Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-22 / 116. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 22. Kultúra 9 Az idei velencei biennále magyar résztvevője Forgács Péter Col Tempo - A W. projekt című kiállításával Világokat teremtő Velence Június 7. és november 22. között látogatható a Giardi- ni park pavilonjaiban, az Arsenale hajóépítő csarnokban, valamint a lagúnák városának több más helyszínén a világ legjelentősebb kortárs művészeti megmozdulása, az 53. Velencei Nemzetközi Biennále. A gondolákkal teli lagúnák, a Szent Márk-tér, valamint a Lídón rendezett filmmustra mellett a legnépesebb turista- csoportokat és a legnagyobb figyelmet ez a képzőművészeti seregszemle vonzza és irányítja Velencébe. TALLÓSI BÉLA A biennále sikerét az biztosítja évről évre, hogy évszázados múltja alatt megteremtette a legnemesebb hagyományokat, amelyekre építeni tud ma is, mégpedig oly módon, hogy a világ egyik leginkább progresszív szellemű kulturális rendezvénye tud lenni. Az idei főkurátor, Dániel Birnbaum művészeti író Világokat teremteni címmel hirdette meg a mustra központi kiállítását, amelyen mintegy kilencven művész teremti meg, tárgyiasítja a meghirdetett témát. Ehhez az önálló nemzeti kertekben hetvenhét nemzeti résztvevő adja hozzá saját kortárs művészetét, legújabb munkái prezentálásával. Magyar- országot Forgács Péter Erasmus- díjas médiaművész képviseli Col Tempo - A W. projekt című kiállításával, melynek kurátora Rényi András. Ahogy a Magyar Pavilon kiállításával kapcsolatban a budapesti Műcsarnokban tartott sajtótájékoztatón Schneider Márta szakállamtitkár kiemelte, Forgács Péter, aki a minőség megszállottá, izgalmas szemléletű filmjeivel, installációival nemcsak intellektuálisan, hanem emocionálisan is segít feldolgozni a múltat. A sajtótájékoztatón Rényi András elemezte, mutatta be a Col Tempo - A W. projekt című installációt, amely - mint mondta - egyetlen motívumra, az emberi arcra épül. A kiállítás többféle kontextusba állítva úgy mutatja be az arcot, hogy minél átfogóbb vizsgálatát adja a tekintet kommunikációjának. A Col Tempo ugyanis a tekintetnek azt a természetét szemléli, kutatja, elemzi, amellyel a másik embert felmérjük, azonosítjuk, megértjük. A kiállítás öüetét a Bécsi Természet- tudományi Múzeumban nemrég előkerült fotóarchívum anyaga adta. Ez a fotó- és filmgyűjtemény 1939 és 1942 között készült ausztriai hadifogolytáborokban - őrökről, katonákról, a helyi civil lakosságról és a foglyokról. Nemzetiszocialista antropológiai kutatásokhoz profilból és szembené- zetből készített, mai értelemben vett „rendőrségi típusú” felvételek ezek, melyek annak idején olyan fajbiológiai statisztika elkészítéséhez szolgáltak alapul, melynek lényege az összemérhetőség - vagyis, hogy az arc pontos felmérései alapján megállapított különbözőségekből vonjanak le következtetéseket. Ez alapján az archívumban talált portréanyag alapján készült az a totálinstalláció, Forgács Péter és Rényi András műve, melyet egy zárt térben, egy ún. fekete dobozban helyeztek el. A portrék az installáció részeként mindig másmás kódban és kontextusban, hol antikizáló keretekben, hol animációban, hol olyan térben jelennek meg, ahol csak az arcok világítanak, s azzal a kérdéssel konfron- tálják a látogatót, hogy: „miféle vizuális sztereotípiák és automatizmusok szerint ítéljük meg azt, akiről valójában semmit sem tudunk”. (Azért mutatja meg a kiállítás ugyanazt az arcot más-más kóddal és változó kontextusban, mivel másként látjuk ugyanazt az arcot, ha pl. lélekábrázoló portréként, rendőrségi nyilvántartásban Forgács Péter vagy valamely embertani felmérés adataként találkozunk