Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-13 / 108. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 13. Vélemény és háttér 7 FIGYELŐ NÉPSZABADSÁG A szocialista képviselők módosítanák az óvodáztatási támogatás (beovi) rendsze­rét, készpénz helyett termé­szetbeni juttatással ösztö­nöznék a szegény szülőket a gyerekek behatására - írta tegnap a Népszabadság. A lap úgy tudja, hogy a módosítást elsősorban az önkormányza­tok sürgetik. Török Zsolt MSZP-s képviselő úgy látja, vidéken feszültség alakult ki a beovi miatt. Polgármeste­rek és cigány önkormányzati vezetők arról számoltak be, hogy a készpénzes támogatás nem mindig odajut, ahová az állam szánná, ez felbőszítheti egy kistelepülés lakosait. MAGYAR NEMZET Százmillió forintot akar „kommunikációs célokra” el­vonni a kormány a Munkaerő­piaci Alapból (MPA), ezért jö­vő hétfőre rendkívüli ülésre hívta össze a testületet - érte­sült a Magyar Nemzet. A napi­lap szerint ha hétfőn ez meg­történik, további százmillió forinttal csökken az MPA idei, 420 milliárdos költségvetése, melyből 155 milliárd forintot tavaly decemberben elvont a kormány. NÉPSZAVA Az egész felvételi rendszert áttekinti ősszel a Magyar Rektori Konferencia - tudta meg a Népszava. A lap idézi Rudas Imrét, a testület elnö­két, aki azt mondta: bár az, hogy azoknak, akik egyete­men, főiskolán akarnak ta­nulni, kötelezővé kellene tenni az emelt szintű érettsé­git, a felvételi rendszer átala­kításának ez csak egy szelete. A kétszintű érettségi beveze­tése óta egyre csökken az emelt szintű vizsgára vállal­kozó diákok száma. VILÁGGAZDASÁG Tizenkétmilliárd forint uniós forrás jut az egészség­ügyben a sürgősségi ellátás fejlesztésére - írta a Világgaz­daság Székely Tamás egész­ségügyi miniszter tájékozta­tása alapján. Az összeg elnye­résére kétfordulós pályázatot írtak ki, az első nemrég zárult le. A program megvalósulásá­val 26 kórház sürgősségi osz­tálya lesz modem központ. NAPI GAZDASÁG A PSZÁF engedélyének birtokában megkezdte üzleti tevékenységét az Elan SBI Capital Partners Tőkealap­kezelő Zrt. és az általa kezelt első japán-magyar kockázati tőkealap - írta a Napi Gazda­ság. A 100 millió euró tőké­vel rendelkező SBI European Tőkealap 60%-ban az SBI Ven Holdings Ltd., a japán SBI Holdings Inc. leányválla­lata, illetve 40%-ban az MFB Invest Zrt. tulajdonában van. A tőkealap a kelet-közép-eu- rópai befektetési piacon az első olyan, amelyet egy ál­lami tulajdonú bank és egy magánbefektető közösen hozott létre az unió kritéri­umainak megfelelően, (mti)- Tanárnő, magától nem félek. Ha az Európai Bizottság figyelmeztet, elkezdek tanulni. (Peter Gossányi rajza) „A bős-nagymarosi vízlépcső az állatorvosi egyetem lova" A rendszerváltás jelképe A rendszerváltás jelképévé vált a bős-nagymarosi víz­lépcső építése elleni küzde­lem, hiszen a kérdés össze­forrasztotta a Kádár-rend­szer kritikáját megfogal­mazókat a környezetvé­dőkkel - mondta Droppa György, a Duna-kör ügyve­zető elnöke az MTI-nek a húsz éve felfüggesztett be­ruházásról. MT1-HÁTTÉR Szakértők egybehangzó állítása szerint az ügyet csak egy olyan kompromisszumos megoldással lehet végleg lezárni, amely egy­szerre kezeli az ökológia, az erőmű és a hajózás szempontjait. Magyarország és Csehszlovákia 1977 szeptemberében kötötte meg az államközi szerződést a bős-nagymarosi vízlépcső megva­lósításáról, a megállapodás szerint a létesítmények 38 százalékban Magyarországon, 62 