Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-28 / 121. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 28. www.ujszo.com RÖVIDEN 3000 új állás Kenyhecen? Kassa. A Kassa közeli kenyheci ipari parkban működő cégek eddig 500 millió eurót ruháztak be, és együttesen 2500 új munkahelyet teremtettek-közölte tegnap Konkoly József, a falu polgármestere. Egy tegnapi gazdasági fórumon Konkoly kijelentette: a válság ellenére tovább fejlesztik az ipari parkot, ahol idén tovább bővítik a foglalko- zottak számát. A polgármester - a részleteket mellőzve - közölte, belátható időn belül újabb 3000 állás születik. Ennek kapcsán Zdenko Trebula, Kassa megye első embere felvetette, fel kellene gyorsítani a Kassáról délre tartó R2-es gyorsforgalmi út építését. (SITA) Közös cég az atomreaktor építésére Pozsony. A kormány tegnapi döntése értelmében az állami JAVYS társaság és a cseh ČEZ energiaipari cég vegyes vállalatot hív életre, amelyik biztosítja az új reaktor megépítését aJaslovskéBohunice-i atomerőműben. Az új reaktor a már leállított VI-es atomerőmű mellett kap helyet - közölte Robert Fico miniszterelnök. A JAVYS többségi tulajdonát biztosító szerződést már holnap aláírhatják. (SITA) Mečiar ismét az alkotmánybírósághoz fordul Megmentik a bíróságot? ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kormány tegnap elfogadta a Specializált Bíróságról szóló törvényjavaslatot, mellyel az alkotmánybíróság egy héttel ezelőtti döntésével törvényen kívül helyezett Speciális Bíróságot kívánja megmenteni. A kormányülésen csak a Smer miniszterei támogatták a tervezetet, a HZDS-é és az SNS-é nem, de ez is elég volt. A két kisebb koalíciós párt miniszterei nem mertek ellene szavazni, így 9 igen mellett 4 tartózkodással lett elfogadva a tervezet, mely gyorsított eljárásban kerül a parlament elé. Vladimír Mečiar viszont bejelentette: ha a törvényhozás elfogadja a tervezetet, pártja újra az alkotmánybírósághoz fordul a régiúj speciális-specializált bíróság ügyében. Fico nem lát semmi kivetnivalót abban, hogy nem egyezik a véleményük. „Ezt a területet a koalíciós szerződés nem érinti” - mondta, szerinte csak abban kell megegyeznie a három kormánypártnak, amit lefed a szerződés. Mečiar ezt is vitatja. A tervezet érintené a speciális bírák nemzetbiztonsági átvilágítását, valamint pódékuk nagyságát. A bírák pótléka eddig az ádagbér hatszorosa volt, a javaslatban az 1,3-szorosa szerepel. A tervezet tovább bővítené a bíróság hatáskörét. Az ellenzéknek nincs kifogása. Dániel Lipšic (KDH) képviselő szerint a javaslat jó alap a tárgyalásra. Fico ennek ellenére tegnap sem mulasztotta el kiemelni, hogy az ellenzék által szerinte rosszul előkészített törvény okozta a galibát, és ezt kell most nekik megoldani. Fico ellenzéki képviselőként 2003-ban megszavazta a Speciális Bíróságról szóló törvényt, 2005-ben pedig törvénymódosításban kezdeményezte a bírák pódékának emelését. Az alkotmánybíróság többek között a törvény ezen - egykor Fico által javasolt - kitételét is alkotmányellenesnek találta. A kormányfő tegnap sem nyüatkozott arról, leül-e tárgyalni az ellenzékkel. A Smer az ellenzék támogatása nélkül nem tudja elfogadni a kormányjavaslatot. (MSz, s) Ellenzéki tüntetés Pozsony/Kassa. Néhány száz ember tiltakozott a fővárosban és Kassán is az ellenzéki pártok tüntetésén, amelyet a Speciális Bíróság megmentésére szerveztek. Az SDKÚ, az MKP és a KDH megmozdulásán az ellenzéki politikusok tiltakoztak a kormánypártok legutóbbi botrányai miatt is. „Virágzik a korrupció, folytatódnak a primitív támadások