Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-16 / 111. szám, szombat

8 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 16. www.ujszo.com Északi filmek szemléje Pozsony. Tavaly a fővárosi közönség körében nagy sikere volt an­nak a filmszemlének, amely a skandináv filmtermésből, konkrétan vígjátékokból válogatott Nevetés északról címmel. Idén Történe­tek északról címmel folytatódik a skandináv filmek szemléje, amely tegnap kezdődött, és ma, valamint holnap a Mladosť mozi­ban történelmi és elbeszélő mozgóképeket kínál. A mozirajongó közönség megtekintheti a dán Prága (2006), a norvég Haverok (2003), a svéd Az egyik szem piros (2007), valamint a finn A bo­rostyánharcos (2006) című filmeket, (ú) Megjelent az Irodalmi Szemle májusi száma „Ezer zsibbadt vágyból...” LAPAJÁNLÓ A kitelepítés, a hazátlanság és a magyarüldözés éveit idézi az az ankét, melyben az önrendelkezés kérdéseit veti fel a folyóirat. A „Magyar vagyok tehát bűnös vagyok” gondolata Fábry Zoltán A vádlott megszólal című vádira­tára emlékeztet, melyben az an­tifasiszta író visszautasította a második világháború utáni években az utódállamokban el­szabadult ostoba nacionalizmu­sokat. Megidézi az eszmecsere a történelmi tapasztalatokat, va­lamint a cseh és a szlovák iroda­lom és közélet jeles személyisé­geit is, akik (akárcsak Vladimír Mináč „parázsfüvása”) a nemzeti önvizsgálatot tartották fontos­nak és elengedhetetlennek. A párbeszéd során „kibomlik” a ko­runkat izgató kérdés is, „az ön- rendelkezés színe és visszája” va­jon igazolhatja-e a múlt bűneit, s akadályozhatja-e a nemzetiségi kérdés igazságos megoldását. Je­les vitapartnereket, közéletünk ismert személyiségeit (Csáky Pált, Duba Gyulát, Gál Sándort, Lovász Attilát és Pomogáts Bélát) fogja vallatóra (kérdéseivel!) a lap főszerkesztője. Köszönti a lap a 70 éves Rudolf Chmel szlovák irodalomtörté­nészt, aki Görözdi Judit kérdései­re válaszolt. Hogy az együttélés gondolata nem mai keletű, bizo­nyítja ez a beszélgetés is, melyben Rudolf Chmel a nemzetébresztő Štúrtól Clementisig és Mináčig idézi meg a történelmet. Virágének és Kavafisz címmel, vendégkritikaként közli a lap Bá­nyai János kiváló újvidéki iroda­lomtörténész gondolatait Tőzsér Árpád költészetéről. „A tudós köl­tő, amilyen Tőzsér, semmitől sem idegenkedik, ami képként, láto­A pozsonyi Z Galériában csütörtökön nyitották meg Bartusz György ki­állítását. A prezentált anyag a művésznek azokból a munkáiból merít, amelyek alapja a pulzáló geometria. A tárlat június H-éig tekinthető meg. Képünkön Bartusz György a megnyitón. (Peter Prochózka felvétele) másként, álomként a nyelvből előállítható”. Lator László Egy áll­hatatlan költő című esszéjében ol­vashatjuk ezeket a sorokat. Ezeket idézi Bányai János is (Lator László: Kakasfej vagy filozófia?), sokat­mondó alcímmel (Ráírás(ok) La­tor László mondataira Tőzsér Ár­pád verseiről). „Lator pontos meg­figyelése szerint Tőzsér Árpád lírá1 jának (és személyének?) „halmo­zottan hátrányos” helyzetét a for­málással, az alakítással, nem utol­sósorban az alapítással ellensú­lyozta, s így, mint „mesterember ősei”, választott mesterségét gya­korolta szívós kitartással és nem szűnő kedvvel”. A szépirodalmat Tőzsér Árpád és Leck Gábor versei, Murányi Sándor regényrészlete, valamint Duba Gyula, Végh Péter és Zirig Árpád novellái képviselik. A no­vella alapelvei címmel Boccaccio jegyzeteit is közli a