Új Szó, 2009. április (62. évfolyam, 76-99. szám)
2009-04-29 / 98. szám, szerda
1.1 ill- i 11.11.11.11 J- ILlid^Li.-LU MiKliili Mil JIUMiti \'] iJ'i'1,1 ,'U iiJLUL. 14 Szülőföldünk A püspök gratulál a megválasztott vezetőségnek (Képarchívum) „Ma még fontosabbak a hitben szolgáló asszonyok" Nőszövetségi közgyűlés Deregnyőn ÚJ SZÓ-HÍR Deregnyő. A deregnyői Református Tanulmányi Központban tartotta tisztújító közgyűlését a Szlovákiai Református Nőszövetség. Az ülés Fazekas László református püspök igehirdetésével kezdődött. Az Apostolok cselekedetei 16,13-15 verseinek magyarázatában a püspök kiemelte a nők fontos feladatait az evangélium terjesztésének szolgálatában, hangsúlyozva, hogy Lídia az első európai istenfélő asszony, akit a Szentírás hangsúlyozottan fontos küldetésben mutat be. A nők szolgálatára mindenkor nagy szükség volt a gyülekezetekben, de korunk válságos időszakában még fontosabbak a hitben szolgáló asszonyok. Az igehirdetés után a ladmoci gyülekezet kórusa rövid műsorral kedveskedett a küldötteknek. A közgyűlés az elnöki és pénzügyi beszámolóval folytatódott. Két pontban módosították az alapszabályt, eszerint az éves tagdíj 2 euró lesz, valamint hogy a szövetség társelnöki tisztét a továbbiakban lelkésznő is betöltheti. Az ezt követően lezajlott választások eredményeként elnöknek Fülöp Angéla iskei lelkésznőt, társelnöknek Szabóné Kozár Éva per- benyiki lelkésznőt választották. A titkári teendőket Győrky Szilvia látja el, a pénztámoki tisztséget Kotka Józsefné tölti be, a szövetség két számvevője Csorna Lász- lóné és Spisák Istvánná lett. Fazekas László gratulált a megválasztottaknak, majd Mártha Géza esperes hálaadó imádsággal zárta a közgyűlést. (Cs. L.) Versmondó maratón száz résztvevővel Zsapka Attila volt a századik versmondó ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. A költészet napja alkalmából megrendezték a VII. Verszuhatag versmondó maratom, amelyen reggel kilenc órától kora délutánig száz versmondó óvodás, alap- és középiskolás vett részt a régióból. „A Blaho Pál utcai magyar és szlovák nevelési nyelvű óvodából érkező gyerekek.az elsők között vették ki részüket a maratoni versmondásból, de érkeztek még apróságok a Cirill-Metód utcai óvodából, továbbá Kamocsáról és Csúzról” - tájékoztatott Szabó Eleonóra, a Blaho Pál utcai óvoda igazgatója. Az óvodások hét éve minden Verszuhatagon részt vesznek. Az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola tanulói és a Pázmány Péter Gimnázium diákjai több szavalattal is készültek József Attila születésnapjának megünneplésére. A Csemadok-szék- házban rendezett maratonra Ud- vardról, Fürről, Zsitvabesenyőről jöttek óvodások és alapiskolások. Utolsóként Zsapka Attila verséneklő lépett színpadra a késő délutáni órákban. Radnóti Miklós megzenésített verseiből, naplórészleteiből, leveleiből adott ízelítőt. Berényi Margit, a Cse- madok Érsekújvári Alapszervezetének elnöke Zsapka Attilának adta át utolsóként az oklevelet, amely minden résztvevőt megilletett. (száz) Zsapka Attila századikként vehette át Berényi Margit Csemadok-elnök- től a versmondó maratonhan résztvevőknek járó oklevelet (Csuport István felvétele) ÚJ SZÓ 2009. ÁPRILIS 29. www.ujszo.com A százéves Barákné Ármai Rozália két falu legidősebb polgára és közös ünnepeltje lett „Egyetlen napom sem telik el olvasás nélkül” Nagyölved/Kürt. A századik születésnapját ünneplő Barákné Ármai Rozáliát két község vezetője köszöntötte a lakosok nevében, Cseri Zita, a lévai járásbeli Nagy- ölved, és Ványi Ferenc, az érsekújvári járásbeli Kürt polgármestere egyaránt a faluja legidősebb polgáraként tartja számon Rozi nénit. ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Ennek egyszerű a magyarázata, mivel a kürti születésű asszony 1996 óta az unokájánál, Csömör Erzsébetnél él Nagyölveden. Rozi néni élete nem volt könnyű. Három gyereket nevelt fel, sajnos ma már egyikük sem él. Hét unokája, kilenc dédunokája és egy ükunokája azonban mindenért kárpótolják. „Sosem voltak haragosaim, és én sem nehezteltem senkire. Talán ez a hosszú élet titKözös ünnepelt Ványi Ferenc kürti polgármesternek nincs tudomása arról, hogy az utóbbi néhány évtizedben megünnepelték volna valakinek a faluban a századik születésnapját. Cseri Zita nagyölvedi polgármester is büszke arra, hogy ilyen szép kort megért idős lakosuk van. A két falu tehát közös ünnepelnének tekinti Barákné Ármai Rozáliát. (száz) ka. El is jöttek felköszönteni a kedves kürti szomszédok. Erzsiké unokám példásan törődik velem, nagyon jó helyem van nála, szeretettel vesz körül a család” - nyugtázta derűsen Barák Rozália. Danczi Mónika kürti