. Téglaút a kertbe A kerti utak elengedhetetlen kel­lékei egy szépen, gondosan kialakí­tott kertnek. Az út anyaga, milyen­sége és stílusa függ a kert és a ház hangulatától is. Manapság nagyon divatossá váltak a téglából rakott, vidám, mediterrán hangulatot á- rasztó kerti utak. A téglautak egyik nagy előnye, hogy nagyon sokszor csak minimális anyagszükséglet mellett is kialakíthatóak, hiszen szinte minden házban akad egy kis bontott tégla, vagy pedig viszony­lag olcsón beszerezhető. Az út épí­téséhez felhasznált tégla minél öre­gebb és kopottabb, annál jobb és szebb hatású lesz a sokféle meleg árnyalatnak köszönhetően. Az építés előtt azonban tervez­zünk! Es vegyük figyelembe a funk­ciót, a közlekedés egyszerűségét: azaz csak a gyakran használt útvo­nalra érdemes utat telepítem. A ko­sárfonó minta például tökéletesen illik egy hagyományos vidéki ház kertjébe. Az építési technológia a legtöbb minta esetén ugyanaz. A kerti út csak kis terhelést bír el, szé­lessége pedig pont akkora, hogy egy személy végig tudjon tolni rajta egy talicskát. Ha szélesebb utat sze­retnénk építem, akkor fektetési minta szerint határozzuk meg a pontos szélességet, így nem kell da­rabolnunk a téglákat. Döngölt út A zöldséges ágyások között, ahol lehet, hogyjövő évben az idei út he­lyén már vetemény lesz, elegendő, ha csak jelzésértékkel szélesebb sortávot hagyunk, amit kinevezünk útnak. Ezt érdemes úgy kialakíta­nunk, hogy kissé lejtsen a két széle felé. Ha emellett még jól ledöngöl­jük, úgy kétszeresen is gondoskod­tunk arról, hogy csapadékos idő esetén az út ne ázzon át, és a víz mi­nél hamarabb lefolyjon róla. Rugalmas burkolólapok Az utóbbi időben váltak divatos­sá és használttá a különböző rugal­mas burkolólapok. Ezek egyik nagy előnye a biztonságosság. Kisgyer­mekek által használt kültéri játszó­részek közkedvelt burkolatává vált. Háztáji alkalmazása szintén javal­lott, beszerzése egyszerű, hiszen a barkácsáruházak többségében kap­ható ez a burkolattípus. Régen erre a célra még fakérget, homokot és gyöngykavicsot alkalmaztak, azon­ban ez az új rugalmas burkolattípus jóval gazdaságosabbnak, időál­lóbbnak, karbantartást kevésbé igénylőnek, egészségügyi szem­pontból jobbnak és biztonságo­sabbnak bizonyult. Az út nyomvonalán végigvonuló fa-ágyásszegélyekre teríthetünk ka­vicsot, murvát vagy aprított fakér­get is. Ez esetben a szegély a szét­szóródást akadályozza meg. A murvás- és a kavicsos utat néhány évente újra fel kell tölteni, mert esőzések alkalmával a talajba süllyedhetnek az apró kövek. A ké­reggel is hasonló a helyzet: sőt mi­vel ez szerves anyag, itt a süllyedés mellett a bomlással, aprózódással is számolni kell. Az alapozáson a hangsúly A tartósan szép út titka az alapo­zásban rejlik. A nedvesen rakott burkolatok alá 5-10 cm kavicságy­ból és 5 cm-nyi betömörített ho­mokból álló merev, kétrétegű ala­pozást terítenek. Kocsibehajtó alatt betonalapra is szükség lehet. A nedvesen rakott burkolat esetében a hasított kő, térkő elemek, vagy já­rólapok habarccsal vannak az alap­rétegre ültetve. Ennek köszön­hetően a burkolat szilárd és merev. A szárazon rakott burkolatok alatti rugalmasabb alapréteg 5 cm vas­tagságú, betömörített homok. A téglákat vagy térburkoló elemeket erősen bele kell nyomni a homok- ágyazatba, majd a felület hézagai­ba is homokot kell söpörni. A mód­szer előnye, hogy a burkolatot ki­sebb területeken fölszedhetjük és kiigazíthatjuk. A szegélyezés fel­adata, hogy meggátolja a burkoló­anyag elmozdulását, szétcsúszását a