százalékban Csehszlovákiában helyezkednek el, az elkészült beruházás 50-50 százalékban közös tulajdon lett volna. A szerződés felbontása után néhány évvel a felek a Hágai Nem­zetközi Bírósághoz fordultak a vi­tás kérdések miatt, az ítélet mind a folyó elterelését, mind a vízlépcső- szerződés felbontását jogtalan cse­lekménynek minősítette. Szlová­kiának tudomásul kellett vennie, hogy a nagymarosi vízlépcső nem épül meg, Magyarországnak pedig azt, hogy a bősi erőmű továbbra is működik. Droppa György, az MTI-nek el­mondta, jelenleg a „betonosok és a zöldek” állnak szemben egymással az erőmű körüli vitában, amely Szlovákiában a korábbi sikertelen­ség, illetve a Magyarországgal és Csehországgal szemben megfo­galmazott nemzeti törekvés egyik jelképe is lett a rendszerváltás után. Hangsúlyozta: Magyarországon a politikai nyomás volt a legmegha­tározóbb abban, hogy Németh Mik­lós miniszterelnök 1989. május 13-án felfüggesztette a bős-nagy­marosi vízlépcső munkálatait. Az 1985-ben alternatív Nobel- díjjal jutalmazott szervezet képvi­selője szerint a rezsim új arcát le­hetett látni 1988. szeptember 12-én, amikor a hatóságok nem kí­vántak erőszakosan fellépni a „szocialista táborban soha nem látott”, 70 ezres - vízlépcsőt ellen­ző - békés tüntetőkkel szemben. Droppa György kiemelte: a bős-nagymarosi vízlépcső - poli­tikai kontextustól függetlenül is - „az állatorvosi egyetem lova, amely minden szakmai hibát ma­gában foglal”. A vízlépcsőt ellenzők legfonto­sabb érve az volt, hogy az építke­zés tönkreteszi Budapest és kör­nyéke ivóvízbázisát - emelte ki a Duna-kör ügyvivője. Kifejtette: a vízáramlás sebességének csökke­nésével „hihetetlen mértékben” le­romlott volna a folyó öntisztuló képessége, vagyis az ivóvízbázis­ban nagyobb arányban jelent vol­na meg a lebegtetett hulladék és a kiülepedő nehézfémek. A beruházás ráadásul tönkretet­te volna a Duna legértékesebb, a Nagymaros és Visegrád közötti látványát, illetve elárasztotta vol­na az ártéri erdőket, és öntözővíz nélkül hagyta volna a mezőgazda­ságot - fűzte hozzá. A szakember hozzátette, hogy a síkvidékre tervezett vízi erő­műveken egy „hajánál előránga­tott mérnöki megoldást” alkal­maznak, vagyis hegyek és völgyzá­rógát hiányában mesterséges medret, töltéseket, és tározó tavat építenek ki a folyóval párhuzamo­san, ami rendkívül nagy területen alakítja át a folyót, úgy, hogy ezzel egy időben nagyon kevés elektro­mos energiát állítanak elő. A beruházás nagyságát szemlél­tetve Droppa György aláhúzta: a bős-nagymarosi vízlépcsőrend­szer mintegy 190 kilométeren ala­kította volna át a Dunát. Ebből a magyar területre tervezett nagy­marosi vízlépcső 180 megawatt (MW) energiát termelt volna, míg például a jelenleg építés alatt álló, megközelítőleg futball-pálya nagyságú, gönyűi gázturbinás erőmű 420 MW villamos energiát állít elő. A magyar szakaszon végül 10-20 százalékos készültségig ju­tott a beruházás, míg Szlovákiá­ban beüzemeltek egy, a korábbi tervek teljes kapacitását el nem érő erőművet - emlékeztetett a szak­ember. Megjegyezte: a csúcsra já­ratás lehetőségének elmaradásá­val elkerültük a legnagyobb öko­lógiai kárt, a Duna vízhozama en­nek ellenére az eredeti 2 050 köbméter/másodpercről, 200-400 köbméterre csökkent, aminek kö­szönhetően az úgynevezett Öreg- Duna ártéri ökoszisztémája állan­dó vízhiánnyal küszködött, a mel­lékágrendszer pedig nagymérték­ben kiszáradt. Droppa György szerint az 1997-ben