Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-19 / 113. szám, kedd
8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 19. www.ujszo.com iflvipm Milyen zenét hallgatott Kazinczy? Pozsony/Kassa. Idén ünnepeljük Kazinczy Ferenc felvilágosodás kori költő és nyelvújító születésének 250. évfordulóját. A Ka- zinczy-év kapcsán a hét folyamán két helyszínen, Pozsonyban és Kassán is megemlékeznek a magyar kultúra kiemelkedő személyiségéről. A műsor címe Kazinczy és kora - zene és irodalom. Ma este hattól a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeumába, 21-én, csütörtökön pedig a kassai Löffler Múzeumba várják az érdeklődőket a rendhagyó hangversenyre, amely a korszak zenei, és részben irodalmi világát szeretné bemutatni. Az európai felvilágosodás, a magyar reformkor és nyelvújítás, valamint a zenei klasszicizmus és romantika közös és eltérő sajátságait tükröző művek igazi kultúrtörténeti kalandtúrát ígérnek. Közreműködik a Duna Vonósnégyes, valamint Lehôtka Ildikó zenetörténész-zenekritikus, aki idegenvezetőként igyekszik segíteni a tájékozódást. A reformkori költők, köztük Kazinczy versei, amelyeket Csehy Zoltán irodalmár válogatott, két pozsonyi színinövendék, Száz Pál és Havasi Péter tolmácsolásában hangzanak el. A rendezvény a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásával valósul meg. (juk) Novák Péter a Deja vu-klubban Pozsony. Holnap illusztris vendége lesz a Deja vu klubestnek Novák Péter személyében. A Kimnowak együttes frontembere igazi sztár és hihetetlenül sokrétű művész. Sokan a Megasztár zsűritagjaként ismerik, de a TV2 Strucc című esélyegyenlőségi műsor vezetőjeként is felfigyelhettek rá. A népszerű Társulat koreográfusa volt, manapság pedig a Beugró négyes irányítója s a műsor vezetője. Szerepelt már az István, a király produkcióban is, s aktív kapcsolatban áll a néptánccal. Ő magát kitaláló embernek titulálta, ismerve tevékenységét, igencsak találóan. A klubesten Juhász László beszélget vele, s ha összejön, két dal erejéig a Deja vu kíséretével felidézi kimnowakos korszakát is. (s) Jovián György Rög-eszméje Trencsén. Rög-eszme címmel nyílik kiállítása Jovián Györgynek május 21-én, csütörtökön 16 órakor a Trencséni Múzeum Borbála- palotabeli kiállítótermében. Jovián György a festészet új útjait kutató alkotó, aki a hagyományos technikák, a klasszikus festészet keretein belül maradva egyedi látványvilágot hozott létre. Alkotásai különös aurájú, sötét tónusú művek, amelyek egyre erősödő szakralitást sugároznak. A tűnődő párbeszéd a vásznon zajlik, ami a művész szándéka szerint az állandó mozgásban lévő szem tevékenysége közben feltáruló részletekben, az ellentétek állandó játékában nyilvánul meg. Jovián sorozatokban gondolkodik, művészete szakadadan vizuális töprengés a festészet és az élet mibenlétéről. A kiállítást Prof. Juraj Meliš képzőművész nyitja meg. Megtekinthető 2009. június 28-ig. (ú) Barnás Ferenc regénye angolul A Northwestern University Press (Chicago) gondozásában, a megújult Unbound Europe-sorozat első darabjaként jelenik meg Barnás Ferenc A kilencedik című nagy sikerű regénye, amely eredetileg 2006-ban jelent meg a Magvetőnél. A hatvanas évek végének Magyarországán játszódó történet egy budapesti katolikus család kilenc gyermekének életét követi. Barnás szövegét Paul Olchváry ültette át angolra, a nagyrészt álmokból, visszaemlékezésekből és dialógusokból felépülő faulkneri, megrázó szöveg a trauma és a bűn feldolgozását mutatja be. A kötet fordítója, Paul Olchváry 2007-ben e mű fordításához kapta meg a PEN America fordítói díját, (litera) Elhunyt Mario Benedetti uruguayi író Montevideo. Elhunyt Mario Benedetti világhírű uruguayi író, aki hazája fővárosát, Montevideót tekintette múzsájának, és akinek szerelmes és politikai verseiből népszerű dalok születtek. Az 1920-ban olasz emigránsok gyermekeként született író az ötveneshatvanas években tört be az irodalmi köztudatba a Montevideo életét ábrázoló novelláival. A fehér bajszú, melegszemű író, akit barátai Don Marióként emlegettek, idős korára is az ország szeretett írója maradt. Ebédjét mindennap egy montevideói házához közeli vendéglőben fogyasztotta el testvére, egyben titkára társaságában, és nem bánta, hogy a látogatók gyakorta