Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)

2009-06-05 / 128. szám, péntek

IZVILAG 2009. június 5., péntek______________________________________________________________________________________________________11. oldal A konyhai tűzhelyen ugyanazok az ételek elkészíthetők, mint bográcsban, de az persze nem ugyanolyan: próbálja ki ön is kedvenc receptjeinket! Szabadtűzi főzőedény vagy annál több? Egészen a nomád lovas kul­túrákhoz vezethető vissza. A szabadban való főzéshez a legjobb eszköz a tűz fölé függesztett főzőedény. Sok földrészen és nép őstörté­netében megtalálható. A honfoglaló magyarok cse­répbográcsot használtak, általuk került be a Kárpát­medencébe. ÖSSZEÁLLÍTÁS A legelső magyar szálláshelye­ken talált cserép üstök is ezt bizo­nyítják. Az Árpád-kori cserépüstök alakját a használatuk szabta meg. A befelé szűkülő falú bogrács azért volt így kialakítva, hogy a tűz ne égesse el, az edényt tartó kötelet. A cserépbográcsot idővel a fém­bogrács váltotta fel a késő közép­korban, amelyet rézből vagy bronzból készítettek, füle van, amivel fel is lehet akasztani a tűz fölé. Az öntöttvas üstök a 18. szá­zad közepétől terjedtek el kiszorít­va az addig használt rézbográcso­kat. Alakja, mérete, a fülének ki­képzése már egyre változatosabb. és ha mellé még jó száraz akácfá­val rakunk tüzet alá, a tűz füstjétől nagyon finom zamatos íze lesz. De főzhetjük fazékban vagy lábosban egyaránt. Se nem paprikás, se nem pörkölt, valahol a kettő között álló saját íze van. A szigorúan hagyo­mányos gulyás elkészítése nagyon egyszerű, bárki képes megcsinál­ni. Ez főként azoknak jó, akik nem szeretnek sok időt rászánni egy étel elkészítésére. A bográcsba egyszerre bele kell tenni az össze­vágott, megmosott húst (lehetőleg kemény marhahúst használjunk) és a hagymát, a pirospaprika felét, majd több-kevesebb vízzel (attól függően, hogy mennyire légazdag ételt szeretnénk, mert utólag vétek vizet hozzátenni) felengedi, s fel­tenni a tűzre. Mindjárt bele lehet tenni a piros csöves paprikát és pa­radicsomot. Felforrás után rakjuk bele a maradék pirospaprikát és sót. És amikor már minimum félig megpuhult a hús, akkor tegyük hozzá a burgonyát, hogy egyszer­re főjön meg a hússal. Ennyi az egész: bele mindent hidegen, és A hagyományos marhagulyás Hozzávalók: 1 kg marhalábszár, 70 dkg krumpli. 2 db paradicsom, 2 db zöldpaprika, egy hegyes erős papri­ka, egy nagyfej hagyma, egy evőka­nál zsír, egy gerezd fokhagyma, őrölt pirospaprika, só, bors. Elkészítés: Ha igazi marhagulyást szeret­nénk készíteni, azt csakis kint, sza­badtűzön bográcsban főzzük meg, készre rotyogtatni. Főzés közben még adhatunk hozzá fűszereket, zöldséget, tésztával, tejföllel dúsít­hatjuk stb. A készétel sűrű, szinte mártásszerű leve van, nincs ehe- tetlenül zsíros teteje, és nincs vizes közepe, csak sűrű, illatos vérpiros leve, ami megkocsonyásodik, ha kihűl. Mélytányérban, friss, fehér­kenyérrel és száraz vörösborral kí­náljuk. Savanyúságnak uborkasa­láta, vegyes paprika-paradicsom- saláta vagy kovászolt uborka ad­ható mellé. Gulyásleves Hozzávalók: 50 dkg marhahús, 1 kg burgonya, 2 fej hagyma, 2 zöldpaprika, 2 sár­garépa, 2 gerezd fokhagyma, 2 kk. pirospaprika, 1 kk. őrölt kömény, 1 petrezselyem, 1 paradicsom, fél ka­ralábé, fél zeller, fél kiskanál bors, só, olaj vagy zsír, erős paprika. Elkészítés: A húst és a hagymát kockákra kell vágni. A zsírt megolvasztani és a hagymást „üvegesre” kell benne párolni. Közben a foghagyma ge­rezdeket is apró darabokra vágva beleszóljuk, vagy egyszerűen egy foghagymatörővel belenyomjuk. Ezután jöhet rá a felvágott hús, és kifehéredésig pirítjuk, majd meg­szóljuk pirospaprikával, arra vi­gyázva, hogy a paprika ne égjen oda, mert akkor nagyon keserű lesz a levesünk. Ezt követően meleg víz­zel öntsük fel. Dobjuk bele a kö­ményt, borsot, sót. A gulyást lassú lángon főzzük, a leves éppen csak forrjon. Mikor a hús már kezd pu- hulni, rakjuk bele a zöldségeket is, így nem főnek szét, és még a jó