Új Szó, 2009. május (62. évfolyam, 100-123. szám)
2009-05-09 / 105. szám, szombat
6 Kultúra ÚJ SZÓ 2009. MÁJUS 9. www.ujszo.com Egy költő, aki minden időben korszerű Kányádi Sándor 80 éves ÉVFORDULÓ Nyolcvanéves Kányádi Sándor költő, műfordító, szerkesztő, s költészetét e jubileum - nemzedékektől s irodalmi irányzatoktól függetlenül - töretlen s manapság szokatlanul széles körű népszerűségében találja. Neve s versei tájainkon is ismertek, nem utolsósorban a Billegballag című gyermekverskötetének köszönhetően, mely a Kalligram műhelyében tavaly már harmadik kiadását érte meg. E játékos hangulatú, humorral, derűvel teli gyermekversei, melyek többsége megzenésített formában is terjed, az erdélyi népköltészet hagyományaiból ugyanúgy merítenek, (Képarchívum) mint a műköltészet gazdag hagyományából. A sokrétűség és a folyamatos megújulás egyik fő ismérve költészetének, amit a kortárs kritika a poeta doctus univerzalitásaként jellemez, mondván, hogy benne a magyar irodalom törzsfejlődése ismétlődik meg: a népköltészettől, zsoltároktól, krónikás énekektől Petőfin, Arany Jánoson, Adyn át a posztmodemig. „Az ív, amelyet költői pályájával megrajzolt, talán példa nélküli: a 19. században gyökerező líra szinte észrevétlenül válik huszadik századivá, a falusi, paraszti világ európai horizontúvá, egyetemessé; az egyszerű élménylíra bölcseleti, létfilozófiai költészetté” - írja róla monográfu- sa, Pécsi Györgyi (e tanulmánykötet is a Kalligramnál jelent meg). Az ekként megrajzolt ívet jól szemlélteti egy korábbi, a nyolcvanas évek elején írt s egy újabb versének nyitó szakasza: „elmondhatom én az emberiségnek/ ahhoz a szűk nem tudom hányadához / tartozom akik igazán fajra felekezetre / sőt nemzetiségre való tekintet nélkül / a legfelső emeleten élnek laknak” (Elmondhatom); „fölfeslettek a metaforák / mint valami viseltes dunyhák / pihéjükben már csak a moly rág / szétfújni a szelek is unják” (Affek- tált ars poetica) Egy évtizede tagja a Magyar Irodalom Digitális Akadémiájának, azóta műveinek jelentős része a világhálón is olvasható. Kossuth- és Herder-díjas, idén pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjével tüntették ki. (cs) Egy zacskó cseresznye kortárs román lírikusokkal A hídverés fontos pillére NAGY ERIKA Dunaszerdahely. Csütörtök este Vida Gergely Madách-díjas költő mutatta be Balázs F. Attila legújabb, a kortárs román líra legjobbjait felvonultató fordításkötetét a Budapest Kávéházban. Vida szerint fontos, hogy megismerjük a szomszédos nemzetek költészetét, ugyanis ma a szomszédság gyakran azt jelenti, keveset tudunk a másikról. Ez az est a hídverés egyik fontos pillérének tekinthető. Újabb kaput vagy ablakot nyitott a két kulturális térre. Összehasonlítva a román és magyar költészetet Vida úgy látja, a román költészetben sokkal nagyobb teret kap a neoavant- gard irányzat, posztmodem elemeket tartalmaznak, valamint nagyobbak az eltérések, mint a hasonlóságok. Nyíltabban beszélVida Gergely és Balázs F. Attila nek a költők a hazáról, és sokkal kritikusabban, nem szégyellik észrevenni, kimondani a dolgokat. A verseknél antiretorikus beállítottság észlelhető. A sokszínűség kiaknázására kiválóan alkalmas az antológia, hiszen nem túlzás azt állítani, hogy (modern) költészeti tendenciák sorjázásá- ról beszélhetünk. A Kolozsvárott született Balázs F. Attila negyven elismert, élvonalbeli román kortárs költő versét fordította magyarra, és igyekezett nem eltérni az eredeti román szövegtől. A negyven kitűnő költő nagyobb hányada ismeretlen a hazai magyar szakma és közönség számára, noha a szerzők az irodalom élvonalát képezik. A lefordításra szánt művek válogatásához és kiadásához a romániai írószövetség vezérkara nyújtott segítséget. (A szerző felvétele) Az oszlopgalériában Haydn mellett az Esterházy hercegek és a Habsburg-Lotharingiai ház családtagjainak portra is láthatók- V.