léptek az asztalához autogramért. Több mint 60 regényt, verses és novelláskötetet, színpadi művet írt. Számos nemzetközi irodalmi elismerést kapott meg, többek között a bolgár Hristo Botev-díjat 1985-ben, az Amnesty International Golden Flame-díját 1986-ban, valamint a rangos spanyol Zsófia királyné-díjat iberoamerikai költészetéért. Bár Latin-Ameri- ka-szerte közkedvelt író volt, a külvilágban nem lett olyan népszerű, mint kortársai, a kolumbiai Gabriel Garda Márquez, a perui Mario Vargas Llosa vagy a mexikói Carlos Fuentes. Magyarul a Köszönöm a tüzet, uram című regénye jelent meg 1975-ben. (mti) Május 21. és 27. között Magyar Filmhét lesz a dunaszerdahelyi Cinemax moziban - vendég: Hujber Ferenc Szex, pánik, és menni Amerika! Kerekes Vica és Lorant Deutsch a Mázliban (Képarchívum) A Suha Dénesi alakító Nagypál Gábor a Nincs kegyelem című filmben Dunaszerdahely. Remélhetőleg nagyszámú közönséget vonz majd a dunaszerdahelyi Cinemax moziba a csütörtökön kezdődő és május 27-éig tartó Magyar Filmhét, amelyen napjaink magyar filmterméséből válogatnak a szervezők - többféle műfajból és stílusból, könnyedebb és súlyosabb témákból kínálva ízelítőt. TALLÓSl BÉLA Romantikus vígjátékkal indít a szemle, Till Attila első rendezésével, a Pánikkal, amely a tavalyi Magyar Filmszemlén egyebek között azzal lett „nyerő”, hogy női főszereplője, Gubík Ági, akit korábban a Komáromi Jókai Színház előadásaiban láthattuk, elnyerte a legjobb női alakítás díját. Á filmben Gubík Ági mellett olyan nagy színésznők viszik a prímet, mint Bánsági Ildikó, Schell Judit, Ónodi Eszter vagy Egri Márta. A Pánik a mai valóságból emeli ki főhősét, Zsuzsit - őt alakítja Gubík Ági -, aki harmincéves korára mindent elért, amire csak nő vágyhat: jól fizető állása, szép autója, saját lakása van, és fülig szerelmes a barátjába. Aztán egy szép napon kiderül, hogy pánikbeteg. Amikor a szerelme is elhagyja, Zsuzsi önként bevonul a Pánik Klinikára. A film a falakon belül ered a „normális és nem normális” viszony nyomába. Bacsó Péter Majdnem szűz című drámája, amelyet idén láthatott a Filmszemle közönsége, szintén női főszereplője révén emelkedett ki a budapesti mustrán: a Borókát játszó Ubrankovics Júlia elnyerte a legjobb női alakítás díját. Ő ugyan nem, de Jánost, a férfi főszereplőt alakító Hujber Ferenc személyesen is jelen lesz a film bemutatóján, május 22-én. A vetítést követően a közönség egy beszélgetésen találkozhat a sikeres fiatal színésszel. A Majdnem szűz is korunk valóságának sűrűjébe vezet el: Boróka 18. születésnapját egy drága szállodában ünnepli szerelmével, Jánossal. A lakásra kapott pénz gyorsan elfogy, és János visszaélve Boróka érzéseivel, testi szolgáltatásokra kényszeríti a lányt. A néző bonyolult Hujber Ferenc május 22-én, pénteken látogat Dunaszerdahelyre (Somogyi Tibor felvétele) viszonyok láncolatának lehet tanúja. Csupó Gábor Amerikában forgatott családi kalandfilmjét, a Híd Terabithia földjére című opust már láthattuk idehaza. Dunaszerdahe- lyen ezúttal amerikai-magyar koprodukcióban készült Immigrants - Jóska menni Amerika! című animációs munkáját láthatja a közönség. A film arra keresi a választ, miért érkezik több bevándorló az Amerikai Egyesült Államokba, mint a világ összes többi országába együttvéve. A Magyar Filmhét egy „kortárs klasszikust” is kínál, a csajozós- pasizós megkönnyeztető love storyt, a Csak szex és más semmit, Goda Krisztina könnyed, élvezetes alkotását, olyan sztárokkal, mint Schell Judit, Dobó Kata és Csányi Sándor, valamint a kifőz- dés török fiú figurájával emlékezetes alakítást nyújtó Czapkó Antal. A film tuti moziélmény. Az animáció kedvelői egy másik produkciónak is örülhetnek: érkezik Temovszky Béla Macskafogó 2 című alkotása, amellyel természetesen a Macskafogó nevű gépkutya kalandja folytatódik a dzsungel mélyén, ahol egy kisebb pacifikálatlan macskapopulációval találja magát szemben. A legjobb forgatókönyvírói díjat (Hegedűs Bálint) és a legjobb férfialakítás díját (Lukáts Andor) szerezte meg az idei Filmszemlén Keményffy Tamás Mázli című komédiája, amelynek fura története Ógyarmaton, egy szegény zsákfaluban játszódik az osztrák-magyar határon. A szenzációs komikus helyzetekre épülő bonyodalom a falu temetője alatt húzódó olajvezeték