Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-06 / 103. szám, szerda
10 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 6. www.ujszo.com Egy abszurd zenei műfajt teremtett a kultuszzenekar Padányban a Belga JUHÁSZ KATALIN Padány. Nem mindennapi eseménynek ad otthont a helyi művelődési ház szombat este. A tavalyi telt házas kürti Bélga-kon- cert sikerén felbuzdulva a támogató Védcölöp Alapítvány továbbra is olyan helyszíneket keres élvonalbeli magyarországi együttesek koncertjeire, amelyek nem éppen könnyűzenei eseményeikről ismertek kis hazánkban. A Belga igazi kultuszzenekar. Tulajdonképpen folyamatosan parodizálnak, a könnyűzenei közhelyeket, a magyar dalszövegek unalomig ismert szófordulatait, valamint a tömegkultúra konvencióit figurázzák ki. Emellett szellemesen keverik, csúsztatják egybe különböző szubkultúrák, tájegységek, médiumok nyelvi rétegeit. Sajátos szociális kórképet, szókincs-elemzéseket és beszédmód-paródiákat hallunk, a dalokban a mai magyar valóság jelenik meg. Az irónia sok esetben csak „fedezék”, a négy vicces rapper erős társadalomkritikát fogalmaz meg, a trágárság a tehetetlenség kifejezési eszköze, a bohóckodás már-már költészetté nemesedik, a hallgató pedig többnyire önmagán röhög. Ez a zenekar egyszerre tud lenni a 21. század Defekt Duója és Cseh Tamása, dalaik egyszerre meg- hökkentőek, viccesek és mélyen elgondolkodtatóak, mellőzik viszont az okoskodást (amiről Madách óta tudjuk, hogy a tett halála). Egy abszurd zenei műfajt teremtettek egy abszurd helyen, Magyarországon. Zeneileg rég túlléptek a hip-hop kereteken, a választék a drum'n'bass-től Morrico- nén át egészen az esztrádig terjed. A Belga-tagok anyanyelvi szinten beszélik a humor nyelvét, minden erőlködés és kényszeredettség nélkül, mintha ez nem is egy mű (vésze ti) nyelv lenne, hanem az a nyelv, amelyen az ember spontánul megszólal, bármit akar is mondani. A padányi koncert a helyi Club Media ügynökség szervezésében és a Magyar Köztársaság Kulturális Intézetének eszmei támogatásával május 9-én 20 órakor kezdődik a művelődési házban. Bővebb információ a www.belga.zene.sk internetes címen található. Egy zacskó cseresznye - könyvbemutató Dunaszerdahely. Az Egy zacskó cseresznye című versantológia bemutatója lesz a Vámbéry Irodalmi Esten holnap 18 órakor a Budapest Kávézóban. Az antológia a kortárs román líra legjobbjait mutatja be Ana Blandianától Mircea Cartarescuig, Balázs F. Attila magyarításában. A válogatás gerincét a nyolcvanas nemzedék adja, de az idősebb nemzedék még élő képviselői mellett néhány olyan fiatal költő is szerepel, akik már első kötetükkel felhívták magukra a figyelmet. A kötetet Vida Gergely, Madách-díjas költő mutatja be, a román költészetről a műfordító beszél, (ú) RAADASUL Mese, mese, meskete Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy Nagy Lajos. Ez az ember valahol a Szóceán partján látta meg a nap világát, föl is vette a profán Nagy elé a megkülönböztető Parti nevet. Ebben persze szerepet játszhatott az is, hogy volt egy író elődje, szintén Nagy és ugyancsak Lajos, ő is szerette csűmi-csavarni a szavakat, jelzőkkel illetni az alanyokat és a tárgyakat, de főleg, s ez nem képtelenség, az állatokat. így lett biztos, ami biztos - a megkülönböztetés. Mai Nagyunk, a Parti azonban sokkal messzibb vidékeket jár be, mint nem Parti elődje. Ő elballag a végtelen mesevilágba, hogy körülnézzen, mennyit is változott, fejlődött ama birodalom, melyet igyekeznek címkésíteni, és elsősorban a gyerekeknek ajánlani. Sikerült is elérnie, hogy pazar mesekönyvét, A pecsenyehattyú és más mesék címűt gondosan elrejtsék a gyerekirodalom polcain, ott is a 3-6 éves olvasójelölteknek szánt kötetek közé. Olvasó legyen a könyvesboltban, aki megtalálja. Persze, a szemfülesekkel nem lehet kitolni, különösen azokkal nem, akiknek van vagy lesz gyerekük, unokájuk, mert azok tekintete nem kizárólag a felnőtteknek szánt irodalommal megtömött polcokat pásztázza. Ők bizony arra is vetemednek, hogy megnézzék, mit kínál a magyar író a magyar gyereknek. Parti Nagy Lajos modem