Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-02 / 100. szám, szombat
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 2. www.ujszo.corr ______________ RÖVIDEN Helytörténészek találkozója Udvard. Mérföldkövek XIII címmel ma tartják Udvardon a szlovákiai magyar helytörténészek tizenharmadik országos találkozóját, amelynek témája az 1848-49-es szabadságharc emlékezete. A szakmai találkozót Kálazi József, Udvard polgármestere és Roncsol László, a Pro Patria Honismereti Szövetség elnöke nyitja meg, ezután kerül sor az idei Patria-díj átadására. A délelőtt folyamán a helyi művelődési házban Katona Tamás, Petrás Éva és Limpár Péter történészek tartanak előadást, délután az elhangzott előadásokról tartanak vitát, majd a hazai helytörténészek számolnak be kutatási eredményeikről, (ú) Világsztárok Kusturica új filmjében Belgrád. Igazi nemzetközi sztárparádé lesz Emir Kusturica új filmje, amelynek forgatását év végén akarja elkezdeni a világhírű rendező. A legendás mexikói forradalmárról, Pancho Villáról szóló alkotásban már biztos, hogy játszik a spanyol Penelope Cruz és Javier Bardem, valamint a mexikói Salma Hayek. A Nemdohányzó zenekar nevű rockegyüttesével jelenleg Oroszországban turnézó rendező május közepén Puerto Ricóba készül, ahol Johnny Depp- pel találkozik, hogy tárgyaljon vele részvételéről az egyelőre a Pancho Villa barátai és a hat ujjú asszony munkacímet viselő filmben. Valószínűleg nem lesz nehéz rábeszélnie az amerikai sztárt az együttműködésre, amely 1993-ban már mindkettőjüknek általános - a kritikusok és a közönség részéről is megnyilvánuló - sikert hozott. Az Arizonai álmodozók című film Ezüst Medve-díjat kapott Berlinben. A tervezett film forgatókönyvén Emir Kusturica régi alkotótársa, Gordan Mihic dolgozik James Carlos Blake amerikai író 1996-ban megjelent, Pancho Villa barátai című regénye alapján. „A késztetés, hogy megcsináljam ezt a filmet, a belsőmből fakad” - nyüatkozta a Blic című belgrádi újságnak a rendező, (mti) Nemsokára bemutatják Tarantino háborús filmjét A németeket német nyelvű színészek alakítják MTl-HÍR Hamburg. Quentin Tarantino nem túl nagy barátja a Valkűr című világháborús filmnek: „ezek a híres brit színészek, akik náci tiszteket játszanak... annyira régimódi az egész” - nyilatkozta a rendező a német Stern magazinnak a nemrég bemutatott Tom Cruise-féle film kapcsán. Tarantino Németországban forgatott, várva-várt világháborús filmjét nemsokára bemutatják, ennek kapcsán adott interjút a Stern magazinnak. A kultikussá vált filmjei révén ismert rendező hangsúlyozta, hogy az Inglourious Basterds címet viselő mozijában a németeket német nyelvű színészek alakítják. „Ez nagyon fontos volt számomra. Nincsenek svédek, nincsenek hollandok. Bocs, Max von Sydow, bye bye Rutger Hauer” - fejtette ki véleményét az amerikai művész. Tarantino bevallása szerint el volt ragadtatva a német színészektől. A rendező hangsúlyozta, hogy nem akar tiszteletlenül bánni a történelem e komoly fejezetével, ő csak saját szemszögéből akarja elmesélni a történetet. Az Inglourious Basterds egy zsidó-amerikai katonai elitegység történetét mutatja be, amelynek tagjai 1941-ben a megszállt Franciaországban kezdenek nácikra vadászni, és még Hitler ellen is merényletet terveznek. A főszereplő Brad Pitt mellett Diane Kruger és Til Schweiger is feltűnik a filmben, amelynek világpremierjére a can- nes-i filmfesztiválon kerül sor. Június 20. és 27. között tartják a trencséntepiici Art Film Festet - vendégei: Ettore Scola és Véra Chytilová Új szekciókkal bővül a kínálat Ján Ďuroväk és Milan Lasica a szemle sajtótájékoztatóján (TASR-felvétel) Rangos fesztiválokat megjárt opusok, a