Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)

2009-05-13 / 108. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 13. Régió 5 Aláírásgyűjtést indított a KOMVaK privatizálásának megakadályozására öt városi képviselő és egy újságíró Népszavazást kezdeményeznek Komárom. Néhány nap alatt több százan írták alá azt a petíciót, amelyet a KOM­VaK víz- és csatornamű pri­vatizálásának megakadá­lyozására indított öt városi képviselő - Dékány Gábor, Horváth Kornél, Petheő At­tila, Stubendek László (MKP), Novák Tamás (füg­getlen) - és Králik Róbert MKP-tag, újságíró. V. KRASZN1CA MELITTA A jelenleg 100 százalékos váro­si tulajdonban lévő KOMVaK rész­vénycsomagja egy részének el­adásáról még tavaly ősszel dön­tött a testület, idén januárban pe­dig elfogadta a nyilvános verseny- tárgyalás kiírásának feltételeit. Ezek szerint a részvények 48 szá­zalékát kínálja fel a város, mégpe­dig olyan stratégiai befektetőnek, amely a szerződés aláírását köve­tő egy hónapon belül 6,64 millió eurót (200 millió korona) befizet a városkasszába, 20 éven át éven­te további 166 ezer eurót (5 millió korona), azaz összesen 3,32 millió eurót (100 millió korona) fizet a városnak, és ugyancsak 20 év alatt 6,64 millió eurót (200 millió ko­rona) beruház a víz- és csatorna­rendszerbe. Sok a kérdőjel a határozatok körül Stubendek László, a petíciós bi­zottság elnöke szerint a határoza­tok körül sok a kérdőjel. „Van egy érvényes határozatunk a 2006-os évből, amelyet a petíció szövegé­be is beleépítettünk (lásd a keret­ben, a szerk. megj.). Ezt a határo­zatot soha nem szüntettük meg, időközben viszont felmerült a pri­vatizáció lehetősége. Az egész az­zal kezdődött: vizsgáljuk meg, lenne-e érdeklődő a KOMVaK ke­zelésében lévő vagyon működ­tetésére egy stratégiai partner ré­széről. Most pedig már ott tar­tunk, hogy sokan eldöntött tény­ként kezelik a privatizációt” - mondta. Társaival együtt úgy véli, ilyen horderejű kérdésben, mint az ivóvíz sorsa, ki kell kérni a la­kosság véleményét. A petíciós bi­zottság tagjai egyébként magya­rázatot is fűztek a petíció szöve­géhez, amit a helyi sajtóban jelen­tettek meg. Eszerint azért kell tá­mogatni kezdeményezésüket, mert ha a KOMVaK irányítása vá­rosi kézben maradna, altkor csak indokolt esetben lenne vízáreme­lés, például ha az infláció szüksé­gessé tenné azt, míg az új tulajdo­nos akár évente emelhetné a víz árát. Elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a kisebbségi, 48 száza­lékos részvényes kerülne több­ségbe a cég irányításában. Ha pe­dig egy cég nem jól működik, ak­kor nem azonnali privatizálásával kell orvosolni a bajokat, hanem a vezetését kell leváltani. Avíz nem eladó „Mindenekelőtt le kell szögez­ni: a víz nem eladó - mondta And- ruskó Imre, a városi képviselő-tes­tület MKP-frakciójának vezetője. - Még tavaly ősszel kérte a testület a városi hivatalt, dolgozzon ki al­ternatívákat a KOMVaK privatizá­lására. A négy változat a rész­vénycsomag 0-100 százalékának eladása között mozgott. Akkor a testület többsége a 48 százalékos csomag eladása mellett döntött. Januárra a hivatal kidolgozta a versenytárgyalás feltételeit is, ja­vaslatomra beleépítve egy olyan féket, mely szerint a versenytár­gyalás lefolytatása után sem köte­lező győztest hirdetnie a testület­nek.” Andruskó szerint azért is furcsa a petíciót kezdeményező képviselők magatartása, hiszen több mint fél éve köztudott a KOMVaK privatizálásának szán­déka. „Érthetetlen, miért most áll­tak elő ezzel, amikor már a ver­senytárgyalás is folyamatban van. Nem vitatom el bárkinek