Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-03 / 78. szám, péntek
8 Vélemény-hirdetés ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 3. www.ujszo.com Schneider József agyában született meg a zseniális ötlet: a gyűlölt dinasztia ellen harcoló maroknyi nép szabadságharcának alakjait örökíti meg A magyar kártya Még a legvadabb nemzetiek is kénytelenek máriásozáshoz magyar kártyát használni (Képarchívum^ Ha közéleti, társadalmi vagy politikai kérdésekről van szó, szűkebb pátriánkban gyakran előkerül a magyarkártya fogalma. Ilyenkor újonnan felsóhajt az ember: már megint velünk riogatnak. Anélkül, hogy belegondolnánk, van- e valós alapja e fogalomnak, vajon miről van szó? OZOGÁNYERNŐ Létezik-e a valóságban magyar kártya? Bár megszoktuk, hogy ha snapszert, hetest, ultit, ferblit, huszonegyest vagy máriást játszunk, használjuk e fogalmat, sokszor magunk is csak amiatt gondoljuk magyar kártyának a kezünkben forgatott lapokat, mivel a legtöbb esetben a budapesti játékkártyagyár termékéről van szó, amelyben a négy színt jelző évszakokra anyanyelvűnkön írták rá a tavasz, nyár, ősz, tél fogalmakat, ugyanúgy az alsókra és a felsőkre a nyolc szereplő nevét is. Viszont, ha e figurákat tüzetesebben megnézzük, rájövünk, hogy a svájci történelem valós és kitalált alakjairól van szó. Amiből egyenesen következik, hogy kapásból svájci kártyáról beszéljünk, ahogy azt a szakirodalom egy része teszi. Mint általában, a látszat ezúttal is csal. Sokan amiatt tekintik magyar kártyának azt a harminckét (esetenként harminchat) lapból álló paklit, amely (hatosból), hetesből, nyolcasból, kilencesből, tízesből, alsóból, felsőből, királyból és ászból (disznóból) áll, ahol az egyes színeket pirosnak (tavasz), töknek (nyár), zöldnek (ősz) és makknak (tél) nevezik, mert egy magyarországi származású bécsi gyáros, Piatnik Ferdinánd terjesztette el szerte a világon. Róla tudni érdemes, hogy édesapja Budán született, Pozsonyban végezte a kártyafestő iskolát, majd Bécsben telepedett le. A Piatnik cég 1865-ben dobta piacra a későbbiekben legendássá vált kártyáját, amely hamarosan népszerű lett az egész monarchiában, olyannyira, hogy a növekvő igények fedezésére Pesten, Krakkóban és a csehországi Kolínban is létesítettek fióküzemet. Röpke két évtized alatt az általuk gyártott kártyák átvették a vezető szerepet Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban, vagyis az egykori Osztrák-Magyar Monarchia teljes területén. Oly mély gyökeret vert az egyház által egykor az „ördög bibliájának” nevezett termék, hogy még a birodalom felbomlása sem tudott gátat vetni népszerűségének: napjainkig is a legelterjedtebb játék az említett területeken. Azt a vélekedést, hogy svájci eredetűnek tekintsék, a lehető legegyszerűbben lehet cáfolni: a helvétek országában nem is gyártják és jóformán nem is ismerik. De valójában csak Piatnik származása miatt terjedt el róla, hogy köze van a magyarokhoz? Volt ugyan egy legenda, amely szerint e termék valójában a reformkor idején, Pesten látta meg a napvilágot, viszont ez nem adott magyarázatot arra, miért egy idegen ország történelmi figuráit ábrázolja, másrészt erre nem volt közveden bizonyíték. Egészen addig, amíg elő nem került. Méghozzá nem is oly régen, 1973-ban. Sylvia Mann angol gyűjtő és kártyatörténész egy régi kártyagyűjtemény megvásárlásával jutott azoknak az eredeti példányoknak a birtokába, amelyekről már Kolb Jenő: Régi Játékkártyák című művében is beszámol, valószínűsítve, hogy a Teli-kártya Magyarországon született. A hozzá csatolt tanúsítvány szerint a nyomólemezek készítője a pesti Schneider József, a kiadás ideje nagyjából 1835. Ezen a ponton kezd a történet érdekessé válni. A reformkor forrongó időszakában felmerült, hogy szükség lenne a nemzeti hagyományokat ápoló kártyajáték kiadására. A mindenütt jelen levő cenzúra miatt viszont leheteden volt nyíltan Habsburg-ellenes, magyar hősöket ábrázoló kártyajáték kiadása. Gondoljunk csak arra, milyen viszontagságok után kerülhetett színre Katona József Bánk bánja, amelyben csak utalás hangzik el arra, hogy a merániak - vagyis a németek - kifosztják Magyarországot. Ebben a helyzetben köztes megoldást kellett választani. Schneider József agyában született meg a zseniális ödet: a gyűlölt dinasztia ellen harcoló és szabadságát kivívó maroknyi nép szabadságharcának alakjait örökíti meg. A történet amúgy is közismert volt a korabeli Magyarországon, tekintve, hogy Friedrich Schiller Teli Vilmos című, 1804-ben írt drámáját 1827-ben a kincses városban, Kolozsváron bemutatták, majd néhány évvel később a pesti német színházban is játszották. Azaz nagyon is aktuális politikai kérdésnek számított abban az időben a svájciak egykori szabadságharca. Ebből a közvetett, de egyértelmű utalásból megszületett magyar kártya hamarosan népszerűvé vált, hiszen arra emlékeztetett, hogy az ország nem szabad a Habsburgok alatt, miközben a svájciak alaposan elpáholták néhány évszázaddal korábban e gőgös dinasztiát. Történelmi forrásokból az is kiderült, hogy az 1848-49-es szabadságharc bukása után a fellelhető paklikat elkobozták, és megsemmisítették. Viszont, hogy milyen mély nyomot hagyott az emberekben az emléke, arra a legjobb példa, hogy az ötvenes évek közepén Giergl János, Gier- gl István és Zsíros István megpróbálta rekonstruálni az egyes alakokat. Mit sem sejtve arról, hogy az eredeti példányokat az emigránsok kicsempészték Angliába. Oly jól sikerült e konspiráció, hogy több mint százhúsz évnek kellett eltelnie, mire előkerült Schneider egykori alkotása. A 94x56 milliméteres rézmetszésű lapokról eredetileg feketefehér levonatok készültek, amit aztán a kártyafestők piros, skarlátvörös, kék és barna sablonnal színeztek, a sárgát, a rózsaszínt és a halványzöldet ecsettel vitték fel a már kinyomtatott lapokra. A hátoldal a tizenkilencedik század első felére jellemzően vörös, márványerezetű volt. A kártyakészítő saját nevét a makk VII-es lapon tüntette fel: „Zu finden bei Joseph Schneider in Pesth”. A kései bizonyíték alapján az is kiderült, hogy mind Giergl, mind Zsíros néhány részletre rosszul emlékezett: a kuoni pásztort tök alsóként, míg Reding Itellt piros alsóként ábrázolta, vagyis felcserélte a színeket. A lapok közepén levő életképek némelyike is felcserélődött. így más lapra helyezték azt a jelenetet, amelyen Teli Gessler parancsára lelőni készül fia fejéről az almát, amelyen Gessler póznára helyezett kalapja van, ez előtt a svájciaknak meg kellett hajolniuk, valamint a Telinek búcsút intő feleségét is, vagy amelyen a csónakon átkelő svájci szabadsághős látható. Az 1865-ös Piatnik gyártású kártyáról egyértelműen megállapítható, hogy stílusában és alakjaiban a Schneider által megálmodott alakokat ábrázolja, bár néhány változtatást végeztek rajta. A legjellemzőbb - amit az osztrák és cseh gyártmányokon is lehet látni -, hogy a nyarat jelképező tök ász férfialakját sarlót tartó lánnyal helyettesítették, a makk ász tűz mellett guggoló férfialakját pedig rőzseköteget cipelő öregasszonnyal váltották fel. Ugyanígy kisebb változtatásokat hajtottak végre a kuoni pásztoron (piros alsó), a stüszi vadászon (tök felső) és a zöld ászon, amelyből az egyik alakot kivették. Ettől függetlenül szinte változatlan formában fennmaradtak Schneider József egykori alkotásának alakjai, stílusa, hangulata. A magyar kártya legfőbb jellegzetessége, hogy egyedülálló módon egy irodalmi alkotás történetét mondja el képekben. Az egykori pesti mester kártyája napjainkig él, töretlen népszerűségnek örvend. Azon a budapesti, VII. kerületi házon, ahol a magyar kártya megszületett, a közelmúltban emléktáblát helyeztek el. Napjainkban naponta millióknak szerez örömet, szórakozást, kikapcsolódást, olykor bosszúságot ez a kétségkívül izgalmasjáték. Számunkra külön öröm, sőt elégtétel, hogy még a bennünket oly nagyon nem szerető, legvadabb mélynemzetiek is - akár tetszik, akár nem - máriásozás közben kénytelenek, magyar kártyával játszani. Keddtől kapható a Vasárnap 14. száma A tartalomból: U,'"'tAn'.Al! ..... • Sokan vagyunk, akik igazságos Szlovákiát szeretnénk! - Iveta Radičová a Vasárnapnak j • Húsvétfa a karácsonyfa mintájára • Egy magyarországi kolléga, Vadas Zsuzsa • A búvárok paradicsoma Egyiptomban • A vakság egyik leggyakoribb okozója • Tolvajok a boltokban - naponta három vevőt meglopnak Ajándékba Húsvéti receptes Ünnepi menüajánlat: a báránytól a sonkán keresztül a pulykáig Húsmentes finomságok Olcsón, gyorsan húsvétkor is Oňová Orbán Gizivel Népek konyhája Piros tojás helyett - aprósütemények Locsolóknakvaló Nincsen ünnep torta nélkül Likőrök házilag és egyéb ínyencségek Érdemes megvenni! VASÁRNAP, a magyar családok magazinja fCL H; ■J VASÁRNAP