™ i ’ * jMi ■i] I č' w. f ft 1 \m m ; H '{ i! § *.: 4 Kpj f V , t A Haydn Év keretében pazar kiállítással emlékeznek a zeneszerzőre a kismartoni Esterházy-kastélyban „Zenestadti” robbanás Haydn papa kedélyesen rám kacsintott. Mielőtt a kedves olvasó azt hinné, hogy „komoly tünetnek” számító hal- lucinációmmal traktálom, megnyugtatom: hasonló, sőt további számos meglepő, lenyűgöző és kellemes élményben lehet része, ha ellátogat az ausztriai Eisen- stadtba, azaz Kismartonba, egészen pontosan az ottani Esterházy kastélyba, ahol Haydn Explozív címmel pazar, több „érzékszervi fronton” egyszerre támadó kiállítás látható. MISLAY EDIT Az idei esztendő Haydn jegyében telik, halálának 200. évfordulója alkalmából. Ausztria (is) számtalan rendezvénnyel emlékezik meg híres szülöttéről. Az ünneplésből nem marad ki Kismarton sem. Miért is maradna? Haydn évtizedeket töltött az Esterházyak szolgálatában - a művészetkedvelő hercegi családnál indult karrierje az udvari zenekar másodkarmestereként, s európai hírű művészként, korának ünnepelt zeneszerzőjeként hunyt el Bécsben. (Hamvai 1820-tól Kismartonban nyugszanak.) Joseph Haydn élete igazi siker- történet: 1732-ben a Hamburghoz közeli, osztrákok, magyarok és horvátok lakta Rohrau nevű kis faluban született egy szívesen ze- nélgető, énekelgető szegény kerékgyártó fiaként. Tehetségének, szorgalmának, kitartásának - és nem utolsósorban mecénásainak, az Esterházyaknak - köszönhetően szép ívű pályát futott be. A zenetörténet a szimfóniák atyjaként (több mint százat komponált), a vonósnégyes „feltalálójaként” tartja számon Haydnt, aki nagy hatással volt az őt követő zenei fejlődésre, s akinek művei ma sem hiányoznak a koncertpódiumokról. Ennek tükrében az is figyelemre méltó, hogy Haydn amolyan „autodidaktaként” volt kénytelen tudását fejleszteni: Kismartonban ugyan nyugodt munkakörülmények között, ám a külvilágtól csaknem teljesen elzárva alkotott. Nem követhette naprakészen az egyetemes zenei fejlődést, így a komponálást illetően sok mindent saját magának kellett kikísérleteznie. A dicsőség azonban nem szállt a fejébe: magánemberként ugyanolyan kellemes, nyugodt, kedélyes volt, mint a muzsikája - a hercegi udvarban Haydn papának nevezték. Dr. Stefan Ottrubay, az Esterházy Privatstiftung (Esterházy- alapítványok) igazgatója dr. Herbert Lachmayert kérte fel a kiállítás megrendezésére, mivel ő „mindig elő tud rántani valami különlegeset a kalapjából”. Az elismert nemzetközi szaktekintélynek számító kurátor elmondta: halálának bicentenáriuma alkalmából nem csupán a zeneszerző emlékét szerették volna felidézni, hanem igyekeztek azt is megfogalmazni, mitől, miért aktuális ma is Haydn és muzsikája. Ennek szellemében a kiállítás Haydnt „a nemzetközi zenei életre gyakorolt hatásának szemszögéből közelíti meg, és a vüágvárosokban, Bécsben, Párizsban és Londonban elért sikereit mutatja be”. A belső kastélyudvaron átsétálva, a földszinti főbejáraton belépve a klasszikus oszlopsorok között Haydn és az Esterházyak kapcsolatával ismerkedhetünk meg. Az Európa terem a zeneszerző pályájának legfontosabb állomásait jeleníti meg. A Vonósnégyes szalon e zenei műfaj születését mutatja be, különlegesen látványosan, míg a Nyomda nevet viselő helyiség a kottanyomtatás eredetét és kezdeteit hozza közelebb. Az Operatermet a 18. század népszerű zeneműfajának szentelték a kiállítás rendezői, s az Esterházy-udvar pazar opera- előadásainak hangulatát eleveníAz Európa terem a zeneszerző karrierjének fontos állomásait, Kismartont, Londont, Párizst és Bécset idézi meg (Fotók: archívum) ti fel. A Bécsi szalon részleg a 18. század szellemi életét mutatja be, a Kabinetben pedig Haydn hagyatéka kapott helyet. A kiállításon kortárs művészek Haydn által ihletett alkotásai is láthatók: ezek közül Pipilotti Rist játékos és ötletdús multimediális alkotását ajánlom a figyelmükbe, amely az Önzetlenül a lávafürdőben címet kapta. Számos különleges kiállítási darabbal büszkélkedhet a Haydn Explozív: nem csupán az Esterházy család magángyűjteményének évszázados darabjait csodálhatjuk meg, kölcsönkapott műtárgyak utaztak Kismartonba Magyarországról és Londonból is. Haydn-pálya- és korkép, mesteri „ecsettel”, fantáziadúsan festve, Haydn muzsikájával körítve - bele lehet feledkezni, nem hiányzik belőle sem a szépség, sem a leleményesség, sem a humor, sem a magával ragadó emelkedettség. Amint Dr. Herbert Lachmayer fogalmazott: igyekeztek vegyíteni a reális világot a szürreálissal. Sikerült. Ha Kismarton környékén járnak, szakítsanak időt a Haydn Explozív kiállításra, amely november ll-'ig várja a látogatókat. Nem fognak csalódni.
