Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-28 / 121. szám, csütörtök
www.ujszo.com ÚJ SZÓ'2009. MÁJUS 28. Európai unió-hirdetés 13 Az Európai Parlament a számok tükrében Szavazógyár hatalmas költségvetéssel Brüsszel. Hétszáznyolcvanöt képviselő, közel kétszer ennyi, 1510 asszisztens, 4322 lobbista, 6166 tisztviselő, 48 747 módosító indítvány. Csupán néhány azon számok közül, amelyek az Európai Parlament 2004-2009-es ciklusát jellemzik. ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Parlament a 2004-2009-es ciklusban összesen 2924 dokumentumról szavazott. Ebből 1355 volt jogszabálytervezet. Amikor a tagállami kormányokat képviselő tanács mellett az EP egyetértése is szükséges a jogszabálytervezet érvénybe lépéséhez, azt együttdöntési eljárásnak nevezik. A most zárult ciklusban a 637 együttdöntési eljárásban tárgyalt szöveg közül 494-et első, 140-et második, 23-at pedig harmadik olvasatban szavaztak meg. A ciklus során 2009 májusáig 404 együttdöntéses jogszabály jutott el a kihirdetésig. Az EP 63 esetben adta hozzájárulását nemzetközi egyezményekhez - ezek közé tartozott az "EU Romániával és Bulgáriával történt kibővítése is. A jogszabályalkotás másik módja a konzultációs eljárás, amelyben kötelező kikérni az EP véleményét, ez azöribafwiem köti a tagállamok kormányainak tanácsát. A parlament 2004 és 2009 között 633 esetben voksolt ilyen eljárásban. A képviselők 216 költségvetéssel, illetve zárszámadással foglalkozó szövegről szavaztak. A jogalkotáson kívül az EP 660 saját kezdeményezésű - úgynevezett véleményadó - jelentést is megszavazott, és 593 politikai állásfoglalást fogadott el. A honatyák többsége 37 írásbeli nyilatkozattal értett egyet. Ez azt jelenti, hogy ennyi ilyen, a hivatalos parlamenti ülésezéseken kívüli kezdeményezéshez gyűlt össze a képviselők több mint felének az aláírása. A plenáris üléseken a képviselők az öt év alatt 48 747 módosító indítványról voksoltak. Ezek közül 30 067-et fogadtak el. Ez utóbbiakból 15 189-et együttdöntéses jogszabályokhoz teijesztet- tek be. Az Európai Parlament a ciklus során 49 ünnepélyes ülést tartott, amelyeken állam-, illetve kormányfők, valamint egyéb fontos személyiségek mondtak beszédet. A legrövidebb, 19 perces ünnepi beszédet Beatrix holland királynő tartotta, a leghosszabbat, 50 perceset pedig a kolumbiai fogságából kiszabadult Ingrid Betancourt. A 2004-2009-es ciklus végén - Románia és Bulgária csatlakozását követően - 785 képviselő dolgozott az Európai Parlamentben. A 2009-es választás után - a nizzai szerződésnek megfelelően - 736 EP-képviselő lesz. A lisszaboni szerződés 751 fős Európai Parlamentről rendelkezik. Ha a szöveg a 2009-ben kezdődő ciklus közben életbe lép, ideiglenesen 754 képviselője lesz az EP-nek (ha Horvátország is csatlakozik közben), tehát Németországnak nem kell lemondania 3, a jövő héten megválasztandó képviselőjéről. A nyolc frakcióban több mint 240 tagállami párt képviselői ültek, 31,46 százalékuk nő. A ciklus legidősebb képviselője, az olasz szocialista Giovanni Berlinguer 1924. július 9-én született, a legfiatalabb, Dimitar Sztojanov független bolgár képviselő pedig 1983. május 17-én. A képviselők mellett 2009 májusában 1510 közvetlen munkatárs, asszisztens dolgozott. Az Európai Parlament adminisztrációjában - ide értve a frakciók munkatársait is - 2009 májusában 6166-an voltak alkalmazásban. Közülük 3270-nek Brüsszelben, 80-nak Strasbourgban, 2568-nak Luxembourgban van az állandó munkahelye, 248-an pedig más városokban, például az uniós fővárosokban tevékenykednek. A tisztviselők átlagéletkora 47 év. A 2004 előtt csatlakozó országokból érkezettek átlagéletkora 50 év, az új tagállamiaké 34. Az adminisztrációban dolgozók 60 százaléka nő. Az EP legnagyobb főigazgatóságához, a fordításokért felelőshöz tartozik a teljes személyzet 21,5 százaléka. A tolmácsokkal, jogász-nyelvészekkel együtt a nyelvekkel kapcsolatos szolgálatoknál az állomány mintegy egy- harmada dolgozik. Mindenesetre tény, hogy az Európai Parlament az Európai Bizottsággal együtt a legtöbb fordítót és tolmácsot alkalmazza a világon, hiszen az EU-ban 23 hivatalos nyelv van. Az állományba nem tartozó újságírókkal, lobbistákkal, karbantartókkal, konyhai személyzettel, takarítókkal és másokkal együtt egyes napokon a 10 ezret is meghaladhatja az Európai Parlament valamely munkahelyén dolgozók száma. Az Európai Parlament 2009-ben 1,53 milliárd euróból gazdálkodik. Ebből az összegből 294 mülió eurót költ az EP az épületekre, bútorokra, felszerelésekre, 503 millióba kerülnek az adminisztrációban dolgozók, 190 milliót tesznek ki a képviselők költségei. 