az ellenzék, a médiák és a kisebbségek ellen” - sorolta a kormány hibáit Csáky Pál, az MKP elnöke, (tasr) Török szünetelteti tagságát a gyanúba keveredő autonomista társulásban Megbomlott a Harmónia Török Elemérnek is gyanús lett a Harmónia (Józan Mónika felvétele) Dunaszerdahely. Lemondott képviselői mandátumáról Török Elemér MKP-s városi képviselő, mert az autonomista Harmónia AT Polgári Társulás - amelynek alapító tagjai közé tartozik- titkosszolgálati játszmába keveredett. Pa- lágyi Lajos, a társulás elnökségi tagja viszont badarságnak tartja, hogy a szlovák titkosszolgálatnak köze lenne a Harmóniához, szerinte csak „fölöslegesen felfújtak” egy véletlen eseményt. ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ A társulás májusi zászlóbontása után - amelyen deklarálták céljukat, a dél-szlovákiai területi autonómia elérését - lapunk kiderítette, hogy hivatalos honlapjukra felkerült alapszabályzatukban szerepelt a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) egykori tisztségviselőjének, Igor Cibulának a neve. Miután foglalkozni kezdtünk az esettel, a név eltűnt az oldalról. Cibula több magyarázattal állt elő, végül lapunknak azt mondta, néhány hónappal ezelőtt barátjának, Pa- lágyi Lajosnak ajándékozta saját számítógépét. Palágyi hosszú évekig újságíróként tevékenykedett, a dunaszerdahelyi városháza szolgálatában is állt. Tagadja, hogy Cibulának bármi köze lenne a Harmónia alapszabályának kidolgozásához. „A dokumentumot az ő gépéről küldtem el, valamilyen amatőr pedig úgy rakta fel a honlapra, hogy ott maradt Cibula neve. Badarság, ha valaki azt feltételezi, hogy a titkosszolgálatnak köze lehetne a polgári társuláshoz, az alapszabály kidolgozásához” - nyilatkozta érdeklődésünkre Palágyi, aki Cibula egyik ügynökségének dolgozik, amely a magyar sajtó szemlézésével foglalkozik. Török Elemér az MKP listáján került be a dunaszerdahelyi képviselő-testületbe, s most kilép a pártból. Azt állítja: a társaság vélhetőleg teljesen a titkosszolgálat befolyása alá került. „így az én nevem is kompromittálódott Duna- szerdahelyen. Ezért nem maradok az MKP-ban sem, vállalom tévedésem következményeit” - jelentette ki a távozó képviselő, áld felfüggeszti tagságát a polgári társulásban is, amíg az nem tisztázza magát a gyanú alól. A Harmónia AT-t februárban jegyezte be a belügyminisztérium. Elnöke Cséfalvay Pál vállalkozó, az elnökségben kapott helyet Török Elemér is. Török korábban úgy nyilatkozott, a társulásban betöltött szerepe összeegyeztethető MKP-s tagságával és önkormányzati képviselői munkájával. „Nem volt szükség egyeztetésre velük (az MKP dunaszerdahelyi alapszervezetével - szerk. megj.), mivel ez a mozgalom most indul, nem politikai színezetű megmozdulás és az ember szabadon dönthet arról, hol kíván tevékenykedni. A konkrét tevékenységünk még ki sincs alakítva, a társulás kezdetleges állapotban van” - nyilatkozta az Új Szónak nem sokkal a megalakulást követően. A Harmónia AT tevékenysége és a szervezet igazi célkitűzései körül számos, máig tisztázatlan kérdés merült fel. Mivel deklarált céljaik eltérnek alapszabályuktól, a belügyminisztérium fontolgatja megszüntetését, ha felszólításuk ellenére sem hagynak fel auto- nomista-felvilágosító tevékenységükkel. (jóm, dem) Kedvező a világpiaci ár Ősztől olcsóbb lehet a gáz Pozsony. Legkorábban szeptember elsejétől csökkenhet a lakossági földgáz ára, derül ki Robert Fico miniszterelnök és a Szlovák Gázművek francia és német részvényeseinek megbeszéléséből. „A földgáz világpiaci árának alakulása jelenleg