mozgóképtörténet klasszikus darabjaivá vált kultuszfilmek, zenés-táncos produkciók, nosztalgiával hódító vígjáték remekek, szlovák premierfilmek; százötven film, amelyek zömét hiába keresnénk a hazai mozik műsorán - ezt kínálja Szlovákia egyiklegnagyobb kulturális eseménye, az Art Film Fest trencséntepiici nemzetközi filmfesztivál. TALLÓSI BÉLA Idén, azzal, hogy új program- igazgatója van, Peter Nágel személyében, megújult az Art Film. Peter Nágel eddig a Pozsonyi Nemzetközi Filmfesztivált erősítette értékeket képviselő, nyitott és toleráns szemléletű, témát, stílust, műfajt illetően mindenre figyelő válogatásaival. Amint az Art Film Festet beharangozó pozsonyi sajtótájékoztatón elmondta, nem akarta megkönnyíteni a munkáját, hogy a már megszerzett, és decemberben a fővárosi szemlén bemutatott filmeket hozza át Trencsénteplicbe, ezért a nyári mustrára csupa olyan opust ígér, amit a fürdőváros közönsége láthat majd elsőként. Az új programigazgatóval a struktúra is változik. Az eddigi két versenyszekció marad ugyan, de a kínálat információs, vagyis versenyen kívüli szekciókkal bővül, mégpedig oly módon, hogy a szervezők legalább kétszer annyi új tematikus blokkot ígérnek, mint eddig volt. A fő szekció, a Játékfilmek nemzetközi versenye idén is marad; olyan rendezők első, második vagy harmadik filmjét válogatják be a megmérettetésbe, akik induló alkotóként kiemelkedő opusokkal gazdagítják a filmkultúrát. ,A versenyben szereplő, s a Kék Angyal-díjért induló egyes alkotásokat már láthatta Velence, Berlin vagy Locamo közönsége. A másik versenyprogram a Rövidfilmek nemzetközi versenye, melyben negyven produkció „száll ringbe”, köztük izlandi, új-zélandi, chüei vagy Fülöp-szigeteki alkotások is. A nyári szemle következő újdonsága, A 80-as évek amerikai táncfilmjei elnevezésű szekció, melynek összeállítására az ismert koreográfust, Ján Ďurovčíkot kérték fel. Aki a tájékoztatón elmondta: örömmel és tisztelettel fogadta el az ajánlatot, mivel szülővárosában annak idején részben a moziban vetített táncos filmek jelentették számára a kapcsolatot a tánccal. Most pedig készséggel teremti meg annak a lehetőségét, hogy egy táncos produkciókat összefoglaló filmblokkal másoknak is megszerezze ezt az élményt. Az összeállításban lesz diszkó, sztepptánc, latintánc és balett egyaránt, s olyan darabok, mint Alan Parkettől A hírnév, vagy Bob Fosse Mindhalálig zenéje. Milan Lasica színész-humorista, az Art Film Fest igazgatója is kínál majd „saját” összeállítást A vígjátékok legjava című blokkal. Mint mondta, a film emlék, személyes emlék is, s ezt idézi majd fel a válogatásában olyan klasszikusokkal - mint pl. Az éjszaka szépei Gina Lollobrigidával és Gérard Philipe-pel -, melyek kitörölhetetlen nyomot hagytak a mozgókép-művészetben. Első alkalommal szerepel a programban a Világkörül elnevezésű szekció, amely ínyenceknek kínál élményt a világ filmtermésének legjavából válogatva. Az ázsiai film kedvelői itt láthatják elsőként Kim Ki-duk Bi-mong című moziját, vagy Darren Aronofsky Velencében Arany Oroszlánnal jutalmazott A pankrátor című drámáját Mickey Rourke Oscar-jelölést kiérdemelt alakításával. Külön szekciót kap az öreg kontinens filmtermése, melyben olyan rendezők munkái dominálnak majd, akikről az utóbbi időben a legtöbbet beszélnek a közös Európában. Csak pár név a beharangozott kínálatból: Anette K. Ölesen, Francois Ozon, Lukas Moodysson, Alekszej Balabanov, Götz Spiel- mann. Az Art Film Fest kínálatába szeretnék megszerezni Julie Delpy Báthory Erzsébetről forgatott A grófnő (Countess) című munkáját, amelynek az idei Berlinalén tartották világpremierjét. A filmtörténet alapalkotásaiból válogat