Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-06 / 103. szám, szerda

12 DlGlTÁLlA ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 6. www.ujszo.com A napokban rajtol a Nokia saját szoftveráruháza Indul a Nokia Ovi Store FELDOLGOZÁS Amióta az Apple létrehozta az App Store-t, a többi nagy gyártó is sorban elkészíti saját szoftveráru­házát. így tesz a Nokia is. Afínn gyár­tó Ovi Store név alatt fogja árulni Symbian S60 és talán később S40 készülékeihez a különféle progra­mokat, alkalmazásokat. Az Ovi Store egyúttal kiváltja a korábbi Le­töltés, MOSH, Játékok, Alkalmazá­sok, Csengőhangok és Widgetek nevű alkalmazásokat, weboldalá­kat. A telefonra telepített keretprog­rammal közvetlenül a készülékről, kényelmesen és valószínűleg egy­szerűen kereshetünk majd a szoft­verek között. Amelyik megtetszik, azt néhány kattintással le is tölthet­jük, persze miután kifizettük az árát. A finnek előrejelzése szerint az Ovi Store már indulásakor is ezernél több szoftvert fog tartalmazni, me­lyek száma a jövőben folyamatosan bővül. (1) Í7500: 8GB memóriával, 5 megapixeles kamerával Samsung Androidos mobil FELDOLGOZÁS A Samsung bemutatta az i7500-at, amely a gyártó szerint a leginnovatívabb Android mobil a piacon. Kétségtelen, hogy a külső­re megint nem lehet panaszunk, főleg a 11,9 mm-es vastagság lát­tán. A műszaki adatokat áttekint­ve igazat adhatunk a koreai gyár­tónak, mert az Í7500 meglehető­sen jól felszerelt készülék. A négy­sávos GSM és háromsávos HSDPA a világ szinte bármely pontján használhatóvá teszi. Kijelzője 3,2”-os, HVGA (320x480 pixel), természetesen érintőkijelzős és ráadásul AMOLED, ami gyönyörű színeket és alacsony fogyasztást garantál. Van benne WiFi, GPS- vevő, Google teljes támogatás, zene- és videólejátszó, 8 GB belső memória, microSD bővítés, Blue­tooth, USB és 3,5 mm-es csatlako­zások, 5 megapixeles, autofóku- szos kamera. Ráadásnak pedig ott az erős, 1500 mAh-s akkumulá­tor. A pontos ár és az boltokba ke­rülésének időpontja egyelőre nem ismert. (1) Nem a felhasználó gépén fut a szoftver Ingyenes vírusirtó a Pandától FELDOLGOZÁS A Panda Security béta verzióban már elérhető új, ingyenes vírusirtó­ja a cloud computing technológián alapul, a gyanús fájlok átvizsgálá­sát nem a felhasználó gépén futó szoftver, hanem a cég szerverein futó programok végzik. A Panda Antivirust is gyártó cég biztonsági vezetője szerint az új technológia segíthet megelőzni a Confickerhez és a Koobface-hez hasonló vírusok elterjedését. A jelenleg használt ví­rusirtó szoftverek telepítésük után azonnal lekérik a frissítéseket szol­gáltató szerverekről a fertőzések felismeréséhez szükséges friss min­tákat, és ezek alapján ellenőrzik a veszélyeztetett állományokat. A módszernek két gyengesége is van: a vírusok felismerését lehetővé te­vő információs fájlokat folyamato­san frissíteni kell, a kártevők kere­sése pedig még az erősebb számí­tógépeket is hajlamos lelassítani. A Panda új szoftvere egészen más megközelítést használ. A számító­gépen futó kliens alig végez ellen­őrzést, folyamatosan kapcsolatban áll a cég adatközpontjával, és to­vábbítja a gyanús állományokat. Az aktív védelem csak akkor lép közbe, ha vírussal fertőzött állományt in­dítunk el számítógépünkön. Ez a megoldás mindkét fél számára elő­nyös, hiszen a Panda szinte azonnal - és ingyen - értesül az újonnan megjelent vírusokról, vírusvarián­sokról, a felhasználó pedig vissza­kapja számítógépét az erőforráso­kat elfoglaló biztonsági progra­moktól. A háttérben működő „Col­lective Intelligence” elnevezésű technológia a Panda szerint hat perc alatt képes felismerni egy