kedvező, lehetővé teszi, hogy mérlegeljék a gáz árának csökkentését a háztartások számára” - tájékoztatott Silvia Glendová a találkozó után. Az árra a gázművek tehet ajánlatot és az árszabályozási hivatalnak kell azt jóváhagynia. (tasr) Megfizetjük a felújítást Júliustól árat emel a posta Pozsony. A Szlovák Posta júliustól újra növeli a levél- és csomagtovábbítás díjait. A levelekért 9, az első osztályú csomagokért 12, a másodosztályú csomagokért pedig 25 százalékkal leszünk kénytelenek többet fizetni. Egy egyszerű másodosztályú levél vagy egy képeslap feladásáért júliustól 40 centet (12 Sk) kér el tőlünk a posta, míg jelenleg ez 33 cent (10 Sk). Az első osztályú csomagért a jelenlegi 1,63 euró (49 Sk) helyett 2,20 eurót (66 Sk) fogunk fizetni. A Szlovák Posta azzal magyarázza az áremelést, hogy az elkövetkező időszakban szeretné felújítani a postahivatalokat, amire 90,7 millió eurót (2,7 milliárd Sk) szán. (t, p) KMKF: Jogi minimum kell a határon túli magyarság nyelvhasználatában és oktatásában Budapest nyelvi minimálstandardot javasol MTI-HÍR Budapest. Jogi minimumot, úgynevezett „minimálstandardot” fogalmazott meg a határon túli magyarság nyelvhasználatának és oktatásának védelme érdekében a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) jogi albizottsága. Balog Zoltán (Fidesz), az albizottság társelnöke a KMKF bizottságának üléséről tartott sajtó- tájékoztatón tegnap elmondta, hogy a Szlovákiában és Ukrajnában a kisebbségek ellen tervezett jogi lépések „rossz irányt” jelentenek, amelyek ellen jogi és diplomáciai eszközökkel is fel kell lépni. Emlékeztetett arra, hogy a magyar külügyminisztérium államtitkári szinten egyeztet az érintett országokkal, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) kisebbségi biztosa is tájékoztatást kap az ügyben, és Magyarország nemzetközi fórumokon, például az Európa Tanácsban (ET) is kész kiállni a határon túli magyarok jogainak védelmében. A „minimálstandard” szempontjából az ellenzéki politikus elfogadhatatlannak nevezte „a jelenlegi jogok szűkítéséti’, és hangsúlyozta, hogy az európai normákat figyelembe véve szükséges a határon túli ma- gyarokhelyzeténekjavítása. Csiha Judit (MSZP), a KMKF jogi albizottságának kormánypárti társelnöke hangsúlyozta, hogy a minimális jogokba beletartozik a szabad nyelvhasználat, a kultúra ápolásának joga és az anyanyelven történő ügyintézés is. Csiha Judit elmondta, hogy a KMKF albizottsága foglalkozik szerdai ülésén azzal az elektronikus adatbázissal, amely a Magyar Tudományos Akadémia segítségével készül a magyarországi kisebbségek helyzetéről, és azzal a kutatómunkával is, amely a határon túli magyarsággal kapcsolatos jogalkotási folyamatokat vizsgálja, és foglalkozik azokkal a kérdésekkel, amelyek „diszkri- minatívan érinthetik a határon túli magyarokat”. Úgy tűnik, minden ország lényegesen többet kapott a szén-dioxid-kvótákért, mint Szlovákia, az átlagár 18 euró felett volt, Pozsony 6 eurót inkasszált A számok önmagukért beszélnek, de Fico nem akarja látni a bizonyítékokat ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Egyre több bizonyíték kerül napvilágra arról, hogy Szlovákia előnytelen üzletet kötött a szén-dioxid-kvóták eladásáról. Feiler József, a magyar környezetvédelmi minisztérium volt osztályvezetője a Sme napilapnak kijelentette: Magyarország 2008 második felében nem egész 13 euróért adott el egy tonna széndioxidod. Tegnap az is kiderült, hogy tavaly a világban átlagosan 18,75 euróba került egy tonna, ehhez képest Szlovákia tonnánként 6,05 eurót kapott az Interb- lue