könyvtáros Sík Sándor versével, a Csendes tavaszi dallal és gitárzenével köszöntötte az ünnepeltet. Kovács Mária anyakönyvvezető a falu nevében olvasnivalóval, Végh Gabriella, a kürti községháza munkatársa saját sütésű tortával örvendeztette meg a jó egészségnek örvendő, vendégeivel élénken beszélgető Rozi nénit. „A nagymama életében először 96 éves korában kényszerült kórházi kezelésre, amikor elesett és csúnyán megütötte magát. El sem tudtam volna képzelni, hogy idegenek viseljék a gondját. Hála neki, nagyon szép gyerekkorunk volt, igazi nagymamaként várta az unokákat és gondoskodott rólunk. A nagymama a mai napig igyekszik hasznossá termi magát, százévesen is fejti velem a babot, a borsót. Rendszeresen olvas, a klasszikusokat kedveli, alig győzzük ellátni újabb olvasmányokkal a könyvtárból” - árulta ei Csömör Erzébet. Barákné Armai Rozália gyerekkora nem volt könnyű, tízéves kislány volt, amikor meghalt az édesanyja. Az apa három gyerekkel maradt egyedül. Később újra megnősült, és a gyerekek a nevelőanyával két új testvért kaptak, majd ebből a házasságból még két közös gyerek született, így lettek heten testvérek, (száz) A százéves Rozi néni mosolyogva fogadta a gratulációkat (Csupor! István felvétele) Honvágya van „Hazavágyom Kürtre. Már egy jó ideje nem jártam otthon. Máig emlékszem a gyerekkori búcsúkra meg arra, amikor napszámosként dolgoztam a szőlőben, ahonnan kijártam a Góré hegy lábánál lévő Ciglédbe imádkozni a Szűzanyához. Látomás volt-e, vagy sem, kétszer megjelent nekem a Szűzanya, és leült mellém csendesen. A hitem segít abban, hogy legyen erőm minden nap felkelni” - osztotta meg velünk titkait Rozi néni. (száz) Sírba Sándor helytörténész két újabb kiadvánnyal örvendezteti meg az olvasókat Móricz Zsigmond riportot írt az érsekújvári péróról Sírba Sándor helytörténeti kiadványát sokan ajándékba veszik azoknak, akik egykor Érsekújvárban éltek (Csuport István felvétele) ÚJ SZÓ-TUDÓSÍTÁS Érsekújvár. Értékmentő munkájával szobrok, épületek, és városrészek szépségét örökíti meg az utókor számára, és mindezt könyv formájában. Érsekújvár hajdan és ma címmel magyar, szlovák és angol nyelven nemrég jelent meg Strba Sándor helytörténész izgalmas történelmi sétát ígérő könyve. A másik kiadvány a Ferences rend idei 800. évfordulójára készül, ebben a szerző az érsekújvári Ferences templom történetét dolgozta fel, a befejezett kötet kiadásra vár. „Három évvel ezelőtt jelent meg az Érsekújvári album, amely iránt nagy volt az érdeklődés. Most ismét műemlékeket, szobrokat és utcákat fedezünk fel az olvasókkal. Berta András felvételeit összehasonlítjuk az egykori városkép meghatározó részeivel. A könyvben 166 fotó található, ebből 111 a régi és 55 az új Érsekújvárt mutatja be. Egy keret- történetre épül a könyv: megérkezik egy régi kedves barátom, aki hatvan éve nem járt a városban. Ö az emlékeiben élő városképet osztja meg velem, én meg a jelenkori Érsekújvárt és a helytörténeti ismereteimet’ - mutatta be könyvét Strba. Sétájuk az érsekújvári vasúti pályaudvaron kezdődik, ahol egykor cigánymuzsikával fogadták a vendégeket. Elhaladnak a régi malom mellett, amelynek a felrobbantásáról felvételek maradtak fenn. A város utcáit rovó barátok nem hagyják ki a régi cigánypéró helyét sem, amely érdekes színfoltja volt Érsekújvárnak. Móricz Zsigmond 1932-ben két napot töltött a városban feleségével, az érsekújvári származású Simonyi Máriával. A péróbeli élményekből riport születik, amely a Nyugatban jelent meg. „A séta során kijutunk a főtérre, az Arany Oroszlán szálloda, a Prímás palota helyére, az egykori Kossuth szoborhoz és a mai Kassák szoborhoz. Sok minden tönkrement a városban részben a háború következtében, részben emberi gondatlanság miatt. Például a neológ zsinagógát, amely valóban a háború idejében rongálódott meg, még meg lehetett volna menteni. A könyv végén megtalálható az érsekújvári utcák jegyzéke 1890-től 2005-ig, Ozorai Gábor barátom munkája. Ez is történelem, az idők folyamán különös módon változott az utcák elnevezése. Attila fiam tervezte a könyv borítóját, és nagyon sok barátom segített az elkészítésében, amiért hálás vagyok nekik” - egészítette ki az elmondottakat Strba Sándor. A Ferences templom és kolostor története címet viseli a szerző másik kötete. „Mintegy száz oldalon 1626-tól, a ferencesek megjelenésétől göngyölítem fel a történetet. A templomot építészeti, művészettörténeti és vallástörténeti szempontból is bemutatom, hatvan képpel. A kiadvány részét képezi egy kislexikon azokról a papokról és szerzetesekről, akik ebben a kolostorban működtek az évek folyamán” - árulta el Strba Sándor.