azt a jo­gát, hogy petíciót kezdeményez­zen. Ám az mindenképpen elvár­ható lett volna a képviselőktől, hogy már tavaly ősszel, amikor er­ről a kérdésről tárgyalt a testület, bejelentsék: számukra elfogadha­tatlan a döntés és kérdezzük meg inkább a polgárokat - fejtette ki a frakcióvezető. - Másrészt, amikor néhány évvel ezelőtt a hőgazdál­kodási vagyont adta el a város, miért nem tartották fontosnak a népszavazást? Pedig akkor tény­leg a vagyont adtuk el, most vi­szont a kezelő cég részvényeit, nem a vízközművet és a vizet.” A petíciót kezdeményező MKP-s képviselők magatartásával a hé­ten a képviselői klubon belül is foglalkoztak, de az esetleges szankciókkal megvárják május 16-át, amikor tisztázódik a hely­zet a párt felső vezetésében. (Ak­korra dől el, Bugárék visszatér- nek-e a párt parlamenti frakciójá­ba - a szerk. megj.) .Andruskó sze­rint inkorrekt dolog az is, hogy a petíció megfogalmazói a vízár emelésével riogatják a lakosságot. A hatályos jogszabály értelmében ugyanis a víz árának emelésére a jövőben is csupán a többségi tu­lajdonos, tehát a város tehet javas­latot, a végső szót pedig az árregu­lációs hivatal (ÚRSO) mondja ki. Ha viszont az infláció indokolja, áremelésre mindenképpen szük­ség lesz, függetlenül a kisebbségi részvényestől. A KOMVaK vezeté­sét ért bírálattal kapcsolatban pe­dig megjegyezte: ha annyira rosszul gazdálkodott a cég, Stu­bendek László miért szavazta meg az elmúlt években minden alka­lommal a zárszámadást és a ju­talmakat a vezetőségi tagoknak? Félrevezető megnevezés Bastmák Tibor polgármester megerősítette Andruskó Imre sza­vait, felelőtlennek nevezve a petí­ció elindítóit. „Senki nem vitatja, hogy petíciót kezdeményezni jogszerű, de a jog felelősséggel is jár - mondta. - Több dolog miatt hangsúlyozom ezt. Először is, an­nak ellenére, hogy a kezdeménye­zők között jogász is van, a petíció formailag nem felel meg a köve­telményeknek. Másrészt már a megnevezése: ’Petíció a komáro­mi vízről’ félrevezeti a polgárokat, hiszen szó sincs sem a víz, sem a vízvagyon eladásáról. Harmad­szor: a petícióhoz fűzött magyará­zat egyoldalú, csúsztatásokat, sőt, ki merem mondani, valódan állí­tásokat is tartalmaz. A petíciós bi­zottság tagjai tehát annyira sem becsülik a választópolgárokat, hogy valós, objektív tájékoztatást nyújtsanak számukra.” A polgár- mester szerint egyébként a 1609/2006-os határozat, amelyre a petíciós bizottság hivatkozik, nem élő, mert felülírta azt a KOMVaK részvénycsomagja el­adására vonatkozó testületi dön­tés. Ahhoz, hogy a petíció a testü­letre nézve kötelező érvényű le­gyen, a választásra jogosult polgá­rok 30 százalékának kell aláírnia az íveket, ami Komárom esetében közel 9000 ezer személyt jelent. A petíció szövege Alulírott komáromi lakosok a Szlovák Köztársaság Alkotmá­nya 27. cikkelye és a petíciós jogról szóló 85/1990-es számú törvénytári törvény 1. paragra­fusa 1. bekezdése alapján fordu­lunk Komárom város képviselő- testületéhez és kinyilvánítjuk egyetértésünket annak 1609/2006-os számú határoza­tával. „Komárom város képvise- lő-testülete a/ leszögezi, hogy Komárom vá­ros vízvagyona kulcsfontosságú és pótolhatadan értéket képvisel a város és lakosai számára b/ kijelenti, hogy a város tulaj­donában lévő vízvagyont sem a jelenben, sem a jövőben nem ad­ja el, nem adja bérbe, és nem ad­ja más szubjektum kezelésébe, melynek tulajdonosa nem kizá­rólag Komárom városa.” Javasoljuk, hogy a fenti határo­zatot illető bármüyen változta­tást kizárólag érvényes helyi népszavazás dönthesse el. A képviselő-testület