Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-06 / 103. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 6. Szülőföldünk 15 Tájainkon is elterjedőben vannak a borvacsorák, amelyek egyik feladata e nemes nedű kulturált fogyasztásának népszerűsítése Kiváló borok és ínyenc fogások randevúja Komárom. Tavaszi ételkóstolóval egybekötött felvidéki újbor mustrára invitálták nemrégiben a borbarátokat a RÉV Magyar Kultúra Házába. V. KRASZN1CA MELITTA Ezúttal felvidéki, azon belül is a szűkebb régióban tevékenykedő borászok kaptak bemutatkozási lehetőséget. A lokalitás mellett azonban még egy nagyon lényeges dolog összekötötte őket: mindannyian manufakturális eljárással, kis mennyiségben kiváló minőségű borokat készítenek. Előtérbe helyezik a fahordós erjesztést és érlelést, és az adott táj, termőhely jellegzetességeit „sűrítik” egy-egy palack borba, beleadva szívüket-lelküket. Kiváló borok és ínyenc fogások randevúja - röviden talán így lehetne jellemezni a borvacsorákat, amelyek tájainkon is elterjedőben vannak. Lényegük, hogy a meghívott borász termékeihez igazítják az esetenként öt-tízfogásos menüt, a vendégek pedig a gasztronómiai élvezetek mellett közelebbről megismerkedhetnek a borász munkájával, a termőhelyi specialitásokkal, a borkészítési módokkal. A mostani bormustra kissé eltért ettől a hagyománytól, nem volt szigorú étel-ital párosítás, Fekete Gábor és Gágyor Zille házigazdák ezúttal lazább, beszélgetős estet képzeltek el. „Újborokról lévén szó, mi is könnyebb ételeket, tavaszi ízeket válogattunk, sok-sok zöldséggel, salátával” - mondta Gágyor Zille. Szerinte a vendéglátósok részéről bátorságra, kezdeményezőkészségre is szükség van egy-egy ilyen rendezvény meghirdetésekor, ugyanis még elég szűk az a réteg, amelyet meg tudnak így szólítani. „Úgy gondolom viszont, nekünk feladatunk ezt is felvállalni, együttműködni a helyi borászokkal, termékeiket kínálni, és egy kicsit ránevelni a fogyasztókat a kulturált borivásra” - tette hozzá. A vendégek többsége nem először vett részt borvacsorán. Általában az új ízeket, a különleges ízharmóniákat keresik egy-egy ilyen alkalommal. „Szeretem, ha a meglepetés erejével hat az étel és a hozzá adott bor” - árulta el Czíria Attila. Horváth Lórántné, Erzsébet bevallása szerint leginkább a száraz, testes vörösborokat kedveli, de érdeklődve kóstolgatta a kitűnő fehér újborokat is. ,A kagylóra száraz bor csúszik jobban, a nyúlpástétomra már az édesebb, kevésbé karcos bor esik jól. Édesapám borász volt, ő mindig nagy tisztelettel, szeretettel beszélt a borokról, mintha élőlényekről lenne szó. Tudom, mennyi munka van egy-egy pohár nedűben, így is viszonyulok a fogyasztásához” - tette hozzá Erzsébet. A bormustrán ezúttal hat pincészet vonultatta fel újborainak legjavát: a Drozdík Pincészet, a Hengerics Birtok, Bott Frigyes Pincészete, a Molnár Pince, a Mátyás Pince és a Kasnyik Pince. Drozdík Attila „Párkány mellett, Ebeden 4,5 hektárnyi területet művelünk édesapámmal, aki hozzám hasonlóan főállásban tanár. Legfontosabbnak azt tartom, hogy alacsony terheléssel próbáljuk a lehető legjobbat kihozni a szőlőből. Egyelőre elég széles skálán mozog a fajtaösszetétel, de szeretnénk