ízük is megmarad. A burgonyát akkor tegyük bele, mikor már megpuhult a hús. (b) Van egyáltalán különbség bogrács és bogrács között? Nem mindegy, hogy miben készítjük el az ételt? Összeállításunkban választ kap ezekre a kérdésekre Milyen az ideális bogrács? Válasszuk ki együtt az igazit! ÖSSZEFOGLALÓ Nagyon sokféle bogrács közül választhatunk, minden méretben és minőségben megtalálható a pia­con. Osztályozni alapvetően anyag, alak és méret szerint érdemes. Alak szerint Vannak a hagyományos, úgyne­vezett gulyásbográcsok, melyek ke­hely alakúak és vannak a szájuknál szűkülő, halfőző bográcsok. Ez utóbbi azért is alkalmasabb halász­lé főzésére, mert viszonylag kicsi a benne lévő folyadék felülete, így a párolgás is kisebb felületen törté­nik, ezáltal hosszabb ideig és na­gyobb hőmérsékleten tudunk tarta­ni viszonylag azonos mennyiségű folyadékot. Természetesen nem csak halászlét főzhetünk benne. A hagyományos alakú bogrács lénye­gében univerzális. Nagyobb a folya­dék felülete, de a tűztér felé muta­tott felülete is, jobb a hőleadása a belső oldal felé. Gyakorlatilag bár­milyen étel elkészíthető benne, fő­leg a hagyományos magyar konyha jellegzetes finomságai. Anyaga szerint A bogrács anyaga szerint be­szélhetünk vasbográcsról, zomán­cozott-, vörösréz-, rozsdamentes bográcsról és kezd megint elter­jedni az agyagból készített cserép­bogrács is. A vasbogrács Vastagabb anyagból készül, mint a zománcozott, ezért nagyon jó a hőátadása. Nem kényes és na­gyon jóízű a benne elkészített étel. Hátránya viszont az, mikor meg­vesszük a boltban, a bogrács le van fújva valamilyen szintetikus lak­kal, hogy még a boltban be ne rozs­dásodjon, ezért amikor megvásá­roljuk, még egész jól néz ki. Ezt a védőréteget el kell távolítani. Jó alaposan ki kell súrolni, majd ki­égetni. Minden használat előtt és után gondozni kell. Mindenki ma­ga eldöntheti, hogy megér-e neki ennyit egy ilyen fajta bogrács. Fon­tos: öntöttvas bográcsban ne tárol­junk hosszabb ideig ételt, mert az élelmiszer reakcióba lép a fémmel, és gyorsan romlásnak indul. A zománcozott bogrács Pozitív tulajdonságai között meg kell említeni, hogy nincs any- nyi vesződség vele, mint a vasbog­ráccsal, könnyű a tisztántartása. Kívül és belül zománcozott, és közte nem látszik ki a vas, ami előny, de ugyanakkor egyben hát­rány is lehet. Ha túl vékony anyag­ból készül egy nagy űrtartalmú bogrács, könnyen megeshet, hogy nem bírja el a terhelést, és egy­szerűen „összecsuklik”. Ezért ha ilyet szeretnénk vásárolni, feltétlen tudjuk meg, hogy milyen vastag le­mezből készítették. Mivel zománcozott, ezért ugyanúgy kell vi­gyázni rá, mint egy edényre. Rozsdamentes bogrács Ellenáll a korróziónak a leg­szélsőségesebb klímaviszonyok között is. Könnyű tisztántartani, nem igényel gondozást, nem kell félnünk, hogy lejön a zománc ró­la. Alapanyaga 2-3-szorosa a sima vaslemeznek, emiatt a készter­mék ára is sokkal magasabb. A rozsdamentes lemeznek rossz a hőátadása, ezért folyamatosan fi­gyelnünk kell arra, nehogy a ben­ne főzött étel odaégjen. Vörösréz bogrács A réz nagyon jó hővezető ké­pességgel rendelkezik. Úgy működik, mint a jó minőségű modern edényeken található szendvicstalp, elosztja a hőt. Ha­gyományos szüvalekvár főzésére is alkalmas. A régi, vastag falú vörösréz bográcsok hasonló­ak az öntöttvas edények­hez, nem olyan köny- nyen ég bennük oda az étel. Az ilyen régi (sárga- vagy vö­rösréz) edények­kel gond le­het, ha sav (pl. ecet) és 1 cnrorrA ófi levegő éri, néhány órán keresztül. Eze­ket már csak de­korációs célokra ajánlott használni. Az új típusok ezzel szem­ben már rézötvözettel vannak bevonva, ezért a konyhában előforduló kor- rozív közegnek is tartósan el­lenállnak, legfeljebb kismér­tékű elszíneződés léphet fel (kék foltok), de ezekben sem javasolt hosszabb ideig savas ételeket tá­rolni. Elmosás után itt is célszerű szárazra törölni az edényt. Kö­rülbelül akkora áron szerezhetők be, mint a rozsdamentes bográ­csok. (b)

Next

/
Thumbnails
Contents