Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-26 / 119. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 26. Külföld 7 Hirosimái erősségű volt a tegnapi robbantás - a kommunista diktatúra belső utódlási harcaival is összefügghet az időzítés Felháborodás a phenjani atomkísérlet miatt Tüntetés Szöulban - a dél-koreaiak érzik magukat a leginkább fenyegetettnek. Japánban például több lap is különkiadásban számolt be a történtekről. (SITA/AP-felvétel) Szöul/Washington/Moszkva. Észak-Korea saját bejelen­tése szerint tegnap reggel sikeres nukleáris és raké­takísérletet hajtott végre, amit a nemzetközi közös­ség a békét és a biztonságot fenyegető lépésnek minő­sített. A phenjani atomkí­sérlet miatt összehívták a BT rendkívüli ülését. ÖSSZEFOGLALÓ Phenjan a KCNA hivatalos hír- ügynökség útján tudatta, hogy si­keres föld alatti kísérleti atomrob­bantást hajtott végre, 2006 októbe­re óta másodszor, és három rövid hatótávolságú rakétát is tesztelt. „A kísérleti atomrobbantás az észak­koreai védelmi képességek fokozá­sát, a nukleáris elrettentő erő növe­lését célozta” - tette hozzá a KCNA. A robbantás helyszínét nem hozták nyilvánosságra. Észak-Korea moszkvai nagykövetségének egyik magas beosztású tisztségviselője később újabb atomkísérletekkel fenyegetőzött, ha az USAfolytatja a megfélemlítés politikáját az or­szággal szemben. Az orosz védelmi minisztérium különleges ellenőrző szolgálata szerint Eszak-Koreában 10-20 ki- lotonnás föld alatti atomrobbanás történt közép-európai idő szerint 2.54-kor. A 20 kilotonna a hirosi­mai atombombának megfelelő robbanóerő - állítják orosz szak­értők. A nemzetközi közösség - köztük az USA és az EU - egyöntetűen el­ítélte vagy aggodalomra okot adó­nak nevezte a kísérleteket. így tett még a Phenjan szövetségeseként számon tartott Kína is - igaz, kicsit megkésve. A pekingi külügy felszó­lította a KNDK-t, ne tegyen semmit, ami elmérgesítheti a helyzetet, s térjen vissza a hatoldalú tárgyalá­sokon tett korábbi ígéretéhez, hogy felszámolja atomprogramját. Pe­king eddig ellenezte, hogy a BT újabb büntető intézkedéseket hoz­zon Phenjan ellen az idén korábban végrehajtott rakétakísérlete miatt. Barack Obama amerikai elnök wa­shingtoni közleményében hang­súlyozta: az észak-koreai nukleáris és rakétakísérletek a békét és a biz­tonságot fenyegetik, megsértették a nemzetközi jogot, ezért a nem­zetközi közösségnek cselekednie kell. Az amerikai elnök aláhúzta: „Észak-Korea közvetlenül és meg­gondolatlanul provokálja a nem­zetközi közösséget. Magatartása növeli a feszültséget, és aláássa a stabilitást Északkelet-Ázsiában.” Elemzők egyetértenek abban, hogy a phenjani robbantás óriási diplo­máciai kihívást jelent Obama szá­mára a gazdasági világválság és az iráni atomprogram jelentette fe­nyegetés mellett. Amerikai megfigyelők szerint a mostani rakéta- és nukleáris kísér­let az észak-koreai belső utódlás előkészületeivel függ össze: a ké­nyes időszakban el akartak retten­teni minden külső beavatkozást. Scott Snyder, a washingtoni Ázsia Alapítvány szakértője úgy vélte, Phenjan most különösen sebezhe­tőnek érzi magát. Jim Walsh nem­zetközi biztonsági szakértő pedig nem zárta ki, hogy „ez része annak a belső politikai átmenetnek, amely most mehet végbe Észak-Ko- reában”. A BT sürgős összehívását a japán kormány kérte, amely „elfogadha­tatlan lépésnek” és az erre vonat­kozó, 2006-ban hozott BT-határo- zat megsértésének nevezte az atomkísérletet. Dél-Korea szerint a kísérleti atomrobbantás súlyos provokáció a tömegpusztító fegy­verek terjedésének megakadályo­zását célzó erőfeszítésekkel szem­ben. Szöul kérte a BT-t, hogy tegye mega megfelelő lépéseket. Oroszországot aggasztják az észak-koreai nukleáris kísérletről szóló hírek, de szükségesnek tart­ja azok további ellenőrzését - je­lentette ki Szergej Lavrov kül­ügyminiszter. Moszkva „a hiszté­ria elkerülésére kéri” a nemzetkö­zi közösséget. Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai fő­képviselője megállapította, hogy a robbantással Phenjan megsér­tette a BT 1718. számú határoza­tát. Párizs közölte: a legszigorúbb szankciókat követeli a BT-től Észak-Koreával szemben. A szöuli elnöki hivatal egyik il­letékese szerint Phenjan előre ér­tesítette Washingtont és Pekinget a föld alatti atomrobbantásról. Washingtonban később nem hi­vatalosan közölték, hogy keve­sebb mint egy órával korábban kaptak hírt a robbantásról „a New York-i csatornán” át, vagyis az ENSZ-ben dolgozó észak-ko­reai diplomatáktól. Phenjan állí­tólag Pekinget is előre értesítette az előkészületekről, részletek nem ismeretesek. (MTI, ú) A római G8 energiacsúcson új nemzetközi partnerségi szervezet jött létre Változhat a vallási kisebbségek megítélése A cél az energiahatékonyság ösztönzése Fordulat Törökországban? MTl-HÍR Róma. Az energiahatékonyság ösztönzésére új nemzetközi meg­állapodást kötött vasárnap Ró­mában a G8 csoport és több nagy energiatermelő, illetve fogyasztó ország. Az IPEEC néven életre hí­vott új platform a globális felme­legedés elleni küzdelem része­ként működik. A partnerségben részes 13 állam - köztük az EU egységes partnerként, Franciaor­szág, Oroszország, Nagy-Britan- nia, Kanada, az USA, Japán, Olaszország és Németország, va­lamint Brazília, Mexikó, Dél-Ko- rea és Kína - kinyilvánította, hogy „az IPEEC a jövőben kiemelt plat­formja az energiahatékonysági tapasztalatcserének”. Az új szervezet a fejlett és fejlő­dő országok közötti együttmű­ködést hivatott elősegíteni az energiapolitika terén, hatéko­nyabb technológiák kifejlesztésé­ben, az energiatakarékos módsze­rekről történő információcseré­ben, valamint a magán és a köz­szféra határokon átnyúló energe­tikai összefogásában. Egy korábbi hír szerint a megállapodás mű­ködtetéséhez - a Nemzetközi Energiaügynökséghez kapcsolód­va - a részes államok mindegyike 1,3 millió euróvaljárul hozzá. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Isztambul. Recep Tayyip Erdo- gan a török miniszterelnökök közül elsőként fasisztának minősítette a törökországi görög keresztények tízezreinek elűzéséhez vezető ál­lami politikát. „Éveken át azokat, akiknek más volt az identitásuk, ki- ebrudalták az országunkból. Ezt nem józan ésszel, hanem fasiszta hozzáállással tették” - jelentette ki Erdogan szombati beszédében, amelyet a mérvadó török lapok tör­ténelminek minősítettek. Nagy kérdésnek tartják viszont, hogy tet­tek is követik-e az ország zavaros múltjával való újabb szembenézési kísérletet, vagy az megmarad a szónoklat szintjén. Erdogan az 1955-ös eseményekre utalt, ami­kor Isztambulból görögök tízezrei menekültek el a pogromszerű tá­madások miatt. A rendőrség szerint a két guru már többször járt az osztrák fővárosban, eddig soha nem volt probléma Zavargások Pandzsábban a bécsi támadás miatt Holbrooke-ügy Karadzsics menekülne Hága. Hivatalos beadványban kérelmezte tegnap Radovan Kara­dzsics, a boszniai szerbek egykori vezetője, hogy a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló törvényszék szüntesse meg az eljárást ellene. A terjedelmes dokumentumban Ka­radzsics és jogi tanácsadói - saját megítélésük szerint elégséges - bi­zonyítékokat ismertetnek arra vo­natkozóan, hogy az akkori ameri­kai főtárgyaló, Richard Holbrooke megállapodást kötött a boszniai szerb vezetővel, és ebben vállalta, hogy megvédi a nemzetközi jogi el­járásoktól. A Hágában egyebek között népirtással és háborús bűnökkel vádolt Karadzsics a be­adványban azt állítja, az egyezsé­get titokban, 1996 júliusában kö­tötték Belgrádban, több korabeli jugoszláv vezető jelenlétében. Azt ugyanakkor Karadzsics is elismeri, hogy Holbrooke nem írt alá ilyen dokumentumot. Holbrooke, a day- toni békeszerződés atyja minded­dig tagadta, hogy létezne ilyen megállapodás. (MTI) ÖSSZEFOGLALÓ Bécs/Csandigar. Legkevesebb két halálos áldozatuk volt tegnap azoknak a zavargásoknak, amelyek az indiai Pandzsáb államban törtek ki a bécsi szikh templom elleni va­sárnapi támadás után. A feldühö­dött tömeg felgyújtott egy vonatot, több gépkocsit és üzletet. A ható­ságok kijárási tilalmat rendeltek el az állam több körzetében, erre a tüntetők rendőrőrsöket is megtá­madtak. Manmohan Szingh mi­niszterelnök, India első szikh kor­mányfője nyugalomra szólított fel. „Bármilyen provokáció történt is, fontos, hogy megőrizzük a békét az emberek között. A szikh hit tole­ranciát tanít”-hangsúlyozta. Bécsben tegnap közölték, hogy a kórházban belehalt súlyos sérülé­sébe annak a két szikh gurunak az egyike - az 57 éves Szánt Rama Nand -, akit társával együtt