egyhangúan szavazott, a város első emberének bérét 2845 euróbán állapították meg 800 euróval emelték a polgármester fizetését GAÄL LÁSZLÓ Galánta. „A 2009-es év egész Szlovákiában a gazdasági válság jegyében zajlik, ám úgy tűnik, ez Galántát nem érinti” - olvasható egy, a szerkesztőségünkbe eljutta­tott levélben. A levélíró arra utal, hogy a galántai városi képviselő- testület a legutóbbi ülésén féléves jutalmat szavazott meg a polgár­mesternek, valamint megemelte a polgármester és a városi főellenőr fizetését. A testületi ülés rendes napiren­di pontjaként az MKP-frakció és a függeden képviselői klub is beter­jesztette a polgármester tavalyi, 2008. évi második félévben vég­zett munkájáért járó jutalmat. Horváth Miklós, az MKP-frakció vezetője a polgármester félévi fi­zetése 35 százalékának megfelelő jutalmat javasolt. Mint mondta akár több jutalmat is érdemelne a város első embere, ám a jelenlegi gazdasági helyzetben ezt az összeget tartják megfelelőnek. Pe­ter Čemý frakcióvezető a függet­lenek klubja nevében 45 százalé­kos jutalmat javasolt, megjegyez­ve, az idevágó jogszabály szerint akár 50 százalékot is javasolhat­nának. Elsőként az MKP-frakció javaslatáról szavaztak, és mivel ez a javaslat egy ellenszavazat és 7 tartózkodás mellett 9 igen szava­zatot kapott, a másik javaslatot már nem is kellett szavazásra bo­csátani. A polgármester fizetésé­nek emelésére viszont a tizenhét képviselő egyhangúlag mondott igent. Ezzel Alexander Mézeš fize­tését a 2009. április 1-jétől 2010. március 31-ig teijedő egy évre ha­vi 2845 euróbán (85 708 korona) állapították meg, ami mintegy 800 euróval több az eddigi illetmé­nyénél. Pallya Gábor főellenőr fi­zetését (havi 1418 euró, azaz 42 718 korona) ugyancsak megsza­vazta a testület. Félévi jutalma pe­dig ugyanúgy 30 százalékos, mint eddig. „Akár a félévi jutalmamat, akár a fizetésem valorizációját kész vagyok felajánlani, ha azzal a városnak segítek - nyilatkozott lapunknak az ülés után Alexander Mézeš. - Iskolák, ifjúsági szerve­zetek, vagy nyugdíjasklubok szá­mára is felajánlhatom a támogatást.” Csemez Henrietta, a városi hivatal helyettes vezetője elmondta, a polgármester a jutal­ma egy részét a galántai futball- klub ificsapatának ajánlotta fel. „A polgármester fizetését korrektnek tartom, más városok vezetőjével összehasonlítva nem kiugróan magas a bére” - nyilatkozta Peter Závodský, a pénzügyi bizottság elnöke, aki éppen ezen az ülésen jelentette be, hogy belépett a SD- KÚ-DS-be, és ezentúl ezt a pártot képviseli a testületben. Horváth Zoltán parlamenti képviselő, az SDKÚ galántai elnöke másnap a sajtónak úgy nyüatkozott, a pol­gármesteri jutalom kérdését nem kellett volna napirendre tűzni. Alexander Mézeš kijelentette, a jutalmát szívesen felajánlja jótékony cé­lokra (Szőcs Hajnalka felvétele) A volt vármegyeháza épületére is ráférne a felújítás (A szerző felvétele) 24 895 euróért dolgozzák ki a terveket Megszépül a városközpont ÚJ SZÓ-INFORMÁCIÓ Ipolyság. A Fő tér rekonstrukci­ójára pályáznak a közel nyolcezer lakosú Ipoly menti településen. A projektre már több mint 9958 eurót (300 ezer költöttek Európai Uniós forrásokból hozzávetőleg 1,32 millió eurót (39 766 320 ko­rona) lehet megpályázni erre a célra. Ez az összeg a belváros nyu­gati és északi részének rendezését tenné lehetővé. A járdák és utak felújítására, a közvilágítás moder­nizálására, a zöldterületek fejlesz­tésére és az itt húzódó hálózatok, vezetékek áthelyezésére lenne mód. A szükséges tervdokumen­táció kidolgozása 24 895 euróba (750 ezer korona) kerül, ami