Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-07 / 104. szám, csütörtök

4 Régió ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 7. www.ujszo.com Szomotor regio@ujszo.com, fax: 02/59 233 469 RENDŐRSÉGI NAPLÓ Emberöléssel gyanúsítják a rendőrt Pozsony. A belügyminisztérium belső ellenőrzési osztálya eljá­rást indított egy rendőr ellen. A 34 éves férfi tavaly júniusban, az euró szállítása során egy gépkocsioszlop utolsó autóját vezette, és összeütközött egy VW Pólóval. A Pólóban utazó 33 éves nő a hely­színen, kilencéves fia a kórházban vesztette életét. A férfi ellen emberölés és testi sértés miatt indult eljárás. (SITA) Ittas nő a sínen Ruttka (Vrútky). Egy 46 éves ittas nő életét mentette meg egy mozdonyvezető gyors reakciója. A ruttkai vasútállomásról kihajtó mozdony vezetője észlelte, hogy egy nő áll a szerelvény előtt. Hangjelzést adott, vészfékezett, és sikerült a vonatot megállítania 10 méterre a potenciális áldozattól. A nőt előállították a vasúti rendőrök, vérében 1,85 ezreléknyi alkoholt mértek. Vallomásában azt mondta, a barátja provokálta ki tettét. (TASR) Rendőrkézen a hullaházi tolvajok Trencsén. Egy 15 és egy 18 éves fiatal fosztotta ki a felsőszucsi (Trencséni járás) halottasházat. A tettesek egy keverőpultot, egy erősítőt és egy mikrofont vittek el. Ezzel 290 euró kárt okoztak. A betörés büntetési tétele háromtól tíz évig terjed, fiatalkorú tettes esetében feleződik. (SITA) Eljárás indult a kocsmai heilező ellen Trencsén. Hat hónaptól három évig teijedő börtönbüntetéssel sújthatják azt a 28 éves trencséni férfit, aki április 12-én este a trencséni járásbeli Bercsány település kocsmájában azt kiabálta: Sieg heil. A fiatalember ellen az alapvető emberi jogokat elnyomó csoportok népszerűsítése és támogatása miatt indult eljárás. Sza­badlábon védekezhet. (TASR) Súlyos égési sérüléseket szenvedett Pozsony. Testfelülete 30 százaléka megégett egy 15 éves pozso­nyi fiúnak, mert felelőtlenül játszadozott a vasúti felső vezetékkel. Kedd este a ligetfalui Aupark bevásárlóközpont közelében a fiú egy fémszalagot talált, melyet a levegőbe dobált, azzal a szándékkal, hogy elérje a felső vezetéket. Ez sikerült is neki. A lábán súlyos égési sérüléseket szenvedett. A fiút kórházban ápolják. (SITA) Megszavazták a költségvetés csökkentését Parázs vita az ülésteremben MARSOVSZKY MIKLÓS Kassa. Megszavazták a kiadá­sok csökkentését a városi képvise­lők. A városatyák egy órán keresz­tül vitáztak a költségvetés módo­sításáról. A gazdasági válság ne­gatív hatásai miatt 11 millió euró (331 millió korona) bevételtől esik el a város. A tízből hét program költségve­tését csökkentették, míg az iskola­ügyre, a közlekedésre és a család­fejlesztő projektre több jut. Az SD- KÚ-DS-ből nemrég kilépett Edu­ard Búraš szerint a képviselők és polgármesterek bérén kellene el­kezdeni a takarékoskodást. Búraš 10 százalékkal csökkentené a bé­reket, 25 százalékkal a magisztrá­tus működési költségeit, 50 száza­lékkal az Európa Kulturális Fővá­rosa (EKF) projekt költségvetését, és ugyancsak 50 százalékkal a vá­rosi futballklub támogatását. A képviselő hozzátette, az EKF pro­jekt igazgatójának, Zora Jaurová- nak 2500 eurós (75 ezer korona) fizetése felháborítóan magas. A testület lesöpörte Búraš aján­latát, helyette a František Knapík főpolgármester által előteijesztett javaslatot fogadták el. Eszerint 10 százalékkal csökkentik a város ki­adásait, ugyanennyivel csökken­nek a bevételek is. A hiányt több forrásból pótolják. 