hasznosítása körüli konfliktusokból fakad. A filmben Kerekes Vica alakítását is megcsodálhatjuk, aki ugyanúgy otthonosan mozog a szlovák és a cseh filmben. A legjobb rendezői díjat kapta Ragálja Elemér Nincs kegyelem című mozgóképéért, amely megtörtént eset, Pusoma Dénes kálváriájának története alapján készült. A főhőst - itt Suha Dénesként szerepel, Nagypál Gábor alakítja - gyilkosságért nyolc év börtönre ítélik. Suha két év négy hónapot tölt a hűvösön, amikor egy véletlen folytán megtalálják az igazi gyilkost. Hazatérhet, de faluja kiközösíti. Tragikus sorsát követi nyomon Ragályi Elemér alkotása. A magyar viszonylatban újat hozó, 2007-es sikeres akciófilm is eljut Dunaszerdahelyre, Novák Erik munkája, a Zuhanórepülés, amelynek érdekessége - a műfaján, kőkemény valóságán túl -, hogy az akció-drámai hőst, Theót elemi erővel életre keltő Nagy Zsolt ezzel a szereppel evezett be Berlinbe, a Berlinale fiatal tehetségeket felvonultató programjába. A zárófilm Bokor Attila 56 csepp vér című musicalje lesz, amely Kaszás Attila, Alföldi Róbert, Palcsó Tamás, Keresztes Ildikó, Miller Zoltán főszereplésével bizonyára a dunaszerdahelja közönség szívébe is belopja magát. A Magyar Filmhét programjából június 15-17-én Kassán is bemutatnak néhányat. Énekelt Versek XIV. Zentai Fesztiválja Szepsibe került az első díj ÚJ SZÓ-HÍR Megjelent Spiró György új regénye Feleségverseny MTI-TUDÓSÍTÁS Zenta. Nagy sikerrel zárult szombaton az idei Énekelt Versek XIV. Zentai Fesztiválja, melyet május 14. és 16. között rendeztek meg a zentai (Szerbia) Thurzó Lajos Közművelődési Központban a magyar kulturális tárca Égtájak Irodája és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet társszervezésében. Az eredetileg vajdasági fiatalokat mozgósító fesztivál - az Égtájak Iroda révén - immár majdnem az egész Kárpát-medencére kiterjed: az idei rendezvényen felvidéki, kárpátaljai, erdélyi, anyaországi és vajdasági magyar fiatalok is bemutatkoztak. Az Énekelt Versek XIV. Zentai Fesztiválján idén 13 formáció vett részt, melyek közül az első díjat a Szepsiből érkezett Gondola zenekar nyerte. A szólisták és együttesek műsorán három saját megzenésítésű vers szerepelt, melyek közül az idei kötelező költemény Fenyvesi Ottó topolyai születésű, Veszprémben élő költő Maximum rock & roll című verse volt. Goldschmied József az Égtájak Iroda programigazgatója szerint: „Az Énekelt Versek Zentai Fesztiválja elősegíti, hogy a fiatalok figyelme a költészet felé irányuljon, a vers, a líra megszerettetése a zenén keresztül a leghatásosabb.” A 14. alkalommal megrendezett fesztivál kiváló fóruma az azonos műfajban tevékenykedő Kárpát-medencei fiatalok kapcsolatainak erősítésére, barátságának ápolására. A versenyprogramon túl a fesztivál résztvevői műsort adtak Topolya, Ada, Újvidék, Óbecse és Feketics községek lakóinak, (ke) Budapest. Egy képzeletbeli közeljövőbe kalauzolja el az olvasókat Spiró György új regénye: a Feleségverseny Magyarországán király uralkodik, akinek valóság- show keretében keresnek hitvest, és kitör a magyar-roma polgárháború is, ameljmek következményeként létrejön a független Ro- manisztán. „Nem antiutópia, nem pamflet, hanem szatíra. De nevezhetjük meseregénynek is” - jellemezte új könyvét Spiró György, hozzátéve: még a gazdasági válság előtt kezdett el Magyarország pénzügyi nehézségeivel foglalkozni, ekkor született meg a fejében a gondolat, hogy könyvet ír a magyar közállapotokról. A Magvető Kiadó gondozásában megjelent könjw a közeljövő Magyarországára kalauzolja el olvasóit. A magyar polgárok, miután minden államforma csődöt mondott, úgy döntenek, újra királyt választanak. Az író a regény címéről elmondta, hogy az az egyik epizódra utal, amelyben egy valóságshow keretében keresnek feleséget az új királjmak. „Magyarország jövőjét illetően, például hogy miként alakul a roma-magyar viszony, meglehetősen sötét forgatókönyvek is léteznek. Ezek a sötét jövőképek - amelyek természetesen olykor az én félelmeim is - helyet kaptak a könyvben” - utalt Spiró a regény azon részletére, amelyben kirobban a magyar-roma polgárháború, majd az Egyesült Nemzetek Szervezete Békés megyét elszakítva Magyarországtól létrehozza Romanisztánt, ahova az összes kelet-európai romát áttelepítik.