új ví­rust miközben akár napi 50 000 új mintát ellenőriz. A Panda Cloud Antivirus jelenleg Windows XP-n és Vistán használható, és tervek sze­rint Windows 7-en is elérhető lesz. A béta fázis várhatóan nyár végéig tart, de a termék továbbra is ingye­nes marad. (o) A rendszer nem csak egyenes választ képes adni például egy olyan kérdésre, hogy „Milyen magas a Mount Everest?", hanem ezzel összefiiggő to­vábbi adatokat - mint például földrajzi elhelyezkedés, közeli városok adatai, illetve összehasonlítás más hegycsúcsokkal (Képarchívum) Megérti a hozzá intézett kérdéseket, s a válaszokat minden esetben személyre szabva állítja össze Örökre megváltozhat az internet Májusban mutatják be a nagyközönségnek azt az új fejlesztésű szoftvert, amely gyökeresen megváltoztat­hatja internetezési szoká­sainkat, emellett alaposan feladhatja a leckét az olyan nagy cégeknek, mint pél­dául a Google. FELDOLGOZÁS A Wolfram Alpha nevű rend­szer - amelyet először múlt héten lehetett közelebbről megtekinteni a Harvardon rendezett bemuta­tón - lényege, hogy megérti a hozzá intézett kérdéseket, s a vá­laszokat minden esetben sze­mélyre szabva állítja össze - írja az Independent című brit lap. A fejlesztők reményei szerint ezzel megtehetik az első lépést egy olyan hálózat felé, amely megérti a folyó szövegben feltett kérdéseket, és úgy válaszol rájuk, akár egy ember. Bár a rendszer még új és tesztelés alatt áll, máris hatalmas érdeklődést váltott ki a technológiával foglalkozó újság­írókból és bloggerekből. A számí­tástechnikával foglalkozó szak­emberek szerint a Wolfram Alpha megjelenése evolúciós ugrást je­lent az internet fejlődése szem­pontjából. „A rendszernek olyan jelentő­sége lehet, mint a Google-nek volt annak idején, csak más szempont­ból” - mondta az Independentnek nyilatkozva Nova Spivack IT- szakértő. „A jövőt tekintve paradigma- váltást hozhat a számítógépek és az internet szempontjából” - tette hozzá Tom Simpson, a Conver- genceofeverything.com című blog gazdája. „A Wolfram Alpha egy lépést jelent az önszervező háló­zat és a mesterséges intelligenciák jelentőségének növekedése felé.” A rendszer nem csak egyenes vá­laszt képes adni például egy olyan kérdésre, hogy „Milyen magas a Mount Everest?”, hanem ezzel összefüggő további adatokat - mint például földrajzi elhelyez­kedés, közeli városok adatai, il­letve összehasonlítás más hegy­csúcsokkal - is megjelenít a vá­lasszal együtt. A módszert kidolgozó brit felta­láló, Stephen Wolfram szerint az új fejlesztés fő innovációs ereje abban rejlik, hogy azonnal képes a beérkező kérdéssel kapcsolatos további információk összegyűj­tésére és szervezésére. Képes pél­dául olyan feladatok megoldásá­ra, mint a Mount Everest magas­ságának és a Golden Gate-híd hosszának az összevetése, meg tudja nézni, hogy milyen volt az időjárás Londonban John F. Ken­nedy amerikai elnök meggyilkolá­sának a napján, képes kiszámítani az ISS nemzetközi űrállomás ak­tuális helyzetét, illetve azt, hogy mikor várható legközelebb teljes napfogyatkozás Chicago felett. Emellett például ha egy zene iránt érdeklődő kereső a Disz-dúrra kí­váncsi, a rendszer le tudja játszani a számára, de azzal kapcsolatban is tud felvilágosítást adni, hogy mennyi az esélye, hogy tíz fej vagy írás játék esetén négyszer a fej jöj­jön ki. A fizikusként is tevékenykedő Wolfram szerint az új típusú kere­ső által használt információs adatbázist folyamatosan karban­tartják és értékelik különböző szakértők. Ezzel kiküszöbölhető a felhasználók által szerkesztett ol­dalak - pl. a Wikipedia - esetleges megbízhatatlansága. A Wolfram Alpha a névadó által kifejlesztett Mathematica nevű szoftveren alapul, amelyet kutatók, mérnö­kök és akadémikusok is használ­nak összetett matematikai műveletek elvégzésére. „A civilizációnkról összegyűj­tött tudást szerettem volna számí­tógépek által értelmezhetővé tenni” - magyarázta fejlesztésével kapcsolatban Wolfram. „Nem vol­tam benne biztos, hogy lehetsé­ges, s meglepve tapasztaltam, hogy milyen jól működik a rend­szer. Még sok munkát kell elvé­geznünk, de a szoftver egyre in­kább érteni fogja, hogy mit aka­runk tőle. Jelenleg körülbelül egy átlagos könyvtár információinak a 90 százalékát használja tudás­bázisként.” Wolfram számításai szerint mintegy ezer emberre lesz szük­ség, hogy folyamatosan bővítse az adatbázist a legfrissebb felfedezé­sekkel és új adatokkal. Hangsú­lyozta, hogy nem szeretne infor­mációkat tárolni hétköznapi em­berekről, bár tudatában van an­nak, hogy a technológiát majd ilyen célra is megpróbálják fel­használni. A Wolfram Alphát kutatókra és tudósokra gondolva fejlesz­tették, ezért az első változat még nem teljesen tájékozott a popkultúrával kapcsolatban. így fordulhatott elő, hogy alaposan megzavarodott a rendszer, ami­kor az 50 cent keresőszavakat táplálták bele, ugyanis nem tu­dott különbséget tenni az ame­rikai váltópénz és az azonos nevű rapper között. Ebből kifo­lyólag eleinte biztosan nem je­lent majd komoly fenyegetést a Google-re nézve, amely márci­usban állt át az úgynevezett szemantikus keresésre. A név­adó egyébként nem zárta ki, hogy a későbbiekben együttmű­ködjenek a keresőóriással vagy a Wikipediával, amelynek nép­szerűségi algoritmusát alkal­mazzák majd annak megállapí­tására, hogy a rendszer felhasz­nálóit milyen témák érdeklik a legjobban. „Hacsak valamelyik online szuperhatalom nem vá­sárolja fel a céget, néhány éven belül hasonló erő válhat belőle, mint a Google-ből, s nem len­nék meglepve, ha a Wolfram Alpha idővel átvenné a legnépszerűbb kereső titulusát” - írta az új fejlesztésről Doug Lénát, a Semanticuniverse.com bloggere. (A hvg.hu nyomány) Jövőre lelassul az internet A hálózati infrastruktúra fejlesztése nélkül jövőre lelassul és egyre bizonytalanabbá válik az internetkapcsolat, állítják szak­értők. A szabad kapacitás folyamatosan csökken - figyelmeztet az IT café: a nethozzáférésre irányuló kereslet évi hatvan szá­zalékkal növekszik, a nagy sávszélességet igénylő oldalak, mint a YouTube vagy a BBC iPlayer népszerűsége meredeken ível felfelé, de nem javít a helyzeten az sem, hogy egyre többen dolgoznak otthonról a neten keresztül. A hálózatra csatlakozó számítógépek megduplázódásával egyre többször és több he­lyen számíthatunk a kapcsolat akadozására vagy véletlenszerű megszakadására - figyelmeztetnek a szakértők. Az Internet World Stats statisztikai weboldal mérései alapján idén márci­usban 1,6 milliárd fősre növekedett az internet-felhasználók tábora, ez 342 százalékos emelkedést jelent a 2000-ben összegyűjtött adatokhoz képest, vagyis a világ teljes népessé­gének 23 százaléka használja ma a netet. A forgalmat a szak­értők már exabájtokban mérik (1 exabájt egyenlő egymillió- szőr egymillió megabájttal), egy hónapban a teljes interneten nyolc exabájtnyi adat áramlik át - csak a YouTube annyi sáv- szélességet köt le napjainkban, mint az egész internet kilenc évvel ezelőtt, míg a BBC iPlayer a teljes brit adatforgalom öt százalékáért felelős. (IT café) DIGITALIA A mellékletet a LINKPRESS készíti. Felelős szerkesztő: Szabó László tel: 02/59 233 441; e-mail: digitalia@ujszo.com, Levélcím: Digitália, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava

Next

/
Thumbnails
Contents