3,3 millió eu- rót (99 millió korona) a készenléti alapból, 2,2 millió eurót (66 mil­lió korona) a lakásfejlesztési alapból és 4,8 millió eurót (144 millió korona) a város tulajdoná­ban lévő ingadanok és földterüle­tek eladásából. Kevesebb pénz jut az egyes vá­rosrészeknek is. A kultúra számá­ra nyújtott támogatásokat egy időre befagyasztják, míg a sportra és az ifjúsági programokra szánt támogatásokat 570 ezer euróval (17 millió korona) csökkentik. Az Európa Kulturális Fővárosa 2013 nonprofit szervezetnek szánt összegből 83 ezer eurót (2,5 mil­lió korona) vettek el, míg a ma­gisztrátus működésén 603 ezer eurót (18 millió korona) spórol meg a város. Bírósági döntés már van az ügyben, a helyzet megoldásában azonban csak reménykedni lehet Újabb fejlemények a szomotori képviselő-ügyben Szomotor. A Kassai Kerületi Bíróság döntése értelmé­ben a Bodrog-parti közsé­get a 2006 decemberében mandátumot szerző képvi­selőkből álló önkormány­zat hivatott vezetni. LECZO ZOLTÁN Szomotomak az utóbbi hóna­pokban elméletileg két különbö­ző összetételű önkormányzati testületé is volt, az egyiket a más­fél évvel ezelőtt megválasztott képviselők, a másikat pedig a polgármester tekintette legitim­nek. Ez a bizarr helyzet úgy ala­kult ki, hogy Stropkay Szilvia polgármester 2008. áprilisának vpgén - hat nappal a leváltását célzó sikertelen népszavazás után - az önkormányzat öt tagját levélben értesítette arról, hogy megszűnt a mandátumuk, így a testületben a helyükre pótképvi­selők kerültnek. A falu első em­bere szerint az érintettek koráb­ban munkavállalói szerződést kö­töttek a községgel, ezáltal a kü­lönböző tisztségek összeférhetet­lenségét eredményező jogvi­szonyjött létre, amely a törvény­ből adódóan a képviselői mandá­tum elvesztésével jár. Ezt az eljá­rást több megkérdezett jogi szak­értő már akkor törvénytelennek minősítette, és a polgármester in­tézkedése ellen az érintettek is tiltakoztak. Mindezek ellenére Szomotoron később letették a hi­vatali esküt azok a pótképviselők, akik a korábban „mandátumukat vesztett” tanácstagok helyébe léptek. Időközben a Tőketerebesi Já­rási Ügyészség levélben értesítet­te a falu elöljáróit arról, hogy a helyi képviselő-testület öt tagjá­nak áprilisi „menesztése” indoko­latlan volt, és a pótképviselők be­iktatása sem a törvényeknek megfelelően zajlott. Mivel a falu­ban a szembenálló felek kitartot­tak az igazuk mellett, érdemi döntések hosszú idő óta nem szü­lettek. Stropkay Szilvia korábban úgy nyilatkozott lapunknak, sze­rinte Szomotomak csupán egyet­len legitim önkormányzata van, és az a négy „eredeti” képviselő­ből, illetve a később beiktatott pótképviselőkből áll. A Kassai Kerületi Bíróság nem­régiben hozott ítéletével azonban megtiltotta a községnek (vagyis a polgármesternek - a szerk. megj.), hogy tovább akadályozza a 2006-ban megválasztott - majd nem mindennapi körülmények között menesztett - öt képviselőt mandátumuk gyakorlásában. A taláros testület ugyanakkor el­rendelte, hogy a község az ítélet jogerőre emelkedését követő öt napon belül tegye lehetővé az érintettek számára képviselői jo­gaik gyakorlását. A lapunk birto­kába került ítéletek ellen - a do­kumentumokban foglaltak sze­rint - fellebbezésnek helye nincs, így a polgármester és a falu meg­választott képviselői belátható időn belül kénytelenek lesznek tárgyalóasztalhoz ülni. A bírósági döntésről, a várható történések­ről és a tervezett lépésekről ter­mészetesen szerettük volna meg­kérdezni Szomotor polgármeste­rét is, ám Stropkay Szilviát a teg­napi nap folyamán nem sikerült elérnünk. Nemzetközi konferencia neves szlovák és magyar előadókkal, gazdag kulturális programmal Holokauszt emléknap Rimaszombatban Négy év alatt már többször meggyalázták (Szekeres Éva felvétele) Szélsőséges megnyilvánulások 2005-ben leplezték le Rimaszombatban a holokauszt emlékművet, Mag Gyula alkotását. Azóta többször is meggyalázták az emlék­művet. Horogkeresztet karcoltak a fémrészekbe, Hitlert ábrázoló plakátot ragasztottak rá, szétdúlták az előtte elhelyezett koszorú­kat, egy esetben pedig megpróbálták festékkel lemázolni. Az atro­citások a térfigyelő kamera felszerelése óta megszűntek. A gömöri városban az elmúlt két-három év alatt megszaporodtak a szélsősé­ges megnyilvánulások, ezek főleg a roma kisebbség ellen irányul­nak. Sajnálatos módon mind a magyar, mind a szlovák oldalon egyre több szélsőséges nézetet valló fiatalról van tudomás, (szász) ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Rimaszombat. A zsidóüldözés áldozatainak emlékére rendez­nek nemzetközi konferenciát holnap A holokauszt Dél-Szlová- kiában címmel. A konferenciára neves ma­gyarországi és szlovákiai előadó­kat hívtak meg, hat tudományos előadást hallgathatnak meg az érdeklődők. A holokauszt emlék­nap idén a Rimaszombati Város­napok kiemelt rendezvénye lesz. A tudományos előadások mellett gazdag kulturális program is vár­ja a résztvevőket, a zsidóság éle­tét és sorsát bemutató dokumen­tumfilmek vetítése, Fejes Zsuzsa és Kovács Attila képeiből összeál­lított, a környék zsidó temetőit bemutató fotókiállítás, a Press- burger Klezmer Band koncertje, valamint megemlékezés az egy­kori rimaszombati zsinagóga he­lyén álló holokauszt emlék­műnél. Arról máig nincs pontos adat, hány rimaszombati zsidó pusz­tult el a második világháború vé­gén, a zsidóüldözések idején. Az 1929-ben megjelent Magyar Zsi­dó Lexikonban közölt adatok alapján az első Csehszlovák Köz­társaság idején a körülbelül hét­ezer lakosú gömöri városban 250 zsidó család, mintegy 940 fő élt, ami jelentős közösségnek számí­tott. Több kulturális, vallási és jó­tékonysági szervezetet működ­tetett a közösség, amelynek tag­jai szinte kizárólag magyar nemzetiségűnek vallották magu­kat. 1868-ban zsinagógát is épí­tettek, ezt az épületet a kommu­nista városvezetés a hetvenes évek végén leromboltatta. A vá­rosi nemzeti bizottság akkori el­nöke - aki a zsinagóga bontását jóváhagyta - egyébként ma is a rimaszombati önkormányzat tag­ja. A város zsidóságát - a rozs- nyói, és a tornaijai zsidókhoz ha­sonlóan - 1944 áprilisának má­sodik felében gyűjtötték gettók­ba, majd még ugyanabban az év­ben, júniusban Auschwitz-Bir- kenauba és más táborokba hur­colták. Nagyon kevesen tértek vissza, a túlélők közül sokan az éppen megalakult Izrael államba emigráltak. Ma Rimaszombatban nincs zsidó hitközség, csak egy civil társulásként működő szer­vezet foglalkozik az itt élő alig tucatnyi zsidó polgárral, (szász)

Next

/
Thumbnails
Contents