Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-23 / 117. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 23. Szalon 3. táblázat A magyar anyanyelvííeknek a magyar nemzetiségííekhez viszonyított relatív aránya a települések etnikai típusai szerint a szlovákiai városokban és falvakban 2001-ben A magyarok aránya a településeken A magyar anyanyelvűek relatív aránya (A magyar nemzetiségűek = 100%) Város Falu 10% alatt, kevesebb mint 100 fő 146,0 139,8 10% alatt, több mint 100 fő 128,1 144,7 10-50% 114,6 130,2 50-80% 108,2 108,5 80% felett 103,5 102,6 Szlovákia összesen 113,1 108,2 gyár kisebbségű és szórványjellegű (10% alatti, de 100-nál több magyar lakosú) településeken - az anyanyelvi és nemzetiségi adatok értékei között - kimutatott igen nagy eltérések (14,6% és 30,2%, valamint 28,1% és 44,7%) megmagyarázhatók. Az enyhe magyar többségű településeken a falvak és városok között kimutatott különbségek elenyészőek (8,2%, illetve 8,5%). Első pillantásra viszont nehezen magyarázható, hogy az erős magyar többségű települések közül a városokban miért magasabb a magyar anyanyelvűek relatív aránya, mint a falvakban (3,5%, illetve 2,6%). Feltételezésem szerint az etnikai intézményrendszerek más aspektusból különböznek. Tekintettel az itt élő magyarok arányára, e településeken az állami intézmények nagyrészt magyarul kommunikálnak, e települések többségében inkább van magyar, mint szlovák tanítási nyelvű iskola, s a mindennapi kommunikáció nyelve is zömmel a magyar. Ennél nagyobb mértékű heterogenitás hányában térnek el az erős magyar többségű városok nyelvhasználati szokásai, illetve intézményei. Végezetül említést kell tennünk arról is, hogy a nem magyarlakta települések városaiban a magyar anyanyelvűek relatív többlete (46,0%) magasabb, mint a falvakban (39,8%). Ez a típus példázza talán legmarkánsabban a városoknak tulajdonított asszimüáló hatást. Hiszen a városoknak ebbe a csoportjába tartozik a magyar nyelvterületen kívüli városok zöme, ezek inkább távol, mint közel találhatók a magyar'nyelvterülethez. Ami pedig az ide tartozó községeket illeti, azok, ha nem is tartoznak a magyar nyelvterülethez, zömmel e nyelvterület peremén, annak közelében helyezkednek el. S ha a községükben nem is, de a nem túl távoli településeken már etnikai kötődéseiket erősítő kapcsolatokra lelhetnek. A magyarok korösszetételének eltérései A településeken élő magyarok demográfiai és társadalomszerkezeti jegyei, mutatói jelentős mértékben különböznek a településeken élő magyarok arányának függvényében. Nézzünk meg e szerkezeti jellemzők közül a korösszetétel eltéréseinek néhány aspektusát! A településeken élő magyarok arányánák csökkenésével a településeken élő magyarok átlagéletkora emelkedik, szemben az összlakosság átlagéletkorával, amely csökkenő tendenciát mutat. A 10%-nál alacsonyabb és 100 főnél kisebb magyar lélekszámú helységekben élő magyarok ádagéletko- ra 9,1 évvel magasabb, műit a magyar többségű helységekben élő magyaroké. Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy az említett szórványtelepüléseken a magyarok e települések összlakosságnál átlagosan 11,4 évvel idősebbek. Az olló a magyar többségű települések irányába egyre jobban záródik, lakosságuk átlagéletkora emelkedik. Az erős magyar többségű helységekben élő magyarok mindössze 0,5 évvel idősebbek a települések lakosságánál. A települések etnikai jellege szerinti bontásban mutatkozó korösz- szetétel eltérései több összefüggésre is rávilágítanak. A leglátványosabb eltérések a gyermekkornak arányában