Új Szó, 2009. június (62. évfolyam, 124-149. szám)
2009-06-05 / 128. szám, péntek
Kultúra 9 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. JÚNIUS 5. Az A38 Hajó kezdeményezte fesztiválsorozat fő célja, hogy megismertessék egymással a városokat Fókuszban Budapest és Pozsony L____ III ............. ■■'IBI Ilii I—iMIII II «■■■»________________________________ A budapesti Lánchíd és a pozsonyi Új híd (Képarchívum és Miroslava Cibulková felvétele) Három nap alatt tizenkét magyar zenekar és előadó lép fel Pozsonyban az Én városom/My City Budapest fesztivál keretében. Az események június 10-től két helyszínen zajlanak, a zene mellett az építészet és az irodalom is fókuszba kerül. JUHÁSZ KATALIN A pozsonyi „erődemonstáció előtt” a szlovák főváros tegnap óta mutatkozik be Budapesten. Az A38 Hajó által kezdeményezett fesztiválsorozat fő célja, hogy bemutassa Európa jelentős városainak kultúráját - sajátos szemszögből. Minden alkalommal az adott városok egy-egy jelentős személyiségét, közismert lakóját kérik fel, hogy segédkezzenek a város kultúrájának, művészeinek, jellegzetes helyszíneinek bemutatásában. A hagyományokból következően főleg olyan kortárs zenei irányzatokat képviselő zenekarok mutatkozhatnak be, akik a lehető legjobban tükrözik a városukban zajló társadalmi és szubkulturális tendenciákat. Az egyik fő cél, hogy megismertessék egymással a városokat: azok mindennapi problémáit, hasonlóságait és különbségeit. Erre szolgálnak a tematikus beszélgetések, melyeken építész- mérnökök, önkormányzati képviselők, neves kulturális személyiségek és civil szervezetek is részt vesznek. Emellett fontos a fesztivál ismeretterjesztő szerepe is: egyfajta kedvcsináló a bemutatkozó városhoz, mindenekelőtt az újat, a kalandot, az izgalmasat kereső és kutató ifjabb, 20-30 éves nemzedék számára. A zene mellett jelentős szerepet játszanak az egyéb művészeti ágak, elsősorban az építészet, a városképi jelentőségű alkotások, a film és a kortárs képző- vagy fotóművészet, amelyek segítségével még közelebb kerülhetünk a vendégváros életstílusához. A fesztiválsorozat kereteiben Budapesten eddig öt város mutatkozott be (Prága, Varsó, Moszkva, Belgrád és Amszterdam), Pozsony a hatodik a sorban június 4-6. között. A „látogatást” viszonzó budapestiek, vagyis az A38 Hajó a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének (MKKI) közreműködésével lelkes partnerre talált a pozsonyi Wilsonic fesztivál szervezőiben, akik rendelkezésükre bocsátottak egy színpadot az elektronikus zenei szcéna legnagyobb hazai seregszemléjén. A fesztivál támogatói Budapest és Pozsony önkormányzata, az MKKI (Pozsony) és a budapesti Szlovák Intézet. A kettős rendezvény a lehető legjobb időpontban valósul meg, mivel a magyar-szlovák viszony az utóbbi fél évben igencsak eldurvult. Ezért is fontos megemlíteni, hogy mindkét város szervezői csatlakoztak az MKKI és a Védcölöp Alapítvány által indított, a szlovák-magyar viszony javítását célzó „Tegyük meg az első lépést” kezdeményezéshez, amely a kultúra eszközeivel igyekszik közelebb hozni egymáshoz a két szomszédos nemzetet. Most pedig nézzük, mivel rukkol ki Budapest a szlovák fővárosban. Az események a pozsonyi A4 Kulturális Központban kezdődnek június 10-én 18 órakor Simon Márk fotóművész Budapest fürdőváros című kiállításával. Ez egy rendhagyó, 50 perces, zenével kísért élő VJ prezentáció. Szakítva a megszokott propagandafilmhangvétellel, a 21. század vizuális nyelvét használva, két fiatal szemszögéből mutatja be a budapesti fürdőket, a helyszínen forgatott képanyagot a magyar fürdőkultúra archív felvételeivel kombinálva. Ezután ülnek le beszélgetni a fesztivál fővédnökei, Körösi Zoltán és Michal Hvorecký írók. Körösi Zoltán regényíró, drámaíró, dramaturg, forgatókönyvíró. Műveit eddig hét nyelvre fordították le, Budapest nőváros című kötete 2004-ben Magyarországon az év könyve lett. Azt vallja, hogy az igazi próza az olvasó lelkében formálódik, és az a legjobb, ha ketten írják: az író és az olvasó. Michal Hvorecký a kortárs szlovák irodalom egyik legjelentősebb alakja. Eddig négy regénye, két színdarabja és egy esszékötete jelent meg. Köteteit számos európai nyelvre lefordították, darabjait német és osztrák színházak is bemutatták. Sokoldalúságára jellemző, hogy