Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-19 / 113. szám, kedd
16 Riport ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 19. www.ujszo.com Mád község képviselő-testülete igent, a szavazásra jogosult polgárok csaknem fele viszont nemet mondott a szélpark telepítésére Gondolatok a zöldenergia árnyalatairól Ha a nyugati hármas határ térségében élőket kérdezik, általában azt válaszolják: megszokták már az égbe nyúló, karcsú szélerőműveket. Hozzátartoznak a táj arculatához, amúgy meg tiszta, „zöld” energiát termelnek - miért ne tűrnék meg őket? Csernobil óta vallják: jobb, mint az atom. LŐR1NCZ ADRIÁN Ha hihetünk az előrejelzéseknek, alig néhány évtized kérdése, s a világ fosszilis energiahordozókészletei kimerülnek. Azon túl pedig nem marad más választásunk, mint a megújuló vagy „zöld” energiaforrásokhoz nyúlni. Az Európai Unió tagállamai bölcs előrelátásból a fokozatos átállást választották, s szerződésben vállalták, hogy 2020- ra a megtermelt energia 20 százalékát megújuló forrásokból állítják elő. Minthogy minden tagállam más-más rajthelyzetben van, a részleges átállás stratégiáját testre szabták. Ha a vízi erőművek által előállított energiát nem számítjuk, Szlovákiában a megújuló források aránya a teljes energia- termelésben alig két százalék. Ennek 2010-re el kell érnie a négy, 2015-re a nyolc, 2020-ra pedig a tizenkét százalékot. Hogy jövőre teljesíthessük a megadott kvótát, a legkézenfekvőbb megoldásnak a szélerőművek telepítése tűnik. Az már csak hozzáállás kérdése, ki miként ítéli meg ezt a látszólag egyszerű mozzanatot. Mad: mérgeszöld Madon, amely Dunaszerda- helytől alig hat kilométerre fekszik, az utóbbi időben nagyon rossz hírük van e különben csendes, tiszta berendezéseknek; úgy is fogalmazhatnék, hogy a még csak papíron létező szélpark turbináinak lapátjai hatalmas port kavartak. A helyiek egy része kimondottan nem örül annak, hogy a falu határában tizennégy darab, százöt méter magas tornyot emelnek, s az sem vigasztalja őket, hogy további öt Padány, egy pedig Alistál kataszterét ékesíti. A 2007 júliusától futó projekt ellen 2009 márciusának közepén aláírásgyűjtést szerveztek - semmisnek tekinthető eredménnyel. „Az érintett falvak lakosait nem tájékoztatták kellőképpen arról, mi készül a határban - mondja Dr. Turczi Árpád, a petí- ciós bizottság tagja. *- Mivel az érintett községek képviselő-testü- letei zöld utat adtak a tervezetnek, egyszer csak azt vettük észre, hogy a falu határában kinőtt a földből egy mérőtorony. Ekkor kezdett bennünket is foglalkoztatni a dolog. A vadásztársulat tagjaiban fogalmazódott meg elsőként, hogy nem lesz az jó, ha itt szélpark épül. Alig két hét leforgása alatt Pónya Irén mérnök vezetésével több mint kétszáz aláírást sikerült összegyűjtenünk a szélpark megépítése ellen, s az íveket március 27-én átadtuk a községi hivatal alkalmazottjának. A polgármester úrtól a törvény által megszabott egy hónapos határidőn belül azt a választ kaptuk, hogy nem tartja érvényesnek a petíciót, mégpedig formai okok miatt. Ez bennünket maximálisan hidegen hagy.” Turczi Árpád szerint a lényeg az, hogy Mad első emberét, László Gábort annak idején 148 ember választotta polgármesterré, az arrogancia netovábbja tehát, hogy most kétszáz lakos akaratával szembe mer szegülni. A petfciós bizottság két hete ismét akcióba lendült - immár azért, hogy elérjék László Gábor menesztését. „Többször megkérdeztem a polgármester úrtól, miért ragaszkodik foggal-körömmel ehhez a projekthez - folytatja Turczi. - Azt válaszolta, azért, mert ez felvirágoztatja a falut, elhozza