a bécsi hindu templomban sebesítettek meg egy vallási alapú nézeteltérés miatt kitört lövöldözésben és dula­kodásban. A vasárnap délutáni in­cidensben összesen 16-án sebesül­tek meg, köztük a két, Indiából ér­kezett prédikátor. „A meglőtt gu­run életmentő műtétet hajtottak végre, s bár orvosa elégedett volt egészségi állapotával, a prédikátor később eszméletét vesztette és éjfél után meghalt” - közölte a rendőr­ség szóvivője. A szintén kórházba szállított másik guru, Szánt Niran­jan Dassz állapotát kielégítőnek mondtákkezelőorvosai. A jelek szerint a két prédikátor volt a támadás célpontja. Hat tá­madó - egy pisztollyal és öt késsel felfegyverkezve - a Bécs nyugati részében álló szikh imahelyen tört rá a két gurura és kísérőire. A gyü­lekezet tagjai végül lefegyverez­ték a támadókat, akik szintén megsebesültek. Egy szemtanú szerint különböző szikh imaházak közötti feszültség állt az incidens hátterében. A szikhizmus a XV. században keletkezett egyistenhitű vallás, a hinduizmus és az iszlám elegye- ként határozzák meg. Minden em­bert egyenlőnek teltint, alapelvei közé tartozik a békesség megőrzé­se, a társadalmi egyenlőtlenségek és az önzés leküzdése, s elítéli az Indiában ma is fennálló kasztrend­szert. A hindukhoz hasonlóan a szikhek is hisznek az újjászületés­ben. A rudolfsheimi templomot lá­togatók Sri Guru Ravi Dassz, egy XV. századi guru tanításait követik. A környékbeliek csendes, nyugodt helyként írták le az egyik bérház földszintjén működtetett imahe­lyet. A megtámadott imahely gyü­lekezetéből többen is utaltak kasz­tok közötti ellentétre. Elmondták, hogy a templom megnyitása óta fe­szült volt a viszonyuk más bécsi imaházakkal, amelyeket magasabb kaszthoz tartozók látogattak és akik„lenéztékőket”. (MTI, s, ú) Összecsaptak a rendőrökkel a Pandzsábban élő szikhek. Indiában 20 millió szikh él, a lakosság két százalékát teszik ki, közéjük tartozik Manmohan Szingh miniszterelnök is. (SITA/AP-felvétel) RÖVIDEN Falra hányt borsó Hanoi. Az Európai Unió Aung Szán Szú Kji mianmari ellenzéki vezető azonnali szabadon bocsátását követe­li. Ezt tegnap közölte Hanoi­ban Jan Kohout, az unió so­ros elnökségét betöltő Cseh­ország külügyminisztere az ázsiai-európai együttműkö­désről tartott tanácskozáson. Kohout mianmari kollégájá­val, U Njan Vinnél is találko­zott, s utána elismerte: nem voltak pozitív benyomásai a tárgyalásokról. A 2003 óta házi őrizetben tartott, Nobel- békedíjas Aung Szán Szú Kji asszony ellen jelenleg per fo­lyik Rangunban a házi őrizet szabályainak megszegése cí­mén. (MTI) Hadbíróság várhat Tóásóra Quito. Evő Morales bolí­viai elnök megvizsgálja an­nak lehetőségét, hogy kato­nai bíróság elé állítsák a szakadár tevékenységgel vádolt embereket. Morales, aki erről az ecuadori fővá­rosban beszélt, a múlt szer­dán már aláírt egy rendele­tet, amely vagyonelkobzás­sal sújtja az államellenes összeesküvés miatt büntető- eljárás alá vont személyeket. Morales úgy vélte, az ellen­zék valamire készül ellene, hogy útját állja a decemberi elnökválasztáson. (MTI) Irán miatt utazik az USA-ba Jeruzsálem. Ehud Barak izraeli védelmi miniszter Washingtonba utazik a jövő héten, hogy az iráni kérdés­ről tárgyaljon az amerikai vezetőkkel. E látogatás rö­viddel követi Benjámin Ne­tanjahu izraeli kormányfő múlt hétfői washingtoni tár­gyalásait, amelyeken nézet- különbségek mutatkoztak az arab-izraeli megbékélési fo­lyamattal kapcsolatban. Iránt illetően Barack Obama elnök nem tudta megnyug­tatni az izraeli vezetőket, amikor 2009 végéig időt kért ahhoz, hogy kiderüljön, sike­resebb-e a diplomáciai meg­közelítés, mint a nemzetközi szankciók erőltetése. (MTI) Az ellenzéki jelölt nyert Ulánbátor. Az ellenzéki Demokrata Párt jelöltje, Cahiagín Elbegdorzs volt mi­niszterelnök nyerte meg a va­sárnap tartott elnökválasz­tást Mongóliában. Ez volt az első választás azóta, hogy a 2008-as parlamenti választá­sok után súlyos, öt halálos ál­dozattal járó zavargások tör­tek ki. Az ellenzék ugyanis csalással vádolta a kormány­pártokat. A külföldi befekte­tők azt remélik, hogy az új el­nök megkönnyíti az ázsiai or­szág hatalmas ásványkincse­inek - réz-, arany-, uránérc-, ólom-, cink- és szénvagyoná­nak-a kiaknázását. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents