Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-03 / 78. szám, péntek
I i_Ľ_ii imiiľJĽMiiiiiii :i liimuiiiiiiLiiiiii im i L L u.i ■1 ľ- - - Li- II 14 ÍZVILÁG ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 3. www.ujszo.com A világ harmadik legnagyobb megmérettetése Magyar pálinkaverseny AJÁNLÓ Március 26-án Gyulán a Park Hotel Tiffany termében kezdődött a XVII. Magyar Országos Pálinka- és Nemzetközi Gyümölcspárlat- verseny, illetve az először meghirdetett Kizárólag Pálinka-, Gyümölcspárlat Alapú Italok, Likőrök Versenye érzékszervi zsűrizése. Lovász Sándor ötletgazdafőszervező elmondta, idén is nevezési rekordot döntöttek, hiszen a tavalyi 688 pálinka, illetve gyümölcspárlat után 2009-ben 707 nevezés futott be. így ez a verseny idén is a világ harmadik legnagyobb szakmai megmérettetése. Ráadásul minőségi előrelépés is történt, hiszen tavaly 31 kereskedelmi főzde nevezett, idén 40. A cégek átlagosan kevesebb pálinkát hoztak, a versenyre kizárólag a legjobb termékeiket vitték el. így is 400 pálinka, gyümölcspárlat nevezett a kereskedelmi kategóriában, 30-cal több, mint tavaly. Gyümölcspárlatot küldtek Szerbiából, Romániából, Szlovákiából, Ukrajnából és Ausztráliából, Melbourne-ből. Kínából is neveztek, de ezek a gyümölcspárlatok még nem érkeztek be. A 22 tagú szakmai zsűri dr. Pa- nyik Gáborné versenyigazgató vezetésével lát munkához, hogy kiválasszák az érmes, a kategória győztes és különféle különdíjas termékeket. S végül, de nem utolsó sorban a zsűri arról is dönt, melyik pálinka lesz 2009-ben Magyarország legjobb pálinkája, amelyet megőrzendő nemzeti kincsként december elején elhelyeznek a Magyar Mezőgazdasági Múzeumba a II. Szent Miklós Pálinka Ünnep keretében. A szakmai zsűrizés nyilvános. Eredményhirdetés 2009 április 18-án, szombaton Gyulán a várudvaron lesz a X. Kisüsti Pálinka Fesztivál, Kiállítás és Vásár keretében. Az eseményről a Duna televízió élő közvetítést ad. A versenyről a www.palinka- fesztival.hu honlapon friss információt szerezhetnek, (k) (palinkafesztival.hu-felvételek) EZT JÓL KIFŐZTÜK A hering a szegények étele volt Garam Katalin újságíró „Nagyon régen, 31 éve élek Svédországban, azóta rengeteget változtak az étkezési szokások. Amikor ideérkeztem, az alapanyagok helyiek voltak, hal, krumpli, káposzta, répafélék, rozskenyér, az ételeket vajjal vagy margarinnal készítették, liszttel és tejszínnel sűrítették. Ez egy nagyon nagy ország, gyéren lakott, és az adott alapanyagok határozták meg az ételek jellegét is. Például északon több a vad, a tengerparton több a hal, Dél- Svédországban több sertéshúst esznek, északabbra kevesebbet, Gotland-szigetén sok a bárányos és ürühúsos étel. Nagyon sok halat fogyasztanak. A hering a szegény ember mindennapi étele volt: pácolva, sütve, krumplival, kenyérrel fogyasztották. Jobb időkben áttértek a tőkehalra, de az kifogyott a környező vizekből. Manapság a lazac lett a legkedveltebb halféle. De esznek lepényhalakat és rákokat is. Az utóbbi évtizedekben egyre jobban beszűrődik a nemzetközi konyha, hiszen az emberek sokat utaznak, eddig ismeretlen nyersanyagokat hoznak. A svéd szakácsok világhírűek, sorban nyerik a szakácsversenyeket. Manapság nagyon elteijedt az olasz konyha, az olívaolaj, a salátakeverék. A svédek nagyon egészségesen étkeznek, rengeteg salátát és zöldséget esznek, kevés húst, és a szénhidrátot is a teljes kiőrlésű gabonafélékből készült kenyerek adják. Általában napi 400 gramm zöldség és gyümölcs elfogyasztása javasolt, és ezt a legtöbben komolyan veszik, különösen a fiatal generáció, akiket már az iskolai ebédlőben rászoktattak arra: minden ebédhez egyenek salátát. Amikor megszavaztatják a svéd gyerekeket, hogy mi legyen az iskolában az ebédmenü, első helyen áll a hamburger, aztán jön a pizza, majd a bolognai mártásos spagetti. Utána következik csak a többi hagyományos svéd étel. A svéd konyha nagyon sokféle tájjellegű ételből áll, nem lehet egyféle nemzeti ételt kiemelni. Idehaza, Svédországban is nagyrészt magyarosan főzök, ez már abból is adódik, hogy naponta fogyasztunk levest. Kedvelem még az olasz konyhát is. Ha ünnepi alkalom adódik, valami francia ételt főzök, ha svéd vendégek vannak, akkor hagyományos borjú- vagy csirkepaprikást kapnak galuskával, amit szeretnek. De ha biztosra akarok menni a családomnál, akkor rántott hús, petrezselymes újkrumpli és uborkasaláta a menü. Az, aki mindig csak a hazai ételek ízét keresi külföldön is, annak általában nehéz a dolga Svédországban. ” Pytt i Panna (apróságok serpenyőben) Maradék felvágottat, krumplit, hagymát apróra kockázok, először a hagymát pirítom üvegesre, aztán rádobom a krumplit, és kevergetve sütöm, mikor már majdnem teljesen kész, rádobom a felvágottat (sonka, virsli, szalámi) és picit odapirítom. Tálaláskor mindenki kap egy halommal a tányérjára, a tetején egy tükörtojással, ecetescukros céklasaláta illik hozzá. Érdemes kipróbálni, (albert) (Garam Katalin archívuma és sxc.hu-felvételek) IZVILAG A mellékletet szerkeszti: Horváth Erika (ízvilág - 02/59233 427). Az ízvilágban használt képek forrása: sxc.hu. Levélcím: ÚJ SZÓ, Lazaretská 12,811 08 Bratislava, e-mail: izvilag@ujszo.com