a termőtájra jellemző fajtákat, a Királyleánykát, a Zöldveltelínit, a Szürkebarátot, a vörösek közül pedig a Szentlőrincit felfuttatni.” Mátyás András „Családi pincészetünk Kisújfalun található, a 12 hektárból egyelőre csupán egy hektár a termő. A világfajták termesztése mellett, mint például a Chardonnay, a Tramini, a Sau- vignon blank, olyan hazai, esetenként elfeledett, háttérbe szorított fajtáknak is szeretnénk visszaadni régi fényét, mint az olasz rizling. Tisztában vagyunk vele, hogy tömegborok terén nem vehetjük fel a versenyt sem a hazai, sem a külföldi gyártókkal, ezért inkább egyedi borokat készítünk. A jó bor legfontosabb ismérvének az egyensúlyt, a cukor-al- kohol-sav hármas harmóniáját tartom. Ennek elérésére vidékünkön szerencsére adottak is a feltételek.” Kasnyik Tamás és Gábor .Apró, családi pincészetünk Dél- Szlovákia napfényben leggazdagabb részén, Kürt község délnyugati fekvésű dombjain fekszik. Egyelőre széles a fajtaösszetétel, közel 15 fajta szőlőt termesztünk - a fehérek közül pl. Chardonnay, Olaszrizling, Zöld- veltelíni -, de saját utunkat keresve fokozatosan szűkítjük a kört. Mindenképpen a kürti jelleget próbáljuk visszaadni borainkkal, még ha az nem mindig illeszkedik is a világtrendekbe. Szerintem fokozatosanjut el a fogyasztó a minőségi borokhoz, mi sem a száraz vörös borokkal kezdtük. Az a fontos, hogy mindenki megtalálja, ami szívéhez, leikéhez, ízlésvilágához a legközelebb áll. A borvacsorákat azért is szeretjük, mert üyenkor közvetlen kapcsolatot teremthetünk a fogyasztókkal.” Molnár János „Testvéremmel, Szabolccsal üzemeltetjük kis családi borászatunkat Nádszegen. Mivel szülőfalunkban nem adottak a feltételek a termelésre, ezért Kürtön művelünk fél hektárnyi szőlőt, elsősorban Furmint, Olaszrizling, Tramini fajtákat. Háromezer tőkéről kb. ugyanennyi palack bort állítunk elő, többnyire hordós érleléssel, de készítünk rozét is reduktív módszerrel. Én inkább a könnyű borokat kedvelem, a rizlinget, a rozét. Jó volna, ha a fogyasztók a borban meglátnák azt a munkát is, amit a szőlészek, borászok az egész év folyamán végeznek.” Hengerics Péter „Szentpéter és Ógyalla határában terül el a családi örökségként 14 éve rám maradt kisbir- tok, amelyből 1,5 hektárnyi a szőlő: egy hektár m 4 i > ÉltvAl t A házigazda Fekete Gábor (balról) kürti rizlingen párolt feketekagylóval kínálta a vendégeket (Kis Kata felvételei) Zöldveltellíni és 0,5 hektár Chardonnay, de a jövőben szeretnék Olaszrizlinget és néhány vörös fajtát is telepíteni. Először értékesítettem a szőlőt, de miután gondok voltak a kifizetésével, úgy gondoltam, inkább magam dolgozom fel. Másfél éve palackoztam először. Egy-egy ilyen borvacsora arra is jó alkalmat kínál, hogy mi, borászok találkozzunk, véleményt cseréljünk, megkóstoljuk egymás borait. Nem a konkurenciát látjuk egymásban, mondhatom, baráti a viszony közöttünk. Ami pedig a jó bor ismérvét illeti, az a fontos, hogy harmonikus, kerek legyen; ez éppúgy érvényes a könnyű, mint az extraktgazdag borokra.” Bott Frigyes ,A Muzsla határá- :M|BK I ban található 9 hek- F’í&jJ i táros szőlőültetvé- Jfc AuL ff nyűnkből 5 hektár- nyi a termő, több- ™ nyíre Olaszrizling és Rajnai rizling. Folyamatosan szeretném azonban visszatelepíteni azokat az ősi fajtákat, amelyek jellemzőek voltak erre a vidékre, például a juhfarkat, a kadarkát, a csókaszőlőt. A bort a termőhely teszi igazán jellegzetessé, izgalmassá, változatossá. Legyünk büszkék rá, hogy itt található a Kárpát-medence egyik legjobb termőhelye, az itt megtermett szőlőből készült borok felveszik a versenyt a tokaji, a Balaton-délvidéki, a somlói és más borvidékek boraival. Fontos ugyanakkor, hogy a bor tiszta legyen, a lehető legkevesebb adalékanyaggal készüljön: ne az élesztőt és a primőr aromát érezzük, hanem a termőhelyet, az ás- ványiságot, a mélységet.” Roma Rózsa-díjakat adtak át a Nemzetközi Romanap alkalmából - a kovácsoltvas rózsát a cigányságért kifejtett munka elismeréseként adományozzák ERŐ > DIVCÍ /: Bangó Margit és Rigó János (A szerző felvétele) Cigánykirályt koronáztak Somorján B. JÓZAN MÓNIKA Somoija. Miniszteri részvétel mellett zajlott a Nemzetközi Romanapon a Roma Rózsa-díj átadás és a cigánydalok királyának megkoronázása a helyi moziteremben. A Kossuth-díjas Bangó Margit és partnere, Rigó Jancsi fergeteges hangulatot teremtett két méltatás és díjátadás között. Viera Tomanová szociális ügyi miniszter és Anina Botošová, roma ügyekkel megbízott kormány- biztos is elismerésben részesült. A kovácsoltvas rózsát a cigányságért kifejtett munkájuk elismeréseként kapták. In memoriam díjat szavaztak meg roma szervezetek képviselői Ján Berky Mrenicának, a tavaly elhunyt cigány zeneszerzőnek és hegedűvirtuóznak. Nevében lánya, a kormáybiztos vette át a díjat. A méltatásban édesapja szavait idézték: nem az a fontos, hogy az életben mit ér el, hanem, hogy mit hagy maga után az ember. Anina Botošová elmondta, soha nem adja fel, és azon lesz, hogy a többségi társadalom előítéletei csökkenjenek a romákkal szemben. Díjat kaptak Szlovákia más szegletéből érkezett polgármesterek és roma aktivisták is. Magyarországról az Országos Cigány Ön- kormányzattal szorosan együttműködő Roma Polgárjogi Mozgalom elnöke, Oláh Csaba vehette át a kitüntetést. „Tapasztalatainkkal szeretnénk megkönnyíteni Rigó Jancsiék misszióját. ígérem, hogy a cigányságot még jobban összefogjuk” - mondta lapunknak a magyarországi vendég. Bangó Margit méltatta Rigó Jancsit. A nagymagyari férfi 13 éves kora óta énekel. A 90-es években együttessel lépett fel, aztán szólista lett. Tavaly közös CD-t készített Bangó Margittal Mulatok, mert jól érzem magam címmel. A magyarországi Rádió C állandó vendége. „Horváth Pista 10 éve ment el, azóta keresem azt a cigány férfit, aki magyarul és cigányul is tud énekelni és méltó utódja lehet. Végre megtaláltam új partnerem egy olyan emberben, akinek zenéjét minden nemzetiség egyformán élvezi” - mondta Bangó Margit, majd magasba emelte a díszes koronát, és az előtte térdeplő Rigó Jancsi fejére helyezte. A megkoronázott csak annyit mondott, mindenki legyen büszke cigányságára, majd a rendezvény záróakkordjaként elénekelte a roma himnuszt, (jóm) SZÜLŐFÖLDÜNK A mellékletet szerkeszti: Klein Melinda Levélcím: Szülőföldünk, Lazaretská 12,811 08 Bratislava 1 Telefon: 02/59 233 426, fax: 02/59 233 469, e-mail: melinda.klein@ujszo.com
