Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-07 / 104. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 7. Kultúra 9 Jiŕí Chlumský holokauszt filmje új árnyalatot fest: ifjú hőse két pokolból menekül meg a felszabadulással Ember ígér, a történelmi kor végez Martin Friedmann (Sámuel Spišák) 120-as számmal a pokol kapujában (fotó: SPI-lnternational) Jó idény jár a szlovák filmre. A régi (cseh)szlovák klasszikusokkal megteremtett mozgóképkultúra szelleméhez méltó sorozat készült el az elmúlt időszakban: a Szúnyogtangó, az Egy fájó szív nyugalma, a Menny, pokol... föld, s ezt a sort folytatta legutóbb a „szlovák Sorsta- lanság”: Jirí Chlumský rendezésében elkészült a szlovák holokauszt film, a Megszegett ígéret. TALLÓS1 BÉLA Amely a holokauszt témán túl annyiban rokonítható a Sorstalan- sággal, hogy egy zsidó kamasz fiú embertelen sorsát meséli el a náci időkben megélt valós eset, Martin Petrášek Amerikában, angolul jegyzett életrajzi visszaemlékezései alapján írt forgatókönyv szerint. Az említett többi opusszal összevetve pedig abban is felfedezhetők rokon vonások, hogy bizonyos körülmények visszaköszönnek - amit aligha kellene hibául felróni, hiszen természetszerűen adódik a mozis deja vu: a történettel elmesélt zsidó sorsban hasonló helyzeteket szült a fasizmussal elhatalmasodott állati, elvakult erőszak. Viszont annyiban egyedi, speciálisan szlovák ez a hosszú elbeszélésű produkció, hogy az itteni helyzetet rakja össze filmes mozaikká, a Szlovák Állam viszonyait idézi, mégpedig nyílt, nem eltakargató, hanem feltáró szellemben. A Megszegett ígéret eredetisége ebben rejlik nagyon erősen: olyan nézőpontból reprodukálja játékfilmes eszközökkel az eseményeket, hogy a főhős Martin Friedmann történetével másfajta színekkel is árnyalja a második világháború aktőreiról kialakult-ki- alakított képet. Nem fekete-fehérben ábrázol: a fiú sorsának alakulásában az (át)segítő emberség is erősen jelen van. A sokgyerekes Friedmann családjó körülmények között, de szerényen, áldott jó érzéssel, szolidan és alázattal él Bánovce nad Bebra- vou-i otthonában. A legtöbb gyerek már kirepült, a 13 éves Martin bár micvájának megünneplésére azonban valamennyien összegyűlnek. Az ünnepi asztal mellett a családfő fogadalomtételre kéri feleségét és gyerekeit. ígérjék meg, hogy egy év múlva valamennyien összejönnek. S bár Martin ártatlan naivitással kijelenti, ő biztosan jelen lesz, hiszen nem megy sehova, a zsidóellenes rendeletek más irányba terelik az életüket; a fogadott ígéretet a családtagok nem tarthatják meg. Innentől Martin életét követi a film, aki úgy tapasztalja bőrén az idők gyilkos szelét, hogy először csak ígéretes futballistaként meg kell válnia a csapattól, majd önként jelentkezik a sze- redi munkatáborba asztalosinasnak, ahol a futballteljesítménye menti meg a deportálástól. Tüdő- baja miatt szanatóriumba kerül, majd egy kolostorba, végül az orosz partizánok közé veti a sors. Martin Friedmannt hihetetlen erő élteti. Nemcsak fizikai erőnléte, hanem a lelki tisztaságának, a mélyen a humánumból gyökeret eresztett hitének ereje, végül pedig a túlélés akarásába vetett ereje, amely a legnagyobb áldozatra is ráviszi: arra, hogy megtagadja az identitását - így lesz Martin Fried- mannból Martin Petrášek. Hosszú az út, és hosszú a film, amíg ide megérkezünk. Amíg eljutunk a döbbent felismerésig. Hogy az orosz partizánokat vad gyűlölet fűtötte a zsidókkal szemben. Ami alól egy másik felszabadulást is meg kellett élnie Martin Petrá- šekként Martin Friedmann-nak. Hosszú, de jó, és ámulattal nézhető a film, mivel a rendező szándéka az volt, hogy autentikusan idézze a kort, s hitelesen a korban vergődő emberi sorsot, és ez jön le a vászonról. Az események teljes beleéléssel követhetők, mivel a forgatókönyvet olyan alkotó jegyzi Jan Novák