vele.) Nemcsak portrékat találtak az archívumban, hanem rábukkantak 19 maszkra, köztük a belga Gershon Evan gipszmaszkjára is - erre rímel majd a velencei magyar kiállítás egyik terme, amelyben Louise McCagg New York-i szobrász maszkjait állítják ki. A Col Tempo - A W. projekt című médiaművészeti installációval a szándék nem egy holokauszt, vagyis történelmi jellegű kiállítás megalkotása volt, hanem ennek a historikus anyagnak aktuálissá „konvertálása” és prezentálása. Az előbb feltett kérdés ugyanis, hogy „miféle vizuális sztereotípiák és automatizmusok szerint ítéljük meg azt, akiről valójában semmit sem tudunk?” különösen időszerű manapság, „a rohamos globalizáció, a technológiai robbanás, a válság és a terrorizmus korában, amikor még az individuum méltóságának feltétlen tiszteletén alapuló európai civilizációban is felerősödik az etnikai gyanakvás, az »idegentől« való paranoid félelem”. Ez a kiállítás - Rényi András kurátor szerint - „azt kívánja a nézőtől, hogy a történelmi emlékezés, a művészettörténeti hagyomány és a kortárs művészet közös mezsgyéjén járja végig a Másikra vetülő tekintet változásainak drámai pályáját, és ismetje fel saját látásának cselekvő és előítéletes természetét, másként fogalmazva: erkölcsi felelősségét.” „A totálinstalláció beavatási folyamaton vezeti végig a nézőt, amelynek a végén valamit másként fog érzékelni” - mondta Rényi András a sajtótájékoztatón. A kiállításcím - mely Giorgione velencei öregasszonyportréját, a La Vecchiát idézi - a múló idővel születő változást fejezi ki. Az idő múlása ad választ arra: a felismerhető jegyeket helyénvalóan olvas- suk-olvastuk-e a másik ember arcában. A Londonban megjelent elbeszélő költemény J.R.R. Tolkien eddig ismeretlen műve Irodalmi szenzáció: Sigurd és Gudrun legendája MTl-JELENTÉS London. Nagy irodalmi szenzációt keltett egy ötszáz versszakból álló elbeszélő költemény megjelenése Londonban: a Sigurd és Gudrun legendája (The Legend of Sigurd és Gudrun), amely a Harper and Collins gondozásában került a könyvesboltokba, J.R.R. Tolkien eddig ismeretlen műve. A művet a szerző fia, Christopher Tolkien jelentette meg. A 84 éves, Franciaországban visszavonultan élő utód a The Guardian on-line kiadásának faxon adott interjújában elmondta, hogy apja a poémát valószínűleg az 1930-as évek elején írta, amikor irodalmat tanított az oxfordi egyetemen, bár létezését nem jelzi egyetlen megőrzött levél vagy dokumentum sem. A kéziratban alig van javítás, ami azt jelenti, hogy egy végleges változatról van szó. A költemény „szenvedélyes és titokzatos északi legendát” dolgoz fel: Sigurd történetét, a nibelun- gok bukását és Brünnhilde walkür szabadulását meséli el. A művet Christopher Tolkien magyarázatokkal, apja nagyszerű, a középkori északi költészetről szóló előadásával együtt jelentette meg. Véleménye szerint a költemény nem könnyű olvasmány - ezt a kiadó is megerősítette -, de élvezettel fogják olvasni azok, akik értékelik és csodálják A Gyűrűk Urának alkotóját. Christopher Tolkien 1973-ban elhunyt apja kifejezett kérésére foglalkozik az irodalmi hagyaték gondozásával. Két évvel ezelőtt jelentette meg a Hurin fiai című művet apja feljegyzései és nem publikált szövegei alapján. A könyv egymillió példányban fogyott el. Maga soha nem írt regényt, de büszke arra, hogy segített apjának a kéziratok javításában. Kiskorában két pennyt kapott minden olyan hibáért, amelyet A hobbit- ban talált. Amikor pedig két évig Dél-Afrikában részt vett harcipiló- ta-kiképzésen, apja fejezetenként megküldte neki A Gyűrűk Urát, és tanácsait is kikérte. Végül a fiú több javaslata is bekerült a regényfolyamba. RÖVIDEN Albrecht-Nagy