a Kultuszfilmek szekció, amely egyaránt kínál háborús filmet, musicalt, horrort és sci-fit. A Szerelem és anarchia elnevezésű szekció az európai, amerikai és ázsiai független filmre figyel. Azt, hogy idén kit jutalmaznak a Színészmisszió kitüntető címmel, s kinek a bronztáblája kerül fel a halhatatlanok nevét őrző trencséntepiici hídra, még nem lehet tudni. Azt viszont már elárulták a szervezők, hogy Tren- csénteplicben Arany Kamerával jutalmazzák Ettore Scolát és Véra Chytilovát. Mivel Szlovákiában hiányzik a hazai termést prezentáló nemzeti filmszemle, a 17. Art Film Fest egyik összeállítása az új szlovák filmek bemutatására fókuszál. A kínálatban részben olyan produkciók szerepelnek, amelyek ez évben kerültek forgalmazásba, de meglepetésként tartogatnak néhány bemutatót is. Ez utóbbiak közé tartozik Ivan Vojnár munkája (Ženy môjho muža), valamint Jaro Vojtek dokumentumfilmje (Hranica), mely a kettészakított Szelmenc községgel foglalkozik. Kétszeresen is különleges eseményre emlékezett a Szlovákiai Magyar írók Társasága és a Selye Egyetem a Darwinizmus és kultúra/tudomány című szimpóziumon Előadások az evolúció gondolatának kialakulásáról és hatásáról NAGY ERIKA Komárom. Kétszeresen is különleges eseményre emlékezett a Szlovákiai Magyar írók Társasága (SZMÍT) és a Selye János Egyetem április 29-én: az evolúció tudományos elméletének megalapozója, Charles Darwin, angol természet- tudós születésének 200., valamint a 150 éve megjelent legismertebb és legjelentősebb műve, A fajok eredete évfordulójára. Az egyetem konferenciatermében Hodossy Gyula, a SZMÍT elnöke kiemelte, hogy a több mint száz főt számláló társaság jelentős hányada olyan író, akik elsősorban értekező prózát írnak. Ebbe a csoportba sorolhatók az irodalomkritikusok és irodalomtudósok is, de az utóbbi két évtizedben megnőtt azok száma, akik nem irodalmi jellegű tudományos és ismeretterjesztő művekkel jelentkeznek. Ezért tartotta fontosnak a SZMÍT, A szimpózium hallgatósága (Lelkes Vince felvétele) hogy a társaság keretén belül létrejöjjön a Tudományos és Ismeret- terjesztő Irodalom Szekció, melynek vezetője Lacza Tihamér lett. Nagy figyelemmel kísérik az ún. nonfiction irodalom terméseit arra törekedve, hogy azok bekerüljenek a hazai magyar szellemi élet körforgásába. A szimpóziumra meghívott előadók H. Nagy Péter irodalomtörténész, egyetemi oktató vezetésével elsősorban az evolúció gondolatának kialakulásáról, tudományos, társadalmi, eszmei és kulturális hatásáról tartottak előadást. Lacza Tihamér előadásában elsőként arról az öt évig tartó expedícióról beszélt, amelynek során Darwin részletesen tanulmányozta Dél-Amerika élővilágát. Kutatási eredményeit éveken keresztül rendszerezte, elemezte, egyre inkább kikristályosodtak az élővüág fejlődéstörténetével kapcsolatos nézetei, s két évtized múltán megírta korszakalkotó művét. Jozef Huszár professzor a szelekcióról mint evolúciós hatótényezőről tartott előadásában szólt a Lamarck által életre hívott evolúciós elméletről, Mendel elméletéről s annak újra felfedezéséről, valamint arról, hogy a növények és állatok is nemi lények, s nemük erősen befolyásolja viselkedésüket. Szabó T. Attila Gróf Festetics Imre öröklődési törvényszerűségeket vizsgáló kutatásait, a természetben megnyilvánuló genetikai törvényszerűségek első bizonyított felismeréseit és közléseit elemezte, majd mélyrehatóan boncolgatta az öröklődés élettani jelenségét, azt, hogy az élőlényeket genetikai törvényszerűségek és szelekciós folyamatok összjátéka formálja. Szó esett továbbá a genetika előtörténetéről és a klasszikus genetikáról, valamint a természetes szelekció genetikusáról, R. A. Fi- scherrőlis.