népmese-átiratokkal csábítja kalandos, világ körüli, sőt a pokolba (is) vezető útra olvasóit. Történeteiben megjelennek a klasszikus mesékből ismert szereplők, a sokParti Nagy Lajos Banga Ferenc A pecsenyehattyú és más mesék gyerekes szegény ember és annak kapzsi, de gazdag bátyja, aki végül előveszi a mélyhűtőből a disznóhúst, de csak azért, mert öccse megígéri, hogy ennek fejében eltűnik a pokolban. Csakhogy a jóságos tündér is ott ólálkodik körülötte, igaz, egy favágó képében, viszont hasznos tanácsa révén a mese végére szegény emberünk meggazdagodik, de olyan nagyon, hogy kastélya négy kacsalábon forog, s ő a dzsakkuziban, aranyszőrű paripáját simogatva fogadja testvérbátyját. Feltűnik a nagyravágyó kiscsibe, aki a török császárt bosszantó kiskakas, valamint a mindenevő kisgömböc keresztezéséből született. Tizenhárom remeknél remekebb történet. A kötet egyszerre is elfogyasztható, de nem ez a praktikus megoldás. Desszertből sem eszünk meg egyszerre egy dézsáravalót. Lassan kell ízlelgetni, finoman falatozni belőle. A pecsenyehattyú tálalva van. Jó étvágyat kíván Grendel Ágota A kislányt Adorján Eszter alakítja (Képarchívum) Cannes idei programjában Kenyeres Bálint filmjét, A repülés történetét is láthatja majd a közönség Normandia riadt tavasza Tarr Béla (A londoni férfi) és Mundruczó Kornél (Delta) tavalyi és tavalyelőtti sikere után Cannes ismét számol a magyarokkal. Az idei mustrára Kenyeres Bálint 15 perces rövidfilmjét, A repülés történetét hívták meg a Rendezők két hete elnevezésű programba. SZABÓ G. LÁSZLÓ Kenyeres Bálint 2005-ben vette át filmrendezői diplomáját, s már első rövidfilmjével, a Zárással komoly köröket futott a világban. A Velencei Filmfesztivál mellett több mint negyven seregszemlén vetítették, és tucatnyi díjat nyert. A Before Down (Hajnal) az Európai Filmakadémia rövidfilm-díját nyerte 2006-ban, de győzött Szentpéterváron, Szarajevóban, Leedsben, Cottbusban, Madridban és Bukarestben, sőt Cannes-ba is eljutott. Tizenhárom perc, amely megrengette a világot. Drámai képsor egy hajnali búzamezőn: a völgy hajlatában egy leponyvázott teherkocsi érkezik a helyszínre, a sofőr szirénázására csaknem nyolcvan ember tűnik fel a környező táblákból. Férfiak, nők, gyerekek, különböző vallásúak és eltérő bőrszínűek. Csoportokban másznak fel a teherautóra, a feszültség szinte tapintható. Csempésztranszport utasai, félelemmel és reménykedéssel az arcukon. De alighogy elindul a kocsi, hirtelen katonák, terepjárók, rendőrségi autók veszik közre, sőt még egy helikopter is feltűnik a magasban. Tíz perc a tizenháromból - a néző mégis úgy érzi, egy nagyjátékfilm felén van túl, hiszen minden arc egy külön történet. Mivel a film Franciaországban is díjat nyert, az ottani moziforgalmazásba is bekerült, így Kenyeres Bálint neve már ismerősen cseng a francia közönségszámára. Legújabb alkotása, A repülés története az idei filmszemle nyitóakkordja volt, s már első látásra is úgy hatott, mint egy megelevenedett festmény, amelynek szereplői szavak nélkül mesélnek el egy megrázó történetet. Normandia, 1905. Hófehér sziklafal, szürkéskék tenger, napfényes délelőtt. Egy nagypolgári társaság a parton, elegáns urak, előkelő hölgyek és egy fehér kalapos kislány. Egy népes család és barátaik készülődnek hazafelé, itt pik- nikeztek a sziklák tövében. Még bámészkodnak, cseverésznek, pár perc és indulnak vissza a városba. Festői a táj, könnyű kis tavaszi felhő fodrozza a vizet, pajkosan belekap egy-két ruhába, frizurába. Maradjon egy emlék erről a napról, mondja valaki, készüljön egy fotográfia a társaságról. Csoportkép valahol Felsó-Normandiában. Már össze is áll a csapat, amikor halk riadalom támad. Kiderül, valaki hiányzik a jelenlevők közül. A bakfis. A tüllruhás kislány. Elbújt? Elbolyongott? Lezuhant a szikláról? A tengerbe esett? Finoman felépített, poétikusan fényképezett (operatőr: Erdély Mátyás), különös hangulatú film(ecske) A repülés története. Albumba való, megsárgult fényképek közé, családi ereklyék mellé. Megüt egy hangot, megpendít egy húrt, amelynek zengése azonnal beletalál a néző leikébe. Kosztümös film a XX. század elejéről. Egy kurta kis történet, mely hosszasan rezonál az emberben. Öt nap alatt, két helyszínen forgott a film, utómunkálatait egy francia stúdió végezte, a neves BUF Compagnie, amely olyan alkotások vizuális trükkjeinek az elkészítésében vett részt, mint A sötét lovag, a Harry Potter és a Tűz serlege, vagy Az elveszett gyerekek városa. Az elveszett kislányt, Adóiján Esztert hatezer bakfis közül választotta ki a rendező, az anyát pedig egy francia színésznő, Marie Mure formálja meg. Hogy mennyi munkája van Kenyeres Bálintnak A repülés történetében? Két és fél év. Mint mondja: ennyi időt többé nem szeretne rövidfilmmel tölteni. Különben is, már elkészült egy egész estét betöltő játékfilm tervével. De még mielőtt belekezdene, fut most egy újabb kört Cannes-ban. A Rendezők két hetét Francois Truffaut és Jean-Luc Godard vezetésével a Francia Filmrendezők Szövetsége alapította 1968-ban. Remek starthely egy kiemelkedő tehetségű alkotó számára. Fassbinder, Herzog, Haneke, George Lucas és Martin Scorsese is megmutatkoztak itt annak idején. Az ő nevük mögé írják majd Kenyeres Bálint nevét. A Kassák-kód című kötet bemutatója a dunaszerdahelyi Budapest Kávéházban és fejünk fölött elrepül a nikkel szamovár NAGY ERIKA Dunaszerdahely. Április 30-án a Budapest Kávéházban, de továbbra is az egykori Vámbéry szellemében mutatták be a Szlovákiai Magyar írók Társasága kiadásában megjelent A Kassák-kód című kötetet, melyben a tavalyi, azonos című nemzetközi szimpóziumon - ahol a rendkívül gazdag Kassák-je- lenséget több oldalról közelítették meg - elhangzott előadások átdolgozott változata található meg, kiegészítve azokkal, melyek az azóta eltelt időszakban készültek el. G. Komoróczy Emőke irodalom- történész, esszéista és Juhász R. József költő, multimediális művész, a kötet egyik szerzője és szerkesztője mélyrehatóan elemezte az Érsekújvárott született Kassák Lajos életművét. Kassák minden művészeti ágban jelentősét alkotott, irodalomban és képzőművészetben világhírre is szert tett. A kötetbe került írások igen magas színvonalon tárgyalják Kassák költészetét, képzőművészeti tevékenységét, zenéhez fűződő kapcsolatát, intermediális érdeklődését. A tanulmányok szerzői elismert szakemberek az általuk közölt témában. Komoróczy többek között kiemelte Csehy Zoltán Mint ezer wagneri orchester című írását, melyben a szerző leírja, hogy: „Kassák művét úgy olvasom, mint egy speciális, a huszadik századra rávetülő költői Wagner-kommen- tárt, mely kulcsmotívumok és variánsok szövevényes ritmusából bont ki egy nagyszerű elbeszélést, melyben a szenvedés kromatikája válik uralkodóvá, a frenetikus hármashangzat-apoteózis itt elmarad”. A kötet tartalmazza az egykori tanítvány, Fajó János festőművész tanulmányát is, aki a csodálat hangján, személyes tapasztalataira támaszkodva írta le mesterének lélektani portréját. ,A Kassák-kód nagyon egyszerű és magától értetődő. Egy egészséges, elemi erejű, érzékeny, fogékony lélektudatosult ösztönelme, jellemóriás szuverénszemélyiséggé épülése. Nála jól láthatóak önmagunk kibontásának építő elemei, amelyek a legzordabb társadalmi körülmények között is létrehozzák a szellemi embert. Az önépítés és öntudatosodás útvesztőin bolyongva egyre nagyobb szükségét érzi ma is minden önmagát akaró alkotó, hogy tisztán lássa az önalkotás elemeit, mert érzi, hogy e nélkül nem érhet célt. Ezért csodáljuk őt, és ezért hullatunk érte egyre többen könnyeket »a nagy fekete csendben«” - írja Fajó. Juhász R. József bemutatta azt az exkluzív, ötven példányban készült díszdobozos verziót is, amely 13 kortárs művész (Dárdai Zsuzsa, Fajó János, Juhász R. József, Ladik Katalin, Michel Giroud, Nicola Frangione, Papp Tibor, Saxon Szász János, L. Simon László, Székely Ákos, Szkárosi Endre, Szom- bathy Bálint, Tóth Gábor) számozott, szignált szitanyomatát tartalmazza, valamint egy DVD mellékletet (benne Kassák utolsó televíziós interjújával), továbbá Kassák Lajos életében megjelent könyveinek és mappáinak címlapjaiból készült plakátot, kibővítve bibliográfiai adatokkal.