mutatkoznak. A 10%- nál kisebb arányban magyarlakta települések magyar lakosságának közel háromszor kisebb részét teszi ki a gyermekkornak aránya, mint az erős magyarlakta településeken. Ugyanezeken a településeken több mint 30%-kal nagyobb az időskorúak aránya, mint a 80% feletti magyarok által lakott településeken. (Lásd: 4. táblázat) A szlovákiai magyar szórványterületek Figyelembe véve a városokban és a falvakban zajló, regionálisan is eltérő szórványosodási folyamatokat, nem lehet egységes hüvelykujj- szabály alapján behatárolni a szórványtelepülések körét. A szórvá- nyosodás folyamatát a településeken élő magyarok száma, aránya, a településszerkezeti összetétele mellett társadalmi, gazdasági jellemzőik is meghatározzák. Dolgozatunkban munkadefmíciószerűen határozzuk meg a szórványjellegű településeket, területeket. Meg kell különböztetnünk a városi és a falusi szórványokat. A magyarlakta járások (a 79 szlovákiai járás közül 25) magyar kisebbségű és szórványjellegű városainak szervezeti, infrastrukturális ellátottsága kedvezőbb a falvakénál. E járások magyarlakta városainak többségében (azokról a városokról van szó, amelyekben a magyarok aránya meghaladja az 1000 főt) biztosított anyanyelven az iskolai oktatás, magyar egyesületek tevékenykednek, s a legtöbb városban biztosított magyar nyelvű istentiszteletek is látogathatók. A magyar kisebbségű és szórványjellegű falvakban a magyar nyelvű oktatás nem biztosított, a szervezeti élet általában .kiüresedett”, és magyar nyelvű istentiszteletek is csak e falvak egy részében vannak biztosítva. Ezért feltételezzük, hogy a szórvá- nyosodás a magyarok eltérő aránya mellett válik jobban láthatóvá a falvakban, mint a városokban. Falvak közül az 50%-nál, a városokból a 20%-nál alacsonyabb magyar lakosságú helységeket tekintjük szórványosodó településeknek. Ezt a meghatározást egy leegyszerűsített hüvelykujjszabályként értelmezzük. Tudatában vagyunk annak, hogy a szórványosodás sokkal komplexebb fogalom, mint hogy azt csupán egy változóra lehessen leszűkíteni. A kategóriahatárok meghúzásánál tekintetbe vettük a városokban és falvakban élő magyar közösségek lélekszámúnak, azok változásának, a nemzetiség és az anyanyelv szerinti hovatartozás eltéréseinek, továbbá az etnikai infrastruktúra különbségeinek eltéréseit is. Meghatározásunk alapján vizsgálati kiindulópontul statisztikailag is elfogadható becslést kapunk a szórványosodás területi sajátosságairól. Ezek árnyaltabb vizsgálata és a kategóriarendszer újrafogalmazása későbbi kutatások feladata lesz. Ily módon a szlovákiai magyarok 15,9%-a, a falvakban élők 11,5%-a, a városokban élők 23,6%-a él szórványosodó településeken. A szórványosodás folyamata, intenzitása igencsak különbözik a kijelölt településcsoporton belül is. A szórványosodás által legintenzívebben sújtott településekként a városok esetében a 3%-nál, falvak esetében a 20%-nál kevésbé magyarlakta településeket tekintjük. Ezekben a helységekben a magyarok 2,9%-a él, a városok magyar lakosságának 3,5%-a, a falvakénak 2,6%-a. Másrészt a szórványosodás folyamatát a településeken élő magyarok száma, aránya mellett további településszerkezeti szempon[-♦ Forrás: Gyurgyík László 100,0% 80,0% 50,0% 20,0% 10,0% 0 MAGYAR NEMZETISÉGŰEK A MAI SZLOVÁKIA TERÜLETÉN 2001-BEN 17 4.táblázat A magyar lakosság főbb korcsoportok és a helységek etnikai jellege szerinti megoszlása 2001-ben A településeken élő magyarok aránya Főbb korcsoportok 0-14 15-59 60 felett Ismeretlen Összesen Kevesebb mint 10% és kevesebb mint 100 fő 4,7 69,9 25,1 0,3 100,0 Kevesebb mint 10%, és több mint 100 fő 5,9 66,6 25,6 1,9 100,0 10-50% 12,6 66,2 20,7 0,5 100,0 50-80% 15,9 65,7 18,1 0,3 100,0 80% felett 17,0 63,5 19,3 0,2 100,0 Összesen 15,0 65,1 19,5 0,4 100,0 tú kritériumok is befolyásolják. Eltérő intenzitású és mintázatú szór- ványosodásra számíthatunk a hasonló etnikai összetételű településeken a településeknek az etno- demográfiai térszerkezeten belüli geográfiai elhelyezkedéséből, pozíciójából adódóan is (tömb, nyelvsziget, nyelvterület pereme, szórványtömb, diszpóra stb.). (Lásd: 5. táblázat) A továbbiakban a magyarlakta szórványtelepüléseket területi elhelyezkedésük alapján tekintjük át. 1. A magyar tömbterületen kívüli szórványok. Ezeknek diaszpóra jellegük van. Azok a települések tartoznak ide, amelyek a magyar tömbterülettől északra, és a Nyitra környéki nyelvszigeten kívül találhatók. E településeken élő magyarok nem rendelkeznek a közösségi lét semmüyen szervezeti kereteivel. Döntő többségében a városokban élő magyarok alkotják. Ezeken a településeken él Szlovákia lakosságának a többsége, de a szlovákiai magyaroknak alig 1,5-2,0 százaléka. 2. A magyar szórványszigetek. Ezek közül legismertebb a Nyitra környéki települések alkotta szórvány. 2001-ben a Nyitrai járás magyar lakosságának több mint a fele (51,4%-a) élt magyar kisebbségű településeken. De kisebb, akár egy- egy település alkotta szórványszigetek is találhatók (pl. Felsőkirályi község a Vágsellyei járásban). 3. A magyar tömbterület szórványai. Jelentős szórványok találhatók a magyar tömbterület peremén is. A magyarok több mint 25%-a él - a fenti kritériumok alapján meghatározott - szórványjellegű településeken a Szenei (27,8%), a Lévai (34,0%), a Vágsellyei (28,1%), a Losonci (28,2%) és a Kassa-vidéki (41,1%) járásban. 20-25% között mozog a magyar kisebbségű településeken élő magyarok aránya a Nagykürtösi (23,3%) és a Rozsnyói (22,3%) járásban. Pozsonyban és Kassán a magyarok aránya 2001-ben 3,8%-ot tett ki. A szórványosodás jelentős mértékben nagyobb tömegeit érinti a városok, minta falvak magyar lakosságának (Pavol Funtál felvétele) Összefoglaló, kitekintés A szórványosodás folyamata a szlovákiai magyar lakosság körében az elmúlt évtizedekben felgyorsult. Csökkent az erős magyar többségű, és emelkedett a magyar kisebbségű településeken élők aránya. A csökkenés a településeken élő magyarok arányának csökkenésével gyorsul. Összességében a magyarság fogyása nagyobb mértékű a városokban, műit a falvakban. De a falvak szórványosodása intenzívebb a városokénál. A következő, 2011-ben esedékes népszámlálás alkalmával a 2001. évihez hasonló (mintegy 34-59 ezer fős fogyatkozás) vagy még ennél is magasabb csökkenés várható. Ez pedig a településszerkezet további erózióját, a szórványban élő magyarok arányának növekedését eredményezi. 5.táblázat A magyar lakosság aránya a falvakban és városokban a településeken élő magyarok aránya szerint Szlovákiában 2001-ben A településeken élő A magyarok aránya magyarok aránya Összesen Falu Város 0,5% alatt 0,88 0,45 1,56 0,5-1% 0,37 0,26 0,55 1-3% 0,75 0,37 1,35 3-5% 5,09 0,19 12,91 5-10% 0,39 0,37 0,43 10-20% 2,99 0,94 6,27 20-30% 4,56 1,15 9,99 30-40% 5,03 2,81 8,58 40-50% 3,83 4,92 2,07 50-60% 6,23 5,91 6,73 60-70% 18,39 11,78 28,93 70-80% 17,29 20,33 12,43 80-90% 19,33 26,31 8,20 90% felett 14,89 24,22 0,00 Összesen 100,00 100,00 100,00 Minimum 2,9 2,57 3,46 SZALON Szerkeszti: Csanda Gábor Levélcím: Szalon, Új Szó, Lazaretská 12, 811 08 Bratislava 1. Telefon: 02/592 33 447. E-mail: szalon@ujszo.com
