Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)

2009-04-30 / 99. szám, csütörtök

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 30. Közélet 3 Csatlakozásunkat Mečiar bukása tette lehetővé, de még hat évre volt szükség Öt éve az unióban AZ EU-TACSÁCCAL ELÉGEDETTEK ARÁNYA AZ EGYES TAGÁLLAMOKBAN (%) f—# ______________________________________________________Forrás: Eurobarometer, 2008 VILLÁMINTERJÚ Sokat nyertünk az uniós tagsággal LAJOSP.JÁNOS Pozsony. Szlovákia öt évvel ezelőtt, 2004. május 1-jén vált az Európai Unió tagjává. Azóta fokozatosan további korlátok dőltek le, 2007-ben tagjai lettünk a schengeni övezetnek, idén januárban pedig az eurózónának. A la­kosság hasznosnak tartja a tagságot, ezt bizonyítja az a tavalyi felmérés is, mely sze­rint az ország lakosságának 62%-a egyetért azzal, hogy Szlovákia belépett az unióba. ÚJ SZÓ-ÖSSZEFOGLALÓ A csatlakozási folyamat már 1993-ban elkezdődött, Szlovákia akkor írta alá a társult tagságról szóló megállapodást. A belépé­sünket Vladimír Mečiar kormány­fő 1995-ben kérte hivatalosan. A csatlakozási folyamat azonban 1998 őszéig döcögve folyt, az uniónak ugyanis sok kifogása volt a Mečiar-kormánnyal szemben. Az ország több nemzetközi fi­gyelmeztetést is kapott, majd 1997-ben jött a hidegzuhany: ki­maradtunk a csatlakozásra váró országok első csoportjából, akik­kel az unió intenzívebb tárgyalá­sokat folytatott a belépésről. Egy csoportba kerültünk Bulgáriával és Romániával, amelyek csak 2007-ben csatlakoztak EU-hoz. A változást az 1998-as kormányvál­tás jelentette. A választások eredményét, melyből egyértelmű volt, hogy a HZDS nem tud kor­mányt alakítani, az unió is üdvö­zölte. A csadakozási tárgyalások azonban csak 1999 őszén kezdőd­tek, amikor Szlovákia bejelentet­Wiesbaden. Erőteljesen bővült az Európai Unióhoz 2004. má­jus 1-jén csadakozott tíz ország gazdasága a belépés óta eltelt időben - állapította meg az év­fordulóra kiadott elemzésében a német statisztikai hivatal. A bruttó hazai össztermék (GDP) változadan árakon számolva át­lagosan 22,5 százalékkal nőtt. Az ádag azonban nagy eltérése­te, hogy hajlandó leállítani a Jas- lovské Bohunice-i atomerőmű két, az unió és elsősorban Ausztria által veszélyesnek tartott blokk­ját. Két év múlva Szlovákia már Csehországgal azonos szinten tar­tott a tárgyalásokban, pedig nyu­gati szomszédunk két évvel ko­rábban vágott neki a csatlakozási folyamatnak. A 2004-es belépést végül a 2002-es választások eredménye tette lehetővé, amikor újra a Mečiar elleni blokk tudott kormányt alakítani. 2004-es csatlakozásunkra azonban árnyékot vetett, hogy a legtöbb régi uniós tagállam átme­neti korlátozásokat léptetett élet­be, melyek elsősorban a munká­két takar: a legnagyobb mér­tékű, 35,8 százalékos növeke­dést Szlovákia mutatta fel, a legkisebb mértékben Magyaror­szág gazdasága nőtt, 9,9 száza­lékkal. Lengyelország hazai összterméke 23 százalékkal, Csehországé 25,6 százalékkal növekedett. A wiesbadeni sta­tisztikai hivatal elemzése sze­rint az eltelt öt évben a régi uni­erő-áramlást akadályozták. Eze­ket fokozatosan oldották fel, de Ausztria és Németország máig életben tartja ezek enyhített vál­tozatait. Az elmúlt években azon­ban közel 200 ezer ember dolgo­zott valamelyik uniós államban, elsősorban Csehországban, Nagy- Britanniában, Írországban és Ma­gyarországon. Ez a lehetőség is hozzájárult ahhoz, hogy a mun­kanélküliség 8-9%-ra esett vissza. Az ország gazdasági fejlődése 2007-ben érte el a csúcsot, amikor a növekedés 10% feletti volt. Ugyancsak 2007-ben csatlakoz­tunk a schengeni övezethez, vagy­is a határok gyakorlatilag meg­szűntek. dpj) ós tagországok hazai összter­méke az újakénál jóval kisebb mértékben, 8,3 százalékkal gya­rapodott. Az elemzés kitér arra is, hogy a globális gazdasági válság az új EU tagországokban is erősen érezteti hatását, már tavaly jelentősen lassult a növe­kedés