a Kánaánt. Felhívtuk a figyelmét arra, hogy ez egy hatalmas volumenű tervezet, hatvankét millió eurós beruházás, mely örökre megváltoztatja az életkörülményeket. Itt ugyanis intelligens szélpark készül, ami nemcsak húsz turbinából fog állni, hanem része lesz egy vanádium alapú redox regeneratív tüzelőanyag-cellás akkumulátortelep is, mely harmincszázalékos kénsavat tartalmaz. Úgy vélem, ez a Csallóközben, Európa legnagyobb ivóvízkészlete fölött senkinek sem hiányzik.” A község felvirágoztatásával kapcsolatban jegyzi meg: „A befektető és a polgármester úr puf- fogtatják az összegeket, én viszont ezeknek a számoknak nem hiszek, ez csupán mézesmadzag!” Dr. Turczi Arpád: „Döntöttek rólunk - nélkülünk..." Csernobil óta vallják: jobb, mint az atom Ellenszélben Ezen, sőt egyéb aggályaiknak is hangot adtak a szélpark megépítését ellenzők a mintegy két hete lezajlott lakossági fórumon, melyen a beruházás tervezői és kivitelezői is megjelentek. A két ellenlábas tábor szó szerint és képletesen értve sem találta meg a közös nyelvet - az ellenzők elsősorban arra hivatkoztak, hogy nem engedik több évszázad1 munkáját tönkretenni betonbunkerek és tornyok megépítésével. De szóba kerültek a szélerő- művek egészségre gyakorolt ártalmas hatásai is, melyeket állítólag az infrahang, illetve a diszkóeffektus vált ki. „Kész cirkusz volt, ami itt zajlott - mondja László Gábor polgármester -, szerintem mindenről szólt, csak a szélparkról nem. Az öttagú madi képviselő-testület 2007-ben egyhangúlag megszavazta a tervezetet, ám később az egyik képviselő visszalépett. Ettől függedenül megköttetett a szerződés a községgel, illetve azokkal a magánszemélyekkel, akiknek a földterületén állni fognak a tornyok. Én a község anyagi helyzetének javulását várom a projekttől; kezdő illetékként 28 ezer euróhoz jutna a falu, évente pedig minden egyes szélturbináért kétezer eurót kapnánk, ami tizennéggyel szorozva nem kis összeg. (Somogyi Tibor felvételei) Évente ötezer euróval támogatná az üzemeltető cég a közvilágítás, valamint a középületek áramellátásának költségeit, egy további szerződés alapján pedig a madi tömegszervezeteknek juttatna mintegy évi hatezer eurót. A transzformátorállomás alatti földterület bérleti díja négyezer eurót tesz ki évente, s ehhez jönnek még az adók. Ha a társaság madi székhellyel fog működni, amiről már folytattunk tárgyalásokat, az államkincstár a befizetett adó egy részét visszaszármaztatja a községnek. Ugyanakkor helyi adó és illeték címén is jelentős bevételhez juthatunk, aminek folytán a község jelenlegi, alig százhúszezer eurós éves költségvetése jócskán megugorhat.” László úr beszámol arról is, hogy a Windcom cég közvetett támogatásával több projektet készített elő, illetve kivitelezett a község, melyek Mad fejlesztésére és szépítésére irányulnak; ugyanakkor néhány „egyéb körülményre” is felhívja a figyelmemet. „A petíciót aláírók között akadt olyan, aki a szemembe mondta: nem ellenezné a széltomyok megépítését, ha legalább egy az ő földjén állna. Ezt meg is értem; ha jól tudom, a földtulajdonosok markát évi ezerötszáz euró üti, s a szerződések futamideje harminc év. Bármit vetne is, ekkora hasznot aligha aratna. Pro és kontra Forró Béla, a szélpark kivitelezésében érdekelt Windcom Kft. ügyvezetője nem érti, miért a hirtelen „felzúdulás”. „Másfél éve tudja Mad lakossága, hogy mit tervezünk a község határában, hiszen 2008 júniusától áll ott a szélmérőtorony s eddig semmiféle ellenvéleménnyel nem találkoztam - mondja. - Csaknem egész Európát bejártam az alternatív energiaforrások felhasználási