Katalin kiállítása Komárom. Albrecht-Nagy Katalin osztrák festőművész alkotásaiból látható kiállítás a Duna Menti Múzeum és könyvtár épületében (Nádor u. 8.). A kiállítás, melynek kurátora Dr. Gaál Ida művészettörténész, augusztus 31-ig látható, (ú) Liam Neeson Connellyvel forgat Los Angeles. Újabb filmre mondott igent a feleségét a közelmúltban balesetben elvesztő Liam Neeson, aki a Titánok harcának felújított változata után egy szerelmi drámában szerepel majd. A What's Wrong with Virginia? című filmben Neeson mellett az Os- car-díjas Jennifer Connelly játssza a főszerepet. A történet szerint a színésznő egy pszichésen zavart anyát alakít, akinek a sheriff Neesonnal folytatott titkos szerelmi kapcsolatát megzavarja, hogy 16 éves fia beleszeret a sheriff lányába. A filmet késő nyáron Michigan államban kezdik forgatni, a rendezői székben a Milk című mozit forgatókönyvíróként jegyző Dustin Lance foglal helyet, akinek rendezői debütálását producerként Gus Van Sant segíti, (mti) Öngyilkos lett Lucy Gordon színésznő Párizs. Két nappal 29. születésnapja előtt Párizsban öngyilkos lett Lucy Gordon brit színésznő, aki a Pókember harmadik részében Jennifer Dugan szerepét alakította. A franciául is kiválóan beszélő színésznő szerdán végzett magával. A színházi tapasztalatokkal is bíró művész utoljára a Serge Gainsburg életéről szóló, még be nem mutatott filmben szerepelt, amelyben Gainsburg élettársát, Jane Birkin angol énekesnőt-színésznőt alakította, (mti) Táncháztalálkozó és néptáncfesztivál Nagymegyeren Táncol majd az utca is ELŐZETES Nagymegyer. A hét végén rendezik meg a városban a Csallóközi Táncháztalálkozót és Nagymegyeri Néptáncfesztivált. Holnap, szombaton a városi művelődési központban 10 órakor lesz kapunyitás. 10.30-kor gyerektáncház várja a legkisebbeket a Juhász zenekarral. A zenekar 11 órától önálló koncertet is ad. 12.30-tól 17.30-ig tánctanítás folyik. A néptáncgála 18 órakor kezdődő első részében a vajdasági Róna Néptáncegyüttes és a Debreceni Népi Együttes lép fel, 19 órától hazai népzenekarok mutatkoznak be, majd 20.15-kor a gála második részében az Ifjú Szivek Magyar Táncegyüttes lép színpadra. 21.30-tól táncmulatság veszi kezdetét. Május'24-én, vasárnap 14 órakor menettánccal kezdődik a néptáncfesztivál. A résztvevő csoportok a város utcáin vonulnak végig, egészen a Zárda-udvarig, a gálaműsor helyszínéig, ahol 17 órakor kezdődik a program. A két nap folyamán kísérőprogramokkal - kézműves-foglalkozások, kirakodóvásár, folk kocsma - is váiják a látogatókat. További információkat a www.csallokozith.mlap.hu oldalon találhatnak az érdeklődők. (m) MOZIJEGY A túlvilág szülötte Casey Bell gyűlölte az anyját, amiért az kisgyermekként magára hagyta. Ám amikor megmagyarázhatatlan események történnek, Casey lassan megérti, az anyja miért ment el. Könyörtelen álmok kínozzák, és amikor ébren van, egy gyötrődő szellem kísérti. Kénytelen az egyetlen olyan spiritisztához, Sendakhoz fordulni, aki véget vethet ennek az egésznek. Sendak segítségével Casey felfed egy családi átkot, mely a náci Németországig nyúlik vissza: egy lényre lel, aki képes bárkit vagy bármit megszállni, és minden alakváltáskor egyre erősebb lesz. Az átok új életre kel, és Casey egyetlen esélye a túlélésre az lehet, ha lezárja a túl- világi átjárót, amit felnyitott valaki, aki soha nem született meg. The Unbom / Nenarodení. Amerikai horror, 2009. Rendező: David S. Goyer. Szereplők: Odette Yustman (Casey Beldon), Gary Oldman (Rabbi Sendak), Cam Gi- gandet (MarkHardigan), Meagan Good (Romy), Jane Alexander (Sofi Kozma), Idris Elba (Arthur Wyndham). (port.hu) Cam Gigandet és Odette Yustman (Képarchívum)