nagy terhet jelentene a településnek. A versenypályázaton a pozsonyi Szlovák Műszaki egyetem építé­szeti karának ajánlata bizonyult a legjobbnak. Az építészeti kar ta­valy három tanulmányt dolgozott ki 5012 € (151 ezer korona) érték­ben, melyek a városi hivatal épüle­tét, a műemlékvédelmi zónát és a főteret érintették. Emellett elké­szült a volt vármegyeház, a jelen­legi városi hivatal épületének fel­újításához szükséges tervdoku­mentáció is. Ez mintegy 13 278 eu­róval (400 ezer korona) terhelte a városi költségvetést. Az épület ál­lagát felmérő, eredeti állapotát feltáró tanulmány pedig 3651 eu­róba (110 ezer korona) került. A volt vármegyeháza 152 éves épüle­te műemlék, utoljára a hetvenes években esett át teljes rekonstruk­ción. Az épület külső és belső tata­rozására és a tetőborítás cseréjére legalább 995 818 euróra (30 millió korona) lenne szükség, (fm) AJÁNLÓ Május 13. (szerda) Rozsnyó - 15.00: Gellér B. István Növekvő város című kiál­lítását nyitják meg a Rozsnyói Bányászati Múzeumban. Gellér B. István egyéni mitológiát te­remtett egy nem létező ősi kul­túra fokozatos archeológiái fel­tárása, néprajzi, kultúrtörténeti feldolgozása által. A kvázi-fel- tárás során a művész, illetve régész alteregója megteremtet­te a Város archaikus társadal­mának írásbeliségét, szokásait, kultuszait. A „feltárás” ered­ményeit installációkban, fotón, videón dokumentálja, a meg­fejtett szövegeket közzéteszi. A kiállítást Krasztev Péter nyitja meg. A tárlat június 28-ig te­kinthető meg. (szász) Pózba - 8.15: Zsapka Attila verséneklő műsora az alapisko­lában. (ú) Szepsi -10.00: A 30. Szepsi Csombor Márton Napok kere­tében Presser Gábor mesemusi­caljét , A padlást mutatja be a kassai Thália Színház. Helyszín a városi művelődési központ nagyterme. 12.15: Magyar Golgota és Napszentület cím­mel Mihályi Molnár László két új verseskötetének bemutatója a városi könyvtárban. 17.00: Az élő Matyó népművészet című kiállítás a Bódva-völgyi és Érchegységi Kulturális Központ és a Szepsi Városi Művelődési Központ szervezésében, a me­zőkövesdi Matyó Népművé­szeti Egyesület alkotóinak munkái láthatók az F-klubban. 17.00: Engesztelő imatalálko­zó a bodollói római katolikus templomban. Főcelebráns Gá­bor Bertalan esperes-plébános, pápai káplán, (kov) Május 14. (csütörtök) Dunaszerdahely - 18.00: a Vámbéry Polgári Társulás szeretettel meghívja az érdek­lődőket a Budapest Kávéház­ba Dávid Tamás professzor Rák - visszajöttünk a halálból és Segítség rák esetén című köteteinek bemutatójára, (ki) Pozsony - 19.00: Lakatos Róbert és a Rév zenekar kon­certje a Meteorit Színházban (Čulenova 3). A zenekar a nemrég megjelent Brácsatánc című lemezét mutatja be. Vendég Herczku Ágnes éne­kes. (ú) Dunaszerdahely - 18.00: Juhász R. József Lehetséges múlt - Interaktív hanginstal­lációk című tárlata a Kortárs Magyar Galériában. A kiállí­tást Szombathy Bálint képzőművész, művészeti író (Budapest) nyitja meg. Júni­us 1-jén 18 órakor egy kon­cert keretén belül megszólal­nak a kiállított interaktív hanginstallációk. A kiállítás megtekinthető: június 12-ig, hétfőtől péntekig 10 és 17 óra között, (jóm) Érsekújvár - 17.00: Korunk új mágneses terápiája, a jövő te­rápiája a jelenben címmel tart előadást Bánné Lázár Györgyi a Csemadok érsekújvári székhá­zának nagytermében, (száz) Pográny - 8.00: Zsapka Atti­la verséneklő műsora az alapis­kolában. (ú) Alsóbodok-10.00: Töredék (Radnóti Miklós emlékére) - Zsapka Attila verséneklő elő­adása az alapiskolában, (ú)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents