Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-13 / 108. szám, szerda
Brüsszel és a szlovákiai távközlési hivatal is csökkentené a kapcsolási díjat Tovább faragnák a számlát TÁRCA Szabályozni? Egyre gyakrabban olvasunk arról, hogy az EU szabályozza a távközlésiszolgáltatásokárát- ami helyes, hiszen ki ne emlékezne még arra, amikor egy- egyországból akár3-5 eurót (90-150koronát) iselkértek egy-egy kimenő hívásért, percenként. Nagyonhelyes, hogy legalább az unión belül maximalizálták ezeket az árakat. Úgy tűnik azonban, hamarosan átesünka ló túloldalára, hi- szenatervekszerintolyan alacsonyak lesznek az árak- ami első hallásra nagyszerű hír az ügyfeleknek-, hogy az már gyakorlatilag nem hoz bevételt aszolgáltatóknak.Hapedig nincs be vétel, nem lesz miből fejleszteni a hálózatokat, ez pedigvégsősoronéppenaz ügyfeleknek lesz rossz. Hiszen most jött el az ideje az olyan nagyszerű és nagysebességű technológiabevezetésének, mint az LTE, amely a mai mobil internet sebességét jelentősen növelné, és a hívásokárát is csökkentheti. Abevételekhiá- nyában pedig pont az ilyen be- ruházásokkéshetnek, ezpedig éppen nekünk, ügyfeleknek lesz rossz. Szabó László Iránymutatást bocsátott ki az Európai Bizottság, amelynek alapján tovább csökkenhetnek a mobiltelefonálás költségei az Európai Unió tagországaiban. ÖSSZEFOGLALÓ Az ajánlás - amelyet a bizottság inkább a tagállamokra vonatkozó kötelezettségként szeretne kezelni - a hívásvégződte- tési díj kiszámításáról rendelkezik, vagyis a más szolgáltató hálózatából érkező hívás kapcsolásáért a szolgáltató által felszámított, minden telefonszámlán megjelenő nagykereskedelmi díjról. Közben a szlovák távközlési hivatal is azon fáradozik, hogy az uniós átlagnál olcsóbb legyen a kapcsolási díj. A mobilhívás-végződtetési díj eddig széles tartományban mozgott az Európai Unión belül: 2008-ban Cipruson percenként mindössze 2 cent, míg Bulgáriában percenként 15 cent volt (Szlovákiában 11 cent, Magyar- országon 8,36 cent). Ezenkívül a mobilhívások végződtetési díja (átlagosan 8,55 cent percenként) jellemzően tízszer magasabb, mint a vezetékes hívásoké (amely átlagban 0,57 és 1,13 cent közé esik). A magasabb mobilhívás- végződtetési díj miatt a vezetékes szolgáltatók és a kis mobilszolgáltatók nehezen tudnak versenyre kelni a nagy mobilszolgáltatókkal. „Ez nem egyeztethető össze a vezetékes és a mobiltelefonos alkalmazások közötti konvergenciával, és jelentős torzulást eredményezhet a tagállamok és a szolgáltatók közötti versenyben” - mondta Viviane Reding uniós távközlési biztos. Neelie Kroes versenypolitikai biztos hozzátette, hogy „a hívás- végződtetési díjak hatékony szintre való leszorítása növelni fogja a versenyt, vagyis az európai fogyasztók hasznára válik”. Az ajánlásban a bizottság meghatározza azokat a költség- tényezőket, amelyeket az Európai Unió összes nemzeti távközlési szabályozó hatóságának figyelembe kell vennie a hívás- végződtetési díjak meghatározásakor, e díjakat ugyanis nem a piac határozza meg. A végződtetési díjak ezáltal a mostaninál jóval alacsonyabb szint felé fognak közelíteni: az ajánlást kísérő bizottsági személyzeti munkadokumentum szerint 2012 végére percenként 1,5 és 3 cent között várakozhatnak. Közben a szlovák távközlési hivatal is azon fáradozik, hogy a hazai piacon is csökkentse ezeket e a díjakat. Egyelőre nem tudni, mennyi lenne a szabályozott ár. Az 02 már régebben jelezte, számára a 7 centes kapcsolási díj lenne az elfogadható. Bár 2008-ban mindhárom szolgáltató esetében csökkentek ezek a díjak, de ez csak akkor igaz, ha koronáról beszélünk. Az erős végső árfolyam következtében hazánkban a szolgáltatók között számlázott illeték emelkedett - így az EU-s átlag felett van. Hogy pontosan milyen módszereket alkalmaz a távközlési hivatal, milyen összegben határozza meg a végződési díjat, egyelőre nem tudni. Brüsszel szolgáltatónként szeretné meghatározni, melyik operátor mennyit fizessen a másiknak. Végső soron ezen díjak csökkenése a telefonálási költség mérséklését hozhatja, (szí, mti) Viviane Reding távközlési biztos 2012 végére percenként 1,5 és 3 cent közé szorítaná a kapcsolási díj tarifáját Mit jelent be az Orange? Új szolgáltató érkezik? Éleződik a harc a hazai piacon SZABÓ LÁSZLÓ Pénteken a legnagyobb hazai mobilszolgáltató sajtótájékoztatót tart, melyen várhatóan a szlovák piacon eddig ismeretlen, úgynevezett „fiat” csomagot jelent be. Ennek lényege, hogy az ügyfél egy bizonyos havidíj fejében korlátlan