kihirdetett hágai ítéletét figyelembe vevő megoldást dol­goztak ki szlovák zöldszerveze­tekkel és tudományos csoportok­kal, továbbá Mikolics Sándorral, a vízlépcső magyarországi tervező­jével közösen, jelenleg mégsem történnek érdemi lépések a kér­désben. A Duna-kör ügyvivője megje­gyezte: a szervezet támogatja a környezetbarát hajózást, de a Du­nának ezen a szakaszán csak víz­lépcsők nélkül. Hozzátette, hogy általában nem vízlépcsőellenesek, hiszen kizárólag a síkvidéki víz­lépcsőket ellenzik, míg a vízi ener­giát alternatív energiának tartják, de magyarországi felhasználására kevés esélyt látnak. Hozzátette: Magyarországon még mindig sokan érdekeltek a vízlépcső megépítésében, ugyan­akkor a vüággazdasági válsággal különösen sújtott térségben, nem valószínű, hogy egy drága, de ke­vés energiát termelő létesítmény kormányzati támogatást kapjon. Kovács György, a Környezetvé­delmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) szakmai főtanácsadója el­mondta: a 20 évvel ezelőtti időkhöz képest pillanatnyilag szakértői szin­ten folyik tárgyalás a bős-nagy­marosi vízlépcsőügyében. A bős-nagymarosi tárcaközi bi­zottság titkára kifejtette: az érin­tett két ország szakértőinek 2009 végéig kell megtalálniuk a hágai ítéletnek és az Európai Unió kör­nyezetvédelmi előírásainak meg­felelő rendezési célokat és az azok megvalósítására alkalmas intéz­kedéseket . A magyar oldalon hat nemzetközi szakértő részvételével folyó „intenzív műhelymunka” egyszerre keres megoldást a kör­nyezetvédelem, az energetika és a hajózás szempontjainak - húzta alá a zöldtárca képviselője. A még kifizetetlen számlák és károk ren­dezésére, az üzemeltetési felada­tok tisztázására csak ezt követően kerülhet sor - fűzte hozzá. KOMMENTÁR A szlogeneken tül CZAJL1K KATALIN Az európai parlamenti választások közeledtével Strasbourg ész­bekapott, hogy a választási részvétel újabb negatív csúcsa fenye­get, s költséges médiakampányba kezdett a választók mozgósítá­sáért. Jellemző, hogy közben képtelen észrevenni azokat az alap­vető visszásságokat, amelyek a polgárokat Európa-szerte arra ösz­tönözhetik, hogy inkább kirándulással töltsék egy júniusi szom­batjukat. Hogy példáért ne menjünk a szomszédba, itt egy friss hazai eset. Az európai antikampánynak iskolapéldáját produkálták a szlová­kiai EP-képviselők, akik konszenzusosán úgy döntöttek, nem árul­ják el az európai adófizetőknek, mire költik az európai adófizetők pénzét. A politikai együttműködés ritka pillanata ez, hiszen a kér­désben csodálatra méltó egyetértés született valamennyi politikai párt képviselői közt. S hogy szemléltessük, nem potom összegek­ről van szó, itt van néhány röpke adat: egy szlovákiai EP-képviselő havonta akár 20 ezer eurót, azaz kb. 610 ezerf!) koronát is bezse­belhet, s ehhez még nem számoltuk hozzá a minden parlamenti ülésnapra járó 262 eurót. Ezen kívül kapnak a honatyák juttatást a költözéssel járó költségekre, évente 90 embert hívhatnak meg Strasbourgba vagy Brüsszelbe, s az EP hozzájárul a nyugdíjalap­jukhoz. Ha valamilyen juttatást kihagytam volna, azért előre is el­nézést kérek a tisztelt EP-tagoktól. Az idézett összegben olyan tételek is szerepelnek, mint például az asszisztensre járó támogatás-havi 12 576 euró, vagy irodahelység bérleti díjára szóló juttatás- 3789 euró. Ezeken a pénzeken a képvi­selők akár családtagokat is alkalmazhatnak, vagy baráti cégektől bérelhetnek helyiségeket. Ezt azonban jószerivel soha nem tudjuk meg, mert a honatyák nem hajlandók elszámolni a nyilvánosság előtt, s nem is kötelezi őket erre semmilyen jogszabály. Hogy ezzel nem csupán önmagukat, hanem az Európai Parlamentet teszik hi­teltelenné, azt a szlovákiai képviselők nyilván nem látják. Hiába, Strasbourg messze van. A gond csupán annyi, hogy mindezen elő­nyök élvezéséhez a képviselőket itthon kell megválasztani. Hiába mutogat az Európai Parlament a médiák érdektelenségére és rosszmájúságára, arról, hogy az emberek egyre apatikusabbak az EU egyetlen közvetlenül választott intézménye iránt, csakis önmaga tehet. Például azzal, hogy meg sem próbálja bizonyítani az európai adófizetőknek, hogy azokat a elképesztő pénzeket, amelyekkel kénytelenek megtámogatni az európai törvényhozást, legalább tisztességes módon költik el (mert gazdaságosságról az EP esetében szó nem lehet). Mivel a pártok szerint a kampány során a választókkal való szemé­lyes találkozások a legfontosabbak, a polgárok személyesen is rá­kérdezhetnek arra, vajon milyen alapon titkolják el előlük az EP- képviselők, hogyan költik el a pénzüket. A kérdésre adott válaszok garantáltan jobban segítenek a döntésben, mint a hangzatos pártszlogenek. JEGYZET Képben vagyok NAGY ERIKA Az ember kénytelen haladni a korral, főleg akkor, ha nem akar­ja, hogy az unokája őskövület­nek tartsa. Képben vagyok, ha az éppen aktuális slágerekről, me­nő gyermekfilmekről van szó. Nemjövökzavarba, haaHigh School Musical vagy a Hannah Montana című, tinilányokat megcélzó szituációs komédia kerülszóba, megTroy, Gabriel­la, Chad, Ryan, na és persze Sharpay és Taylor neve sem is­meretlen számomra. Órületvan, Disney őrület. Ismét. Igaz, ré­gebben a gyerekek Donald ka­csáért, Miki egérért, Tómért és Jerryért rajongtak, ma pedig éneklő kiscsajokért, jóképű srá­cokért, ésperszeaz őket ábrázo­ló pólókért, táskákért, tolltartó­kért, poharakért... Ez az őrület arra jó, hogyha ajándékot akarunk venni a gye­reknek, s ha valóban örömszer­zés a célunk, nincs más dolgunk, mint az, hogy átkutassuk a hol­miját, mi az, ami van és mi az, ami még hiányzik. Majd felkere­kedünk, ésjárjuk az üzleteket. Tuti, hogy nem lesz eredményte­len az utunk, mert a híres soro­zatoknak sok egyéb terméke is van. T alálunk ágyneműt, nyak­láncot, pénztárcát, karkötőt, annyi mindent, hogyfelsorolniis lehetetlen. Csak a pénztárcánk bírja. Amikormegtudtam, hogy a Papp László Budapest Sportaréna egy hihetetlen látványos élőjégshow keretében műsorra tűzi a „hájszkúlt”, elhatároztam, hogy az élménytől semmiképpen sem fosztom meg az unokámat, és természetesen saját magamat sem, noha koromnál fogva jócs­kán kilógtam a sorból. Magyar- ország legújabb és legmoder­nebb fedett sportcsarnoka aje- ges produkcióban a musicaljól ismert slágereit, táncait mutatta be a filmből már jól ismert karak- terekmegjelenítésével. Gond egy szál se, ismertem a filmet, tudtam, mire számíthatok. Azaz mégsem, mert a film és a jégrevü teljesen más műfaj, s bevallom, az utóbbit eddig csak képernyőn láttam. Az előadás roppant élve­zetes volt, ajégen zajló folyama­tos mozgást végigkísérték a kü­lönböző fények. Hunyorogtam is eleget, na meg dideregtem, ami nem csoda, hiszen ajég megtette hatását. Afülem sincs szoktatva a hangos zenéhez, megőrülök tő­le, mégis élveztem az előadást. Az pedig, hogy láttam az uno­kám örömtől ragyogó arcát, csak hab volt a tortán.

Next

/
Thumbnails
Contents