cseh-amerikai író személyében, aki Formánnál is dolgozott. Elragadtatással pedig azért nézhetók a feszültséggel vagy oldással teli kockák, mivel a kamera mögött Ján Ďuriš professzor állt, aki olyan felvételekben örökítette meg az eseményeket - miként maga mondta a sajtóvetítést követő tájékoztatón -, „amelyek nem szépek, hanem szükségesek”. Nem utolsósorban a két órába foglalt sok embertelenség és borzalom moziélménye azért nem elviselhetetlenül sok, mivel a Martin Friedmannt alakító Sámuel Spišák olyan átütő erővel és kisugárzással éli át a zsidó fiú sorsát, s olyan zsi- gerekből áradó tehetséggel van jelen a vásznon, hogy az első pillanattól kezdve maga mellé állít. (Hihetetlen, hogy mindössze 16 éves!) A kiváló alkotógárda a témában klasszikussá vált alkotások mellé emelte a szlovák produkciót, amely már megjárt egy Los An- geles-i szemlét, s vándorol tovább Göteborgba és San Franciscóba. Dúdor István-kiállítás nyílik ma este a Mandragora nyilvános főpróbája előtt a Jókai Színházban Machiavelli buja komédiája Komáromban SZÉL JÁNOS Niccolo Machiavelli Mandragora című vígjátékát mutatja be holnap este 19 órai kezdettel a Komáromi Jókai Színház társulata. Az előadást Lévay Adina, a színház művészeti vezetője rendezte. A ma esti nyüvános főpróba előtt Dúdor István alkotásaiból nyitnak tárlatot.- A Mandragora amolyan társadalmi szatíra, pajzán formában előadva. És mert végig a vágyról és a szexusról beszél, fontosnak tartottam ezt a vonalat megerősíteni. Van egy fiatal, szép, erkölcsös asszony, akinek a férje az együgyű és öregedő Nicia mester. Ä fiatal Callimaco beleszeret Lucretiába. A házaspár gyereket szeretne, Callimaco Ligurio segítségével ezt a helyzetet használja ki, hogy elérje szíve vágyát - mesélte a történetet Lévay Adina, aki ismét együtt dolgozott Gadus Erika díszlet- és jelmeztervezővel. - Jól bejárható teret álmodtunk meg, amely tulajdonképpen emlékeztet egy firenzei skiccre, amelyben színes, reneszánsz hangulatot sugalló ruhák jelennek meg. Erőteljes színek és formák - mondta Gadus Erika. Rajta kívül Rozs Tamás zeneszerző, Pataky Klára koreográfus, Varga Emese dramaturg a tagjai a május 8-án közönség elé kerülő két- felvonásos vígjáték alkotógárdájának. A Mandragórában minden madonna Lucretia kegyeiért történik. A szépséges firenzei asszonyt Szvrcsek Anita alakítja. - Machiavelli Lucretiája először áldozati bárányként jelenik meg. Amikor aztán rájön, micsoda gyalázatot követett el rajta a férje, az anyja, a gyóntató papja, másképp áll az élethez, s kihasználva a fiatal legény szerelmét, tudatosan enged a vágynak - mondta szerepéről a színművésznő. Férjét, Nicia ügyvédet Ropog József, az epekedő Callimacót Hajdú László alakítja. Sirót, Callimaco szolgáját, Németh Istvánra, Ligurio szerepét Mokos Attilára bízta a rendező. Sostrata, Lucretia anyja Varsányi Mari lesz. Timoteo atyát Olasz István játssza. A Mandragora ma este hét órakor kezdődő nyilvános főpróbája előtt, 18 órakor Élnem kell címmel kiállítás nyílik Dúdor István alkotásaiból a színház felső előterében. A tárlatot Kocsis Ernő festőművész nyitja meg. - Még a tavaly novemberi, Tornaiján megrendezett Dú- dor-esten született az ötlet, hogy Komáromban és más magyarlakta településen is bemutassam egy magánember birtokában lévő alkotásgyűjteményét - mondta A. Marton Gyula költő, publicista, akinek az ötlete nyomán valósul meg a vándorkiállítás. Idén novemberben lenne hatvanéves a dereski festőgéniusz. Alkotásai Komárom után Nagymegyeren, Vág- sellyén, Pozsonyban lesznek láthatóak, majd egy másik útvonalon visszatérnek Tornaijára és Deresk- re, a művész szülőhelyére. Sostrata (Varsányi Mari), Timoteo atya (Olasz István) és madonna Lucretia (Szvrcsek Anita) az első felvonásban (Dömötör Ede felvétele) RÖVIDEN _______________ Táj és lélek - kiállítás Nagymegyer. Táj