185 millió euró a képviselői asszisztensekre, 101 millió pedig más munkatársakra, illetve külső szolgáltatásokra jut. Az Európai Parlament összesen 24 különböző épületet használ. Ezek területe összesen 1 069 569 négyzetmétert tesz ki. Az épületekből 14 Brüsszelben található, Strasbourgban 4, Luxembourgban pedig 6. A három városban összesen 156 tanácsterem áll rendelkezésre. Brüsszelben és Strasbourgban tartják a parlamenti üléseket, Luxembourgban csak az adminisztráció tevékenykedik. Az EP-hez 1699 szervezetből 4322 lobbista akkreditálta magát. Az Európai Unió akkreditációs listáján több mint ezer újságíró neve szerepel. (MTI, ú) Az a funkciója, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékeljék a bejutó pártok számát A tagországok felében van választási küszöb ÖSSZEFOGLALÓ Brüsszel. Az unió 27 tagállamából 19-ben június 7-én, vasárnap választják meg az Európai Parlamenttagjait. Két országban-Csehországban és Olaszországban - két napon át tart majd a voksolás. Szlovákiában június 6-án, szombaton járulhatunkaz urnákhoz. Az EP-választásokon a tagországok maguk alakíthatják ki a választási rendszerüket (az unió által megjelölt keretek között), így például minden ország maga dönthet arról, hogy alkalmaz-e a mandátumszerzéshez szükséges úgynevezett jogi küszöböt. Az EU országainak enyhe többsége, 14 döntött úgy, hogy az érvényes szavazatok bizonyos százalékához köti a mandátumszerzést, 13 ország ezt nem alkalmazza. Az úgynevezett jogi küszöb a választójogi törvényben azt az előre meghatározott szavazatmennyiséget jelenti, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele. A küszöb funkciója a választáspolitológiai szakirodalom szerint az, hogy a politikai stabilitás érdekében mérsékelje a bejutó pártok számát. Az EP-választáson nem alkal- maznakjogi küszöböt Belgiumban, Bulgáriában, Cipruson, Dániában, az Egyesült Királyságban, Észtországban, Finnországban, Hollandiában, Írországban, Luxemburgban, Máltán, Portugáliában és Spanyolországban. Azok az országok, amelyek al- kalmaznakjogi küszöböt, a leadott érvényes szavazatok 3, 4, illetve 5 százalékában határozzák meg a mandátumhoz jutás feltételét. A 27 tagállam közül egyedül Görögországban van 3 százalékos küszöb. Ausztriában, Olaszországban és Szlovéniában a szavazatok 4 százalékát kell elérni. A legmagasabb, 5 százalékos küszöböt alkalmazzák Csehországban, Franciaországban, Lengyelországban, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Németországban, Romániában és Szlovákiában. Svédországban a pártoknak a leadott érvényes szavazatok 4 százalékát, ajelölteknekpedig5 százalékot kell elérniük a pártjukra leadott szavazatokból. A választójogi törvényben rögzített úgynevezett explicit küszöbön túl a listás választási rendszerekben létezik az implicit küszöb is, amely az utolsó mandátum elnyeréséhez szükséges szavazatmennyiséget jelenti. A jogi küszöb átlépése azonban éppen az implicit küszöb miatt nem jelent automatikusan garanciát a mandátumszerzésre, vagyis előfordulhat, hogy , járna” mandátum a pártnak, csak „nem jut”, mivel az utolsó mandátum megszerzése „több szavazatba” kerül, mint amennyi a pártnak van. Az unió országainak többségében a választópolgárok nem csak egy pártra vagy jelöltre szavazhatnak, hanem az indulókat preferenciáik szerint rangsorolhatják, azaz ún preferenciális (sorrendes) szavazáson nyilváníthatják ki akaratukat. Amikor a választók hagyományosan egy X-et tesznek a több jelölt közül a leginkább preferált pártjuk vagy jelöltjük neve mellé, azt a választáspolitológiában kategorikus szavazásnak nevezik. Ilyen módon voksolhatnak Ciprus, Dánia, Észtország, Franciaország, Görögország, Lengyelország, Lettország, Magyarország, Németország, Nagy-Britannia, Portugália, Románia és Spanyolország választó- polgárai. Az országok többségében azonban a preferenciális szavazás keretében voksolhatnak a jogosultak, így Szlovákiában is. Ennek lényege, hogy a választó nem csak egy pártra vagy jelöltre szavaz, hanem egy szavazás során az induló- katrangsorolhatjais. (MTI) ■ ... . . Orange svojim- / kerülhet az egyperces beszélgetés 1 centbe [0,30 sk] az Orange-nál? az új Áimaink havidíjávai igen Győződjön meg róla márkaboltjainkban vagy a www.orange.sk honlapon. Tegyen szert többre kevesebbért, akár álmai havidíját (Paušál Snov) is összeállíthatja aszerint, ahogy Önnek megfelel. Csak Öntől függ, mit szeretne előfizetni: ■ többezer percet végtelen hívásokra az Orange hálózatában a Víkend, Este és víkend (Večer a víkend), Nappal (Deň) vagy a Nonstop programcsomaggal, ■ minden szlovákiai hálózatba felhasználható perccsomagokat, ■ minden szlovákiai hálózatba küldhető SMS- és MMS-csomagokat, ■ adatcsomagokat internetes szörfölésre az Orange World szolgáltatással, ■ és természetesen kiválaszthatja hozzá még álmai telefonját is. így valóban megéri a szeretteinkkel lenni. Hiszen a legtöbb ismerősét az Orange kapcsolja össze. 905-ös ügyfélszolgálati vonal: 0905 905 905 együtt többre vagyunk képesek orange 30,1260 SKK/EUR. Részletes tájékoztatást a 905-ös ügyfélszolgálati vonalon, valamint az Orange márkaboltjaiban. RI910403