irodalmi tevékenysége mellett egyik alapítója és fáradhatatlan szervezője a pozsonyi Wilsonic elektronikus zenei fesztiválnak. A beszélgetés után a pozsonyi Azyl és a budapesti Busho rövidfilmfesztiválok díjnyertes filmjeiből láthatnak válogatást az érdeklődők. Június 10-én valószínűleg a kultikus Tudósok zenekar koncertje lesz a legérdekesebb zenei program a városban. Az underground zenei kommandó a 80-as években alakult, amikor vezetőjük, drMá- riás megunta zeneakadémia tanulmányait, és eldöntötte, hogy jazz-, kortárs- és filmzenei tevékenysége után más vizekre evez, kibogozza az Ismeretlent az Adott pillanatból. Mivel a racionális ismereteket nem találta kielégítőnek, olyan embereket verbuvált egybe, akiknek ugyancsak napi bejárásuk volt saját tudatalattijukba. A történet folytatása ma már történelem. A www.wilsonic.sk című honlapon részletes információk olvashatóak a várható eseményekről. Duna Menti Tavasz - voltak szép pillanatok, de egységesen magas színvonalú előadás nemigen akadt Furulyaszó árnyékában JUHÁSZ DÓSA JÁNOS A Kisgéresi Alapiskola Kikelet Bábcsoportja az Angyalbárányok című bábjátékot adta elő (Huszár László felvétele) Dunaszerdahely. Tavaly a gyorsabb lebonyolítás érdekében különválasztották a bábosokat és a színjátszókat a Duna Menti Tavaszon, ám az újítás nem vált be, ugyanis a bábosok számára kijelölt helyszín alkalmatlannak bizonyult a verseny lebonyolítására. Idén ismét egy helyszínen, a VMK-ban versenyez a teljes mezőny. Ezáltal a program zsúfoltabb lett ugyan, viszont a mezőny nem szakadt ketté, s mivel az előadások zöme 10-15 perces, a verseny időtartama sem nőtt meg vészesen. Az első versenynapon 8 báb- és 4 színjátszó előadást láthattunk, s bizony, mire az utolsó bemutató is véget ért, igencsak emlékfoszlányok maradtak meg egy-egy előadásból. Ami egyebek között azt jelenti, hogy voltak ugyan szép pillanatok, de egységesen magas színvonalú előadás nemigen akadt. Ez alól kivételt számomra a harkácsiak és a pozsonyiak előadása jelentett; ők folyamatosan magas színvonalon tudtak prezentálni egy-egy történetet, ötletes és szemnek is tetszetős bábokkal. Meglepő volt számomra, hogy az első napon ún. klasszikus para- vános bábozást nem láttunk, viszont a bábok sok esetben meseszépek voltak, s mintha a csoportok egy-egy darab színrevitele során megelégedtek volna a képző- művészeti kidolgozással. Ami a szövegválasztást illeti, idén eddig kevesebb agyonunt mesét hallhattunk újra, bár A három kismalac, valamint A farkas és a hét kisgida meséje megunhatat- lanul sláger. Több csoport viszont komoly dramaturgiai beavatkozást végzett, így a harkácsiak marionett bábukkal előadott Tündérek és manók című, igen okos előadása vagy a kisgéresiek Angyalbárányok című története remekül elszórakoztatott. De megleptek a tomaljaiak is Az okos lány mai korra hangolt szemléletmódjával, s ugyanez mondható el a szőgyéni- ek Bolondos királyság, királyi bolondság című mesejátékáról, továbbá a lévaiak Alacindruskájáról is. Ezek az előadások már a mai kor gyermekének szemszögéből nézve dolgoznak fel egy-egy klasszikus történetet, ahol ugyan van király, vannak jó manók és rossz manók, de nincs klasszika íze a sokszor hallott meséknek. S a végére egy némileg kellemetlen élmény. A csoportok sajnos megfogadták azt a minden szakmai értékelésen szajkózott véleményt, hogy a zene és az ének megemeli egy előadás színvonalát, így a nap folyamán talán nem is volt olyan előadás, amelyben ne jelent volna meg a furulya vagy a dob, amelyeknek többnyire semmilyen dramaturgiai funkciójuk nem volt, s néhol bizony teljesen aláásták az előadás minőségét. A versenyprogram mellett a gyerekeket a Mesevárosban megszámlálhatatlan program várja, az idén sem az eső, sem a hőség nem veszélyeztette ezek sikeres lebonyolítását. A VMK-ban hétfőn megnyílt az Iskolám és lakhelyem kulturális élete című képzőművészeti kiállítás, amelyre 320 pályamű érkezett az ország minden szegletéből. Színes program a jubileumi Borostyán Fesztiválon Zenei műfajok találkozása ELŐZETES Komárom. Holnap 16.00 órakor kezdődik a Tiszti Pavilon szabadtéri színpadán a 15. Borostyán Fesztivál főműsora. Az idei jubileumi évfolyam is számos csemegét kínál az igényes zene kedvelőinek. A folkfesztivál az Udu People műsorával kezdődik. A négytagú