Group társaságtól. Robert Fico kormányfő ezeket a bizonyítékokat sem tartja mérvadónak. „Ne haragudjanak, de talán nem gondolják komolyan, hogy a Sme napüapban megjelent információkat bizonyítékként kell kezelni. Én semmiképp sem fogom figyelembe venni azt, amit ezek az újságírók leírnak” - kommentálta az információkat Fico, holott korábban ő szólította fel a sajtót és az ellenzéket, bizonyítsa be, hogy előnytelen volt Szlovákia számára a kvótaeladás. Feiler József egyébként azt is kijelentette, hogy „szóba sem álltak” volna olyan vevővel, aki 12 eurónál kevesebbet kínál. Az In- terblue Group társaság tehát minden bizonnyal jelentős nyereséghez jut, ha értékesíti a Szlovákiától megvásárolt kvótákat. Egyébként az állam továbbra is titokban tartja, ki a rejtélyes cég ügyvivője. Az ellenzék szerint azért, mert az illető szoros kapcsolatban van a legerősebb kormánypárttal, a Smerrel. Az üzletet 2008 utolsó két hónapjában kötötték meg, Magyarország szintén 2008 második felében adta el a kvótákat. Nekünk veszteség, nekik nyereség A napvilágra került értesülések szerint Szlovákia 125 millió euró- tól (3,7 milliárd korona) esett el, a cég pedig ugyanilyen hasznot könyvelhet el, ha továbbadja a kvótákat. Az állam nem egész 75 millió eurót kapott. Fico viszont csak egy olyan szerződést tartana bizonyítéknak, amely igazolná, hogy az adott időben valaki többet kapott a kvótákért, mint Szlovákia. A kormány szerinte nem talált ilyen bizonyítékot és ezért ezt a témát lezártnak tekintik. „A témával kapcsolatban már minden elhangzott. Az embereket nem érdeklik a média és egyes politikusok által éltetett hazugságok. Nekünk pénzre van szükségünk ahhoz, hogy megkezdhessük a panelházak hőszigetelési programját” - szögezte le Fico. Mindenki drágábban adta, mint Szlovákia A Világbank felmérése szerint tavaly a duplájára növekedett a szén-dioxid-kvótákkal való kereskedés - mindez a gazdasági növekedés lassulása ellenére. Ennek jó része a másodlagos piacon zajlott, azaz többnyire vállalatok adták- vették a kvótákat, gyakorta tetemes haszonnal, miközben a tényleges kibocsátáscsökkenés kisebb volt az előző évinél. Tavaly összességében 126 milliárd dollár értékű széndioxid kvóta cserélt gazdát az előző évi 63 milliárd dollár után, 2005-höz képest pedig tizenkétszeres a növekedés a Világbank adatai szerint. A mennyiséget tekintve 4,8 milliárd tonnát tett ki a kereskedelem, ez 61 százalékkal több a 2007-es 3 milliárd tonnánál. Ebből kiderül, hogy átlagosan egy tonnáért 26,25 dollárt fizettek, ami 18,75 euró. Az eladott mennyiségnek jelentős részével többnyire a másodlagos piacon kereskedtek, elsősorban vállalatok, vagy haszonszerzés, vagy saját kibocsátásuk ellen- tételezése céljából. Ez a másodlagos piac egyre népszerűbb a vállalatok körében, a mennyiség tavaly 1,07 milliárd tonnára nőtt, ami a korábbinak négyszerese. Mióta érdekes a kvóta-biznis z? A kiotói jegyzőkönyv a résztvevő 37 ország és az Európai Unió számára az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának átlagosan 5 százalékos csökkentését úja elő - az 1990-es mennyiséghez viszonyítva - 2008 és 2012 között. A csökkentést országok, iparágak és vállalatok számára kiutalt gázkibocsátási kvóták rendszerével vélik elérhetőnek és kikényszeríthe- tőnek. Egyszersmind a megállapodás lehetővé tette a fel nem használt kvóták kereskedelmét: aki kevesebbet bocsát ki a számára előírt maximumnál, az a kvótafölöslegét eladhatja azoknak, akik rosszul teljesítenek. E kereskedelem zömét a szén-dioxid-kvóták forgalma teszi ki. (dem, mti)