módjait vizsgálva, de ilyen mérvű ellenállást sehol nem tapasztaltam. Rengeteg szélerőművet telepítettek a közelmúltban Győr térségében, s ott a helyiek pozitívan fogadták a harminc évre szóló földbérlet lehetőségét, az önkormányzatok pedig a bevételtöbbletet. Kizárólag ízlés kérdése annak megítélése, rontják- e a táj képét a fölébe magasló tornyok. Eddig semmilyen nemzetközileg is elismert kutatás nem tudta bizonyítani a szélerőművek egészségre káros hatásait; azt pedig a környezeti hatástanulmánynak kell eldöntenie, veszélyeztetik-e az élet- környezetet.” Több mint egy évbe telik, míg a jóváhagyási eljárásban érintett hivatalok - szám szerint harmincegy - véleményeznek egy-egy projektet, a végső szót a környezetvédelmi minisztérium mondja ki. A projekt ellenzői - Turczi úrral az élen - mindenesetre próbálkoznak; kiszámították például, hogy évi 140 gigawattórás termelésnél a madi határban állítanák elő a 2010-es norma 65 százalékának megfelelő energiamennyiséget. Valljuk be, ez minden gondos tervezés mellett is elgondolkodtató. „Nem lehet bárhová szélerőműveket telepíteni - magyarázza Forró Béla -, kizáró ok például a terület védettsége vagy a magasfeszültségű hálózat hiánya; Mad, Padány és Alistál határa viszont minden kritériumnak megfelel, ezért is esett rá a választásunk.” Kérdésekből és talányokból ezen kívül is van elég: Szlovákiában például orvosilag mind a mai napig nem bizonyított a szélerőműveknek az emberi szervezetre gyakorolt káros hatása. A szomszédos országokban szerzett tapasztalatok sem bizonyítják egyértelműen, hogy rossz hatással volnának az állatvilágra - mint azt a vadászok oly előszeretettel hangoztatják esztétikumról beszélni a kultúrtájjá „varázsolt” Csallóközben pedig szerintem már jó néhány évtizede nem időszerű. A megoldást talán a törvényi szabályozás jelentené, mely egyértelműen meghatározná, milyen minimális távolságban lehet felállítani egy-egy szélparkot a lakott településtől. Mad esetében ez a távolság hatszáz méter, ami elég kicsinek tűnhet ahhoz, hogy a falu szélén élőket, tekintettel a télvízi kilátásokra, kilométeres távolságba repülő, a széllapátokról leváló jégtömbökkel riogassák, A szélparkok által leginkább „sújtott” Dániában és Spanyolországban az építők általában betartják a három kilométeres távolságot; ha átvesszük ezt a modellt, valószínűleg egyetlen szélerőművünk sem lesz - mert széles e honban nem találunk három kilométer sugarú, hozzáférhető lakatlan területet. Hogyan tovább? Értesüléseink szerint az érintett községekben a helyzet tovább éleződött. Alistál vezetése például a lakosság egy csoportjának nyomására elállt a projekt megvalósításában való részvételtől. A madi petíciós bizottság újra akcióba lendült, ez alkalommal már László Gábor polgármester menesztése, illetve időközi választások kiírása miatt. Turczi Árpád szerint alig egy hete sikerült összegyűjteniük az ehhez szükséges mennyiségű aláírást. László Gábor erre vonatkozó megjegyzése a következő: „Ha engem menesztenek is, a képviselő-testület, illetve a beruházó cég marad - ezzel tehát nem oldanak meg semmit...” Forró Béla, a Windcom Kft. ügyvezetője a napokban közölte: a cég nem áll el szándékától, hiszen a több mint két éve futó projekt komoly, milliókra rúgó kiadásokkal járt. Nem zárta ki annak lehetőségét, hogy „a pár egyén ellen, akik az egész felhajtásért felelősek”, feljelentést tesznek. A Mad határában folyó „szélmalomharc” ezáltal már nem is annyira szakmai, mint inkább személyes érdekek mentén folytatódik. László Gábor polgármester: „Az ügy, sajnos, személyeskedéssé fajult."