és lélek címmel Janiga József alkotásaiból látható kiállítás a Nagymegyeri Városi Művelődési Központban, a képzőművész halálának ötödik évfordulója alkalmából. A festményeket május húszadikáig tekinthetik meg az érdeklődők, (ú) Kezdődik a Viennafair Bécs. Ma kezdődik, és május 10-ig tart az osztrák fővárosban a Viennafair nemzetközi művészeti vásár, amelynek fókuszában a kelet-közép-európai kortárs művészet áll. A rendezvény ötödik évfolyamán csaknem húsz ország több mint száz galériája mutatkozik be. Szlovákia három galériával, Magyarország pedig hat galériával és hét kortárs művészeti intézménnyel képviselteti magát. A vásár keretében több szakmai beszélgetést tartanak a művészeti intézmények képviselői: szó lesz például a jelenlegi gazdasági helyzetről és annak hatásáról a galériák, múzeumok és művészeti társulások működésére, (m, ú) 100 Radnóti-vers 100 fotóval Budapest. Radnóti Miklós 100 kép - 100 vers címmel jelent meg a költő születésének 100. évfordulójára Tóth József fotóművész kötete, amelybe Radnóti Miklós ismert és kevésbé ismert verseihez készített fotókat gyűjtött össze a szerző. „Nem illusztrációk, hanem önálló alkotások, amiket a számomra legkedvesebb Radnóti-versek ihlettek” - hangsúlyozta Tóth József a könyvbe került fényképekről. A Radnóti-centenáriumra a Medicina Kiadónál megjelent album a költő tragikusan rövid pályafutásának 15 évét öleli fel, és Tóth József elmondása szerint azért is különlegességnek számít, mert még soha nem jelent meg fotókkal ü- lusztrált Radnóti-kötet. (mti) A Korai Öröm (Képarchívum) A Korai Öröm karrierje különleges sikertörténet Fülkagylók kényeztetése JUHÁSZ KATALIN Pozsony. Kissé irritáló színű, de nyüván szándékosan élénkrózsaszín plakátok hívogatják a vájt fülű pozsonyi ifjúságot a vár alá vájt SubClubba, a Korai Öröm szombati koncertjére. Az immár 18 éves zenekar műfaja nehezen kategorizálható - pszichedelikus poszt-space-rock némi törzsi beütéssel. A háromtagú ütősszekció archaikus népek sámánjait idézi, a szintetizátor-effektek békésen megférnek a háttérben, akárcsak az elektromos gitár és az időnként felhangzó furcsa, arabos énekbetétek. Korok és kultúrák különleges keveréke, a múlt és a jövő idődén találkozása, utazás a tudatalatti vüágban. A távol-keleti meditativ tradíció keveredik az angolszász rockkal, arab, afrikai és ausztrál népzenei elemek vegyülnek ambienttel és cyber-kul- túrával. Röviden: színvonalas, re- petitív, instrumentális hangulatzene, sok improvizatív elemmel. A Korai Öröm karrierje nem mindennapi sikertörténet: 1993-ban már Németországban léptek fel, a berlini klubokban „púnk aus Ungam”-ként felcímkézve mutatták be a zenekart. Ekkor már készülőben volt az első kazetta, a Tilos az Á-ban rögzített koncert felvétele. Folyamatos tagcserék után a zenekar tíz zenészből és négy VJ-ből állt. Első stúdióalbumuk 1995-ben jelent meg, ettől kezdve gyakorlatilag minden évben új albumot adtak ki magánkiadásban. A következő évben internetes honlapot indítottak, 1997-ben pedig először léptek fel az addigra már nemzet- közüeg is jól ismert Sziget Fesztivál nagyszínpadán. A következő két évben a Korai Örömöt a Magyar Narancs közönségszavazásán az év koncertzenekarává választották. A zenekar fesztiválokat szervezett kelet-európai közreműködők részvételével, nevükhöz számos úttörő jellegű kezdeményezés fűződik a hangversenyek alatti videoinstallációk bevetésétől kezdve a koncertek utáni acidpartik és az uszodapartik beindításáig, vagy az úgynevezett digitális improvizációs technikával kiadott albumig. Bejárták a világot Dublintől Szentpétervárig, és mindent elértek, ami az alter- natív-underground vonalon elérhető. A pozsonyi koncert társszervezője a Védcölöp Alapítvány, valamint a különleges hangzások népszerűsítését felvállaló Magyar Köztársaság Kulturális Intézete.