lap, Mészáros László közreműködésével. A fo­lyóirat illusztrációit Tichy Kálmán és Tichy Gyula műveiből, a Brámmer-kúria kiállításának anyagából válogatták, (zsolt) Robert Redford lánya, Amy első filmrendezése a Piros gitár, Saffron Burrows főszereplésével Ha már minden veszni látszik Eddig csak színészi babé­rokat gyűjtött, mostantól fogva viszont már rende­zőként is hallatni fog ma­gáról. Robert Redford harmincnyolc éves lánya, Amy Redford. Piros gitár címmel bemutatott alkotá­sának forgatókönyvét egy underground filmes, Amos Poe írta. SZABÓ G. LÁSZLÓ San Franciscóban és London­ban végzett színpadi tanulmányai után meglehetősen későn kapta első jelentős filmszerepét Amy Redford. Már majdnem harminc volt, amikor felfedezték. 1999 óta azonban többen foglalkoztatják, mint legendás hírű édesapját, a Szex és New York című sorozattal pedig ő is világszerte ismert szí­nésznő lett. Tavalyelőtt aztán ke­zébe került Amos Poe valós törté­net alapján írt forgatókönyve egy gyógyíthatatlan betegnek hitt fia­tal nőről, aki a csodával határos módon jut vissza saját életébe, s bár a szerepet neki szánták, a tör­ténet filmrevitele sokkal jobban érdekelte. Melody, harminc és negyven között félúton, egy időben veszti el hitét, állását és kedvesét. Orvo­sai rákot diagnosztizálnak nála. Két hónapja van még hátra, azt akarja megélni úgy, hogy megad­ja magának mindazt, amiről ed­dig lemondott. Félalagsori zugát egyszerűen otthagyja, kibérel egy tágas-fényes luxuslakást, amelyet napok alatt parádésan be is ren­dez, vesz magának egy szép, piros elektromos gitárt, amelyről bak- fiskora óta álmodott, ágyába csal­ja a pizzafutár-lányt, a nős fekete ezermestert, s az alatt a két hónap alatt, amíg a lelke mélyén már a nagy útra készül, úgy él, ahogy azt megelőzően soha. A nagy megle­petés akkor éri, amikor bank­számlájáról elfogy az utolsó dollár is, orvosa pedig közli vele: szerve­zete legyőzte a kórt, nyugodt szívvel élhet tovább. Melody új esélyt kap a sorstól, másodszor is nulláról indulhat. „Több síkon hatott rám a tör­ténet - meséli Amy Redford. ­Végre egy ember, aki legyűri ezt az alattomos betegséget. Ez erőt adhat másoknak is, gondoltam. Tetszett a sorok mögött meghú­zódó szimbólumrendszer... ha az ember feladja az álmait, nincse­nek már vágyai, egy idő után úgy érzi, elfogy a levegő körülötte, és csak a falakat látja, a ledönthetet- len falakat. Melody is összevásá­rol egy csomó felesleges dolgot, mert kétségbeesésében azt hiszi, ebben fog megkapaszkodni. Az ízléses tárgyakban. A változás azonban akkor áll be nála, ami­kor minderre már nem lesz szük­sége. Amikor egyedül marad a hőn áhított gitárral. Amikor rá­döbben, hogy ott találja meg ön­magát, ahol eddig sosem kereste. Ismerős történet ez számomra is. Olyan világban nőttem fel, ame­lyikben rengeteg csapdát kellett átlépnem. Egyrészt apám miatt, másrészt a hivatásom miatt. Ha én erre nem figyeltem volna, a körülmények rajtam is rengete­get változtatnak. Elég, ha csak a külsőt, az öltözködést vesszük. Ha engedem, hogy rám kénysze­rítsenek valami olyat, ami nem én vagyok. Amerika minden lé­pésben azzal tömi az emberek fe­jét, hogy „többet és nagyobbat vegyél, akkor te is több leszel!” Sajnálok mindenkit, aki ennek bedől. Előbb-utóbb szétpattan a színes buborék.” A Piros gitár női főszerepét ere­detileg másvalaki játszotta volna, és más gitárral. Mustanggal. Saff­ron Burrows - aki éveken át top­modell volt New Yorkban, és csak azután kezdett el filmezni, hogy a modellkedésnek végérvényesen búcsút intett - úgy került képbe, hogy kiderült: a korábban kisze­melt színésznőt a forgatás idejére egy másik filmhez köti szerződés. Burrows pedig egy Fender Tart 63 Reissue húrjait pengeti. „Amy Redford nem a filmvilág elkényeztetett gyereke - állítja rendezőjéről a harmincöt éves londoni színésznő. - Művelt, ön­tudatos ember, akit nem nyo­maszt apja hírneve, mert nem is foglalkozik vele. Nagyon közel kerültünk egymáshoz már a for­gatást megelőzően is. Ott voltam a menyegzőjén, én mondtam az ünnepi verset. Amy első perctől fogva Dorothy Parker és Kathari­ne Hepburn keverékét látta ben­nem, legalábbis a külső jegyeim alapján. Szerepért én még soha, egyetlen lépést sem tettem. Kivá­rom, míg eszébe jutok valakinek, vagy válogatásokra megyek, mint mások. A Piros gitár története azonban annyira megfogott, hogy azt mondtam, egy ilyen le­hetőséget nem szalaszthatok el. Az ügynököm révén kapcsolatba léptem Amyvel, és kerek perec közöltem vele, hogy boldoggá tenne, ha nekem adná a szerepet.- Miben nézzelek meg, hogy ne legyenek kétségeim? - kérdezte. Semmiben, feleltem. Egyszerűen bízzál bennem. És már repültem is hozzá New Yorkba. Valósággal éheztem erre a szerepre. Amy pedig elém tette, és csak annyit mondott: - Akkor lakjál jól vele!- A legnehezebb jelenetek termé­szetesen azok voltak, amikor egyedül, lelkileg is, fizikailag is teljesen lemeztelenedve ülök a lakásban. Amikor nem szólhatok senkihez. Amikor magammal kell belső dialógust folytatnom. Azok a jelenetek, amikor ketten vol­tunk, sokkal könnyebben meg­születtek. A végeredmény azon­ban mindenképpen örömmel tölt el, hiszen kimondhatom: a Piros gitárral új besorolást kaptam a szakmától. Előléptettek.” Példaértékű rendezvény Nemzetközi alkotótábor Nagyölveden Nagyölved. Immár másodszor rendezték meg a Párkányhoz kö­zeli községben a nemzetközi alko­tó-fafaragó művésztábort május 8. és 15. között. A tábor szervező­je Nagyölved község és a Köte- gyáni Baráti Kör, melynek meg­alapítója és vezetője Ungvári Mi­hály festő- és szobrászművész. Az egyhetes alkotótáborban Kárpát­medence ismert szobrászai, fes­tőművészei találkoztak, akik Ma­gyarországról, Erdélyből, Szerbi­ából, Szlovákiából érkeztek. A résztvevők között voltak a besz­tercebányai Bél Mátyás Egyetem Képzőművészeti Karának tanárai és diákjai. A tegnap befejeződött alkotótábor példaértékű a külön­böző nemzetek, nemzetiségek, kultúrák békés együttműködését illetően, (ú) A Miskolci Nemzeti Színház művészei lépnek fel március 18-án Kassán Jótékonysági opera- és operettgála ELŐZETES Kassa. Jótékonysági opera- és operettgála színhelye lesz május 18-án, hétfőn 19 órakor a Thália Színház. A Miskolci Nemzeti Színház művészei látogatnak el Kassára, hogy fellépésükkel kassai kollégáikat, illetve a Thália Szín­házat támogassák. A miskolci társulat tagjai közül Boncsér Gergely, Eperjesi Erika, Kincses Károly és V. Molnár Judit lépnek színpadra. A művészek előadásában az opera- és operett­irodalom népszerű dallamait, a műfaj nagy „slágereit” hallhatja a közönség. A gálaműsorban részletek hangzanak el Charles Gounod, Gaetano Donizetti, Erkel Ferenc és Giuseppe Verdi operáiból, to­vábbá Johann Strauss, Kálmán Imre és Lehár Ferenc operettjei­ből. (m) Kincses Károly V. Molnár Judit (Képarchívum)

Next

/
Thumbnails
Contents