szomszédos földfelület irányába, illetve megakadályozza, hogy a ta­laj a szélek mentén a burkolt felüle­tekre jusson. Néhány alapszabvány: a gya­logút 60-90 cm széles legyen. A burkolatnak legalább 4% oldale­sést kell adni, hogy az esővíz ne áll­jon meg rajta. Nem lehetnek rajta kis bemélyedések, mert télen a leg­nagyobb veszélyt a befagyott tó­csák jelentik. Ha a ház mellé épül, szintje legalább 15 cm-rel mélyeb­ben legyen, mint a vízszigetelő láb­azat. A kerti út legalább 2-3 cm-rel a gyep szinte alatt legyen, hogy a füvet a széleken is le lehessen vágni a fűnyíró gép megsértése nélkül. (Internetes források nyomán) AZ ÁLLATORVOS VÁLASZOL A lúd meghágta a kacsát Falusi emberek vagyunk, és mint általában mindenkinek a környéken, nekünk is van egy udvarban néhány lu- dunk, kacsánk, kapirgáló tyűkunk. Eddig nem volt ve­lük semmi baj, de a minap észrevettem, hogy az egyik lúd intenzíven hágja az egyik kacsát. Kicsit meg vagyok ijedve, mi lesz, ha a kacsa toj­ni fog? Milyen utódai lesz­nek? Vagy vágjuk le a kacsát, mielőtt tojna? (S. M.) DR. NAGY KORNÉL Ami bennünket meglep, az az állat- vüágban ismert je­lenség. Ha a kacsa- és libatartás egy udvarban, egy kö­zegben történik, előfordul, hogy a lúd megpróbál egy-egy kacsát magáévá tenni. Számos olyan esettel találkozunk, amikor az ember saját érdekében meghatá­rozott állatokkal tenyésztési kí­sérletet hajt végre, és ennek kö­vetkeztében - a fajok keresztez- hetőségével kapcsolatban is - gyakran hasznos eredmények születhetnek. A kacsát főleg ízle­tes húsáért tenyésztik, így a ke­resztezésével is pontosan az a cél, hogy minél ízletesebb kacsa­hús kerüljön az asztalunkra. Aszonban újabban olyan kacsa­fajtákat is előállítottak már, ame­lyek kiváló tojóknak bizonyultak. Például több kacsafajta kereszte­zéséből származik az ún. orping- ton kacsa, amely ízletes húsa mellett kiváló tojó is. A kereszte­zés gyakran nem szándékos. En­nek olykor igen egyszerű okai le­hetnek, például két faj tartása ugyanazon a farmon. Néhány ál­lat- és növénycsoportnál az utób­bi években ún. alaptípus-vizsgá­latokat végeztek, mely során először meghatározták és leszö­gezték az alaptípus definícióját. Ezt szem előtt tartva igyekeztek a keresztezési eredményeket táb­lázatba foglalni. így sikerült megállapítani, hogy keresztezési szempontból mely fajok állnak közveüen vagy közvetett kapcso­latban egymással. A tyúkalakúak rendje ismert madárcsoport. Eb­be a csoportba tartoznak többek között a foglyok, pulykák, fácá­nok, pávák és a gyöngytyúkok. A tyúkalakúak rendjén belül továb­bi négy családot különböztetünk meg. A tyúkfélék családján belül tehát nagyon változatos alaptí­pussal van dolgunk. A récefélék is ismert állatcso­portot alkotnak, őket is gyakran tartják dísz- vagy haszonállat­ként. Idáig a récefélék között 400 különböző hibridet figyeltek meg, viszont nem ismert egyet­len kereszteződés sem a récefé­lék és valamely más madárcsalád között. Ez arra utal, hogy a réce­félék is zárt csoportot alkotnak, amely élesen elkülönül a többi madárcsaládtól - vagyis nyilván egy alaptípus. Egyik képviselője, a hasadtlábú lúd, küóg a sorból. Őt a récefélék egy külön alcso­portjába sorolják, és még soha­sem figyelték meg, hogy keresz­teződött volna valamely más ré­cefélével. Ezért valószínűleg egy második réce-alaptípusba kell sorolni. E mellett szól az is, hogy a hasadtlábú ludaknak különös ismertetőjegyei vannak a testfel­építésükben és viselkedésükben, amelyek egyébként a récefélék­nél nem figyelhetők meg. Más