percet telefonálhat (az esetek nagy részében hálózaton belül). Egyelőre nem erősítették meg a feltételezést, de minden jel erre mutat - az Orange már napok óta azt kommunikálja, hogy a hívások 84 százaléka hálózaton belül marad. Közben pedig a Naj elektronikai áruház akciója is felforgathatja a piacot, az ugyanis - egy sajtótájékoztatón- majelenti beaNajmobi- le szolgáltatást, mely meg nem erősített információk szerint 11 centes percdíjas csomaggal indul - értesült a fony.sk portál. Ez gyakorlatilag egy új szolgáltató lesz, a kezdő csomagot - azaz a telefonszámot is tartalmazó SÍM kártyát - 6 euróért lehet majd megvásárolni, ez az összeg várhatóan lebeszélhető lesz. A telefonszám 0940-nel kezdődik. Az eseményekről, és a hát- téről bővebben a jövő heti Digitáli- ában olvashatnak. A határozatot tiltakozások sorozata követte Letiltja a Facebookot az olasz kormány MTl-HÍR Hadat üzent az olasz kormány a Facebook közösségi portálnak: szűrőrendszer segítségével akarják megakadályozni, hogy az állami tisztviselők munkaidejükben éljenek közösségi életet a portálon. Renato Brunetta közigazgatási miniszter szerint sokan több órát fecsérelnek el munkaidejükből a Facebook miatt. A határozatot tiltakozások sorozata követte. Brunetta már hónapok óta kemény harcot folytat azért, hogy növelje az állami hivatalok munkájának hatékonyságát. A politikus kampányt kezdett a munkahelyi lustaság ellen, és szigorú ellenőrzéssel erőteljesen csökkentette a hivatalnokok hiányzási napjainak számát. Egyetlen nap betegszabadság esetén is kötelezővé tette az orvosi vizsgálatot, és már az első tíz hiányzási napra is fizetéscsökkentést vezetett be. Egy új uniós direktíva alapján a szoftvergyártókat felelősségre vonhatnák termékeik biztonságosságáért és hatékonyságáért - a BSA hüledezik Az EU garanciát akar a szoftverekre - ha elromlik, ki kell cserélni FELDOLGOZÁS Amennyiben az Európai Bizottság friss fogyasztóvédelmi tervezete törvényi szintre emelkedne, a fizikai termékek mellett a számító- gépes alkalmazásokra is érvényes lenne a kötelező garanciavállalás. Viviane Reding európai távközlési és Meglena Kunévá fogyasztóügyi EU-biztosok javaslata gyakorlatilag azt jelentené, hogy egyazon megítélés alá esne a sarki műszaki boltban vásárolt mikrohullámú sütő és a vírusirtó szoftver, már amennyiben probléma merülne fel a termékkel kapcsolatban. A program része annak a tervezetsorozatnak, amely az EU-s fogyasztóvédelmi szabályzásban felfedezett rések határozott és szigorú betömködésére irányul; a biztosok azért vették fel a fogyasztóvédelmi alapelvek kiterjesztését a licencszerződés keretében vásárolt termékekre, mert meglátásuk szerint ennek a szerződéstípusnak ugyanazokat az alapjogosultságokat kell biztosítania a vásárló számára, mint egy hétköznapi termék vásárlásakor. „Ha azt akarjuk, hogy a fogyasztók vásároljanak a weben és kiaknázzák a digitális kommunikációban rejlő lehetőségeket, akkor biztosítanunk kell őket arról, hogy a jogaik szavatoltak. Ez azt jelenti, hogy ki kell kényszerülnünk azokat a világosan értelmezett fogyasztói jogokat, melyek magas szintű alapelvekként már léteznek a fizikai valóban. Az interneten bármit megvásárolhatunk - a mi feladatatunk a bizalom felépítése” - mondta Reding a tervezetről. A szoftvergyártók érdekvédelmi csoportosulásaként ismert BSA (Business Software Alliance) alapjaiban kritizálta a javaslatot. „A digitális tartalom nem kézzelfogható termék, nem eshet ugyanazon törvényi szabályozás alá, mint a kenyérpirító” - nyilatkozta a Zdnetnek Francisco Min- gorance, a BSA kapcsolatokért felelős igazgatója. „A digitális tartalmak fejlesztői nem képesek magas szintű bizonyossággal előjelezni a termék felhasználási környezetét vagy működését” - tette hozzá. A szoftver működése ugyanis nagyban függ a futtatási környezettől, a kód frissítésétől, az alkalmazás lehetséges módosítási feltételeitől vagy éppenséggel attól, hogy a kódot megtámadják-e. Mingorance arról is beszélt, hogy a javaslat minden szoftverre egyaránt vonatkozna, vagyis egységesen érintené a bétákat és a nyílt forráskódú termékeket is. Viviane Reding és Meglena Kunévá legutóbb a digitális tartalmak egységes internetes piacáért szólalt fel, mondván „a fogyasztók online jogainak az Európai Unióban nem szabad attól függeniük, hogy az adott céget vagy honlapot honnan működtetik. Nem engedhetjük többé, hogy online könyvvásárláskor vagy zeneletöltéskor az európai fogyasztók életét megnehezítsék az országhatárok.” (i)