ütőegyüttes afro- és latin-amerikai zenét játszik saját feldolgozásban. Jellegzetes hangszereik többek között a bongó, a derbuka, a kongók, a cajon, az amadinda, a ko- lomp és az agogó. Lendületes előadásmódjukkal különleges hangulatot varázsolnak, és magukkal ragadják a közönséget. A házigazda Borostyán együttes versmegzenésítéseivel nemcsak a hangszeres muzsikát, hanem a költészetet is népszerűsíti. Korpás Éva népdalénekes Csalogató című gyermekműsorát mutatja be. A repertoárban szereplő népdalok nem autentikus népzenei kísérettel szólalnak meg, hanem olyan egyedi hangzásvilágban, mellyel a mai gyermek gyakrabban találkozik (pl. gitár, dob). A komáromi Emmer Péter elismert zenésznek számít itthon és külföldön is. A több műfajban is jeleskedő gitáros társai tapasztalt zenészek, akik más formációkban is muzsikálnak. A 20 éves Kor-Zár verséneklő együttes a nemrég megjelent Az én falkám című albumát mutatja be. Csiba Juliska népdalénekes moldvai csángó népdalokat ad elő ütő- gardon, parasztfurulya és brácsa kíséretében. Az idén 40 éves Kaláka a magyar nézők százezreivel ismertette meg versek ezreit. Kányádi Sándor írta róluk: ,A Kaláka együttes elegáns, más muzsikusokkal össze nem téveszthető zenei tálcán nyújtja a verset a hallgatóknak. Nem ráerőszakolják a maguk szerzeményeit, hanem kimuzsikálják a Gutenberg óta könyvekbe száműzött, »szívnémaságra« született s ítélt versekből a maguk olvasata szerinti »eredeti dallamot«.” A Hodek Dávid Quartet egy igazi kelet-európai társulás. Az összetartó kapocs a zenekar névadója, a mindössze 11 éves, kivételes tehetségű dobos, Hodek Dávid, aki 4 évesen játszotta első koncertjét. Azóta számos hazai és külföldi fellépésen van túl. Fiatal kora ellenére sok stílusban otthon érzi magát, játszik bluest, fünkyt és jazzt is. (N. Zs.) A fesztivál házigazdája, a Borostyán együttes (Képarchívum) Pozsonyi Régizenei Napok - Haydn és kortársai Magyar művészek a dómban ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A tavalyi Bartók-em- lékévet követően idén Joseph Haydn halálának 200. évfordulója előtt tisztelgünk. Egy emlékév kiváló lehetőséget biztosít egy- egy zeneszerző munkásságának alaposabb megismerésére. Előadóművészek, zenekarok sora verseng, hogy valami újat, még soha nem hallottat mutasson be. A Pozsonyban május 29-től június 12-ig 14. alkalommal zajló Régizenei Napok a Haydn és kortársai címet viseli. A rendezvény- sorozat által közeli kapcsolatba kerülhetünk a kiváló zeneszerző alkotásaival, betekintést nyerhetünk a kor szellemébe és megismerkedhetünk a zenei klasszicizmus kevésbé ismert, ám térségünkben kiemelkedő jelentőségű képviselőinek alkotásaival. A mai hangversenynek a Szent Márton-dóm ad otthont. Az est meghívottjai a magyarországi Or- feo Zenekar és a Purcell Kórus. A zenekart 1991-ben Vashegyi György alapította, amely nevét Monteverdi Orfeójának teljes magyarországi előadása után vette fel. A zenekar hivatásos zenészekből áll, akik más magyarországi és külföldi zenekarokban is fontos szerepet töltenek be zenekari tagként vagy hangszeres szólistaként. A Purcell Kórust szintén Vashegyi György alapította 1990-ben egy barokk opera koncertszerű előadására. Tagjai hivatásos énekesek és hangszeresek. A két együttes kiegészül a szlovákiai Musica Aetema régizenei együttes tagjaival. A koncerten elhangzik Michael Haydn (Joseph Haydn öccse) három responzóriuma (nagycsütörtöki, nagypénteki és nagyszombati), valamint Joseph Haydn Nelson miséje. A két zenei együttest Vashegyi György vezényli, szólót énekel Zádori Mária - szoprán (H), Terézia Kružliaková - alt (SK), Kálmán László - tenor (H) és Peter Mikuláš - basszus (SK), orgonán közreműködik Gyöngyösi Levente (H). Az esemény főrendezője a Régizenei Központ, támogatói az SZK Kulturális Minisztériuma, Pozsony Főváros, az Ars Bratislaviensis és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézete. A koncert 20 órakor kezdődik. A Régizenei Napok további rendezvényei közül kiemelhetjük még a június 12-én felcsendülő Anton Zimmermann Andromédé és Perszeusz című melodrámáját, amely zenei ritkaságnak számít, valamint Joseph Haydn A lakatlan sziget című operájának június 13-i előadását. E kulturális rendezvénysorozat teljes műsora megtalálható a www.earlymusicba.org honlapon. (K. O.)