ré­cefélék is vannak, amelyek nem keresztezhetők a többiekkel. Ezek azonban testfelépítésükben és viselkedésükben sokkal köze­lebb állnak a csoport többi képvi­selőjéhez. Még egy érdekesség; egy angol tanulmány szerint a kacsák és a hidak tojóiban bo­nyolult ivarszervek fejlődtek ki, pontosan azért, hogy sikertelen­né tegyék a nem kívánt párzási próbálkozásokat. A kutatócso­port szerint ezek a jellemzők egy ún. evolúciós „fegyverkezési haj­szára” utalnak, amely a nemek közti reprodukciós változások hatására alakultak ki: ha a hímek hosszabb és bonyolultabb hím­vesszőt fejlesztettek a párzás erőltetésére, a tojók olyan tulaj­donságok kifejlesztésével vágtak vissza, amelyekkel akadályozták az erőszakot. Közismert, hogy a vízimadarak többsége, így a lúd és a kacsa is, általában tartós pár- kapcsolatban él. Természetesen a hoppon maradt hímek ezt nem képesek tudomásul venni, ezért is igyekeznek - gyakran erőszak­kal - magukévá tenni a tojókat. A tojók viszont maguk akaiják el­dönteni, kiválasztani utódaik ap­ját, így minden lehetséges mó­don igyekeznek megnehezíteni az erőszakoskodó hímek dolgát. Általában sikerrel. Szeretném megnyugtatni: egy keresztezési kísérlet még semmi véglegeset nem jelent. Egyáltalán nem biztos, hogy ka­csája tojásából lúd-kacsa keve­rék kerül az udvarba. Javaslom, kímélje meg kacsája életét, hi­szen korántsem biztos, hogy e véletlen légyottból eltévedt utó­dok lesznek. Piaci árséta Pozsony június 4-én Komárom június 3-án Rimaszombat június 3-án Zselíz június 3-án Losonc június 4-én Szepsi június 3-án Kassa június 3-án sárgarépa 1-1,40 euró/kg 0,40/cs 0,73 euró/cs 0,80 euró/cs 0,90-1,10 euró/kg 0,51 euró/cs 0,40-0,50 euró/cs petrezselyem 1,60 euró/kg 0,60 cs 1,33 euró/cs 0,80 euró/cs 1,10-1,29 euró/kg 0,70 euró/cs 0,60-0,70 euró/cs burgonya 0,30-0,40 euró/kg 0,40-1 euró/kg 0,40-0,80 euró/kg 0,90 euró/kg 0,37-0,60 euró/kg 0,40-1,09 euró/kg 0,69-0,80 euró/kg tojás 0,13 euró/db , 0,12 euró/db 0,11 euró/db 0,10 euró/db 0,09-0,11 euró/db 0,12-0,17 euró/db 0,11 euró/db hagyma (fokhagyma) 0,60 euró/kg (3 euró/kg) 0,60 euró/kg (0,15 euró/db) 0,65 (3,32) euró/kg 0,40 (x) euró/kg 0,50-0,60 (3,29) euró/kg 0,45 (2,79) euró/kg 0,30-0,50 (3,10) euró/kg zeller 1,20 euró/kg 0,60 euró/kg 1,20 euró/kg X 1,16 euró/kg 0,89 euró/kg 0,50-0,60 euró/db paprika 0,50-0,80 euró/db 1,40-2,40 euró/kg 3,50 euró/kg 0,20-0,40 euró/db 2,90 euró/kg 1,09-1,25 euró/kg 1,79-2,30 euró/kg paradicsom 2,60 euró/kg 1,40-1,80 euró/kg 2,50 euró/kg 2,40 euró/kg 1,40-2,20 euró/kg 1,96-2,18 euró/kg 1,60-2,30 euró/kg kelkáposzta 1,30 euró/db 0,50 euró/db 1,10 euró/kg X 0,20/fej 1,49 euró/kg 1,10 euró/db retek/új hagyma 0,40/0,35 euró/cs 0,30-0,40/0,40 euró/cs 0,30/0,40 euró/cs 0,30/0,40 euró/cs 0,50/0,30 euró/cs 0,43/0,23-0,29 euró/cs 0,30-0,40/0,30-0,60 euró/cs alma/körte 0,90/x euró/kg X 0,88/1,80 euró/kg 0,70/x euró/kg 0,90-1,16/1,75 euró/kg 0,80/1,39 euró/kg 0,65-0,85/1,80 euró/kg fejes saláta 0,40 euró/db 0,40 euró/db 0,20 euró/db 0,20 euró/db 0,40-0,50 euró/db 0,39 euró/db 0,30-0,50 euró/db karfiol/karalábé 1,60/0,50 euró/db 1-1,20/0,20-0,30 euró/db 1,50/0,60 euró/db 1/0,50 euró/db 1,20-1,50/0,30-0,50 euró/db 1,71/0,89 euró/db 0,70-2/0,30-0,50 euró/db káposzta 1,50 euró/kg 0,70-0,80 euró/db 0,33 euró/kg 0,50 euró/db 0,50-0,60 euró/kg 0,34 euró/kg 0,69 euró/db eper/zöldborsó 3 euro/2,60 euró/kg 2-3,80/1,80 euró/kg 2,40/3,30 euró/kg 1,30-2/2 euró/kg 2,50-4,50/x euró/kg 2,50/1,50-2,98 euró/kg 1,99-2,50/2-2,50 euró/kg

Next

/
Thumbnails
Contents