üteme, és sok országban csökkent a gazdasági teljesít­mény 2008 végén, (mti) Szlovákia öt éve az Európai Unió tagja. Peter Goliášsal, az INEKO gazdaságkutató intézet elemzőjé­vel arról beszélgettünk, mit jelen­tett az országnak az eltelt időszak. Mennyiben segített Szlováki­ának gazdasági szempontból az uniós csatlakozás? Szerevezetünk, az Ineko vezető gazdasági szakemberek között végzett felmérést, akik szerint az uniós tagságunk az egyik fő forrása a gyors gazdasági fejlődésnek. A második helyen szerepel, az előző ciklusban végrehajtott reformok mögött, hatása a gazdaság fejlődé­sére mintegy 10-12 százalékosra tehető. Ez azt jelenti, hogy ha nem lépünk be, akkor ennyivel alacso­nyabb lett volna az utóbbi években elért növekedés. Az uniós csatlako­zás tehát egy pozitív hatású folya­mat, hiszen olyan térséghez csatla­koztunk, amely a nemzetközi pia­cok szempontjából megbízhatónak számít. Tehát ön szerint a csatlakozá­sunk legnagyobb előnye nem az uniós alapokból származó támo­gatások megszerzése, hanem az, hogy 2004-ben a legfejlettebb or­szágok közösségéhez csatlakoz­tunk? Igen, ez a legnagyobb előny, és ebből következik, hogy szorosabbá vált a kapcsolatunk ezekkel az or­szágokkal. Vagyis az unió régi tag­államai is stabilabb partnernek tartják Szlovákiát. Ez vonatkozik a befektetőkre is. Az uniós alapokat nem tenném első helyre, habár a belőlük származó támogatás is előnyt jelent, ha hatékonyan hasz­nálják fel. Ennél azonban sokkal fontosabbnak tartom az uniós tag­ság által biztosított stabilitást, megbízhatóságot és a tagállamok­kal való szorosabb együttműkö­dést. Mi történt volna, ha Szlovákia nem jut be az EU-ba, vagy nem 2004-ben? Az ország számára ez elég nagy katasztrófát jelentett volna, hiszen térségünkben az egyetlen ország lennénk az unión kívül. Szlovákia egy fekete lyuk lenne Közép-Euró- pában. A beruházások szempont­jából perifériára szorultunk volna, egyáltalán nem lett volna érdekes ország. A gazdasági növekedés sokkal lassabb lett volna, a lakosság életszínvonala sem emelkedett volna ilyen ütemben, a kevesebb beruházás miatt maradt volna a magas munkanélküliség, a lakos­ság rosszabbul élne. Hátrányai is vannak a csatla­kozásnak? Ki kellett békülnünk néhány ne­gatív jelenséggel is, ami az EU-hoz tartozik, ilyennek tartom a közös agrárpolitikát. Alkalmazkodnunk kellett a többi tagállamban alkal­mazott dotációs rendszerhez, mi­vel ha nem támogatnánk mi is a mezőgazdászokat, akkor kevésbé lennének versenyképesek, gyakor­latilag a megszűnés fenyegetné az ágazatot. Az uniós dotációs politi­kát azonban nem tartom haté­konynak, alapvető módosításra szorulna. Hogyan használtuk ki a tagság adta lehetőségeket? A lehetőségek kihasználása szempontjából első helyre tenném az euró bevezetését, ezzel meg­előztük a környező országokat is, akik az 1990-es évek végén sokkal előbbre jártak, mint mi. Melyek azok a területek, ahol elmaradtunk az elvárásoktól? Mindenképpen ezek közé sorol­nám az állami megrendelések és a közbeszerzések tisztaságának problémáját. Ugyancsak hiányos­ságok vannak az uniós alapokból származó források elosztásával kapcsolatban és az egyéb megren­delésekre kiírt pályázatoknál is. Az uniós csatlakozás minden régióban egyformán éreztette hatását, vagy ebből is Pozsony húzta a legtöbb hasznot? Pozsony elsősorban a fekvésé­nek és jó infrastruktúrájának kö­szönheti gyors fejlődését. Ezt használják ki a Pozsony környéki régiók is. Ennek ellenére úgy gon­dolom, hogy az uniós tagságunk többé-kevésbé egyenletesen ha­tott minden régióban. Ha megfor­dítom: nem látom, hogy a csatla­kozásunk miatt nőtt volna a kü­lönbség az egyes régiók között. A régiók közti különbségek okait szerintem Szlovákia belpolitikájá­ban kell keresni. Hogyan használtuk ki az uni­ós alapokból származó támoga­tásokat? Az első, 2006-ig tartó költségve­tési időszakból származó támoga­tást szinte teljes egészében kihasz­náltuk, igaz ez köszönhető részben annak is, hogy meghosszabbították azt az időszakot, amíg fel lehetett használni ezeket a forrásokat. A je­lenlegi, 2007-2013-as időszakban viszont nagy hiányosságok vannak, minimális összegeket használtunk fel, mivel nagyon későn kezdte el a kormány a pályázatok kiírását. Az uniós alapokból származó támoga­tás esetében azonban nagyon fon­tos, hogy a pénzt átlátható módon osszák el, és a nyertesek a lehető leggazdaságosabban használják fel. Ellenkező esetben az alapok akár károsak is lehetnek, mivel romlani fog a gazdasági élet szerep­lőinek hozzáállása, ha azt látják, hogy korrupcióval jelentős támo­gatáshoz lehet jutni. Sajnos ilyen folyamatokat lehet feltételezni az utóbbi időkben lezajlott botrányok alapján. A lakosság szempontjából mit tart a legfontosabbnak az unió nyújtotta előnyök közül? A közös piacot, vagyis az embe­rek, az áru, a tőke és a szolgáltatá­sok szabad áramlását. Ennek kö­szönhetően egyszerűbbé vált a ke­reskedés, megszűntek a korábban létező korlátok. Az emberek szaba­don utazhatnak, szabadon vállal­hatnak munkát az unió szinte mindegyik tagállamában és még sorolhatnám. Fontosnak tartom azt is, hogy az emberek ma már nem csak a szlovák kormányra hagyat­kozhatnak, hanem segítségért for­dulhatnak az uniós intézmények­hez is. Ennek előnyeit mutatja pél­dául a faliújságtender is, melyet az unió nyomására szüntetett meg a kormányfő. Ebben az ügyben min­den szlovákiai szerv csődöt mon­dott. Hogyan érintett volna ben­nünket a gazdasági válság, ha nem vagyunk tagj ai az uniónak? A válság legjobban a szegénye­ket, a szegény államokat sújtja, ez már ma is látszik. Ha nem, vagy csak később jutottunk volna be az unióba, akkor szegényebbek len­nénk, így a válság sokkal jobban sújtaná alakosságot, (lpj) Szlovákia éllovas, Magyarország sereghajtó! 05.35 05.26 05.18 Pozsony Besztercebánya Kassa 20.01 19.54 19.46 Pozsony-Dévény 350 árad Komárom 325 árad Párkány 240 árad Csütörtök 18723' Péntek 17724° Általában felhős ég, helyenként futó záporok, zivatarok is előfordulhatnak. Az erramteorológia a Panoráma oldalon olvasható. A térképen a legmagasabb nappali hőmérsékleteket tüntettük lel. VAROSOK Pozsony Nyílra Dunaszerdahely Komárom Ipolyság Rimaszombat Kassa Királybelmec Besztercebánya Poprád Jobbára felhős idő, elszórtan fotó záporokkal, zivatarok­kal, néhol viharos széllel. Szél: É, 15-30 km/h Szombat Enyhén felhős égbolt, helyenként futó zápor, zivatar vagy vihar is kialakulhat. MA HOLNAP HOLNAPUTÁN futó zápor, zivatar 11° 21° általában lelhős ég 11° 22° tutő zápor, zivatar 8° 20° felhős ég 9° 23° jobbára felhős ég 10° 23° futó zápor, zivatar 7° 19° lutó zápor, zivatar 11° 21° felhős ég 10° 23° kissé felhős ég 7° 20° felhős ég 10° 22° jobbára leibős ég 11° 24° általában lelhős ég 7° 20° felhős ég 9° 22° jobbára lelhős ég 10° 24° fűtő zápor, zivatar 7° 18° felhős ég 9° 22° általában lelhős ág 9° 22° jobbára lelhős ág 5° 17’ futó zápor, zivatar 10° 22° általában lelhős ég 11° 21° kissé felhős ég 6° 18° felhős ég 10° 23° jobbára lelhős ég 12° 23° általában felhős ég 7° 19° jobbára lelhős ág 7° 21° általában felbőség 8° 20° főként lelhős ég 5° 17° leibős ég 3° 18° általában lelhős ág 7° 17° jobbára lelhős ág 3° 14° BEN Hójelentés a szlovákiai sípályákról Štrbské Pleso 90 cm Račkova dolina 40 cm 2500m Zuberec ­Janovky 70 cm Skalka pri Kremnici 40 cm-v _____ Turecká­Krížna 70 cm Hotel Štart Kežmarok 40 cm P »50CW Cičmany 50 cm Chopok juh-Srdiečko 30 cm 700m Chopok sever - Záhradky 40 cm Fačkovské sedlo - Kľak 25 cm 14721 16723 Szél: ÉK. 15-30 km/h Vasárnap Változóan derült ós felhős égbolt. Szél: ÉK, 5-15 km/h A hőmérsékletek Celsius-fokban vannak megadva f szél melegfront n ciklon Pozsony hidegfront »■» okklúziós front v anticiklon Besztercebánya' Készíti az SHMÚ Kassa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents